Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-29-03-01 / 51. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. február 29—március 1., szombat—vasárnap A szív- és érrendszeri megbetegedésekben hazánk világelső A világ valamennyi országa közül Magyarországon a legma­gasabb a szívbetegségek követ­keztében elhunytak aránya. E statisztikát nemrégiben hozta nyilvánosságra egy amerikai, szívbetegségekkel foglalkozó társaság, de adataikat — sajnos — a Nemzetközi Egészségügyi Szervezet (WHO) is megerősíti — tudta meg az MTI tudósítója Kökény Mihálytól, az Országos Kardiológiai Intézet főigazgató­helyettesétől. Az 1989-es adatokat ismerte­tő, nem olyan régen közzétett ta­nulmány szerint hazánkat az „él­mezőnyben” a többi kelet-euró­pai ország és az egykori Szov­jetunió köztársaságai követik. Magyarországon a szakemberek már az 1960-as években felfi­gyeltek a romló tendenciára, ám az 1970-es évek végére szinte tragikus méreteket öltött a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás — mutatott rá a főorvos. És bár az 1980-as évek második felétől e folyamat lelas­sult, világelsőségünk azóta is tö­retlen: míg Japánban 100 ezer emberből 250-nél kevesebb hal meg keringési megbetegedések­ben, Magyarországon 100 ezer emberből nyolcszázzal végez va­lamilyen szívbetegség. Az ijesztő statisztika mögött a valódi okok a társadalmi-gazda­sági átalakulás folyamatában rej­lenek. Ezek hozzák felszínre azokat a kockázati tényezőket — emelte ki Kökény Mihály —, amelyek azután közvetlen elői­dézői lehetnek a szív- és érrend­szeri megbetegedéseknek. Eze­ken túl — úgy tűnik — az embe­rek többsége hiába van tisztában azzal, hogy a zsíros, túlsózott éte­lek magas vérnyomást okoznak, illetve elhízáshoz vezetnek, s a dohányzás is jelentős kockázati tényező, mégis csupán a lakosság mintegy ötödé mentes e helyte­Eger egyik legbecsesebb festménye a Pipára gyújtó fiú. Hiába, a dohányzás nem újkeletű szokás... len szokásoktól. A többiek ugyanakkor az említett tényezők közül legalább egynek „rabjai”, noha a megelőzés az egészség­ügy mai színvonala mellett fon­tosabb lenne, mint egy jó színvo­nalú, korszerű gyógyászati-kór­házi ellátásra számítani. A főorvos kitért arra, hogy — igaz, csak minimális százalékban — az egészségügyi ellátás hiá­nyosságai is közrejátszanak a magas halálozási arány kialaku­lásában. Kökény Mihály el­mondta: az országban évente kö­rülbelül kétezer nyitott szívmű­tétet végeznek (ez a koszorúér- betegségek kezelésében az egyik leghatékonyabb módszer), ám legalább a háromszorosára lenne igény. Az országban jelenleg mű­ködő hat szívsebészeti centru­mon túl további jól felszerelt kli­nikákra és korszerű gyógyászati eszközökre lenne szükség. Csak az életmód- és a környezeti té­nyezők megváltoztatása, és ezzel összhangban az egészségügyi el­látás javítása vezethet el oda, hogy hazánk lekerülhessen az egészségügy árnyoldalait feltáró listák éléről — hangoztatta a kar­diológus főorvos. Mindennapi nyelvünk Közéleti s politikai damaszkuszi életutak és pálfordulások Politikai és közéleti nyelv- használatunkban több új foga­lom, szó és szófordulat jelentke­zett, s nem egy közülük kritikai, sőt, rosszalló felhangokkal vállal közlő, kifejező szerepet. Közé­jük tartoznak a címben idézett nyelvi formák is. Az idő- és alka­lomszerűség, költőink, újságíró­ink nyelvi leleménye, a közéleti események, a politikai történé­sek kommentátorainak anya­nyelvi és általános műveltségé­nek minősége külön-külön és együtt szerepet vállalnak abban, hogy olyan cikkek és versrészle­tek jelennek meg, amelyek meg­szaporodnak a Biblia történései­re utaló nyelvi fordulatok és stí­luselemek. Köznapjaink baráti beszélge­téseiben, az eltérő politikai néze­teket vallók vitáiban, a különbö­ző pártok rendezvényein elhang­zó előadások szövegeiben szinte szólásszerűen vállalnak kulcs­szerepet ezek a nyelvi formák. Túl gyakoriak köz- és politikai életünkben a pálfordulások. A politikai szélkakasok váratlan és nem elvhűpálfordulásaimcg\cp- nek bennünket. Az sem lehet vé­letlen, hogy az egyértelműbb árulás, hitszegés, átállás, újab­ban egy-egy átülés a parlament­ben, átpártolás stb. nyelvi formá­kat ritkábban halljuk és olvassuk éppen a pálfordulás divatszóvá válása miatt. Ritkábban halljuk egyéni nyelvhasználatunkban ezeket a szólásformán megfogalmazott nyelvi formákat: Megjárta a da­maszkuszi utat; Saulból Paulus lett. Az újságcikkekben, mai köl­tőink verseiben annál gyakrab­ban olvashatunk a damaszkuszi életutakkal, a Saulusoknak Pau- lusokká válásával kapcsolatos bibliai háttér sajátos mondaniva­lójának kor- és időszerű tanulsá­gairól. A kettős nevű Saul, mint Saul üldözője volt a keresztény­ségnek, de a damaszkuszi úton megtörtént a pálfordulás: Saul­ból Pál lett. Az első keresztények dühödt üldözőjéből a damaszku­szi út látomásos-varázsos megté­rése folytán lelkes Pál apostol lett. Ezt a bibliai eseményt idő- szerűsíti a költő ebben a vers­részletben: Ha Paulusként sem hibás/ s Saulus nevű hitetlen: /mért szinonim szavak szívem­ben/ pálfordulás és árulás” (Ba- ranyi Ferenc: Versek a kiegye­zésről.) A bibliai események idő­szerű mondanivalójához társít nagyon is emberi gondolatot ez a versrészlet: „A naponkénti / Zsib-Damaszkuszon! bár megcsúfoltunk,/ te legszen­tebb,/ Szeretet-Kaméleon”. (Petróczi Éva: Szeretet-kaméle- on.) Éddigi mondanivalónk kép­zetkörébe tartozónak gondoljuk köz- és politikai nyelvhasznála­tunkban ugyancsak napjainkban gyakran emlegetett nyelvi for­mákat, szólásokat: Tamás va­gyok benne, megszaporodtak a tamások, a kételkedésre hajla­mos tamáskodók. A felsorolt nyelvi formák bib­liai hátteréről ez a versrészlet ta­núskodik: „Nem hiszek a hitető- nek, / hiába mondja nekem./ Hozd ide ujjadat, hozd kezedet,/ és bocsásd oldalamba-/ ki hisz nekem az álszent farizeusok kö­zött/ énnekem, Tamásnak, ki hisz? (Simor András: Tamás monológja) Köz- és politikai éle­tünk szóhasználatában nem vé­letlenül került párba a Saul és Ta­más megnevezés. Erről bizony­kodik ez a szövegrészlet: „A mindenkori hatalom jobban sze­reti a mindenkori Saulusokat, miután megtértek, mint a min­denkori Tamásokat, ha kétkedé­seiknek szatírákban adnak han­got (Magyar Hírlap, 1990. márc. 10.). Közéleti és politikai életünk nyelvhasználatában sem véletle­nül jut gyakorta szerephez ez a két bibliai fogantatású szóalak: farizeus, farizeuskodik. Nagyon tág jelentéstartalomra és haszná­lati értékre utalnak. A képmuta­tó, ravaszkodó, alakoskodó; ön­ző, álszenteskedő; bizalmatlan- kodó, ámító magatartást, visel­kedést megtestesítő farizeusok etikátlan kritikai alapállásból köz- és politikai életünk esemé­nyeit, történéseit kísérő szóbeli és írásos megnyilatkozásaikban központi szerephez jut a gyanak­vó és hisztérikus nyafogás, afor- télyos alakoskodás, a nyelvi fin­torba torzult fanyalgás, a tudato­san vállalt szócsépléses bajmoló- dás. S mi az eredmény? Damasz­kusz útja sem látott nagyobb pál- fordulást, mint amit a közvéle­mény tájékoztatására szánt véle­ménynyilvánításban vagyunk kénytelenek nap mint nap érzé­kelni. Odáig már eljutottunk, hogy egy-egy beszélgetés és cikk végén megvallják: nem értjük egymást, illetőleg nem jól értel­mezzük az elhangzottakat és le­írtakat. Ez már az egészséges életműködés jele, s nyelvi és po­litikai műveltségünk minőségi változásának előfeltétele. Dr. Bakos József Kertész leszek A törzses Yucca A virágkedvelők vásárlóked­vének és a termesztő jövedelme­zőségének kielégítése érdekében a dísznövénytermesztők gyakran állnak elő újabb és újabb ötletek­kel, nevelési módokkal. A csere­E es dísznövények kategóriájá- an óriási szenzációt keltett egy egyébként ismert és közkedvelt növény, a Yucca elephantipes (óriási pálmaliliom) különleges alakú nevelése, ami Nyugat-Eu- rópában a ’70-es években jelent meg a piacon. Óriási karriert fu­tott be mindenütt Európában. Hozzánk körülbelül tíz eszten­dős késéssel érkezett, de ugyan­olyan nagy sikert aratott. A Yucca elephantipes Mexi­kóban, Guatemalában őshonos, itt 5-8 méter magasra növő, su­dár termetű fa. Törzsét, ami ön­magában is díszítő hatású, mind ez ideig nem láthattuk, hiszen cserepes nevelésmódja ezt nem tette lehetővé. Levelei szürkés­zöld színűek, 60-100 centimé­ter hosszúra is megnőnek, sűrű csomóban állva díszítik a felül gazdagon elágazó lombkoronát. Nálunk a törzses Yucca megjele­néséig ennek a lombkoronának egy kis részét láthattuk cserép­ben. Az új nevelésmód azon a bi­ológiai tényen alapul, hogy haj­tás a törzs bármelyik részéről eredhet. A hagyományos hajtás­dugványozás helyett idős törzs­darabok alvórügyeinek hajtatá­sával érik el a törzses formát. Az ehhez szükséges szaporí­tóanyagot származási helyéről szállítják. A idős törzseket mé­retre vágják. Leggyakoribb mé­retek: 30, 45, 6öT 90, 120, 150 centiméter. Ezeket a darabokat úgy kezelik, hogy az alsó metsz- lapot gyöíceresedést serkentő hormonnal kenik be, a felsőt pe­dig — a párologtatás, a kiszára­dás elkerülése végett —paraffin és cement megfelelő aranyú ke­verékével. Az így előkészített dugványokat konténerekbe, Három hónapos, értékesítésre alkalmas Yucca nedves fűrészporba állítják. Ha­jóval szállítják Európába. A hosz- szú hajóút nem más, mint egy gyökereztető iskola, hiszen eza­latt a 2-3 hét alatt a gyökeresedés már megindul, így nem vész kár­ba ez az idő sem. A szállítmány megérkezése után a kertészetek­ben a törzseket becserepezik. A cserép mérete — a törzs nagysá­gától függően — 13-25 centimé­ter átmérőjű lehet. Az így előké­szített állományt termesztőbe­rendezésbe, egymás mellé sorol­va helyezik el, es itt maradnak az értékesítési állapot eléréséig. Ez azt jelenti, hogy a polarizációnak megfelelően a legfelső 2-3 (eset­Becserepezett Yucca törzs leg több) rügy kihajt és rövid „üs- tököt” képez. Ez eleinte furcsán hat a vastag törzsön, ám a hajtás növekedésevei ez az aránytalan­ság kiegyenlítődik. A Yuccát — származási helyétől adódóan — a melegházi növényekhez soroljuk. Ennek ellenére hálás növénye a viszonylag száraz levegőjű lakó­telepi lakásoknak is, ahol a 18-20 C- fokos egyenletes hőmérsékle­tet biztosítani tudjuk és a levegő páratartalmáról párásítóval, per­metezéssel gondoskodunk. Tart­suk világos helyen! Nyáron két­hetente tápoldatozni szükséges. Padlófűtéses lakásokban jól érzi magát a földön, mivel a „talpme­leget” különösen kedveli. Ebben az esetben az öntözésre jobban kell ügyelni, mert a cserép földje gyorsabban kiszárad. Tavasszal ültessük át, mindad­dig, amíg a nagysága ezt megen­gedi. Florasce B jelű egységföl­det használhatunk. Ha az átülte­tés már nem megy, a cserép föld­jének felső részét frissítsük fel. Nyáron szabadban is tarthatjuk, de vigyázzunk arra, hogy ne ke­rüljön tűző napra, mert a levelek könnyen megperzselődnek. A Yuccához hasonlóan kapható már törzses formában más nö­vény is, köztük a mutatós levelű Dracaena fragrans. V. Pénzes Judit Egy bölcs megállapítás A rejtvényábra fő soraiban Vető József egyik bölcs mondása olvasható. Megfejtendők a vízsz. 1. és a függ. 52. számú sorok. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része (zárt be­tűk: S, J) 14. Egy katolikus szer­zetesrend tagja 15. Északi állam 16. Hegyes cipészszerszám 17. Fitos orrú 18. Feltéve 19. Alatto­mos támadás jelzője 20. Lócse­mege 22. Hogy, hogyan — oro­szul 23. Megolvadt vulkáni kőzet 25. Kicsinyítő képző 26. Szalon­nát főz 28. Nagy a hőség (két szóval) 30. Szárnyasok testét bo­rítja (népiesen) 32. Tolsztoj sze­mélyneve 33. Kőtörő üzem 35. Becézett Olivér 36. Igen — né­metül 38. Kacagja 40. Ételízesítő 41. A küldeményt a címzettnek továbbítja 43. Hidrogén és oxi­gén 44. Szólították 45. Te és ő 46. Angol fiúnév 47. Bűnügyi történet 49. Fájdalmat jól visel 50. Táblára írnak vele 52. A macska mormogó hangot ad 55. Valamit követően 56. Az einstei­nium vegyjele 57. Folyó Nyugat- Európában 58. Az Antall-kor- mány volt ipari minisztere (Péter Ákos) 60. Művészet — franciául 61. Vonatkozó névmás 63. Lo- rán Lenke monogramja 64. Hegység hazánktól északra 66. Téli sporteszköz 67. Részesült benne 69. Kiállnak mellette, se­gítik. FÜGGŐLEGES: 1. Túlzott tisztelettel, meghu­nyászkodva viselkednek 2. Kes­keny kapával gazt kivágó 3. Aro­ma 4. Részesül 5. Férfinév 6. Ju­goszláv város 7. Az NDK-val egybeolvadt állam 8. Helység Komárom megyében 9. Kicsi­nyítő képző 10. Az említett hely­re kísérik 11. A kígyó neve A dzsungel könyve című regénye ben 12. Igen — szlovákul 13. Vi­lágosodni kezd 18. Alszik — né­piesen 21. Táncos rendezvényre vonatkozó 23. Ételsor első fogá­sa 24. Dél-Amerikában elő, nyúlszerű rágcsáló 27. Azonos római számok 28. Üldözői elől fejvesztve távozik 29. Kevert víz! 31. Szilveszterkor szokták levág­ni 34. Érzelgésre, ábrándozásra késztető körülmény (névelővel) 37. A távolabbi tárgyat 39. A vi­lág fiataljainak legnagyobb se­regszemléje 41. Ruhát vízben tisztává tesz 42. Merész 43. Or­szágokat elválasztó zóna 44. Ér­tesülés 46. Kényelmes járkálás 48. Rogyadozik 51. A ruténium vegyjele 52. Az idézet folytatása (zart betűk: U, M) 53. Az egyik oldal 54. A két... (Erich Kästner regénye) 58. Húsvágó eszköz 59. Kábítószer 62. Az após népies elnevezése 64. Esetleg 65. Annál lentebbi helyre 68. Törökország gk. jele 69. A Ludolf-féle szám 70. Hajrá része! A megfejtéseket március 5-ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents