Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-18 / 41. szám

HÍRLAP, 1992. február 18., kedd GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Gyöngyöshalászi gázmunkák Nemrég még arról adtunk hírt lapunkban, hogy Gyöngyösha­lász önkormányzata versenypá­lyázat kiírásával a kivitelezőtke- reste gázprogramjának megvaló­sításához. A napokban pedig Tóth Mihály jegyzőtől már arról értesülhettünk, hogy a vállalko­zót is megtalálták a cseppet sem kis munkához. Az összesen 38,5 millió forin­tosnak ítélt feladatra a szentend­rei székhelyű Cirkobau Rt. ka­pott megbízást. A gyöngyösi Ipar utcai földgáz-elosztótól kapja majd a község a korsze­rűbb, új tüzelőanyagot, amely a halászi Gyöngyösi úton érkezik majd a település többi részébe. Az utca elején a helyi tsz biztosí­totta a fogadáshoz szükséges te­rületet, ahonnan majd az együt­tesen 17 kilométernyi hálózat ki­épül. Az elmúlt hét elejétől ér­keznek az anyagok, a faluban van máris 57 óriás csőtekercs, s március 1-jén a tulajdonképpeni kivitelezéshez látnak. Igen ma­gas kötbéres felelősséggel ígéri a részvénytársaság, hogy még az idei augusztus végéig teljesen be­fejezi a munkáját, amit különben Egy esztendős a hivatalosan bejegyzett tagokkal közel, a fel­vételre várókkal pedig már több mint 100 fős gyöngyösi Kolping család, amely — mint korábbi lapszámunkban már érintettük — a napokban tartotta tisztújító közgyűlését az Alsóvárosi Plé­bánián. A választás során 7 tagú vezetőség kapott bizalmat. Az egyházi elnök P. Posta Benjamin lett, a másik elnöki tisztre pedig Kovács Gyulát emelték. Bartók Károlyné a pénztáros, Redő Tünde a jegyző, míg dr. Juhász György, Melicher József és Lász­ló Ferenc a vezetőség további tagjai. A szentmise keretén belül — családtagok jelenlétében — tett eskü a tisztikarnak a következő — a községi élet nagyobb zavará­sának elkerülésére — négy sza­kaszban végez, a maga által biz­tosított kiviteli terv alapján. A halásziaknak házanként 40 ezer forintba kerül a külső gázve­zetés, ahol pedig nem rendelkez­nek ekkora összeggel, ott az OTP három évre 22 százalékos hitellel segít. A lakosság a vállalkozás végén 15 százalékos visszatérítést kap költségeiből, s könnyítésnek szánta az önkormányzat azt is, hogy a hitelt igénylők már 12 ezer forintos befizetéssel felirat­kozhatnak a vezetékes gáz meg­rendelői közé. Nem utolsósor­ban pedig a község megelőlegezi a kivitelezőnek a szükséges pénzt, hogy a start percet se kés­sen, már a lakossági befizetések előtt hozzáláthassanak a tenni­valókhoz. Korábban — amikor a falu szélén vezették a gázt Gyön­gyösre — Gyöngyöshalász elsza­lasztottá a kínálkozó lehetősé­get. Reméljük, hogy a múlt mu­lasztását most az egész község megnyugtatására sikerül elfeled­tetni. három évre ad megbízást nemes tevékenységéhez. A Kolping család a további munka során tervezi, hogy amennyiben az egyház ténylege­sen is visszakapja a jelenlegi Tö­rök Ignác Gyermek- Szabadidő- központot, a dolgozókkal együtt az itteni életet is megújítja, az in­tézményt még vonzóbbá teszi a fiatalok számára. A ferences rendházban elképzelt Kolping- szálláshoz Németországból már a bútorok is megérkeztek. Sze­retnének bekapcsolódni a mun­kanélküliek át- és továbbképzé­sébe is, s szó van magyarországi illetve külföldi nyári nyelvi tábo­rok, hazai fiatalok németországi szakmai gyakorlatának szerve­zéséről. Vállalat éléről — boltba Üzletember volt talán egész eddigi életében — utóbbi évtize­deiben biztosan — a gyöngyösi Szipszer Imre. Ám amikor a He­ves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat igazgatói székéből nyugdíjba ment, bizonyára keve­sen gondolták, hogy az ismert vezető utóbb, röviddel egri bú­csúzása után, odahaza a városá­ban, ’’boltos” lesz. Igaz, hogy most is más mint a megszokot­tabb kiszolgáló, s vállalkozása — mint elárulja — többet ígér a lát­szatnál. — Tulajdonképpen családi próbálkozásunk a Szuperior Kft. — magyarázza gyöngyösi, belvá­rosi üzletében — itt van a pult mögött rajtam kívül a feleségem és a fivérem is. Ruházati és divat­cikkekkel kezdtünk, később bő­vült a tevékenységünk műszaki árukkal illetve háztartási felsze­relésekkel, illatszerekkel, koz­metikai készítményekkel, divat­ékszerekkel is. Kísérleteztünk mással is, de abbahagytuk. Vala­mi jobbat kell majd kitalálni he­lyette. Szerencsére miénk az epület, amelynek a földszintjéről kiköltözött az Áfész, s egyelőre elég is nekünk a hely, az emeleti részt bérbe adhatjuk. Kétségkí­vül könnyebbség volt számunk­ra, hogy a bolthelyiséget nem kellett keresgélnünk, s dijat sem fizetünk most érte, de az indulás­hoz több, jóval több is kellett. Minden mozgatható tőke benne van a vállalkozásban, s éppen­séggel amit szeretnénk eladni, az sem jön magától. Sokat kell utá­najárni, s amelyik partner már magától nem jött, annak megta­lálása is időbe tellett. — Profiljukban Gyöngyösön is meglehetősen nagy a verseny. Hogyan válnak be a reményeik? — Árainkkal, a minőséggel iparkodunk megnyerni vásárló­inkat, s ez többnyire sikerül. Megvan már a külkereskedemi jogunk is, természetes, hogy élni fogunk majd vele, hogy a válasz­tékunk tovább szélesedjék. Tö­rekszünk a hiánycikkek beszer­zésére, gazdálkodásunk könnyí­tésére bizományi értékesítéssel is foglalkozunk. Ha vállalatvezető­ként is a „több lábon állás” híve voltam, a magam uraként főleg ez vezérel a munkában. Ezért gondoltam már más tevékeny­ségre is, valamiféle termelésre. Saját értékesítéshez, vagy akár viszonteladáshoz is. Errol azon­ban egyelőre többet még nem akarok mondani. Legyen ez ad­dig üzleti titok. (-ni) Gy. Gy. Tisztikart választottak Válasz egy abasáii indulatos levélre Az abasári önkormányzati testület lemondása és az erről szóló cikk megjelenése óta eltel már némi idő. A falu lakói azonban továbbra is küldenek le­veleket a szerkesztőségbe, hogy kiegészítsék, cáfol­ják az eddig ismerteket. íme egy újabb vélemény, ezúttal az abasári Kolozsváry Andrásné tollából — a Tóth János levelére reagálva, amelyben a követ­kezőket írja: „A tisztánlátás kedvéért válaszolni kívánok a megyei Hírlap február 5-i számában megjelent so­raira, már csak azért is, mert érintve vagyok benne. Először is, milyen alapon nevezi ön „díszes társa­ságnak” azt a képviselő-testületet, melynek tagjai a választáskor — a lakosság bizalma jeléül — a leg­több szavazatot kapták, és munkájuk során képvi­selni próbálták a választók legszélesebb rétegeit?” A továbbiakban így folytatja sorait: „Tóth Úr, ismerve önt, tudom, ehhez a levélhez csak a nevét adta, az ismerős gondolatok másoktól származnak. Levele körülbelül olyan hiteles, mint az a bizonyos 423 aláírás, melyet a képviselő-testü­letnek nem állt módjában ellenőrizni. A pontosítás kedvéért: dr. Nagy Dezső orvos nem „közel van a nyugdíjhoz”, hanem már elérte a nyugdíjkorhatárt, és a testület nem meneszteni akarta, hanem a nyug­díjkorhatár utáni alkalmazását nem találta helyes­nek. Folytatva gondolatmenetét: ha egy fiatalabb orvos hibájaként rója fel, hogy a pártállamban vég­zett, akkor Ön szerint hol végzett egy 60 éves orvos, akinek — kora ellenére — csak húsz év munkaviszo­nya van, mert akkor szerezte meg diplomáját. Mel­lékesen jegyzem meg, hogy 17 évvel ezelőtt került Abasárra, az akkori járási pártbizottság „segítségé­vel”. És hol vannak az észérvei, ha a „pártállamban” végzett fiatalabb orvosokkal szemben ilyen ellen­szenvet érez? Ugyan kivel gyógyíttatná ma magát, ha ilyen szempontok szerint válogat? Csak sajnálni tudom, hogy „széles látóköre” eddig terjed ki. Sajnálatos dolog az is, hogy egy orvos foglalkoz­tatása politikai színezetet kapott, mert ezzel — in­dulatokat keltve — félre lehet vezetni az embereket, pedig itt sem a testület, sem a lakosság nagyobbik része nem ennek alapján ítélte meg az orvos eddigi munkáját. A nyilvános testületi ülésre vonatkozóan azt írja, hogy a „falu népe” felháborodott a testület döntése miatt. Az ott jelenlévő 80-100 ember többsége igen (akik különben névre szóló meghívót kaptak), de megkérdezték mind a 2600 választópolgárt? Mert a testületnek nemcsak az ott megjelentek érdekeit kellett képviselni — mint ahogy ezt ki is fejtették az ülésen —, hanem az egész lakosságét, a 3500 polgá­rét. Nem hiszem, de ezt még maga sem hiheti komo­lyan, hogy egy 11 tagú testület kétszeri döntését a két volt párttag szavazatával döntően befolyásol­hatta (egyébként egyikük az orvos mellett voksolt). Ha eddig még nem vette volna észre, egyáltalán nem ők irányítják itt a fondorlatos, kusza szálakat. Azt meg külön kikérem magamnak — és vissza­utasítom —, hogy olyan kifejezéseket adjon a szám­ba, amiket én nem mondtam! Vagy talán már a hi­telrontás is a demokrácia alapelvei közé tartozik? Mi, mint „bevándoroltak”, 25 éve tisztességgel elláttuk felelősségteljes munkánkat, s ezenkívül a falu közösségéért is sokat tettünk. Mindezt nem kü­lön háláért — amit a jó szándékú emberek tudnak is —, hanem egymás kölcsönös megbecsüléséért vál­laltuk. Nem „élősködtünk a falu pénzén”, hogy az ön szavaival éljek, hanem szolgáltuk a falut. Meg­nyugtatására közlöm, még estik a fizetésünket sem a falu „költségvetéséből” kaptuk. Rossz szándékú indulatát, félrevezetettségét ha levetné, és ha kicsit jobban szétnézne, és obejktíven tudna ítélni, látnia kellene, ki vagy kik itt az élősködők. Különben a legközelebbi választáson valóban nézze meg, hogy kikre adja szavazatát. Lehetőleg olyanokra, akiknek sosem lesz ellenszavazatuk a „hatalom” képviselőivel szemben. Úgy majdcsak kialakul a demokrácia Abasáron is!” Végül ezzel zárja levelét: „Mindezek ellenére mi továbbra is felelősen sze­retjük ezt a községet, gondjaival, problémáival együtt, mert jobb sorsra érdemes. Őszintén kívánom, váltsák meg ezt a zavaros „vi­lágot”, és tegyék szebbé, emberibbé, örömtelibbé községünkben az életet, de minden itt élő polgár számára!” A kultúra fészkében A gyöngyösi Mátra Művelődési Központban egyebek között a Vidróczki Néptáncegyüttes utánpótlás-csoportja is rendszeresen tart foglalkozásokat. Ugyancsak az intézményben ma este hét órakor Pécsi Ildikó kiváló művész zenés előadóestjére várják az érdeklődőket. A program része a pódiumbérleti sorozatnak, aki bérlettel nem rendelkezik, az termé­szetesen jegyet válthat az előadásra. Kadmiumból túl sok van a talajban... Mennyire szennyezett a Toka-patak környéke? Rendszeresen visszatérünk la­punkban a Gyöngyös közelében lévő Toka-patak problémájára. Ha emlékeznek rá, annak idején elterjedt a rémhír, hogy az itt ta­lálható túlzott mennyiségű kad- miumtól az emberek „össze fog­nak menni”. Nos, a Köjál még annak idején megkezdte vizsgá­latait a Toka-patak térségében, s most mint az Állami Népesség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat He­ves Megyei Intézete adták ki ös­szefoglaló jelentésüket a növény és talajkémiai mérésekről. Ebből az anyagból idézünk most né­hány részletet. Az anyagot dr. Záray Gabriella megbízott me­gyei tisztifőorvos-helyettes látta el kézjelével. „Annak megakadályozására, hogy az ezen területeken termelt növények útján a lakosság egész­ségkárosodást szenvedjen, az il­letékes önkormányzati szervek­kel, illetve társadalmi szerveze­tekkel egyeztetve korlátozott kö­rű vizsgálatokat végeztünk. A korlátozást az anyagi és techni­kai lehetőségek szűkössége in­dokolta. Ezért az érintett felek­kel megállapodva Gyöngyös és Gyöngyösoroszi külterületén a kiskerttulajdonnal rendelkezők földjeit és termelvényeit vizsgál­tuk meg, önkéntes jelentkezés alapján. A vizsgált komponen­sek köre a fenti okok miatt csak a legtoxikusabb nehézfémekre terjed ki — az ólomra és a kadmi- umra. Ez a két fém együttesen jól jellemzi a szennyezettség mérté­két... A jelenlegi és korábbi vizsgá­lati eredményeinket elemezve az alábbi következtetésekre jutot­tunk: a szennyezés minden eset­ben a vízfolyás közvetlen parti te­rületeire terjed ki. Ez érvényes mind a Toka, mind a Száraz-pa­tak esetében. A tulajdonosok ál­tal közölt adatok alapján megál­lapíthattuk, hogy a szennyezés minden esetben az úgynevezett „öntéses” területeken található, de nem minden öntéses terület volt határérték felett szennye­zett. A kiugróan magas értékek a legtöbb esetben a foltokban fel­lelhető sárga, homokos réteghez kapcsolódtak... Véleményünk szerint az álla­pítható meg, hogy a szennyezés víz útján terjedt, de nem feltétle­nül vízben oldott formában. Ez lehetett víz útján szállított olyan finom eloszlású szilárd anyag, mely nehézfém tartalma a nor­mális talaj és kőzetösszetételt lé­nyegesen meghaladta... Az álta­lunk végzett vizsgálatok az em­beri fogyasztásra kerülő növé­nyek, termések, ólom- és kadmi- umfelszívódását voltak hivatot­tak feltárni. Határértéket meg­haladó mértékű kummulálódást csak kadmium tekintetében ta­láltunk... Gyorsan fejlődő, nagy­levelű, közvetlen föld feletti vagy földben található termések — sóska, rebarbara, saláta, torma — estek kifogásoltság alá. Mál­nában, egresben, gyümölcsfák termésében határértéket megkö­zelítő mértékű felhalmozást nem találtunk, egyik vizsgált fém te­kintetében sem. Gyümölcsösben mértük a legalacsonyabb szinte­ket.” Domoszló pénze Az elmúlt héten tárgyalt s ha­tározott a helyi önkormányzat képviselő-testülete Domoszló község idei költségvetéséről. A település 1992-ben valamivel több, mint 40 millió forintból gazdálkodik. A gondok ellenére is jut a falu további fejlesztésére, hogy lakóinak méginkább ked­vére legyen. Markazi farsang Tart a farsang, s Márkáz sem marad ki az idei vigasságokból. A község táncos kedvű lakóinak ez alkalommal február 22-én a helyi tsz nagytermében rendez­nek mulatságot estétől hajnalig. A bálozóknak ünnepi vacsoráról is gondokodnak a rendezők, s tombolával színesítik a vidám összejövetelt. A zeneiskoláért Gyöngyösön az Állami Zene­iskola javára rendeznek jóté­konysági hangversenyt március 2-án 19 órától az intézet kamara­termében. A programban fellép Tihanyi Éva operaénekesnő és Liener György hegedűművész, a helybeliek közül pedig Baghy Emilia és dr. Mocsáry Lászlóné. A műsorszámokat Ferenczfalvi Éva újságíró, a zeneiskola egy­kori növendéke konferálja. Új mezőgazdasági szak A gyöngyösi Mezőgazdasági Szakközépiskolában új képzési forma indul. Az általános mező- gazdasági szakközépiskolai kép­zés 4+1 éves. A tanulók négy esztendőn át ismerkednek a nö­vénytermesztés, a kertészet, a borászat és az állattenyésztés leglényegesebb tudnivalóival, ezáltal jobban beilleszkednek a mezőgazdaság változó rendsze­rébe. Az ötödik évben választ­hatnak a szakmunkás, a gazdász vagy a technikus képzés közül. A negyedik év végén érettségit is tesznek, s jelentkezhetnek to­vábbtanulásra felsőoktatási in­tézményekbe. Bővebb tájékoz­tatást az iskola ad a 06/37/12- 455-ös telefonon, vagy szemé­lyes érdeklődés alapján. Csak a cégtábla változik...? Megalakult a Mátrai Erőmű Rt. Visontán Átalakulás ide — átalakulás oda, a még sokáig Gagarinként ismert Gagarin Hőerőmű Válla­lat „életében” történelmi jelen­tőségű változások mennek végbe ezekben a napokban. Február 10-én adták át az alapító okiratot a cégbíróságnak, ami a Társasági Törvény értelmében azt is jelen­ti, hogy e naptól hivatalosan is használható a Mátrai Erőmű Rt. elnevezés, de érdemes megje­gyezni, hogy a társaság — az ala­pító okiratban rögzítettek szerint — 1992. január 1-jétől kezdte meg működését. A volt Gagarin — most már minden kétséget kizárva így kell fogalmazni — részvénytársaság­gá történő átalakulásáról elmúlt hét közepén tartottak értekezle­tet Visontán, amelyen bemutat­ták az igazgatóság, felügyelő bi­zottság és könyvvizsgáló bizott­ság tagjait. Dr. Járosi Márton, a Magyar Villamos Művek Rt. ál­talános vezérigazgató-helyettese mindenekelőtt a tröszt átalaku­lásáról beszélt. Elmondta, hogy 1992. január 31-én döntött az Állami Vagyonügynökség arról, hogy a Magyar Villamos Művek Tröszt átalakul kétszintű, kon­szern típusú részvénytársasággá, közel 524 milliárd forint felérté­kelt vagyonnal. Az MVM Rt.- hez 15 áramszolgáltató és erő­művi részvénytársaság tartozik, amelynek egyike a Mátrai Erő­mű Rt., visontai székhellyel. Az alapos tájékoztató során szó volt arról is, hogy Szabó Iván, ipari és kereskedelmi mi­niszter utasítására gyorsított el­járással felülvizsgálták az erőmű és a bánya (Mátraaljai Szénbá­nyák) közös átalakulásának kér­dését. Erre végül is most közvet­lenül nem került sor. Dr. Járosi Márton felsorolta a 10 tagú igaz­gatóság és a 6 fős felügyelő bi­zottság tagjait. Ez utóbbinak tag­ja Holló Vilmos, a Mátra Erőmű Rt. gazdasági vezérigazgató-he­lyettese. A továbbiakban szó volt arról, hogy a Mátra Erőmű Rt.alaptő- kéje 26 milliárd forint és általá­nos jogutódja a Gagarin Hőerő­mű Vállalatnak. Ezután bemu­tatkoztak a 3-3 fős igazgatóság, felügyelő bizottság tagjai és a tár­saság könyvvizsgálója. A Mátra Erőmű Rt. Igazgatóságának el­nöke dr. Gerse Károly (MVM Rt.), ügyvezető vezérigazgató: Füleki Sándor, igazgatósági tag: dr. Pálfalvi György (Energiagaz­dálkodási Intézet). A Felügyelő Bizottság elnöke: Hoffman László (ÉMÁSZ), tagja Resch László (MVM Rt.), Rajki Sán- dorné (ME Rt.). Könyvvizsgáló: dr. Gergye Géza (nyugdíjas köz­gazdász). (korcsog)

Next

/
Thumbnails
Contents