Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-26 / 48. szám
HÍRLAP, 1992. február 26., szerda GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5 Markazi alapítvány A község három vállalkozója, Hadobás Dezső, Hadobás Ferenc és Szekrényes József még tavaly alapítványt hozott létre „Márkáz községért” néven. A Magyar Hitel Bank Rt. Gyöngyösi Igazgatóságán vezetett 352-11019 számú számla nyitott, s gyarapításánál a markazi- ak a községből elszármazottak segítségére is számítanak. „Guruló szemészet” Domoszlón A Visoker Látszerészeti Szolgáltató és Forgalmazó Kft. „guruló szemészetét” a domoszlói önkormányzat is megrendelte. A látásvizsgálóval felszerelt autóbusz március 12-én érkezik a községbe, s egész napon át váija a jelentkezőket, akiknek természetesen a kész szemüveget is biztosítja. Horgászok számadása Gyöngyösön Február 29-én, délelőtt 9 órától tartja éves közgyűlését a Gyöngyös és Vidéke Horgász Egyesület. A Mátra Művelődési Központban a vezetőség számot ad a múlt évi gazdálkodásról és a fogási eredményekről. A közgyűlésen ismét meghirdetik a harcsafogó akciót. Aki az egyesületi tóból 20 kilón felüli bajuszost fog ki, az egy évig három helyen is ingyen horgászhat. Az akcióval a halevő ragadozók sorait is szeretnék megritkítani. Ludas Kezdődik az óvodaépítés Régi gond az elavult óvoda Ludason. Kiváltképpen a gyermekintézmény konyhája sürgette a változásokat. Ez ugyanis már alig — vagy talán nem is — felel meg az egészségügyi előírásoknak. Rendbetétele túlságosan költséges lenne, ráadásul maga az egész épület — a korábbi parasztház — sem megfelelő az apróságok elhelyezéséhez, neveléséhez. Az önkormányzat mindezek miatt vadonatúj óvoda létesítésére törekszik. Tartalékolt a nemes célra, és további összeggel iparkodik gyarapítani az elképzelések megvalósításához szükA gyöngyöshalászi önkormányzat szerény anyagi lehetőségei közepette sem hagyja figyelmen kívül a község művelődési házát. Tavaly az épület tetőzetének kijavítására, rendbetételére adott megbízást a kivitelezőnek, s — szintén még az elmúlt évi munkák során — megoldották az esővíz-elvezetést is itt. Az idén — további hasonló, kis lépésekkel — folytatódik a kultúrKÖzpont vonzóbbá tétele. Az intézménynek új, színes televíziós készüléket vásárolt az ön- kormányzat, s hangosító berendezéssel is felszereltette a nagységes mintegy 6,5-7 millió forintot. Négy pályázóból választotta a kivitelezőt, amely — bizonyos kedvezőbb vásárlási lehetőségeket is kihasználva — a szükséges anyagok jó részét már a helyszínre szállíttatta. Mint Hevér Lászlóné jegyzőtől megtudtuk: a polgármesteri hivatal épületéhez kapcsolódó új óvoda - 25 férőhellyel — egycso- ortos lesz, de a foglalkoztató elyiségét úgy próbálják kialakítani, hogy nagyobb gyermeklétszám esetén a későbbiekben kettéválaszthassák. A kivitelező, az abasári Útimag Kft. munkához is lát, amint az időjárás engedi. A termet. Ugyanekkor az idősek klubját gáztűzhellyel lepte meg, hogy tagjai az összejöveteleiket kis főzocskézéssel, teázgatással is meghittebbé, családiasabbá tehessék. Igaz, az ajándékul adott tűzhelyhez még hiányzik a vezetékes gáz, ám — mint hírlik — már ez sem várat magára túlságosan sokáig. Hiszen a közeli napokban — ahogyan lapunkban említettük már — a gázvezeték építéséhez is hozzálátnak a faluban, s az idei nyárra be is fejezik az ezzel kapcsolatos munkákat. (-így-) korlátozott anyagi lehetőségek miatt azonban az építkezés két szakaszban történik. Az idén — mintegy 4,5 millió forintért — tető alá kerül és zárhatóvá válik az épület, míg jövőre a szakipari teendőkkel folytatják a feladatokat. Kedvez az elképzeléseknek, hogy a tennivalókon társadalmi segítséggel is osztozni kívánnak a helyi magániparosok. Ilyenformán a víz- és a központifűtésszerelés a tervezettnél olcsóbbá válhat, míg a festésen valószínűleg gyöngyösi mester könnyít kedvezménnyel. (-ni) Menedzserklub az Avarban Az APEX menedzserklubot szervezett Gyöngyösön a város és körzete termelő üzemeiből, vállalkozóiból, s az érdeklődők, a tagság első összejövetelét kedden a mátrafüredi Avar Szállóban tartotta. Száznál is többen gyűltek össze az alakulásra, amelyen — külföldi részvényeseik képviselőinek társasagában — Filvig István, a Providencia Biztosító Rt. vezérigazgató-helyettese mutatta be kétéves cégük fejlődését, törekvéseit, s dr. Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese vázolta a hazai gazdaság idei lehetőségeit. A résztvevőknek ugyanekkor oktatófilmet is vetítettek, illetve börzét nyitottak. Úgy tervezik, hogy a továbbiakban havonta lesz a klubtagoknak hasonló találkozásuk, s minden alkalommal hasznos előadásokkal, eszmecserékkel teszik értékessé az összejöveteleket. (gy) Új utcanevek Adácson Az adácsi önkormányzat — mint korábbi lapszámunkban már beszámoltunk erről — fogászati rendelővel is gyarapította a községet. Az új egészségügyi intézményhez nemrégiben pályázat útján már az orvost keresték. Három jelentkező közül esett a helyhatóság választása a debreceni dr. Szabó Zoltánra, aki rövidesen a Heves megyei településen folytatja szolgálatát. A fogorvos kinevezéséről az önkormányzat legutóbbi ülésén esett szó. A testület ugyanekkor a község idei költségvetéséről tárgyalt, s — lakossági meghallgatások után — utcanévváltozásokról határozott... A Felszabadulas utca Árpád fejedelem útjára, a Hámán Kató út Szent László utcára, az Ifjú Gárda út Erzsébet királyné utcára, a Lenin út Mátyás király utcara, a Marx Károly út Szent Jakab utcára, a Mező Imre utca Róbert Károly útra, a Rózsa Ferenc utca Rózsa utcára, a Vörös Csillag út Honvéd utcára, a Vörös Hadsereg utca Árok- szállási útra változott. Egyidejűleg mindezeknek a személyi igazolványokba történő bejegyzését is megkezdték a polgármesteri hivatalban. Medve János Vonzóbb kultúrközpont „A földi haza javának hathatós munkálására” A katolikus iskoláról Szerte az országban napirenden van az egyházi ingatlanok ügye. Sok településen kezdődött vita a törvény végrehajtásáról. Gyöngyösön is indulatokat keltett a terv, hogy a katolikus egyház iskolát kíván indítani. Dr. Nagy Lajos apát-plébános így beszél az elképzelésről és az akörül kialakult vitáról. — Megszületett a jogtalanul elrabolt egyházi intézmények visszaadásáról szóló törvény, amely akkor válik életté, társadalmat alakító erővé, amikor megvalósításra kerül — hangsúlyozza. — Az egyházak működésének szempontjából kiemelkedő jelentőségűek az iskolák. 1948-ban több mint háromezer katolikus iskolát államosítottak. Ennek jelentőségét a párt ideológusa, Révai József fogalmazta meg: "Az iskolák államosítása nem kultúrharc, hanem politikai harc, a proletárdiktatúra érdeke. ” — Érdemes erre felfigyelni, amikor bizonyos erők mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák az egyházakat, hogy iskoláikat legalább részben visszavegyék. Önkéntelenül arra gondol az ember, azok folytatnak elszánt utódvédharcot az egyházi iskolák ellen, akik még a proletárdiktatúra eszmevilágához ragaszkodnak. Cinikus jelszavakat hangoztatnak, melyek szerint az egyház ne az intézményekért, hanem a lelkekért küzdjön. Ugyanilyen alapon azt is hangoztathatnánk, hogy az orvosok ne küzdjenek kórházakért, jól felszerelt rendelőkért, hiszen az a feladatuk, hogy gyógyítsák a betegeket. Józan ésszel ilyet senki sem mondhat. A szülők elindegenít- hetetlen joga, hogy gyermekük neveléséről lelkiismeretük szerint, szabadon döntsenek. A szabadságot ugyan hangoztatják is, de arról csak akkor beszélhetünk, hogy ha ténylegesen is létezik a választás lehetősége. Ha iskolamonopólium van, csak állami iskola, akkor nevetséges szabad választásról beszélni. A katolikus iskola feladatát a II. Vatikáni Zsinat fogalmazta meg: „Megteremti az evangéliumi szabadság és szeretet légkörét, az egyetemes kultúrát úgy kapcsolja össze az üdvösség hírével, hogy a hit fénye járja át a világról, életről, emberről fokozatosan szerzett ismereteinket. Lépést tankörünk fejlődésével, növendékeit ráneveli a földi haza javának hathatós munkálására, és előkészíti őket Isten országának szolgálatára. ” — Gyöngyösön az iskolák államosításakor két elemi iskolán kívül polgári fiú iskolája és felső mezőgazdasági iskolája is volt a katolikus egyháznak. Most egy iskolát kérünk vissza, a hajdani Fehérvári intézet helyén épültet, illetve részben átépített iskolát. A Fehérvári intézet örökhagyója végrendeletben kikötötte, hogy az intézetet kifejezetten katolikus intézetnek szánja, és ha erőszakkal megszüntetnék ezt a jellegét, akkor az örökség visszaszáll a végrendelkező testvéreinek leszármazottaira. El kívánjuk kerülni ezt a jogi bonyodalmat is, amikor az önkormányzatot arra kértük, hogy megegyezéssel ezt az iskolát adja vissza az egyháznak. Elismerjük, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen bővítették. Ezért készek vagyunk kárpótlást felajánlani, egy másik volt egyházi iskolát. Fokozatosan kívánjuk az intézményt egyházi használatba venni. Áz idei évben szeretnénk első és második osztályokat indítani, s az egészet csak hat év múlva kívánjuk egyházi használatba venni. Akkor viszont elemi és középiskola is működne az intézet keretében. Gyöngyösön bőven van iskola- választási lehetőség. Hiszen csak általános iskolából hét működik. Amennyiben hat év múlva egyházi elemi és középiskolaként működne az intézet, akkor sem érné el benne a tanuló ifjúság a város ifjúságának tíz százalékát, pedig a város fiatalságának háromnegyed része katolikusnak van keresztelve. — Bántó az az agitáció, amit egyes pedagógusok folytatnak, megfélemlítve a szülőket, hogy nem fog érvényesülni a gyermekük, ha katolikus iskolába járatják. Az iskolás gyermeket pedig rémmesékkel traktálják, hogy milyen lesz az egyházi iskola: egyenruhában kell járni, nem szabad szórakozóhelyre menni, s egyéb dolgokkal, amelyekkel jól lehet az ifjúság hangulatát befolyásolni. Nem akarom mondani — mert nem tűr nyomdafestéket —, hogy egy iskolai nevelő milyen jelzővel illette a leendő katolikus iskolát. Ez valahogy nem egyeztethető össze azzal, hogy a valódi demokráciát, a keresztény Nyugathoz való csatlakozást céloztuk meg. (gábor) „Mindenki más-más statisztikákra hivatkozik.. Az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatban tartott frakcióülést tegnap délután a Fidesz. Összejövetelükön szocialista önkormányzati kép viselők is részt vettek, hogy kölcsönösen kifejtsék egymásnak álláspontjaikat. Mivel lapzártánk miatt erről az ülésről nem tudunk mai számunkban beszámolni, ezért előzetesen érdeklődtünk Horváth Tamástól, a Fidesz önkormányzati képviselőjétől, hogyan ítélik meg az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos kérdéseket? — Az a véleményünk — mondja —, és ezt már önkormányzati ülésen is kifejtettük, hogy amit az egyháztól negyven évvel ezelőtt elvettek, azt vissza kell adni. Tavaly júliusban erről törvény is született, amivel ugyan lehet nem egyetérteni, viszont végre kell hajtani azt. Amiben viszont nem értünk egyet: hogy külön- külön döntsenek az ingatlanok visszaadásáról. Szerintünk az összes ingatlanigényt meg kell vizsgálnia a jogi és ügyrendi bizottságnak, hogy egyáltalán megfelelnek-e a törvényben előírtaknak. Utána pedig létre kellene hozni egy bizottságot, amely az ingatlanok visszaadásának üteméről tárgyalna az egyház képviselőivel. — Most viszont, a csütörtöki önkormányzati ülésen már konkrétan is téma lesz a gyöngyösi 4-es számú általános iskola visszaadása... — Igen, ezzel kapcsolatos a frakcióülésünk is. Mivel ennek még ebben a pillanatban előtte vagyunk, így csak a saját álláspontomat tudom elmondani. A tantestület tagjai közül többen tiltakoztak a Fidesz-nél a visszaigénylés miatt. A múlt héten a leendő elsősök szüleivel is tanácskoztak — a jelenlévő 60 szülő közül mindössze 13 szerette volna, ha a gyereke egyházi iskolába jár. Azt is furcsálljuk, hogy Keresztes György polgármester Nagy Lajos plébános úr társaságában ellátogatott az iskolába, és tényként közölte, hogy az iskolát visszakapja az egyház — noha erről még önkormányzati döntés nem született. Egyébként az iskola néhány évvel ezelőtt épült, talán 1986-ban, vagy 87-ben, s ma a város legkorszerűbb iskolája ez. Az más kérdés, hogy hajdan itt egy kis kápolna működött, amit lebontottak... Talán szerencsésebb lenne, ha inkább a 2-és iskolát kapná vissza az egyház, az ugyanis a város központjában van. Azt is kifogásolom, hogy itt mindenki más-más statisztikákra hivatkozik, az egyik szerint Gyöngyös lakóinak 90 százaléka aktív hívő ember, a másik szerint ez a szám 20 százalék. Fel kellene mérni egyáltalán az igényeket, hiszen így sohasem tudjuk meg, hogy az itt élőknek mi lenne jó. A felsővárosban például, ahol a 4-es iskola is van, ez az egyetlen állami iskola. Ha ez megszűnik, a szülők a város másik végébe vihetik a gyerekeGyöngyösi „Ki mit tud?” — nyugdíjasoknak Tudósítás a színfalak mögül... Akiért az ikertestvére izgult a nézőtéren: özv. Kollár Józsefné A közönség azt látta és hallotta, hogy „idős ember — nem vén ember...” Mert egymás után állt ki a színpadra verset mondani az éppen nyugállományba vonult általános iskolai tanár, hasonló korú citerát pengetni a 79 esztendejét bájos eleganciával „bevalló” hölgy, s ízesen dalolni az ugyancsak nótáskedvű nyugdíjas klubos vegyeskar. És még sok más, pihenő éveit töltő nő és férfi, aki szívesen osztja meg vidám hangulatát, kedvenc „hobbiját” másokkal. Ezúttal a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ jókora nézőterének közönségével... ...Szóval, amely azt látta, hogy ezekben a műfajokban — prózában, hangszeres zenében, éneklésben, népi játékokban — nem az évek számítanak, hanem a produkció. Ám, hogy mit látott a tudósító a színfalak mögött? Talán az is volt olyan érdekes, mint maga az egész est. Kukkantsanak be velünk az ügyelő mögötti részre, ahol a bükkszéki Zagyva Lajosné arra kéri a rendezőket, vegyék előre, mert „bajos innen a hazajutás estefelé”, s nem élné túl, ha nem kerülhetne sorra. Aztán, amikor bekonferálják, versel, anekdótázik nagy tetszést aratva. Szakács Józsefné Mátra- füredről jött, s neki jut az úttörő szerep: „bemelegíteni” a közönséget, amely tűzbe is jön a Palóc fonót hallgatva. Olyannyira lelkessé válik a nézőtér, hogy a „Ki Mit Tud? vége felé már maga is produkál: együtt énekel az ifjú és az idősebb néző-hallgató a porondon ringatózó, harsány hangú pávaköri tagokkal, akik Gyöngyöspatáról neveztek be a versengésbe. Délután háromkor kezdődött a vígasság, este nyolc után még állt a „báj” a művelődési központban. És szólt a szájharmonika, pengett a citera, kacajt fakasztott a feleselő, csörfös társaság jelenete, szívbe markolóan hangzott fel a cigánylány szerelméről szóló elbeszélés, majd mindenre koronát tett az „Ave Maria”, amelyet a gyöngyösi Bakai Gitta énekelt. S a színfalak mögötti világhoz tartozik még a másként-másként jelentkező lámpaláz, a fellépés izgalma, a siker bódító hatása. Mert itt nem volt elnagyolt produkció, elkapkodott előadás, hakniízű „ledarálás” — itt teljesítmény volt! Mert hát, a deszkák előtt ott ült az „ezerfejű cézár”, a kritikus közönség, „akit” tisztelni kell. A hatvani népdalénekes, özv. Kollár Józsefné ezt így súgja a fülembe: — Az én legnagyobb segítőm és kritikusom most is ott ül lenn: az ikertestvérem... Hogy elismerést kap-e majd tőle, vagy sem, a fellépés előtt még nem tudni. A dalcsokor, amit énekel, nagy tetszést arat, méltán érdemeli ki a tapsot. S a többiekkel együtt azt az apró, díszes köcsögöt, amelyet ajándékba kaptak a rendezőktől és a zsűri tagjaitól, akik egyébként tíz „Ki Mit Tud?”-ost ezer-ezer forintos vásárlási utalvánnyal jutalmaztak, a Hatvani Nyugdíjas Klub gárdája, valamint a gyöngyöspatai Mátra Egyesült Páva- körtagjai két-kétezer forint értékű „bonokat” vehettek át. — Fájdalmas ez a „kiemelés”, mert szívünk szerint mind a huszonnégy produkciónak a dobogó felső fokán lenne a helye — mondta Tyll Atilla színművész, a zsűri elnöke. — Mert itt nem azt kell néznünk, hogy elcsuklott-e a hang, darabos-e a mozgás, izgatott-e a fellépő, hanem azt, hogy eljöttek és szívük szere te tével szórakoztattak bennünket valamennyien. Hogy egy pici darabot itt hagytak nekünk az életükből... (szilvás) Sikere volt a „Mátrai dallamokat” éneklő parádi nyugdíjasoknak A Vidróczki idén Hollandiába megy... A Vidróczki Együttes idén ünnepli fennálásának 30. évfordulóját, és az 1992. évi programjukat is ennek jegyében állították össze. Áprilisban indulni szeretnének a Zalaegerszegi Kamara Táncfesztiválon, melyen inkább a koreográfiák versenyeznek, és ebben a műfajban jót alkotni igen nehéz — tudtuk meg Zehner Imrétől, az együttes vezetőjétől. Májusban ők lesznek a házigazdái az Észak-Magyarországi Néptáncfesztiválnak, melyet immár 12. alkalommal rendeznek meg. Ezzel egyidőben tartják Gyöngyösöm. Szövetkezetek Területi Fesztiválját is. Nyáron a Vidróczki táncosai — a már hagyományos — edző- táborozáson vesznek részt Tar- namérán, majd július közepén utaznak az Európai Fesztiválra Hollandiába, ahol 35 nemzet között ők képviselik a magyar táncművészetet. A fesztivál rendező városa Brunssum lesz. Mivel az idén is megvásárolható a Vidróczki Együttes pártoló tagsági igazolványa, a nyáron ismét kisorsolják azt a szerencsés tulajdonost, aki majd együtt utazhat a csoporttal Hollandiába. A 30. születésnapra összeállított jubileumi gálaműsort Gyöngyösön, november 28-án mutatják be. A gálát megelőzően már február 23-tól megtekinthető az a kiállítás, amely az együttes történetét mutatja be. Ugyanekkorra tervezik a csoport 30 évét bemutató kiadvány megjelentetésétls' Gál Katalin
