Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-07 / 32. szám
HÍRLAP, 1992. február 7., péntek FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 13. A makiáriak idei nagy terve Gázvezeték minden utcában A hétfői napok a legzsúfoltabbak a füzesabonyi hivatalban (Fotó: Perl Márton) Növekvő munkanélküliség Nincs a megyében olyan település, ahol ne élne munkanélküli, s egyre gyarapszik a számuk. Az új munkahely, a munkaléhetőség meg kevés. így van ez Füzesabonyban és környékén is. Mint ahogy Kelemen Györgyné, a Heves Megyei Munkaügyi Központ füzesabonyi kirendeltségvezetője elmondta, térségükben 1700 munkanélküli van, ebből 1386- an részesülnek ellátásban. Naponta 230 emberrel foglalkoznak, intézik ügyes-bajos dolgaikat, próbálják álláshoz juttatni őket. Különösen a hétfői napok a zsúfoltak — képeink is ekkor készültek —, amikor a munkanélküliek hada ellepi az épület szűk folyosóit, tovább bolydítva egyébként is zaklatott idegeiket. Nem szívesen nyilatkoznak, inkább arra törekednek, hogy minél előbb „szabaduljanak” a hivatalból. Naponta mintegy 230 rászorulót fogadnak Nem szívesen nyilatkoznak.. Nagyút Történelmi betűvetés Tanárokkal vitázva arra a megállapításra jutottunk, hogy manapság a magyart és a történelmet a legnehezebb tanítani. A magyart azért, mert brutálisan magyartalanodik a nyelvünk, és mert Mikes Kelemen óta oly kevés beszédű a magyar irodalom. Fiatalságunk szókincse hevülő jégcsap módjára apad, a felnőtteké — tisztelet a kivételnek — pongyola és nem hagyományőrző. Ami pedig a történelmet illeti, igaza van Sütő Andrásnak: „A történelem látható és kézzelfogható alakzataiban kint lakozik a szabad ég alatt. ” Nagyútra vezet az utam, ahol Murányi Jánost, a falu szülöttét keresem és találom: Jánost, Károlyi Mihály hajdani cselédjeinek egyik leszármazottját, a tőről szakadt nyelvtanárt, a honismereti szakkör vezetőjét, az élő történelem hordozóját, aki szintén vallja, hogy a világ nem velünk kezdődött, és ebből eredően a történelem leckegyűjteménye is kimeríthetetlen. — Úgy tudom, ebben a faluban született. Mosolyra rándul az arca, és helyesbíteni kényszerül. — Itt, deákkor, 1939-benmég nem volt meg a falu. Az első magyar köztársaság elnökének, Károlyi gróf uradalmának egyik majorjában, Göbölyjáráson láttam meg a napvilágot. A falu négy uradalmi major összeölel- kezéséből keletkezett, ahová még hetvenhét falu telepeseiből verbuválódott össze a lakosság. Amolyan „mintafalut”terveztek ide Horthy ék; földet osztottak a lakosságnak, és lakásokat is. A cselédség 10, a bevándorolt módosabb lakosok 20 holdat kaptak, amiért „megváltást” kellett fizetniök. Itt helytörténetből jelesre vizsgázna minden gyerek, mert a legkisebb is tudja, hogy a falujukban, Nagyúton, ha magánkézben is — és nem értékes műemlékként számon tartva —, de az élő történelem tanúja az Eötvös-is- kola, amelyben most a kisgazda- párt elnöke lakik, aki a leszármazottja annak a Búzás Mártonnak, aki a negyvenes évek illegális parasztszövetségének volt az egyik vezetője. Falujáró utamon kísérőként kapok egy hatodik osztályos fiúcskát, Tusai Milánt, aki a műemlék uradalmi magtár és a hajdani négyosztályos iskola irányába vezet, talán az egykori „kutyavasút” nyomvonalán, amelynek csilléiben a majorok nebulói utaztak betűvetést tanulni. Milán természetesen tisztában van a múlttal, a tanár úr magán- leckegyűjteményében ugyanis benne foglaltatnak a kapitalizálódó korabeli Magyarország erőfeszítései, amelyekbe itt helyben beletartozott a „mintafalu” ideálja, a Storl Auguszt; Károlyi gróf uradalmi gépészetének 36 „munkást” számon tartó gépműhelye éppen úgy, mint az iskola- építés, az analfabétizmus felszámolása. Ismerik a dátumot is: 1897. Akkor épült a központi műhely, a gabonamagtár! A nagyúti gyerekek persze sztorikat is tudnak Károlyi gróf életéből; egyebek között azt, hogy mint híres lópártoló és -tenyésztő, amikor Londonba utazott, magával vitte híres fogatán Alács Kálmán parádés kocsisát, akinek a leszármazottai ma is közöttük élnek a faluban. Tizedét sem győzöm feljegyezni a hallottaknak, amelyek bizonyára belekerültek Murányi János tanár úr főiskolai szakdolgozatába is, amellyel akkoriban jeleskedett. — Mennyi autó van a faluban, Milán? — A legtöbb házban! Azt viszont már megint a tanár úrtól tudom, hogy hajdan a földes „országútjairól” és a 200 esztendős Szent Vendel-szdbrá- ról nevezetes településutód a lé- lekszám tekintetében fogyóban van. Most 860-an lakják, 1960- ban még 1200-an! Igaza van a tanár úrnak abban, hogy ezek az új gondok részei a jelennek, és a kései utódok ezekről az időkről is írnak és mesélnek egyszer majd történelmet... Nagyútról Kál felé tartok, az egyedüli irányba, amerre köves- út vezet! Az út menti fák magasán gyászvitéz vaijak figyelik a széles, kietlen határt; a szántat- lan földeket, a betakarítatlan napraforgótáblákat, és véleményt mondanak: kár, káár... — Hess, madár! — kiáltok rájuk, de rám sem figyelnek... (Sz. I.) Makiárt gondos gazdák lakják, látszik a széles utcák és a nagy porták rendjén és tisztaságán. Amikor ezt mondom Újj István polgármesternek, elmosolyodva feleli: — Nálunk az emberek szeretik a tágasságot, meg a tisztaságot is. Persze, mi is teszünk azért valamit, hogy ez így legyen. Az önkormányzat egyévi türelmi idővel olyan rendeletet hozott, hogy mindenki tegye rendbe lakása előterét, ne szemeteljen, engedély nélkül nem tárolhat semmit a közterületen. Szilárd útburkolattal láttuk el a Nagya- szói-dűlőben lévő szeméttelepünkhöz vezető 400 méternyi utat, megszüntettünk két illegális lerakóhelyet, egyet éppen itt, a templomnál, ahol parkolót alakítunk ki. Ahogy hallom, 1991-ben sikerült a falu pénzével jól gazdálkodni. Csak a legfontosabb tennivalókra költöttek, a pénzt tartalékolták, hogy amikor a gázprogram meg a szennyvízelvezetési rendszer építése elkezdődik, ne kelljen kölcsönt felvenni az önkormányzatnak. A tervezés mindkét ügyben megtörtént, a kivitelezési tárgyalások folynak. Ha minden jól megy, 1992 végére gáz lesz a makiári lakásokban, mert minden utcában lefektetik a vezetékeket. — Tavaly az ÉMÁSZ korszerűsítette a villanyhálózatot. Ezért mi is elkészítettük a község közvilágítása javításának tervét — így a falu első embere. — Lényege az, hogy első ütemben korszerű lámpatesteket, de olcsóbb fogyasztású égőket szereltetünk fel a Nagyalvég, a Szihal- mi, a Sport, a Táncsics és a Rákóczi utcában. Aztán a Hunyadi, az Alkotmány, a Kerecsendi, az Ady és a Béke út következik. Persze, még ebben az esztendőben. Pályázatot írtunk ki a munkára. Megéri, mert nemcsak világosabb lesz a település, de kevesebb villanyszámlát is kell fizetnünk. Az elmúlt évben elkészítették — több mint egymillió forint ráfordítással — az Ifjúsági utca útját, a segélyalapból 450 ezer forintot adtak a 70 éven felülieknek, a gyerekeket egyedül nevelő és többgyermekes szülőknek. Két megye határán, két város — Eger és Mezőkövesd— között terül el az 1348 lakost számláló falu. Jó- vagy balsorsa az idők folyamán úgy hozta, hogy Borsodhoz, Heveshez is tartozott, bár Egervonzása jelenében mindenképpen meghatározó. Akik valamennyire is ismerik ezt a völgyben húzódó, szőlőkkel körülvett községet, tudják, hogy nem különösebb kegyeltje sem a történelmi múltnak, sem a természetnek. Nincsenek műemlékei, ódon, letűnt századokat idéző kastélyai, sem királyoktól, úri méltóságoktól örökölt műkincsei, relikviái, amelyeket mutogatni lehetne. A természet ajándékosztásánál sem állhatott az első sorokban, lévén e drága kincsekben is szegény... Szerencséjére a falunak, a két legfontosabb életfeltétele azonban adott: az emberek munkaszeretőszorgalma és földjeinek a termékenysége. E kettőből élt Novaj a summásvilágban éppen úgy, mint manapság, amikor több vonatkozásban előrébb tart több más, hasonló falunál. A polgármesteri hivatalban egy kiadványra leszek figyelmes, az önkormányzati tájékoztató elsőpéldányára, amely ezzel a címDecemberben 400 családi házba bekötötték — 10 millió forintba került — a telefonkészüléket. A pénzt az önkormányzat adta, a lakosok pedig 50-53 ezer forinttal járultak hozzá személyenként a munkálatok finanszírozásához. Nagy gondot fordítottak a társadalmi munkára. A pálinkafőz- de kötelező korszerűsítésével párhuzamosan — távolról is járnak ide főzetni, mert jóízű a pálinkájuk — az épületet körbekerítették, parkosították. Ugyancsak összefogással megépítették az orvosi rendelő szennyvízderítőjét. A régi tönkrement, 40 köbméteres újat építettek. — A közintézményeink jól működnek — folytatja Újj István. — Az iskola színes tévét kapott a község vezetésétől. Az idősek klubja, a szociális és házi betegellátás, a könyvtár és a kul- túrház szolgálja a rászorulókat és az érdeklődőket. Pár éve alakult — az iskolás tanulókból — a Forrás néptáncegyüttes. Sok sikert értek már el, nem véletlen, hogy a nyáron törökországi meghívásnak tesznek eleget. Ez komoly megmérettetés lesz... Persze, Makiáron is voltak és vannak gondok. A munkanélkü- . liség növekvő, kevés a munkalehetőség a faluban, a többség Egerbe jár dolgozni. Sokan fordulnak a hivatalhoz segélyért. Amikor ott jártunk, akkor is három kérelmet találtunk a polgár- mester asztalán. Pletyka is akad a faluban. Például az a hír járta, hogy a képviselő-testület tagjai nagy tisztelet- dijat vesznek fel havonta. Erre volna ugyan törvényes lehetőségük, de nem teszik. Olyan döntés született, miszerint ezt a pénzt minden év végén egy összegben az orvosi rendelő műszerezettségének javítására, felújítására fordítják. — Nem bánta meg, hogy polgármester lett? Hiszen ön társadalmi tisztségben tevékenykedik, főfoglalkozása a megyei tüdőszűrő állomáshoz köti, és sokat is kell utaznia... — Tudtam, mire vállalkozom. A község érdekében dolgozni nagy megtiszteltetés... Fazekas István mel került ki a nyomdából: „No, vajon Mi Újság?” E tisztes időszakos kiadvány nem kevesebbre, mint a lakosság tájékoztatására szolgál, amelynél aligha lehet valami fontosabb ott, ahol annyi nagy fába vágta bele a fejszéjét a falu, és nyilván mindenki kíváncsi arra, hogy mikor, mi és hogyan történik... Az első lapon az anyakönyvek nyilvánosságra hozott adatait vehetik szemügyre az állampolgárok, azok elgondolkodtató számait, amelyek azt bizonyítják, hogy az utóbbi évtizedekben lélekszámában igencsak megfogyatkozott a falu, és ez a leépülés — sajnos — még tart mind a mai napig. Tavaly 27 ember életének végét jelezte a lélekharang, miközben nyolc gyerek született, és mindössze öt vőlegény vitte a mátkáját az oltár elé. — Kiöregszik a község! — mondja Berecz János polgár- mester és dr. Fazekas Mihály jegyző, miközben az anyakönyvek hivatalos bejegyzéseire utalnak, amely szerint Novajon 375 a hatvan esztendő fölötti lakosok száma. A 0-6 éves korú gyerekeké: 87. A továbbiakban nyilván a legfontosabbról, a jövőről esik szó, Kábeltévé Szihalmon Január 27-én tartotta testületi ülését a szihalmi önkormányzat. A napirendi pontok között szerepelt a költségvetés előkészítése és az orvosi rendelő áthelyezésének terve. A képviselők állást foglaltak a helyi kábeltelevíziós hálózat kiépítésének segítésével kapcsolatban. Eszerint a testület megelőlegezi a költség egy részét, körülbelül egymillió forintot, míg a további összeget öt hónap alatt kell befizetni, ez családonként tízezer forint. Mintegy fél éven belül tehát kétszázötven lakásban lesznek foghatók a műholdas csatornák. Közhírré tétetik... ...a címe Kompolt község polgármesteri hivatala tájékoztatójának, amelyből már három szám jelent meg. Legutóbb a vallási témájú írások mellett a község nagy tudósának, Fleischmann Rudolf növénytermesztőnek másfél emberöltonyi tevékenységét méltatják, írnak agázbekö- tés körüli problémákról, bemutatják a község címerét, és ismertetik az utcanév-változtatásokat is. így a Lenin útból Széchenyi, a Hámán Kató útból Deák Ferenc, a Kilián útból pedig Gárdonyi Géza utca lett. Közük az új utcák névadóinak életrajzát is. Szemünk világáért Tavaly nagy érdeklődés mellett zajlott le Feldebrőn a műszeres szemvizsgálat és szemüvegelkészítés. A helyi polgármesteri hivatal most úgy döntött, hogy tavasszal ismételten meghirdeti az akciót egy összehangolt szemvizsgálati és műszaki szolgáltatás keretében a szemüveg elkészítésével együtt, utánjárás nélkül. A falu lakói február végéig jelentkezhetnek a községházán erre a vizsgálatra. Bővült a telefonhálózat Ostoroson A december közepén megkezdett munkálatok során már mintegy 200 lakást szereltek föl telefonnal Ostoroson. A község jegyzője szerint ebben a hónapban a további 100 igény is teljesül. és arról, hogy a „fogyás” megállításáért valóban mindent megtettek és megtesznek a vezetők és a lakosok. Óvoda, nyolcosztályos, színvonalas általános iskola, városba is beillő egészségügyi ellátás jelzi — több más mellett — az eredményeket. Húsz lakója van az öregek otthonának, és harminc idős embernek hordják a házához az ebédet, hamarosan minden harmadik háznál lesz telefon, részese a falu a gázprogramnak.. . A kulturális, az egyházi élet is figyelmet érdemel. Két év alatt 18 lakótelket juttattak a letelepedni készülő fiataloknak. — Mikor fordul már meg a kocka? Az értők tudják, hogy évtizedek kényszerbeidegződéseit, szokásait nem lehet röpke évek alatt visszafordítani, mint ahogyan azt is, hogy nem a szülőfalu szeretetlensége okozza az elvándorlást, és a születések számának megdöbbentően alacsony volta sem egyszerűen „divat”. Életviteli, megélhetési és más családalapítási gondok húzódnak meg a háttérben, és olyan gyökeres, alapvető változások szükségeltetnek, amelyek majd vonzóvá teszik a fiataloknak a maradást és a családalapítást... (Sz. I.) Ritka építészeti emlék: az Eötvös iskola Beszélő anyakönyvek Tavaly nyolcán születtek, 27-en haltak meg — Öt fiatal pár kötött házasságot — Novaj élni akar
