Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. február 6., csütörtök Még dűl a francia Dubcek parlamenti küldöttség élén ma hazánkba jön belviszály A Szocialista Párt szóvivője szerint Francois Mitterrand el­nök a helyére tette a Habbas- ügyet, a jobboldali ellenzék kép­viselői szerint viszont változatla­nul nem tisztázta az ügy körül­ményeit kedd esti televíziós in­terjújával. Jacques Chirac, az el­lenzéki RPR vezetője azt mon­dotta, az elnök legalább elfogad­ta pártja javaslatát a Nemzetgyű­lés rendkívüli ülésszakának ösz- szehívására, a másik ellenzéki pártszövetség, az UDF főtitkára, Francois Bayrou viszont tovább­ra is azt akarja, hogy Mitterrand oszlassa fel a Nemzetgyűlést, és írjon ki új választásokat. Román — spanyol barátság Barátsági és együttműködési megállapodást írt alá kedden Madridban a spanyol és a román külügyminiszter. Fernandez Or­donez, a spanyol diplomácia ve­zetője az aláírás alkalmából mondott beszédében támogatta Románia és valamennyi kelet­európai ország közeledését az Európai Közösséghez. Adrian Nastase román külügyminiszter szerdán találkozik majd Felipe Gonzalez miniszterelnökkel és János Károly spanyol királlyal is. Összecsapások Algírban Öt halottja és huszonnyolc se­besültje volt az algériai Batna vá­rosban az iszlám fundamentalis­ták és a biztonsági erők között kedden történt összecsapásnak. Ezt a rendőrség szerdai hivatalas jelentését ismertetve az AP kö­zölte. Az Iszlám Üdvfront (FIS) hívei amiatt tiltakoztak, hogy a városban két hónapos börtön- büntetésre ítéltek egy vallási ve­zetőt. A Reuter az Iszlám Üdv­frontból származó forrásokra hi­vatkozva szerdán azt jelentette, hogy kedden 14 személyt lőttek agyon a katonák. Azeri makacsság Azerbajdzsán nem fogadja el ENSZ-csapatok állomásoztatá- sát Hegyi-Karabahban. Ezt Aj az Mutalibov azerbajdzsán elnök jelentette be szerdán, sajtószol­gálatán keresztül. Az ITAR- TASZSZ hírügynökség szerint az államfő közölte: szó lehet új­ságírók, független megfigyelők látogatásáról Karabahban, de nem engedélyezik semmiféle nemzetközi katonai haderő je­lenlétét sem, mert ez beavatko­zást jelentene az ország belügyei- be. Eszmecsere az együttműködésért Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnöké­nek meghívására parla­menti küldöttség élén ma a reggeli órákban Magyarországra érkezik Alexander Dubcek, a Cseh és Szlovák Szövet­ségi Gyűlés elnöke. Alexander Dubcek- nek és kíséretének láto­gatása beleilleszkedik abba a sorba, amellyel a magyar Parlament erő­síteni kívánja kapcsola­tait külföldi parlamen­tekkel, különös tekin­tettel a szomszédos or­szágokra. A látogatás a parlamenti elnökök esz­mecseréjén kívül lehető­vé teszi a már cseh és szlovák, valamint a ma­gyar Parlament között újabban kialakult mun­kakapcsolat és együtt­működés továbbfejlesz­tését. Másfelől a tapasz­talatcsere azért is igen jelentős, mivel a két or­szág törvényhozó testü­letéi számos kérdésben hasonló problémával ta­lálják magukat szem­ben. Mindkét országban folyik az összeomlott diktatúra romeltakarítá­sa, valamint a megala­pozó munka a jogálla­miság kiépítése és a gaz­dasági megújulás érde­kében. Dubcek látogatása e téren is kínál bizonyos lehetőségeket: mindkét parlament impulzuso­kat adhat saját kormá­nyának a kapcsolatok erősítése érdekében, és kifejtheti a kormányok számára bizonyára nem közömbös véleményét az adott problémákról. Az Országgyűlés elnöke bizonyos abban, hogy a dunai vízi erőmű kérdé­se is szóba kerül a talál­kozón. Ugyanakkor Szabad György hangsú­lyozta: ez nem jelenti azt, hogy a parlamenti elnökök most magukra vállalnának nehéz mű­szaki, természetvédel­mi, politikai vagy jogi kérdések megoldását, de hozzájárulhatnak ah­hoz, hogy a két fél köze­lebb kerüljön a problé­mák megoldásának elő­készítéséhez. (MTI) Megállapodás a korlátozott vizummentességról De Klerk megbeszélései hazánk vezető politikusaival nak a kereskedelem fejlődéséhez. A tervezettnél lényegesen to­vább tartott szerdán délelőtt a Parlamentben az az aktív véle­ménycsere, amelyet Göncz Ár­pád köztársasági elnök és a ha­zánkban tartózkodó Frederik Willem de Klerk, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke folytatott. A magyar köztársasági elnök bevezetőjében történelmi jelen­tőségűnek nevezte a legmaga­sabb rangú dél-afrikai politikus látogatását, és hangsúlyozta: de Klerk évszázadunk egyik legna­gyobb problémáját kísérli meg megoldani. A dél-afrikai politi­kus köszönetét mondott a meg­hívásért, és emlékeztetett arra: országa nem feledkezik meg ar­ról, hogy Magyarország vezető szerepet játszott a kelet-közép- európai országok között a hazá­jához fűződő kapcsolatok nor­malizálásában. E kapcsolatok ma szilárd alapokon nyugsza­nak, és látogatása e kontaktusok további bővüléséhez járulhat hozzá. Mint de Klerk kifejtette: országában tisztában vannak Magyarország nehézségeivel, az­zal, hogy hazánkban a politikai problémákat nagyjából megol­dották, de a gazdaságban sok még a feladat. Emlékeztetett ar­ra, hogy a Dél-afrikai Köztársa­ságban mindez fordítva van, és elsősorban politikai problémá­kat kell megoldani. Megerősítet­te, hogy látogatásának fő célja: megfelelő politikai formulát ta­lálni a kapcsolatok bővítéséhez, gazdasági téren pedig meghatá­rozni azokat az igényeket és lehe­tőségeket, amelyek hozzájárul­Végezetül a dél-afrikai elnök — utalva Göncz Árpád ilyen értel­mű kijelentésére — hangsúlyoz­ta: Magyarországnak több lábon kell állnia, és ebbe beletartozik az Afrika déli részeihez fűződő kapcsolatok bővítése is. Felaján­lotta: országa minden kormány­zati és egyéb segítséget megad a magyar termékek és a magyar vállalatok piachoz juttatásához. Antall József miniszterelnök szerdán délelőtt dolgozószobá­jában szűkkörű megbeszélésen fogadta a dél-afrikai elnököt. Ezt követően plenáris tárgyalás­ra került sor Antall József mi­niszterelnök és az általa vezetett magyar tárgyalódelegáció, vala­mint de Klerk dél-afrikai elnök és kísérete között. A kora délutáni órákban a Parlamentben Katona Tamás külügyi államtitkár és Roelof Frederik Botha dél-afrikai kül­ügyminiszter kézjegyükkel lát­ták el a korlátozott vízummen­tességről szóló megállapodást. Ezt követően a dél-afrikai el­nök és az őt kísérő delegáció ko­szorút helyezett el a Hősök te­rén, a Magyar Hősök Emlékmű­vén. A programban szerepelt Szabad Györggyel, az Ország- gyűlés elnökével való találkozó, továbbá az esti díszvacsora, ame­lyet Göncz Árpád és felesége, Antall József miniszterelnök és felesége adott a Parlament Va­dásztermében Frederik Willem de Klerk, a Dél-afrikai Köztársa­ság elnöke és felesége tiszteleté­re. Az alapszerződés aláírása előtt A német — magyar kapcsolatok kronológiája 1989-től Bonn és Budapest — ideoló­giai okok miatt — csak 1973-ban vette fel a diplomáciai kapcsola­tokat, de a viszony ezután mind­végig kiegyensúlyozott volt, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti együttműködés példájaként emlegették. így pél­dául Magyarország volt az első kelet-európai ország, amely egyezményt írt alá az NSZK-val a német kisebbség kulturális jo­gainak szavatolásáról. A magyar-német viszonyban minőségi változás 1989 óta, a berlini fal, illetve a vasfüggöny leomlása óta következett be, amiben hazánk nem kis szerepet vállalt. Kronológiánk innentől követi az eseményeket. 1989. augusztus 25. — Né­meth Miklós magyar miniszter­elnök és Horn Gyula külügymi­niszter a Köln melletti Gymni- ch-i kastélyban a keletnémet me­nekültek ügyéről tárgyalt Hel­mut Kohl szövetségi kancellárral és Hans-Dietrich Genscher al- kancellár, külügyminiszterrel. 1989. augusztus 31. — Az NDK fővárosában, Berlinben tárgyalt Horn Gyula magyar kül­ügyminiszter, de nem sikerült rá­bírnia a keletnémet vezetőket a menekültekkel kapcsolatos ál­láspontjuk megváltoztatására. 1989. szeptember 11. — A ma­gyar kormány egyoldalú dönté­sével 0 órától megnyitották a ma­gyar határt a Magyarországon tartózkodó és hazájukba vissza­térni nem kívánó NDK-állam- polgárok előtt. 1989. december 16-18. — Hi­vatalos látogatást tett Magyaror­szágon Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja. A német politikus ezzel is rokonszenvét akarta kifejezni a reformszelle­mű magyar politika iránt, és újra megerősítette: országa támoga­tására továbbra is számíthat a magyar nép. Helmut Kohlt az Eötvös Loránd Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Kara díszdoktorrá fogadta. 1990. március 24. — Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár, külügyminiszter ma­gyarországi villámlátogatásán aláírták a vízumkényszer meg­szüntetéséről szóló megállapo­dást, és Genscher felkereste a Szabad Demokraták Szövetsé­gét is. 1990. május 26. — Antall Jó­zsef már kormányfőként vett részt Berlinben a 90. Német Ka­tolikus Találkozón. A magyar kormány feje találkozott Walter Momper nyugat-berlini kor­mányzó polgármesterrel és Lo­thar de Maiziere-rel, az NDK mi­niszterelnökével. Antall József megbeszélést folytatott Helmut Kohl szövetségi kancellárral, aki kijelentette: az NSZK kész köz­vetlen anyagi támogatásban ré­szesíteni Magyarországot. 1991. május 5-9. — Hivatalos látogatáson az NSZK-ban járt Göncz Árpád, a Magyar Köztár­saság elnöke. Kohl német kan­cellár találkozójuk alkalmával úgy vélekedett, Magyarország 1996 és 1998 között az Európai Közösségek teljes jogú tagja le­het. Göncz Árpád több német tartományt (köztük keletieket is) felkeresett. A magyarországi be­ruházások élénkítésére szólított fel, és találkozott a második vi­lágháború után Magyarországról kitelepített németekkel is. 1991. május 5-8. — Az NSZK-ban járt Für Lajos ma­gyar honvédelmi miniszter. Né­met kollégájával biztonságpoliti­kai kérdésekről tárgyalt. Für La­jos leszögezte, hogy Magyaror­szág nem akar a NATO tagja len­ni. Bejelentették, hogy a jövőben magyar tisztek is részesülhetnek továbbképzésben a Bundeswehr akadémiáin. 1991. november 18-19. — Bu­dapesten megtartották a szerző­dés előkészítő tárgyalásainak harmadik fordulóját. 1991. december 18. — Bonn­ban Jeszenszky Géza magyar és Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter parafába a tíz évre szóló magyar-német szerző­dést a baráti együttműködésről és a partneri viszonyról, az új Eu­rópa egyik építőkövét. (MTI) Amerikai diplomaták a FÁK-ban Mozogni szabad, szeretni nem Az amerikai diplomaták ezen­túl szabadon mozoghatnak, ba­rátkozhatnak a lakossággal a Független Államok Közösségé­nek tagállamaiban, de szerelmi, szexuális kapcsolatot a fogadó­ország polgáraival ott továbbra sem teremthetnek — erősítette meg a lapértesüléseket kedden az amerikai külügyminisztérium. Számíthat-e vajon beteljesült szerelemre Magyarországon egy amerikai diplomata? — kérdezte az MTI tudósítója a Külügymi­nisztérium illetékes szóvivőjét. A válasz igenlő volt: mint kitűnt, Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország vonatkozásában már 2 éve feloldottak minden korlátozást. (MTI) A lengyel tervhivatal figyelmeztető jelentése Fenyegető veszély a gazdaságban A lengyel Központi Tervhiva­tal keddi összefoglaló jelentése szerint bár 1991-ben voltak po­zitív változások a gazdaságban, továbbra is a negatív tendenciák uralkodtak, no és növekedtek a közeljövőben fenyegető veszé­lyek. Az ipari termelés — a legfris­sebb felmérések, s ebből szárma­zó adatok szerint — 11,9 száza­lékkal csökkent 1990-hez, 33,2 százalékkal 1989-hez képest. Fi­gyelemre méltó mutató az is, hogy amíg az ipar egy napra jutó átlagtermelése a tavalyi év első negyedében az előző évhez ké­pest 6,3 százalékkal, az utolsó évnegyedben már 21,4 százalék­kal volt alacsonyabb az előző év megfelelő időszakánál. Ä mezőgazdaságban — amely korábban is meglehetősen gyen­ge pont volt Lengyelországban — a hústermelés tartotta az 1990-es szintet: a növényter­mesztésben a csökkenés csupán 2 százalékos volt, a növényvédő szerek és műtrágyák felhasználá­sának mintegy 60 százalékos csökkenése ellenére. A sertésál­lomány az év közepére rekord­nagyságot ért el — 21,9 milliót, az év elején 8,8 milliós szarvas­marha-állomány viszont 1991 végére 12 százalékkal csökkent. Az elmúlt évben november vé­gén a külföldi adósság összege mintegy 46,5 milliárd dollárt tett ki. Az eladott hazai termelési ér­ték mintegy 8-10 százalékkal csökkent. A gazdasági elemzők idén el­sősorban az említett tényezőkből kiindulva igyekeznek kidolgozni azokat a korábbiaknál jobbak­nak tetsző módszereket, ame­lyekkel reményeik szerint kive­zethetik az országot a válságos helyzetből. Magyar tolvajok Karintiában Nem öregbíti ha­zája jó hírnevét az a két magyar fiatal, akinek fényképe a bécsi Kurier szerdai számában megjelent: Szilágyi Pétert és Herczig József Gá­bort a karintiai Ro- seggben templomi tolvaj láson érte tet­ten a rendőrség. Kocsijuk átkutatá­sa után alapos a gya­nú, hogy tevékenysé­gük az egész tarto­mányra kiteq edt, sőt, Ausztria-szerte vagy 500 templomból vit­tek el értékes egyházi kegytárgyakat. Á ko­csiban nemcsak jó néhány lopott holmit találtak, hanem egy naplót is, amelybe részletesen feljegyez­ték bűncselekmé­nyeiket. Csak Karin­tiában legalább 30- szor törtek be temp­lomokba. 1989-ben 500 bejegyzés szere­pel. A templomok jegyzékében — mert ilyen is van — kipi­pálták azokat, ahol már jártak, nehogy ismét ugyanoda ve­zessen útjuk. A Kuri­er rendőrségi körök­ből szerzett értesülé­se szerint hetekig is eltarthat, amíg a tel­jes bűnlista összeáll. (MTI) Messiásnak nevelték „A grúz Walter Scott” fia: Gamszahurdia Nem tudni, mit hoz a jövő, de most Zviad Gam­szahurdia, a független grúz köztársaság első — mel­lesleg nagy többséggel megválasztott — elnöke napjaink bukott diktátorainak számát gyarapítja. Melor Sturua, aki valaha az Izvesztyija című szovjet kormánylap neves kolumnistája volt, most pedig a Minnesotai Egyetem vendégprofesszora, jól ismer­te a kaukázusi politikust, és cikket írt róla az Inter­national Herald Tribuneba. Sturua úgy véli, Gamszahurdia üstökös-pályafu­tását — gyors felívelését és még gyorsabb ellobba- nását — neveltetése táplálta be sorsa komputerébe. Ezt az embert ugyanis kora gyermekkorától kezdve tudatosan és következetesen Messiásnak nevelték. Persze ahhoz, hogy valóban azzá vált — ha csak percekre is —, azért még egy „apróság” szükségel­tetett: a Szovjetunió széthullása. Gamszahurdia hazája fővárosában, Tbilisziben született, méghozzá — és ez nem csekélység, Sztálin szűkebb pátriájában — egy kastélyban, ráadásul ott is nőhetett fel, viszonylagos pompában, a gondo­zott pázsiton sétáló díszpávák között. Apja ugyanis Grúzia köztiszteletben álló történelmi bestseller­írója volt, Sturua szellemes hasonlatával „afféle grúz Sir Walter Scott”. Konsztantin Gamszahurdia hatalmas példány­számban megjelent regényeiben kaukázusi kardok villantak párducbőrös lovagok kezében, szorgosan aprítva az ügyeletes betolakodókat — és egymást. A papa trilógiát szentelt annak a királynak, aki a ti­zenegyedik században egyesítette, majd újjáépítet­te az országot, és arra tanította fiát: rá ugyanez a fel­adat vár. Sturua szerint már a gyerek keresztneve ezt sugallotta, Zviad ugyanis grúzul a büszkeség né­mileg már gőgbe hajló árnyalatát jelenti. Zviad e küldetéstudat jegyében élt, belső disszi- densként, és közismert ellenzékinek számított, akit a papa tekintélye miatt a hatalom meglepő mérték­ben megtűrt. Ezért persze jó néhányszor bebörtö­nözték, de sohasem hosszú időre: a papa a Grúz KP első titkára, bizonyos EduardSevardnadzeP.) segít­ségével mindig könnyen kiszabadította fiát, akit mellesleg az amerikai Kongresszus 1978-ban a ku­lisszák mögött Béke Nobel-dijra javasolt... Amikor eljött az idő, Zviad szinte automatiku­san vált elnökké — és diktátorrá. Egyszerűen nem értette kritikusait, megőrjítette, hogy akadnak, akik bírálni merészelik a nagy királyok utódját, azt az embert, akire évszázadok óta vár a grúz nép — vagyis őt. Ezek — hajtogatta — természetesen (így együtt) „a KGB és Sevardnadze fizetett ügynökei”. Különös életút, és még nincs vége. Eddig csak az biztos, hogy a kastélyból egyenes út vezetett az el­nöki palotáig — és a gyors bukásig. (FEB) A venezuelai puccs után Emelkedő olajárak Érezhető mértékben emel­kedtek az olajárak a nemzetközi tőzsdéken egyrészt az Irak- ENSZ-tárgyalások zsákutcába kerülése, másrészt a Kőolaj-ex­portáló Országok Szervezetének (OPEC) alapító tagjai közé tar­tozó Venezuelában megkísérelt katonai puccs várt következmé­nyei miatt — közölte a Reuter és a UPI. New Yorkban hordónként 30 centtel, 19,25 dollárra kúszott föl az irányadó West Texas Inter­mediate olajféleség ára, márciusi szállításra. Londonban kedd es­tére hordónként 25 centtel, 18,41 dollárra drágult az irány­adó Brent-olaj, ugyancsak már­ciusi szállításra. (MTI) Y/ Fájdalomal értesítjük N rokonainkat, ismerőseinket, hogy szeretett férjem és édesapánk BAKONDI LÁSZLÓ (a Kossuth utcai vasüzlet volt vezetője) életének 68. évében elhunyt. Hamvasztás utáni temetése február 11-én 14 órakor lesz a gyöngyösi Alsóvárosi temetőben. A gyászoló család S Mély fájdalommal ^ tudatjuk, hogy szeretett hozzátartozónk ÖZY. DOMBORÓCZKI ISTVÁNNÉ 1992. február 4-én életének 97. évében elhunyt. Temetése február 7-én 13.30 órakor az egri Hatvani temetőben lesz. A gyászoló család r/--------------------------------------% V Ezúton mondunk N W........................ ^ Y Köszönetét mondunk \ köszönetét mindazoknak, mindazoknak. akik felejthetetlen akik halottunk BERTA BARANYI BÉLA JÓZSEFNÉ temetésén temetésén részt vettek, megjelentek virágaikkal, részvétükkel és fájdalmunkban virágokkal elhalmozták. osztoztak. Szerető testvérei A gyászoló és család családja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents