Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-01-02 / 27. szám
HÍRLAP, 1992. február 1—2., szombat-vasárnap FÜZESABONY ÉS KÖRZETE Kereszténydemokraták gyűlése Füzesabonyban Ma, szombaton délután 3 órai kezdettel Füzesabonyban a városi művelődési házban tartja megyei gyűlését a Kereszténydemokrata Néppárt megyei szervezete. A jelenlévők a kereszténydemokrácia helyzetéről hallgatnak meg előadást dr. Varga Lászlónak, a párt országos elnökhelyettesének tolmácsolásában. Falugyűlés Feldébron Hétfőn, február 3-án este 18 órakor Feldebrőn a kultúrház- ban falugyűlést rendez a község önkormányzata. Ezen Kelemen József polgármester tart beszámolót a testület múlt évi tevékenységéről, és ismerteti az idei esztendő terveit, feladatait. Kíváncsiak a lakosság véleményére is, várják a javaslatokat. Gyógyszertár nyílt Kompokon Kompolt községben a minap magángyógyszertár nyílt. Kacsaláné Juhász Gizella szakgyógyszerésznő nyitotta az orvosi rendelővel szemben, a Fő út 27. szám alatt. A gyógyszertárban a gyógyszerek mellett gyógyfüvek, gyógytermékek és egyéb kozmetikumok is kaphatók. A kapcsolattartás formáiról Egerfarmoson Egerfarmos önkormányzatának legutóbbi ülésén elsőként a köztársasági megyei megbízottjának két képviselője tartott tájékoztatót a közigazgatási rendszer kialakulásáról, a megyei és polgármesteri hivatalok közötti kapcsolattartás formáiról, de ismertették a törvényességi vizsgálatok tapasztalatait is, melyet helyben jónak minősítettek. Ezt követően Mracskó László, a me- zőszemerei tsz elnöke ismertette az új szövetkezeti törvényből az önkormányzatokra háruló feladatokat, majd a testület tagjai elfogadták idei munkatervüket és az 1992. évi költségvetésüket is. Ez már igazi szalon... Besenyőtelek: a vállalkozó falu Autószalonból is van kettő... Besenyőtelek évtizedek óta szívesen ad otthont a vállalkozóknak, de most érkezett el igazán a nagy lehetőségek időszaka. A háromezres lakosú községben jelenleg 130 körül van a vállalkozók száma, mintegy 15-20-an olyanok, akik legalább tíz embert foglalkoztatnak. És ez a figyelemre méltó kezdet nem semmi! Olyannyira nem, hogy nem könnyű párját találni a környéken. A község közepén az üvegfalon át az utcáról is megbámul- hatóak az autócsodák és a cégtábla: Autosalon Baumgartner Külkereskedelmi Kft. Újszerű Mercedes, több évet megélt, de csillogó BMVkínálja magát a parketten, miközben a parányi irodában Baumgartner Helmuth úrral, a tulajdonossal, illetve a német származású, de a Füzesabonyba férjhez jött bájos titkárnőjével, Váradi Istvánné- val beszélgetünk. — Hogy került ide, az ország közepére, Baumgartner úr? Nos, hinnünk kell a véletlenekben, mert személyes ismeretség révén jutott el Füzesabonyig, ám a besenyőtelki elöljáróság készségesebb üzleti partnernek bizonyult. — Egy faluban két autószalon! Nem találja furcsának — hogy is mondjam —, túl soknak? — Ne feledje, hogy az orrunk előtt van a 33-as út, amely az ország északi területeit összeköti a középső keletivel! Az üzlet — a bérleményem — előtt suhannak el az autók a Tiszához, a Horto- bágyra és Debrecenbe. Persze, a Dunántúl az más, de úgy vélem, ez itt üzleti szempontból még feltáratlan vidék. Próba — szerencse! Kétségtelen, hogy új szemléletre van szükség az üzleti világban, és a külföldiek — sokkal inkább, mint a hazaiak — tájegységekben és még szabad üzleti lehetőségekben gondolkodnak. — Mi a legfőbb gondja? — Itt, a faluban semmi! Kétmilliót hoztam ide, adót fizetek, bekapcsolódom a község fejlesztésébe. De van itt egy nagy ellentmondás: öt évre szól a magyarországi munkavállalási engedélyem, de „tartózkodási” engedélyt csak hat hónapra kapok. Jó lenne ezen változtatni! Fél kilométerre van a másik autós üzlet: „Franco” Olasz- Magyar Autókereskedelmi Kft. Fülöp Attila helybeli lakos bérli az üzletet és a területet az önkormányzattól. Kezdő fiatalember lévén indokolt a kérdés: — Mivel kezdte? — Agrármérnök vagyok, közelebbről angol-magyar szakfordító! Az udvaron tizen-egynéhány kocsi sorakozik, drágábbak, olcsóbbak, nyugati gyártmányú valamennyi, cserével is foglalkozik a cég. — Mondjon valamit a használt kocsik árairól! — Ez a Renault kisteherautó nyolcszázezer, mellette a régi Opel hatvan! Az embereknek fogytán a pénzük, de jön a tavasz, és reméljük, az átutazók nekünk is új üzleteket, szerencsét hoznak... Besenyőtelek a forrongó átalakulás képét mutatja, a falu a gázbekötéssel foglalatoskodik, minden tizedik ház kapuján egy cégtábla: presszó, butik, üzletek, újabb és újabb vállalkozások. Az élni akarás, a jövőbe való kapaszkodás eleven jelei... Sz.I. A tavaszt várják az autók is ÄFcsziirszdc az autóbuszban „Ez még az apám cégtáblája” A történet úgy indul, mint egy mese. Volt egyszer egy hentes és mészáros, annak volt egy fia, aki az apja mesterségét folytatta... A történet jelen időre fordítva élő valóság. Dani Lajos besenyőtelki hentes és mészáros cégtáblája ötven éve ott virít a bejárat fölött. Az édesapja kiöregedett a szakmából, és a fiának adta át már régen a boltot, aki szintén a falu egyik köztiszteletben álló iparosa lett. A környéken az övé a legnagyobb forgalmú vágóhíd, évente mintegy kétezer élő állatot vág le, és látja elfriss hússal, hentesáruval a falut, a környéket, Füzesabonyt, de még az egri Park Szállót is. — Mennyit ruházott be, hogy megfeleljen az új igényeknek? — Egymilliót, bár a felszerelés egy részét még használni tudom. Dani Lajos udvarára manapság sok kíváncsiskodó szem betekint. — Mi ez a csodabogár? — Egy „Beaten”, francia típusú, mozgó húsboltnak is használható autóbusz. Annyi bizonyos, hogy nem sok ilyen önjáró húsbolt fut a magyar utcákon, és bizonyára megbámulják majd Egerben, vagy bárhol másutt, ahol működésbe lép a fura mészárszék. — Vannak még ellátatlan területek. Ez adta az ötletet és a legújabb beruházáshoz a szándékot... A jelek mindenesetre arra mutatnak, hogy Dani Lajos nem csupán a környék egyik legrégibb, legjobb hentese és mészárosa, de mint üzletember sem az utolsó. (Sz. I.) Új „csoda”: a mozgó húsbolt Miként dönt a tagság? Súlyos fegyházbüntetés a templomfosztogatóknak A múlt év nyarán adtunk hírt arról, hogy a sarudi termelőszövetkezet olyan présgépeket szándékozik vásárolni, amelyekkel brikettet lehet préselni szalmából. A német gyártmányú gépeket azóta megvásárolták, s októberben már be is indult a termelés. Erről és — az átalakulási törvény kapcsán — a szövetkezet aktuális problémáiról beszélgettünk Kulczycki Antal tsz-elnök- kel. — Az újfajta brikettel már kezd megbarátkozni a lakosság — mondja. — Eleinte nagy volt az idegenkedés, jelenleg azonban több környező üzem is ezt a brikettet használja. Az eljárás lényege, hogy a szalmát 110 atmoszféra nyomáson összesűrítjük, az így kapott 3800-4000 kalória fűtőének ű anyagot aztán — kívánság szerint — különböző nagyságú darabokra lehet „szeletelni . Előnye, hogy környezetkímélő, mert az égés során nem bocsát ki ként, hogy a hamuját nagyszerűen lehet műtrágyaként hasznosítani, s hogy jóval olcsóbb, mint más tüzelőanyag. — Ez a vállalkozás nyereséges jövőt ígér. S a szövetkezetnek milyen jövője van? — Az átalakulási törvény értelmében a jövő év januárjáig át kell alakulnunk, s más gazdasági formában kell dolgoznunk. A vagyonnevesítés irányelveit már elkészítettük, a tagok ezt csak helyeselni tudták, viszont az egyéni gazdálkodáshoz semmi kedvük. A legjobban azt szeretnék, ha minden úgy maradna, ahogy van, hiszen ha egyénileg azdálkodnak, megszűnhet a lét- iztonságuk. Tizennégyezer forintból lehet föltankolni egy traktort, s azzal 12 órán át lehet szántani — a szántás általában másfél hónapig tart... Ehhez hozzájön még az amortizáció és az alkatrészárak — kinek lesz kedve egyénileg szántani? Az emberek félnek a vállalkozás kockázatától és felelősségétől... — Előfordulhat, hogy a tagság nem szavazza meg az átalakulást? — Előfordulhat. De azt tudni kell, hogy hitelt azok fognak kapni, akik megújult formában dolgoznak. A legegyszerűbb lenne részvénytársasággá alakulnunk, de előnyös lenne az is, ha betéti társaságot alakítanánk, s létrehoznánk egy holdingot — bát ez utóbbi nehézségekbe ütközhet. A nyugat-európai mintát kellene követni, ahol egyéni farmergazdaságok alakultak ki, amelyekben maga a gazdálkodás egyénileg folyik, míg a feldolgozás, értékesítés stb. szövetkezeti- leg, közösen, vagyis szolgáltatás szintjén. De Magyarországon nincsenek még farmergazdaságok, és nincsenek szolgáltató- egységek sem. Egy osztrák gazdának 30 vagon búzájába kerül egy kombájn, egy magyar gazdának viszont 100 vagonjába. S nem szabad elfelejteni, hogy mindezek ellenére a magyar mezőgazdaság még így is olcsóbban termel, mint a nyugat-európai... Kácsor Zsolt Igen kemény büntetésekkel sújtotta a minap a Füzesabony városi bíróságon dr. Tóth András büntetőtanácsa a „mezősze- merei templomfosztogatók” jelzővel illetett társaságot. A Mihály Sándor és társai ellen indított eljárásban nyolcán álltak a bíróság előtt. Az első fokon meghozott ítélet a 7. rendű vádlott, Szabó József és a 8. rendű vádlott, Bukta Sándor esetében jogerőre emelkedett. A büntetlen előéletű Szabót — aki mezősze- merei lakos — 11.700 forint pénzbüntetéssel sújtották, míg az ugyancsak büntetlen előéletű Bukta — szintén mezőszemerei illetőségű — egyévi próbára bocsátást kapott. A többiek cselekményét fegyház- és börtönbüntetéssel „honorálta” a bíróság, hiszen valamennyien visszaesők, s már előzőleg is súlyos cselekmények terhelték a lelkiismeretüket. Mi is történt valójában egy évvel ezelőtt Mezőszemerén? Lapunkban is beszámoltunk akkor arról, hogy tavaly január 23-án, az éjjeli órákban ismeretlen tettesek bementek a templomba, befeszítették az előtérben lévő vasrácsot, kutattak, kifeszítették az oltárszekrényt, a keresztelőszekrény ajtaját, elvittek négy különböző fajtájú kely- het, egy szentségtartót, két réz oltárkeresztet, egy keresztelőtálat, egy gyűrűtálcat, egy Sanyo típusú magnetofont — összesen 212 ezer forint értékben. A lopott dolgokat Gödöllőre vitték, ahol azokat a nyomozók meg is találták — igaz, megrongált állapotban —, s visszaadták eredeti tulaj donosuknak. A bűnügyi őrizetbe vettek „elszámoltatásánál” aztán kiderült, hogy nemcsak templombetörésről van szó, a „tisztes társaság” tagjai — hol közösen, hol pedig egyéni vállalkozásban — több más „balhét” is elkövettek. András László és felesége, valamint Bartus Attila és Magasházi Péter mezőszemerei, illetve füzesabonyi lakosok a MÁV füzesabonyi vendéglőjében megismerkedtek például az erősen ittas E. Zoltánnal, és rávették, hogy a vádlottak lakásán Andrásnéval nemi kapcsolatba lépjen. Az alku létrejötte után elindultak a Nimród presszó felé, a vasúthoz tartozó elhagyott helyre, ahol egy provokált vita után E. Zoltánt leütötték, és elvették a nála lévő hatezer forintot. Szabó József, a 7. rendű vádlott Egerfarmoson a helyi iskola adlásán végzett felújítási mun- a során ellopott 600 darab kispuskalőszert, amelyet el is adott a mezőszemerei presszóban az elsőrendű vádlott Mihály Sándornak, aki egy általa átalakított riasztópisztollyal ki is próbálta azokat a sóderbányában. A lőszerrel Mihály is üzletelt, 400 darabot továbbadott Bukta Sándornak. András László és Bartus Attila betört Szihalmon a Hunyadi úton lévő presszóba, ahonnét 295 doboz Különböző márkájú cigarettával, vodkával, pezsgővel, konyakkal és sörrel távoztak, annyival, amennyi a bőröndjükbe belefért. A kár 12.250 forintot tett ki. A vádlottak — egy betörést követően — elvitték kézikocsin Ratkai Orbán mezőszemerei lakásáról két fotelt, két éjjeliszekrényt, asztallapos fürdőkádat és két kapát. (?) Néhány nap múlva — ugyancsak Mezőszemerén — Mező Gáspár- né lakásában tettek meghívó nélküli látogatást a betörök, s párnákat, paplant, takarókat, asztalterítőket és egy étkészletet „lovasítottak” meg. Tavaly márciusban Mihály Sándor és András Lászlóné — a tulajdonos tiltakozása ellenére — behatolt Tóth József mezőszemerei lakásába, ahol a házigazdát is bántalmazták. Persze, egyéb verekedések is felróhatok a számlájukra... Egy ízben például az elsőrendű vádlott a mezőszemerei presszóban arcul ütötte Jakab Sándort, majd utánament az utcára, s ott — hátulról — leütötte. A bíróság az elsőrendű vádlott, Mihály Sándor ügyében — aki két év es hathónapi fegyházbüntetéséből kegyelemmel szabadult — nem hirdetett ítéletet, mert Mihály egy újabb bűncselekmény során Kézsérülést szenvedett. Vele szemben ítélet csak felgyógyulása után születhet. A 2. rendű vádlott, András László, akit más bűncselekmények miatt öt év fegyházra ítéltek és jelenleg ezt tölti, újabb 10 év fegyházbüntetést kapott — 10 év közügyektől való eltiltás mellett —, s elrendelték egy korábbi felfüggesztett szabadságvesztésnek a letöltését is. Vele szemben a közkegyelem hatályát vesztette, így összesen 17 évet kell eltöltenie a fegyház- ban. Feleségét, András László- nét 6 és fél év fegyházzal sújtották, emellett 7 évre a közügyektől is eltiltották. A 4. rendű vádlott, a visszaeső Bartus Attila cselekményeit — ő a templombetörésben nem vett részt — hét év fegyházzal és ugyanennyi időre a közügyektől való eltiltással honorálta a bíróság. Vele szemben is hatályát vesztette a közkegyelem, így még plusz másfél év fegyház is vár rá. Az 5. rendű vádlott, a büntetlen előéletű Magasházi Péter a rablásban való részvétéiért öt év és négy hónap fegyházban letöltendő büntetésben részesült, a közügyekben hat évig nem vehet részt. A 6. rendű vádlottat, Tóth Józsefet — aki ugyan a templombetörésben benne volt — e vád alól a bíróság felmentette, mert erre a többiek erőszakkal kényszerítették. Egyéb bűncselekményeiért viszont ő is kapott egy év börtönt és kétévi, közügyektől való eltiltást. Az említett ítéletek nem jogerősek, mert — bár az ügyész az ítéletet tudomásul vette — az első hat vádlott felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett. Fazekas István
