Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-20 / 43. szám

HÍRLAP, 1992. február 20., csütörtök PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Nyargalt bujka és palóc népviselet Erdész Judit bemutatókörűtja Dél-Amerikában (Fotó: Perl Márton) — Mitől tart jobban: a repülő- úttól vagy népművészeti alkotá­sainak fogadtatásától? — A repülést már megszok­tam. Ám hogy a fogadtatás mi­lyen lesz, nem tudom. Eddig mindenütt nagy sikerem volt, ahol csak bemutatkoztam, de Dél-Amerika egy más világ. Én készültem... Ahogy körülnéz az ember Er­dész Judit népi iparművész szil- vásváradi műhely-otthonában, hitelt is ad szavainak. Körös-kö­rül, ahol csak egy tenyérnyi hely van, hófehér és színes térítők, ru­hák, ágytakarók, kalapok. Meg sok-sok doboz, kisebb-nagyobb, amint az egy ilyen hosszú úthoz szükségeltetik. Persze, nem a sa­ját ruhatárának, hanem a saját maga készítette ruhakollekciók­nak, költeményeknek. Ha darab­ra számolnánk, több mint ezer különféle szépséges anyag, öltö­zetrész kerülne a listára. A február 23-i budapesti start után Madridból repül majd a tá­voli kontinensre az Ibéria szépe nevet viselő óriásgép, fedélzetén a Montevideóba tartó népmű­vésszel, aki részese lesz — mint kiállító — a tíz napig tartó ma­gyar hétnek. Ennek keretében rendezik meg a dél-amerikai magyar táncfesztivált, s a hazai népművészeti kiállítást. A prog­ram egyébként Sao Paulában folytatódik, ahol a tárlat színes anyagának a legnagyobbként is­mert magyar kulturális centrum, a Hungária Klub ad otthont, de más magyar klubok is bemutat­ják a kollekciót. Hasonlóképpen lesz a hazai népi kultúra követe a szilvásváradi népművész Buenos Airesben is, ahol a református egyházkerületben várják mun­káit. — Egyelőre úgy néz ki, hogy körülbelül 18-20 kiállításon te­kinthetik majd meg az anyagot az érdeklődők, tősgyökeres bra­zilok, argentinok, uruguayiak és az ott élő magyarok, akik közül számosán már előre kérték, hogy megvásárolhassanak egy-egy szép ruhát, hímzett darabot. Van olyan ruha, amelyik négy-öt részből áll, s többek között 70-80 különböző mintával dí­szített ing is reprezentálja majd a magyarság motívumgazdag­ságát. Csomagolás közben fel-fel- emelünk egy-egy szép példányt. Van itt „nyargalt és gyöngyös bujka”, kalotaszegi motívumok­kal díszített gyöngyös bokrétás, árvalányhajas kalap, ugyanilyen mintákkal női viselet, kalocsai blúz és szoknya, számos ágylepe­dő és terítő. Láthatják majd a tengerentúli országokban a moldvai, gyimesi, csángó, szé­kelyföldi, széki, kalotaszegi, va­lamint a boldogi, a palóc és a ka­locsai, sárközi mintákat és vise­leteket. S hogy milyen sikerrel zajlik majd a távoli bemutató, arról le­vélben számol be, bővebben pe­dig majd a márciusi hazatérés után ejthetünk szót róla — bú­csúzik Erdész Judit. (szilvás) Egy kis ízelítő a kollekció­ból: a bujka, térítők és a kalotaszegi női viselet... Republikánusok Parádsasváron Építőipar és politika Furcsa kettősség jellemezte azt az összejövetelt, amelyet az elmúlt napokban tartottak az egyik parádsasvári italboltban. Az eseményen ugyanis közös be­számolót tartott a „Mátra” Épí­tőipari, Javító, Szolgáltató és Ke­reskedelmi Bt., valamint a Re­publikánus Nemzeti Eű'rí megyei elnöksége. Természetesen az egybeesés nem véletlen, hiszen a cég és a párt tagsága szinte meg­egyezik, olyannyira, hogy a bt. ügyvezető igazgatója és a párt el­nöke ugyanaz az ember: Jánosi Péter. Elmondták, hogy különösen a társaság építőipari részlege erős, több magánmegrendelőnek, s a megyei gyógyszertári központ­nak is dolgoznak. Tervezik, hogy pályázatot nyújtanak be a heves­aranyosi iskola bővítésének munkáira, és a mátyásföldi szov­jet laktanya felújítására is. Ezzel terveik szerint munkahelyeket is teremtenek majd, s a térségből sokan dolgozhatnak náluk. Elhangzott az is, hogy miért rendezték közösen a párttal ezt a találkozót. Az RNP ugyanis fon­tos célkitűzésének tartja a mun­kahelyteremtést. Nemzeti jelle­güket pedig azzal indokolják, hogy Sas váron ugyan viszonylag sok a bevándorló, mégis nehezen fogadják be az újonnan érkező­ket. Éppen ezért törekvésük, hogy mindenki előtt szélesre tár­ják az ajtót. A párt egyébként nem élt azzal a lehetőséggel, hogy az állam támogassa őket, mert elvük, hogy amikor az or­szág ilyen nehéz helyzetben van, akkor leginkább önerőből kell szerveződniük a hozzájuk ha­sonló kis pártoknak. A gyűlés sikereként könyvel­ték el, hogy ezen a napon újabb 18 íággű/gyarapodott a Republi­kánus Nemzeti Párt. Mit mond a szakértő? Nincs rejtélye a mátraderecskei gázszivárgásnak Január vége óta nem alszanak nyugodtan a mátraderecskeiek. Érthető is, hiszen a több helyen csaknem életveszélyesnek minő­síthető gázszivárgás felzaklatta a kedélyeket. Az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egri intézetének szak­emberei és a Heves Megyei Pol­gárvédelmi Parancsnokság nap mint nap mérik a szivárgást a falu összes házában, valamint a ku­takban. A hatóságok egyébként más tudományos intézet segítsé­gét is igénybe vették. — A Sugárbiológiai Kutató- intézetből a háttérsugárzást mér­ték, a Központi Fizikai Kutató- intézet szondákkal ellenőrzi a te­rületet — tudtuk meg Prokaj Bé­la ezredestől, Heves megye pol­gárvédelmi parancsnokától. — Bár a szakemberek szerint nincs földrengésveszély, mégis meg­nyugtató lesz a polgármesteri hi­vatalban elhelyezésre kerülő sze­izmológiai műszer jelenléte. A területről geológiai szakvé­leményt készít a Központi Bá­nyászati Földtani Intézet. A munkát Szilágyi Gábor hidro- geológus szakértő vezeti. — Tulajdonképpen egy nagy kiterjedésű, de ipari szempont­ból nem értékes szénhidrogén­előfordulás okozza a problémát, ( Tudósítónktól) A Pétervására és Vidéke Taka­rékszövetkezet eredményesen te­vékenykedett az elmúlt évben is: gazdálkodási eredménye ötven százalékkal haladja meg az előző évit, s még megfelelő tartalékkal is rendelkezik. Működése. 19 te­lepülésre terjed ki, ezen belül ki­lenc kirendeltséggel állnak a tag­ság és lakosság rendelkezésére. Ezekről az eredményekről a hét­főn megkezdődött részközgyű­léseken tájékoztatják majd a tag­ságot: összesen huszonhat ilyen találkozóra és beszélgetésre ke­rül sor. Ezeken többek között számot adnak arról, hogy a hitel­állományjelentősen — több mint 40 millió forinttal — növekedett. A lakossági kölcsönök csaknem 100 millió forintot tesz­nek ki, 30 millióval többet, mint az elmúlt évi volt. Az elnök véle­amelyet még a recski érckutatás során ismertünk meg. A gázszi­várgás ezen a tájon természetes jelenség, hiszen a szénsavas és csevice-források is ilyen eredetű­ek. A kérdés inkább az, hogy mi­től válik veszélyes mértékűvé. Tudjuk, hogy a gázszivárgás in­tenzitása időben és térben válto­zik, mivel már az ötvenes-hatva­nas években is feljegyeztek szén­dioxid- és metánbaleseteket. Ta­nulmányunkban feldolgozzuk az itteni szénhidrogén-előfordulás teljes eseménytörténetét, rend­szerezzük a hozzá kapcsolódó földtani és meteorológiai ismere­teket, hogy felderíthessük, mitől változik a gázszivárgás mértéke. Egy olyan bonyolult figyelő- rendszert akarunk tervezni, amely jelzi majd a gázveszélyt. — Hogyan próbálnak segíteni a kialakult veszélyes helyzetben? — Véleményünk szerint a gázszivárgás mértéke csökkent­hető fúrásokkal, amelyek lecsa­polhatják a gáz egy részét, és a község ásott kútjainak rendsze­res szivattyúzásával, amely szin­tén szellőztetési célt szolgál. Mi­vel a gázszivárgást jelentősen be­folyásolják a légnyomásviszo­nyok és a hőmérséklet, alapvető változás várható a tavaszi jobb idő beálltával is. (mgk) ménye szerint ez azzal magya­rázható, hogy a takarékszövet­kezet — mint pénzintézmény — valóban közel áll a falusi lakos­sághoz, így gondjaikat, problé­máikat ismerve, rugalmasan tud alkalmazkodni igényeik kielégí­téséhez. A takarékszövetkezet vezető­sége gondot fordít a számviteli munka korszerűsítésére is. Az idén ugyanis fokozatosan térnek át a számítógépes ügyintézésre, melyhez biztosított a technikai feltetel: az elmúlt évben nyolc számítógépet vásároltak. A részközgyűléseken tájékoz­tatás hangzik majd el az új szö­vetkezeti törvényről, és ez alka­lommal új küldötteket is válasz­tanak. A küldöttgyűlés összehí­vására valószínűleg májusban kerül majd sor. Zay József Sporttámogató vállalkozó A mátraderecskei üzletember, Tóth Péter sportkedvelő hírében áll mind falujában, mind pedig a szomszédos Mátraballán. Mind­két falu labdarúgócsapatát tá­mogatja ugyanis, a közelmúltban egy komplett szerelést vásárolt a derecskeieknek, az elmúlt évben pedig a ballai játékosokat aján­dékozta meg egy-egy mezzel. Falugyűlés Ivádon Falugyűlést tartanak pénte­ken délután fél hatkor Ivádon. Az eseményen Bacsó István pol­gármester tájékoztatja az egybe­gyűlteket az önkormányzat tava­lyi munkájáról, valamint az előt­tük álló feladatokról, majd a pol­gárok mondják el ezekkel kap­csolatban a véleményüket, javas­lataikat. Információs füzet Pétervásáráról Színes kiadványt jelentetett meg a pétervásárai önkormány­zat. A nyolcoldalas füzetet első­sorban propagandacélokra hasz­nálják, hogy más vidékeken is megismeijék a város nevezetes­ségeit, vendéglátóhelyeit. Köny- nyíti a tájékozódást az a térkép, amelyet a „brosúra” melléklete­ként adtak ki. Cigányfarsang Cigányfarsangot rendez feb­ruár 22-én este nyolc órától a pé­tervásárai művelődési ház. A műsoros mulatság a késő éjsza­kai órákig tart majd. Péterkei kisbíró Ismét megjelent a Kisbíró cí­mű újság Pétervásárán. A város orgánumában ezúttal a polgár- mester tekint vissza az elmúlt év­re, bemutatkozik az önkormány­zat népjóléti és sportbizottsága, valamint azt a kérdést is felteszik, hogy lesz-e a településnek tiszta ivóvize. Részközgyűlések a takarékszövetkezeteknél Taggyűlést tartott a derecskéi Vöröskereszt Ketten már húszszoros véradók Taggyűlést tartott a Magyar Vöröskereszt helyi szervezete Mátraderecskén. Á megjelentek előtt dr. Dobos Ilona körzeti or­vos, a szervezet elnöke ismertet­te az elmúlt időszakban elért eredményeket. Elmondta töb­bek között, hogy a faluban jelen­tős azok száma, akik ötször, tíz­szer, vagy akár tizenötször is ad­tak már vért, ketten pedig húsz­szoros véradók. Az elnök beszélt emellett az egészségügyi előadá­sok fontosságáról, s méltatta a Vöröskereszt tevékenységét, amelyre ezután is szükség lesz. A beszámoló után, a hozzá­szólások sorában elhangzott, hogy a véradáson túl szervezik a községben a Tiszta udvar — ren­des ház mozgalmat, amellyel egyben a tavaszi tisztasági akció beindítására készülnek. Felaján­lották segítségüket a helyi ön­kormányzatnak is, és kölcsönös támogatást kértek. A derecskéi Vöröskereszt ezenkívül igyek­szik minél jobb kapcsolatot ki­alakítani a többi helyi szervezet­tel, így például a Máltai Szeretet- szolgálattalis. Készülnek a köze­li kongresszusra, amelynek tisz­teletére egyébként többen fel­ajánlásokat tettek a jobb és ered­ményesebb munka érdekében. Még egyszer a „rövid faluról” „Ne azt mondd, ami rész szerint igaz...” Pétervására felől érkezve ke­rülünk Bükkszenterzsébetre. Az utazó, a figyelmes ember észre­veszi már a közkutakról, hogy van ivóvízhálózat, a telefonfül­kékről a nemzetközi távhívásra alkalmas telefonhálózatot, a tá­rolóedényekről az intézményes szemétszállítást, a villanyoszlo­pokon elhelyezett lámpatestek­ről a korszerű közvilágítást. A „rövid falu” éli hétköznapi dolgos életét, még a megfordított helységtábla — mely nem valós — ellenére is. Ismerik a külföldi vállalkozók, a gyakorta érkező kamionosok, akik a helyben elő­állított termékeket — női haris­nyanadrág, öltönyök — raklapo­kon szállítják egész Európába. A helyben rendezett kulturális ese­ményekre idelátogatnak Ham­burgból, Malmából, Fülekről. A labdarúgó NB III. labdarúgócsa­pat mérkőzéseire pedig a városi klubokból. Ezen a pici ponton az ideérkező járművek vezetői nem nyomják a gázt, hanem leparkol­nak, az újságíró viszont csak „ nyomj a a gázt...” És ennek az új - ságírónak a véleménye, hogy nincs jövő. Mi bízunk benne, hogy van. A fiataljaink, akik ki­kerülnek a „rövid faluból”, a ta­nulmányi versenyeken jól szere­pelnek, a fúvószenekar Ham­burgban hírnevet szerzett az or­szágnak. Sportolóink küzdenek a jó szereplésért, a férfikórus minden esetben fellép a rendez­vényeinken. Most mutatta be a televízió Utassy József költő életútját, mely községünkből in­dult. Bükkszenterzsébet tovább­ra is pici falu, de mi erre büszkék vagyunk. A Borsod és Heves megyei üzemek szerkezetváltása miatt sok férfit elengedtek a munkahe­lyekről. Ezek a szakemberek, családfők külföldön vállalnak munkát vagy helyben vállalkoz­nak, és nem érnek rá biciklijeiket a kocsma falához támasztani. Az icipici, rövid faluban van jól fel­szerelt, komfortos óvoda, iskola, orvosi rendelő, művelődési ház, most szervezzük a gázhálózat építését. A község lakosainak színvonalasabb egészségügyi el­látásához hordozható EKG-ké- szüléket vásároltunk. Az eredeti állapot visszaállítá­sára nincs lehetőség, hiszen az ál­lóvíz már csörgedezik a patakok­ban. A helyi önkormányzatnak megvan a mára és a jövőre vonat­kozó konkrét programja, melyet távolról nehéz megítélni, ahhoz meg is kell állni. Az idézet talán így helyes: „Ne azt mondd, ami rész szerint igaz, hanem ami egészben, s mind igaz. ” Zay László polgármester

Next

/
Thumbnails
Contents