Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-26 / 48. szám

SEGÍTS MAGADON, AZ OTP IS MEGSEGÍT! (9. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEYES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. FEBRUÁR 26. SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA HL ÉVFOLYAM 48. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Figyelő Mellékletünk a 7—10. oldalon Jön a portugál miniszterelnök Magyarországra látogat Ani- bal Cavaco Silva portugál mi­niszterelnök. Budapesti vizitje alkalmával írják alá a magyar — portugál közigazgatási és a beru­házásvédelmi megállapodást. Lóvá tett fogadók? A Szerencsejáték Felügyelet 1992. február 25-i hatállyal fel­függesztette a Magyar Lóver- senyfogadást-szervező Vállalat engedélyét — közölte a felügye­let elnökhelyettese. Addig nem engedélyezik újból a lóverseny- fogadásokat, míg a januárban történt csalás-gyanús esetet a Lóversenyzést Felügyelő Bizott­ság tisztességesen ki nem vizsgál­ja. Már volt egy vizsgálat, de a felügyelet szerint ennél lényege­sen alaposabb tényfeltárásra van szükség, s ha az megtörtént, ak­kor ismét biztosítják a vállalat számára a lóverseny-fogadás fo­lyamatos szervezését. Bundestag-küldöttség Budapesten Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke tegnap fogadta Bernd Reuter, az SPD hesseni parlamenti csoportjának elnöke által vezetett héttagú parlamenti belügyi küldöttséget. Szabad György tájékoztatta a német vendégeket, hogy a törvényho­zás fő energiáit az alkotmányos átalakulás biztosítása és a gazda­sági átalakulás gyorsítása köti le. Ugyanakkor ügyel arra, hogy mindez rendészeti vonatkozás­ban is, egy demokratikus állam­nak megfelelő formában történjen. Gálszécsy András felmentését kérte Dr. Gálszécsy András tárca nélküli miniszter saját kérésére, nyugállományba helyezése miatt felmentését kérte 1992. február 29-ei hatállyal — közölte az MTI-vei a Miniszterelnöki Sajtó­iroda tegnap. A miniszterelnök megköszönve eddigi sikeres te­vékenységét, a kérésnek eleget téve előterjesztést tesz a köztár­sasági elnökhöz a felmentésre. A miniszterelnök dr. Gálszécsy András nyugállományba vonu­lása után is számít további közre­működésére. Második kárpótlási törvény Tegnap az Országgyűlésben folytatódott a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam ál­tal az állampolgárok tulajdoná­ban az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-áig terjedő időben alko­tottjogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló tör­vényjavaslat általános vitája. Még az ülésnapon az általános vitát le is zárták. * A T. Házban kedden ugyan­csak folytatódott az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kár­pótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája. — 1991-ben két megoldás lát­szott elfogadhatónak — mondta bevezetésként. — Miután Né­metországban dolgozunk, az ott végzett tevékenységünket erősí­tettük, mert az nem veszteséges. Itthon pedig olyan átalakítást hajtottunk végre a vállalatunk­nál, amely elősegítheti a felké­szülésünket egy esetleges piaci konjunktúrára. Az átalakulást megkezdtük, és az első ütemben négy szakosított, korlátolt fele­lősségű társaságot hoztunk létre Gyöngyösön: a Betongép, a Fu­ga, a Villanyszerelő és a Csősze­Küszöbön az EK-társulás előnyei Amennyiben az Európai Kö­zösség Miniszteri Tanácsa jóvá­hagyja, március elsején eletbe lépnek az Európai Közösséggel kötött társulási szerződés keres­kedelmi fejezetei. A magyar ipa­ri exporttermékekre (a textilter­mékek kivételével) minden mennyiségi korlátozást azonnal eltörölnek, s így e termékek több mint 70 százaléka azonnal vám­mentes lesz. A fennmaradó ipari termékek vámját öt év alatt foko­zatosan számolják fel a közösség országai. A mezőgazdaság területén a társulási szerződés nem irányoz­za elő a teljes szabadkereskede­lem megvalósítását, hanem a fe­lek konkrét termékekre vonatko­zó kedvezményeket nyújtanak egymásnak. relő Kft.-két. 1990-ben 1100 fő­vel dolgozott vállalatunk, ez most, 1992 elején — a négy kft. -n kívül, amely 200 embert foglal­koztat — 300-ra csökkent. — Értesülésünk szerint a gyöngyösi ipartelepüket felszá­molták... — Valóban. Ott az asztalos- és lakatosüzemünk volt. Rákény­szerültünk a felszámolásra, mert nagy veszteséggel működtek. El­határoztuk, hogy végkielégítést fizetünk a dolgozóknak. Ez húszmillió forintot tett ki, s en­nek anyagi fedezetét sikerült Emlékeztető a nagykövettől Román vádaskodás A külügyi szóvivő nemzetközi sajtókonferenciáján tegnap el­mondta, hogy a budapesti román nagykövet hétfőn emlékeztetőt adott át, amely ha lehet, még a korábbi nyilatkozatoknál is erő­teljesebb román vádakat tartal­maz. Magyarország ismételten leszögezi, hogy nem tör szom­szédai határára. A román vádas­kodás annál is inkább meglepő, mert éppen a román parlament volt az, amelyik az 1947-es béke- szerződésben rögzített határokat megkérdőjelező nyilatkozatot fogadott el, amikor eleve sem­misnek nyilvánította az ukrán függetlenségről tartott referen­dum eredményét. megteremtenünk. Tisztában va- yunk azzal, hogy minden átala- ulás veszteséggel jár, amelyet ebben a helyzetben vállalnunk kellett. így tavaly megmaradt az egri építési irodánk, amelybe idő­közbe beleolvadt a szállítási rész­leg, emellett az export irodánk, amely a külföldi munkákkal fog­lalkozik. Itt, a központi irodánk­ban a létszám mindössze 34. Amennyiben nem tettük volna meg az elmúlt évben az átalaku­lás első lépéseit, abban az esetben tovább csúszott volna a cég lefelé a lejtőn. Úgy tűnik, sikerült meg­szüntetnünk a veszteségforrást. — Milyen munkákat szereztek? — Hatvan főnek biztosított folyamatos munkát a németor­szági München és Stuttgart mel­letti lakásépítés: elsősorban kő­műveseinknek és ácsainknak. (Folytatás a 3. oldalon) A HÁÉV és a túlélés esélyei Megállnak-e a lejtőn az állami építők? Rendkívüli körülmények alakultak ki tavaly az építőiparban. A piac teljesen beszűkült, így csaknem munka nélkül maradt a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat. A vállalati tanács 1990. októ­ber 1-jén választotta igazgatóvá Dobosi Lászlót, akinek irányításá­val elhatározták — még a tavalyi év elején —, hogy igazodnak a rendkívüli helyzethez. Nem kis feladatra vállalkoztak, amikor a vállalat fokozatos átalakítását tűzték ki célul. De hol tartanak ma? Erről beszélgettünk az igazgatóval. Az Agrárszövetség az átalakulási törvényről Egy hónapon belül haza is mehet Történelmi méretű reform Most 3,5 millió hektár föld tulajdonosa változik meg Az átalakulási törvény végrehajtása a magyar történelem legna­gyobb méretű agrárreformját jelenti. Amíg ugyanis 1945-47-ben a nagy földosztás során csupán 1,9 millió hektár föld cserélt gazdát, addig most 3,5 millió hektár föld tulajdonosa változik meg. Számí­tásba véve a földhasználat mikéntjének változását, ez a terület elér­heti akár az 5,5 millió hektárt is. Költözik az újszíves Schwartz Sándor, az első hazánkban operált újszíves teg­nap reggel elhagyta a budapesti Ér- és Szívsebészeti Klini­kát — tudta meg az MTI munkatársa Bo­dor Elek docenstől, aki maga is egyik résztvevője volt a rendkívüli operáció­nak. A 27 éves fiatal­embert — akinél ja­nuár 3-án hajtották végre a transzplantá­ciót — az életmentő műtét előtti kezelésé­nek színhelyére, az Orvostovábbképző Egyetem II. Számú Belgyógyászati Kli­nikájára szállították. Amennyiben azon­ban Schwartz Sándor állapotában nem áll be Kedvezőtlen vál­tozás, az első magyar újszíves egy hónapon belül hazatérhet. Jó az állapota a második szívátülte- téses Koncz Antal­nak is. Mint az ország több városában, Gyöngyösön is vita alakult ki az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatban. A katolikus egyház a négyes iskolát kéri vissza, töb­ben viszont ellenvéleményüknek adnak hangot. A téma holnap ke­rül a képviselő-testület elé. Most mindkét oldal álláspontját közre­adjuk területi összeállításunkban, amely az 5. oldalon olvasható. Szántó György felvétele a vitatott intézményről készült. Első hely az amerikai pályázaton A feldebrőiek és a bostoniak testvéri közössége A közelmúltban számoltunk be lapunkban arról, hogy több pályázaton szerepelt sikerrel Fel- debrő önkormányzata. Ez a szám most eggyel növekedett, mert — ahogy tegnap Kelemen József, a település polgármestere értesített bennünket — sikerült elnyerniük a ’’Népünkért és Nemzetünkért” nevű, az ameri­kai magyarok által kiírt pályáza­tot is. E siker értékét növeli, hogy Magyarországról 14 község ne­vezését fogadták el a bostoniak. Közülük szerezték meg az első helyet a feldebrőiek, s jutnak mindenkit megelőzve jelentős anyagi támogatáshoz. „Feldebrő lett a testvérközös­ségünk” írta Kristóffy Iván, a MME Testvérközösségi Bizott­ságának vezetője Amerikából. „Az önök faluját választottuk, mert önök egy kiváló pályázatot küldtek, de választottuk azért is, mert a feldebrőiek egy lelkes bi­zottsággal és egy nagyon tehetsé­ges, energiával, jóakarattal teli polgármesterrel az élükön garan­tálni fogják nemcsak a mi test­vérközösségünk sikerét, hanem azt is, hogy Feldebrőtpéldaképül állítván a nyugati világ magyar­sága elé, a testvérközösségi moz­galom tovább fog terjedni. Ugyanis csak akkor tud a Nyugat magyarsága ilyen módon hatá­sosan hozzájárulni népünk és nemzetünk újjászületéséhez, ha a Feldebrő — Boston testvérközös­séget megsokszorozzuk...” A pályadíj elnyerése termé­szetesen sok lehetőség megvaló­sítására adhat alkalmat. (Folytatás a 3. oldalon) Többek között e véleményé­nek is hangot adott Nagy-Husze- in Tibor, az Agrárszövetség főtit­kára, azon a keddi sajtótájékoz­tatón, amelyen a párt álláspont­ját ismertette az átmeneti tör­vénnyel kapcsolatban. Am a párt megítélése szerint a nincs összhangban egymással. Nem állapítható meg, hogy az árverés után mennyi föld marad, amit a tagok között fel kellene osztani. Nehezményezik továb­bá, hogy a szövetkezetek vagyo­nának értékelése esetén az állam nem mond le ennek adóvonzatá­Érdekegyeztető Fórum — Eger és Noszvaj földügyeire Két ellenszavazat a város költségvetésére Für Lajos Romániába utazik Für Lajos honvédelmi minisz­ter a tervek szerint február 29­szövetkezetek átalakulása elke­seredés korbácsolta feszült han­gulatban, a gazdaságok válsága mellett kezdődhet meg. Az Ag­rárszövetség az átalakulás konk­rét végrehajtását szabályozó tör­vényben több kifogásolható ele­met is talált. Nehezményezik azt, hogy a törvény számos vonatkozásában értelmezhetetlen és végrehajtha­tatlan, ezért jogi fércmunkának minősítik azt. Az átalakulási és kárpótlási törvény ráadásul ról. Sérelmezik az egyszemélyes kiválás lehetőségét is. Társadal­milag is veszélyes helyzetet lát­nak abban, hogy az Országgyű­lés az érintettek hozzájárulása nélkül változtatta meg a szövet­kezetek és a tagok közötti mun­kamegállapodást. Az Agrárszö­vetség azt állítja, hogy a szövet­kezetek által a napokban kézhez kapott kárpótlási határozatok nem felelnek meg a kárpótlási törvényben foglaltaknak. (MTI) Ami késik, nem múlik: egy korábbi közgyűlésen felvetett kérdésre — összeegyeztethető-e a Szociális Szolgáltató Központ igazgatósága és a testületi szo­ciális bizottsági elnökség — a tegnapi közgyűlésen válaszolt az érintett Farkas Zsuzsanna. Vé­leménye szerint: mind jogilag, mind etikailag — igen. A választ a kérdés feltevője, Herman Ist­ván képviselő nem fogadta el, a továbbiakat a közgyűlés megíté­lésére bízta. Ezzel az epizóddal kezdődött tegnap délelőtt az egri városi ön- kormányzat ülése, amely ezután személyi ügyeket tárgyalt: Gál- né Szoldatics Rozáliát az egész­ségügyi szakközép- és szakisko­la, Mészárosáé Pusztai Évát a gyermek-szabadidő központ. Bodnár Jánost pedig a városi sportlétesítmények igazgatójává nevezték ki. Visszatértek a képviselők a 15 napra közszemlére kitett helyi közlekedési tarifarendezésre, amelyet immár rendeletben sza­bályoztak. A döntés: a helyi já­ratú autóbuszokon a menetjegy ára március 1-jétől 18 forint lesz, az egyvonalas havi bérlet 400, az összvonalas 520, míg a tanuló­nyugdíjas bérletjegy 130 forintba kerül. Ugyancsak második „olvasat­ban” tárgyalták a város idei költ­ségvetési javaslatát. Ebben — számos képviselő mellett — szót kért Balázs Mihály, aki elsősor­ban a lajos városi negyed lakói­nak gondjait tolmácsolta. (Folytatás a 3. oldalon) én, szombaton hivatalos látoga­tásra Romániába utazik. Für La­jos román kollégájával már több alkalommal tanácskozott, s most elmúlt évi budapesti látogatását viszonozza. Programja során megbeszéléseket folytat Nicolae Spiroiu altábornaggyal, román nemzetvédelmi miniszterrel a két ország hadseregeinek együtt­működéséről, illetve az 1990- ben aláírt magyar — román kato­nai alapszerződés végrehajtásá­ról.

Next

/
Thumbnails
Contents