Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01-02 / 27. szám

HÍRLAP, 1992. február 1—2., szombat-vasárnap FÜZESABONY ÉS KÖRZETE Kereszténydemokraták gyűlése Füzesabonyban Ma, szombaton délután 3 órai kezdettel Füzesabonyban a vá­rosi művelődési házban tartja megyei gyűlését a Keresztényde­mokrata Néppárt megyei szerve­zete. A jelenlévők a keresztény­demokrácia helyzetéről hallgat­nak meg előadást dr. Varga Lászlónak, a párt országos el­nökhelyettesének tolmácsolásá­ban. Falugyűlés Feldébron Hétfőn, február 3-án este 18 órakor Feldebrőn a kultúrház- ban falugyűlést rendez a község önkormányzata. Ezen Kelemen József polgármester tart beszá­molót a testület múlt évi tevé­kenységéről, és ismerteti az idei esztendő terveit, feladatait. Kí­váncsiak a lakosság véleményére is, várják a javaslatokat. Gyógyszertár nyílt Kompokon Kompolt községben a minap magángyógyszertár nyílt. Kacsa­láné Juhász Gizella szakgyógy­szerésznő nyitotta az orvosi ren­delővel szemben, a Fő út 27. szám alatt. A gyógyszertárban a gyógyszerek mellett gyógyfüvek, gyógytermékek és egyéb kozme­tikumok is kaphatók. A kapcsolattartás formáiról Egerfarmoson Egerfarmos önkormányzatá­nak legutóbbi ülésén elsőként a köztársasági megyei megbízott­jának két képviselője tartott tájé­koztatót a közigazgatási rend­szer kialakulásáról, a megyei és polgármesteri hivatalok közötti kapcsolattartás formáiról, de is­mertették a törvényességi vizs­gálatok tapasztalatait is, melyet helyben jónak minősítettek. Ezt követően Mracskó László, a me- zőszemerei tsz elnöke ismertette az új szövetkezeti törvényből az önkormányzatokra háruló fel­adatokat, majd a testület tagjai elfogadták idei munkatervüket és az 1992. évi költségvetésüket is. Ez már igazi szalon... Besenyőtelek: a vállalkozó falu Autószalonból is van kettő... Besenyőtelek évtizedek óta szívesen ad otthont a vállalko­zóknak, de most érkezett el iga­zán a nagy lehetőségek időszaka. A háromezres lakosú községben jelenleg 130 körül van a vállalko­zók száma, mintegy 15-20-an olyanok, akik legalább tíz em­bert foglalkoztatnak. És ez a fi­gyelemre méltó kezdet nem sem­mi! Olyannyira nem, hogy nem könnyű párját találni a környé­ken. A község közepén az üveg­falon át az utcáról is megbámul- hatóak az autócsodák és a cég­tábla: Autosalon Baumgartner Külkereskedelmi Kft. Újszerű Mercedes, több évet megélt, de csillogó BMVkínálja magát a parketten, miközben a parányi irodában Baumgartner Helmuth úrral, a tulajdonossal, illetve a német származású, de a Füzesabonyba férjhez jött bájos titkárnőjével, Váradi Istvánné- val beszélgetünk. — Hogy került ide, az ország közepére, Baumgartner úr? Nos, hinnünk kell a véletle­nekben, mert személyes ismeret­ség révén jutott el Füzesabonyig, ám a besenyőtelki elöljáróság készségesebb üzleti partnernek bizonyult. — Egy faluban két autósza­lon! Nem találja furcsának — hogy is mondjam —, túl soknak? — Ne feledje, hogy az orrunk előtt van a 33-as út, amely az or­szág északi területeit összeköti a középső keletivel! Az üzlet — a bérleményem — előtt suhannak el az autók a Tiszához, a Horto- bágyra és Debrecenbe. Persze, a Dunántúl az más, de úgy vélem, ez itt üzleti szempontból még fel­táratlan vidék. Próba — szeren­cse! Kétségtelen, hogy új szemlé­letre van szükség az üzleti világ­ban, és a külföldiek — sokkal in­kább, mint a hazaiak — tájegysé­gekben és még szabad üzleti le­hetőségekben gondolkodnak. — Mi a legfőbb gondja? — Itt, a faluban semmi! Két­milliót hoztam ide, adót fizetek, bekapcsolódom a község fejlesz­tésébe. De van itt egy nagy el­lentmondás: öt évre szól a ma­gyarországi munkavállalási en­gedélyem, de „tartózkodási” en­gedélyt csak hat hónapra kapok. Jó lenne ezen változtatni! Fél kilométerre van a másik autós üzlet: „Franco” Olasz- Magyar Autókereskedelmi Kft. Fülöp Attila helybeli lakos bérli az üzletet és a területet az önkor­mányzattól. Kezdő fiatalember lévén indokolt a kérdés: — Mivel kezdte? — Agrármérnök vagyok, kö­zelebbről angol-magyar szak­fordító! Az udvaron tizen-egynéhány kocsi sorakozik, drágábbak, ol­csóbbak, nyugati gyártmányú valamennyi, cserével is foglalko­zik a cég. — Mondjon valamit a hasz­nált kocsik árairól! — Ez a Renault kisteherautó nyolcszázezer, mellette a régi Opel hatvan! Az embereknek fogytán a pénzük, de jön a ta­vasz, és reméljük, az átutazók nekünk is új üzleteket, szeren­csét hoznak... Besenyőtelek a forrongó át­alakulás képét mutatja, a falu a gázbekötéssel foglalatoskodik, minden tizedik ház kapuján egy cégtábla: presszó, butik, üzletek, újabb és újabb vállalkozások. Az élni akarás, a jövőbe való ka­paszkodás eleven jelei... Sz.I. A tavaszt várják az autók is ÄFcsziirszdc az autóbuszban „Ez még az apám cégtáblája” A történet úgy indul, mint egy mese. Volt egyszer egy hentes és mészáros, annak volt egy fia, aki az apja mesterségét folytatta... A történet jelen időre fordítva élő valóság. Dani Lajos besenyőtel­ki hentes és mészáros cégtáblája ötven éve ott virít a bejárat fölött. Az édesapja kiöregedett a szak­mából, és a fiának adta át már ré­gen a boltot, aki szintén a falu egyik köztiszteletben álló iparo­sa lett. A környéken az övé a leg­nagyobb forgalmú vágóhíd, évente mintegy kétezer élő állatot vág le, és látja elfriss hússal, hen­tesáruval a falut, a környéket, Fü­zesabonyt, de még az egri Park Szállót is. — Mennyit ruházott be, hogy megfeleljen az új igényeknek? — Egymilliót, bár a felszerelés egy részét még használni tudom. Dani Lajos udvarára manap­ság sok kíváncsiskodó szem be­tekint. — Mi ez a csodabogár? — Egy „Beaten”, francia tí­pusú, mozgó húsboltnak is hasz­nálható autóbusz. Annyi bizonyos, hogy nem sok ilyen önjáró húsbolt fut a magyar utcákon, és bizonyára megbámulják majd Egerben, vagy bárhol másutt, ahol műkö­désbe lép a fura mészárszék. — Vannak még ellátatlan te­rületek. Ez adta az ötletet és a legújabb beruházáshoz a szán­dékot... A jelek mindenesetre arra mutatnak, hogy Dani Lajos nem csupán a környék egyik legré­gibb, legjobb hentese és mészá­rosa, de mint üzletember sem az utolsó. (Sz. I.) Új „csoda”: a mozgó húsbolt Miként dönt a tagság? Súlyos fegyházbüntetés a templomfosztogatóknak A múlt év nyarán adtunk hírt arról, hogy a sarudi termelőszö­vetkezet olyan présgépeket szán­dékozik vásárolni, amelyekkel brikettet lehet préselni szalmá­ból. A német gyártmányú gépe­ket azóta megvásárolták, s októ­berben már be is indult a terme­lés. Erről és — az átalakulási tör­vény kapcsán — a szövetkezet aktuális problémáiról beszélget­tünk Kulczycki Antal tsz-elnök- kel. — Az újfajta brikettel már kezd megbarátkozni a lakosság — mondja. — Eleinte nagy volt az idegenkedés, jelenleg azon­ban több környező üzem is ezt a brikettet használja. Az eljárás lé­nyege, hogy a szalmát 110 at­moszféra nyomáson összesűrít­jük, az így kapott 3800-4000 ka­lória fűtőének ű anyagot aztán — kívánság szerint — különböző nagyságú darabokra lehet „sze­letelni . Előnye, hogy környe­zetkímélő, mert az égés során nem bocsát ki ként, hogy a ha­muját nagyszerűen lehet műtrá­gyaként hasznosítani, s hogy jó­val olcsóbb, mint más tüzelő­anyag. — Ez a vállalkozás nyereséges jövőt ígér. S a szövetkezetnek mi­lyen jövője van? — Az átalakulási törvény ér­telmében a jövő év januárjáig át kell alakulnunk, s más gazdasági formában kell dolgoznunk. A vagyonnevesítés irányelveit már elkészítettük, a tagok ezt csak helyeselni tudták, viszont az egyéni gazdálkodáshoz semmi kedvük. A legjobban azt szeret­nék, ha minden úgy maradna, ahogy van, hiszen ha egyénileg azdálkodnak, megszűnhet a lét- iztonságuk. Tizennégyezer fo­rintból lehet föltankolni egy traktort, s azzal 12 órán át lehet szántani — a szántás általában másfél hónapig tart... Ehhez hozzájön még az amortizáció és az alkatrészárak — kinek lesz kedve egyénileg szántani? Az emberek félnek a vállalkozás kockázatától és felelősségétől... — Előfordulhat, hogy a tag­ság nem szavazza meg az átala­kulást? — Előfordulhat. De azt tudni kell, hogy hitelt azok fognak kapni, akik megújult formában dolgoznak. A legegyszerűbb len­ne részvénytársasággá alakul­nunk, de előnyös lenne az is, ha betéti társaságot alakítanánk, s létrehoznánk egy holdingot — bát ez utóbbi nehézségekbe üt­közhet. A nyugat-európai min­tát kellene követni, ahol egyéni farmergazdaságok alakultak ki, amelyekben maga a gazdálkodás egyénileg folyik, míg a feldolgo­zás, értékesítés stb. szövetkezeti- leg, közösen, vagyis szolgáltatás szintjén. De Magyarországon nincsenek még farmergazdasá­gok, és nincsenek szolgáltató- egységek sem. Egy osztrák gaz­dának 30 vagon búzájába kerül egy kombájn, egy magyar gazdá­nak viszont 100 vagonjába. S nem szabad elfelejteni, hogy mindezek ellenére a magyar me­zőgazdaság még így is olcsóbban termel, mint a nyugat-európai... Kácsor Zsolt Igen kemény büntetésekkel sújtotta a minap a Füzesabony városi bíróságon dr. Tóth And­rás büntetőtanácsa a „mezősze- merei templomfosztogatók” jel­zővel illetett társaságot. A Mi­hály Sándor és társai ellen indí­tott eljárásban nyolcán álltak a bíróság előtt. Az első fokon meg­hozott ítélet a 7. rendű vádlott, Szabó József és a 8. rendű vád­lott, Bukta Sándor esetében jog­erőre emelkedett. A büntetlen előéletű Szabót — aki mezősze- merei lakos — 11.700 forint pénzbüntetéssel sújtották, míg az ugyancsak büntetlen előéletű Bukta — szintén mezőszemerei illetőségű — egyévi próbára bo­csátást kapott. A többiek cselek­ményét fegyház- és börtönbün­tetéssel „honorálta” a bíróság, hiszen valamennyien visszaesők, s már előzőleg is súlyos cselek­mények terhelték a lelkiismere­tüket. Mi is történt valójában egy év­vel ezelőtt Mezőszemerén? Lapunkban is beszámoltunk akkor arról, hogy tavaly január 23-án, az éjjeli órákban ismeret­len tettesek bementek a temp­lomba, befeszítették az előtér­ben lévő vasrácsot, kutattak, ki­feszítették az oltárszekrényt, a keresztelőszekrény ajtaját, elvit­tek négy különböző fajtájú kely- het, egy szentségtartót, két réz oltárkeresztet, egy keresztelőtá­lat, egy gyűrűtálcat, egy Sanyo tí­pusú magnetofont — összesen 212 ezer forint értékben. A lo­pott dolgokat Gödöllőre vitték, ahol azokat a nyomozók meg is találták — igaz, megrongált álla­potban —, s visszaadták eredeti tulaj donosuknak. A bűnügyi őrizetbe vettek „el­számoltatásánál” aztán kiderült, hogy nemcsak templombetörés­ről van szó, a „tisztes társaság” tagjai — hol közösen, hol pedig egyéni vállalkozásban — több más „balhét” is elkövettek. And­rás László és felesége, valamint Bartus Attila és Magasházi Péter mezőszemerei, illetve füzesabo­nyi lakosok a MÁV füzesabonyi vendéglőjében megismerkedtek például az erősen ittas E. Zoltán­nal, és rávették, hogy a vádlottak lakásán Andrásnéval nemi kap­csolatba lépjen. Az alku létrejöt­te után elindultak a Nimród presszó felé, a vasúthoz tartozó elhagyott helyre, ahol egy provo­kált vita után E. Zoltánt leütöt­ték, és elvették a nála lévő hate­zer forintot. Szabó József, a 7. rendű vád­lott Egerfarmoson a helyi iskola adlásán végzett felújítási mun- a során ellopott 600 darab kis­puskalőszert, amelyet el is adott a mezőszemerei presszóban az elsőrendű vádlott Mihály Sán­dornak, aki egy általa átalakított riasztópisztollyal ki is próbálta azokat a sóderbányában. A lő­szerrel Mihály is üzletelt, 400 da­rabot továbbadott Bukta Sán­dornak. András László és Bartus Attila betört Szihalmon a Hu­nyadi úton lévő presszóba, ahon­nét 295 doboz Különböző már­kájú cigarettával, vodkával, pezsgővel, konyakkal és sörrel távoztak, annyival, amennyi a bőröndjükbe belefért. A kár 12.250 forintot tett ki. A vádlot­tak — egy betörést követően — elvitték kézikocsin Ratkai Orbán mezőszemerei lakásáról két fo­telt, két éjjeliszekrényt, asztalla­pos fürdőkádat és két kapát. (?) Néhány nap múlva — ugyancsak Mezőszemerén — Mező Gáspár- né lakásában tettek meghívó nél­küli látogatást a betörök, s pár­nákat, paplant, takarókat, asz­talterítőket és egy étkészletet „lovasítottak” meg. Tavaly már­ciusban Mihály Sándor és And­rás Lászlóné — a tulajdonos tilta­kozása ellenére — behatolt Tóth József mezőszemerei lakásába, ahol a házigazdát is bántalmaz­ták. Persze, egyéb verekedések is felróhatok a számlájukra... Egy ízben például az elsőrendű vád­lott a mezőszemerei presszóban arcul ütötte Jakab Sándort, majd utánament az utcára, s ott — há­tulról — leütötte. A bíróság az elsőrendű vád­lott, Mihály Sándor ügyében — aki két év es hathónapi fegyház­büntetéséből kegyelemmel sza­badult — nem hirdetett ítéletet, mert Mihály egy újabb bűncse­lekmény során Kézsérülést szen­vedett. Vele szemben ítélet csak felgyógyulása után születhet. A 2. rendű vádlott, András László, akit más bűncselekmények miatt öt év fegyházra ítéltek és jelenleg ezt tölti, újabb 10 év fegyházbün­tetést kapott — 10 év közügyek­től való eltiltás mellett —, s elren­delték egy korábbi felfüggesztett szabadságvesztésnek a letöltését is. Vele szemben a közkegyelem hatályát vesztette, így összesen 17 évet kell eltöltenie a fegyház- ban. Feleségét, András László- nét 6 és fél év fegyházzal sújtot­ták, emellett 7 évre a közügyek­től is eltiltották. A 4. rendű vád­lott, a visszaeső Bartus Attila cselekményeit — ő a templom­betörésben nem vett részt — hét év fegyházzal és ugyanennyi idő­re a közügyektől való eltiltással honorálta a bíróság. Vele szem­ben is hatályát vesztette a közke­gyelem, így még plusz másfél év fegyház is vár rá. Az 5. rendű vádlott, a büntet­len előéletű Magasházi Péter a rablásban való részvétéiért öt év és négy hónap fegyházban letöl­tendő büntetésben részesült, a közügyekben hat évig nem vehet részt. A 6. rendű vádlottat, Tóth Józsefet — aki ugyan a templom­betörésben benne volt — e vád alól a bíróság felmentette, mert erre a többiek erőszakkal kény­szerítették. Egyéb bűncselekmé­nyeiért viszont ő is kapott egy év börtönt és kétévi, közügyektől való eltiltást. Az említett ítéletek nem jog­erősek, mert — bár az ügyész az ítéletet tudomásul vette — az el­ső hat vádlott felmentésért, illet­ve enyhítésért fellebbezett. Fazekas István

Next

/
Thumbnails
Contents