Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-18 / 41. szám

VÁLASZ EGY ABASÁRI INDULATOS LEVÉLRE — MAJD CSAK KIALAKUL ITT IS A DEMOKRÁCIA (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. FEBRUÁR 18. KEDD HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA Hl. ÉVFOLYAM 41. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Egy lap, amely a megye minden olvasójához szól! LEGYEN ELŐFIZETŐNK! Visszautasítják a miniszter vádjait Még egyszer a hűsáremelésról A Húsipari Szö­vetség semmiben sem lepte túl hatás­körét, ezért határo­zottan visszautasítja Gergátz Elemériöld- művelésügyi minisz­ter vádjait — fogal­mazta meg vélemé­nyét Mike Imre tit­kár. Mint emlékezetes, az utóbbi napokban a Húsipari Szövetség és a Földművelésügyi Minisztérium között nézeteltérés alakult ki amiatt, hogy Mike Imre kifejtette: a kö­zeljövőben 19-20 százalékkal emelke­dik a különböző ser­téshúsok termelői ára. Ugyanakkor a földművelésügyi tár­ca vezetője szerint a bejelentés-értékű in­formációnyújtáshoz a Húsipari Szövetség vezetőjének nem volt joga. Mike Imre sze­rint a kérdésekre adott válasz nem be­jelentés, hanem tájé­koztató jellegű infor­máció volt arról, hogy a Húsipari Szö­vetség számításai alapjan milyen árvál­tozásokra lehet szá­mítani. E számítások egyébként az 1990. január 8-i árakon alapulnak, márpedig az azóta eltelt idő­szakban a begyűrűző költségek, valamint a felvásárlási árak idei várható növekedése indokolttá teszik a termelői és a nagyke­reskedelmi árak emelését is — olvas­ható egyebek között a Húsipari Szövetség véleményét tartal­mazó levélben, me­lyet Gergátz Elemér földművelésügyi mi­niszternek címeztek. Szamurájkötvény Japánban az eredetileg meg­jelölt időpontig, február 17-ig teljes összegében lejegyezték a befektetők a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, 30 milli­árd jen összegű kötvényt — tájé­koztatta az MTI-t Sándor Béla, a Magyar Nemzeti Bank főosz­tályvezetője hétfőn. A tízéves lejáratú, 7 százalé­kos kamatozású MNB-kötvény kibocsátását a Daiwa Securities szervezte, és a névérték 101 szá­zalékán dobta piacra. Az MNB illetékese szerint a Jegybank vár­hatóan idén még egy szamuráj­kötvényt bocsát ki az év második felében. A következő szamuráj­kötvény kibocsátásának köze­lebbi dátumát az ország külső hi­telfelvételi szükséglete határozza majd meg. A Nyugat-európai Unió főtitkára Budapesten Hivatalos tárgyalásokat kez­dett hétfőn délelőtt Budapesten William van Eekelen, a Nyugat­európai Unió ÍWEU) főtitkára. A politikus elsőként vendéglátó­jával, Jeszenszky Géza külügy­miniszterrel tárgyalt, majd Kato­na Tamás külügyi politikai ál­lamtitkárral folytatott megbe­szélést. Megsértették a kampánycsendet A Fővárosi Választási Bizott­ság egyhangú szavazással meg­semmisítette a február 9-i gaz­dagréti helyi képviselő-választás 98. szavazókörének eredmé­nyét. Az indoklás szerint a szava­zókörben a szavazás napján megsértették a kampánycsen­det. A döntés ellen három napon belül a bíróság előtt fellebbezés nyújtható be. Az első kapavágás Közép-Kelet-Európában el­sőként Magyarországon épül la­kás a Habitat for Humanity In­ternational módszerével és segít­ségével. Az első kapavágásra február 25-én, Csepelen kerül sor — tájékoztatta a sajtó képvi­selőit Lőrincz Kálmán, a szerve­zet képviselője. A Habitat for Humanity International ameri­kai kezdeményezésre létrejött ökumenikus keresztény prog­ram. Lényege: alapítványi, köz­ponti pénzalappal hozzájárulni jó minőségű lakások építéséhez. Elmetszette férje nyakát Csolnokon R. Istvánná 35 éves helyi lakos szóváltás után a lakásában egy késsel elvágta fér­je, R. István 38 éves vállalkozó nyaki ütőerét. A férfi a helyszí­nen meghalt. Az ügyben a rend­őrség folytatja a vizsgálatot. Szendrényi Katalin a Pro Opera Lirica díjazottja A Pro Lirica Alapítvány díját idén első alkalommal ítélték oda. Az elismerésben Szendrényi Ka­talin magánénekesnő részesült, akit ez alkalomból Ütő Endre, a Magyar Állami Operaház igaz­gatója köszöntött hétfőn. Az 1990 augusztusában Ütő Endre által létrehozott alapítvány célja: anyagilag is segíteni azt a magán­énekest, aki az előző évadban a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtotta. Javaslat a rádió és a televízió új (gazdasági) alelnökeire Hozzáértő szakemberek lennének A Miniszterelnöki Sajtóiroda az alábbi közleményt juttatta el hétfőn az MTI-hez: „A minisz­terelnök — az 1990. évi LVII. törvény 1. szakaszának (1.) be­kezdése alapján — javaslatot kí­ván előtetj eszteni a Magyar Köz­társaság elnökéhez dr. Csúcs Lászlónak a Magyar Rádióhoz, és dr. Nahlik Gábornak a Ma­gyar Televízióhoz alelnökké — 1992. március 1-jei hatállyal — történő kinevezéséhez. A miniszterelnök a két tapasz­talt, vezetői gyakorlattal rendel­kező gazdasági-szervező szak­ember kinevezésével kívánja megszilárdítani a nemzeti mé­diumok vezetését, pénzügyi­gazdasági fegyelmét és a kétség­be nem vonható objektív szemlé­letű működésének elősegítését. Dr. Csúcs László 50 éves, jo­gász. A hatvanas években az Eg­ri Járási Tanács V. B. mezőgaz­dasági osztályán, majd az Orszá­gos Gumiipari Vállalatnál dol­gozott, 1970-től pedig különbö­ző beosztásokban jogi, szervezé­si-közgazdasági feladatokat lá­tott el a Pénzügyminisztérium­ban. Dr. Nahlik Gábor 44 éves, gé­pészmérnök és gazdasági mér­nök. Pályáját a Vörös Csillag Traktorgyárban kezdte, majd 17 évig a Budapesti Műszaki Egye­tem oktatója volt. 1990-től az Euro-Contact Kft. ügyvezető igazgatója. Számos publikációja jelent meg, és tagja az MTA ve­zetés- és szervezéstudományi bi­zottságának. (MTI) • • Ügyészségek a kormány alárendeltségében A rendszerváltozás alapvetően nem érintette az ügyészi szerve­zet alkotmányos, de történelmi­leg már meghaladott működési kereteit, amelyet még a korábbi politikai rendszerben alakítottak ki. Az ügyészi szervezet napja­inkban folyamatban lévő átala­kítása fontos. Az ügyészek köz­ben látszólag skizofrén helyzet­ben vannak, de a munkájuk so­rán minden vonatkozásban meg tudják különböztetni a hatályos törvények rendelkezéseit és az ügyészség jelenlegi, valamint jö­vőben várható alkotmányos fel­adatait. Amit az ügyészség tesz vagy elmulaszt, azt végső soron a legfőbb ügyész Országgyűlés előtti felelősségére teszi — jelen­tette ki dr. Györgyi Kálmán leg­főbb ügyész az 1991-ben végzett tevékenységről, hétfőn tartott saj tótáj ekozt atói án. Györgyi Kálmán kifejtette, hogy az ügyészség reformja az egesz igazságszolgáltatási szer­vezet és a büntető, valamint a polgári eljárási jog átalakításá­nak részeként fogható fel. Beje­lentette: már elkészültek az ügyészséggel kapcsolatos tör­vénytervezetek, azok megvitatá­sa szerepel a kormány első félévi munkatervében. Utalt arra, hogy a kidolgozott koncepció szerint a magyar államszervezetben az ügyészségnek — a nyugat-euró­pai általános megoldást követve — a kormány alárendeltségében kellene működnie, és elsősorban bűnügyi feladatokat kellene el­látnia. A legfőbb ügyész az 1991-ben végzett munkát értékelve szólt a létszámgondokról és a bűnözés növekedéséből fakadó többlet- munkáról. Az összesített kimu­tatások szerint az ügyészségeken 530 ezer ügyet iktattak, 19 szá­zalékkal többet, mint a korábbi esztendőben. A büntetőjogi te­rületen 480 ezer ügyet regisztrál­tak. A bűnözés emelkedése ha­tással volt az ügyészi vádképvise­leti tevékenységre is, számuk mintegy 2000-rel, 78.300-ra emelkedett. Györgyi Kálmán ér­tékelése szerint lassú az igazság­szolgáltatás, időben elhúzódik az ügyek intézése. (MTI) A múlt év egyik legsikeresebb akciója volt, amikor nem egészen egy órán belül sikerült elcsípni a szilvásvárad! takarékszövetkezet rablóit (Fotó: Perl Márton) A szolgáltató rendőrség megalapozása a cél Tájékoztató a megyei főkapitányságon A meghatározó adatok 1991 bűnügyi helyzetéről: térségünkben 10.130 bűncselekmény vált ismertté, 1989-hez képest két év alatt ez ötezres növekedést jelent. A jogsértések túlnyomó többsége, 80 százaléka személyek, közösségek javait károsította. Tulajdonkép­pen minden második bűntény lopás, minden harmadik pedig betö­réses lopás volt. Egyre több sajnos az erőszakkal párosuló támadás, a rablások száma 101 volt tavaly. Tizenegy embert öltek meg az el­múlt évben. Rendhagyó módon kezdte „sajtóstratégiáról” is, mely sze- tegnapi sajtótájékoztatóját dr. rint mindenről tájékoztatják az Lantos Bálint r. alezredes, a He- idén is a közvéleményt, ami nem vés Megyei Rendőr-főkapitány- zavaija a nyomozást, ám a nyilat­kozatok tételének egységesítése végett külön szóvivőt nevez ki március 1-jétől Nagy László r. őrnagy személyében. A bevezetőnkben is jelzett legfontosabb mutatók tükrében elemezte a főkapitány az elmúlt ság vezetője, amikor is a sajtónak mondott köszönetét az eddigi korrekt, hiteles tájékoztatásért. Mint említette, az újságírók többsége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy valós kép alakulhas­son ki a rendőrségről. Szólt az új esztendőben végzett munkát. Az nem volt rossz — hangsúlyozta —, hiszen a megye rendőrsége a maga elé tűzött célokat megvaló­sította. Elsősorban azzal, hogy a romló feltételek között is sikerült megfelelő szinten fenntartani a fegyveres testület működését. Érdemes belepillantani e felté­telrendszer jellemző lapjaiba: a HRFK kapta tavaly a megyék között a legkisebb fedezetet költségeinek viselésére, a rend­őri létszám alig gyarapodott, ugyanakkor a rangsorban a har­madik leginkább leterhelt állo­mánnyal rendelkezik. E téren csak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megye előzi meg a miénket. (Folytatás a 3. oldalon) Támogatott lapok A Művelődési és Közoktatási Minisztérium az idén 88 irodal­mi, közművelődési és művészeti lapot támogat, összesen 26 millió forinttal. Ä minisztérium által meghirdetett folyóirat-támoga­tási pályázatra 231 lap jelentke­zett. Együttesen csaknem félmil- liárd forintot igényeltek. A kuratórium — amelynek Jókai Anna, Balipap Ferenc, Bertha Bulcsú, Kardos István, Szeghalmi Elemér, Székely Gá­bor, Szikossy Ferenc, Szokolay Sándor voltak a tagjai — 95 pá­lyázatot utasított el. Huszon­egyet a művelődési tárca más szakfőosztályainak — a közokta­tási, egyházi részlegnek — adtak át, 27 pályázat viszont áttétele­sen sem sorolható a művelődési tárca illetékességi körébe. Bőrfejűek és cigányok összecsapása Siófokon Botokkal, láncokkal Sajnálatosan hazánkban egyre jobban terjed a fa­ji előítéletekkel párosuló erőszak. Leginkább a ná­lunk tartózkodó színes bőrűek a szenvedő alanyai az értelmetlen terrornak, de — miként a most kö­vetkező példa is bizonyítja — egyes honi nemzetisé­gek képviselői sem érezhetik magukat biztonság­ban. Siófok külterületén ugyanis székesfehérvári és helyi bőrfejű fiatalok botokkal és láncokkal felfegy­verkezve szombaton késő este tömegverekedést kezdeményeztek a Sirály presszóból kijövő helyi ci­gányokkal. A verekedésben mintegy 100-an vettek részt, to­vábbi 150 ember pedig nézte az eseményt. A rend­őrség eljárást indított a verekedést kezdeményező ismeretlen tettesek ellen. Légtérsértés: Nem fogadható el a válasz A magyar katonai vezetés nem fogadja e/Jugoszlávia budapesti katonai attaséhivatalának azt a közlését, amely tagadja, hogy csütör­tökön egy jugoszláv felségjelű katonai repülőgép megsértette Ma­gyarország légterét — mondta hétfőn az MTI érdeklődésére Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Az attaséhivatal — még szombaton — arról tájékoztatta a Ma­gyar Honvédség parancsnokságát, hogy Belgrádból kapott informá­ciója szerint jugoszláv katonai repülőgép csütörtökön nem sértette meg a Magyar Köztársaság légterét. A jugoszláv illetékesek ugyanak­kor elismerték, hogy a kérdéses időpontban egy Jastreb típusú repü­lőgépük — amely egy Belgrádtól északra fekvő katonai repülőtérről szállt fel — mintegy 500 méter magasságban a Melenci — Zenta — Bajmok — Zombor útvonalon repült. A környezetvédelmi testület a bős — nagymarosi szerződésről Megszüntetést javasol A bős-nagymarosi beruházás­ra vonatkozó államközi szerző­dés megszüntetésére tesz javasla­tot a Parlamentnek az Ország- gyűlés Környezetvédelmi Bi­zottsága. Erről hétfői zárt ülésén, hosz- szú vita után döntött a testület. Rótt Nándor (KDNP), a bizott­ság elnöke az ülést követően az MTI érdeklődésére elmondta: egyrészt törvény kidolgozását és elfogadását indítványozzák az államközi szerződésre vonatko­zó magyar jogszabály hatályon kívül helyezésére, másrészt egy országgyűlési határozat megho­zatalát a kormányintézkedésre. A törvény, illetve a határozat elfogadása több hetet vehet igénybe. Amennyiben a cseh­szlovák fél ez alatt az idő alatt a munkák felfüggesztéséről dön­tene, ez lehetőséget adna a közös vizsgálatokra, s a további érdemi tárgyalásokra. A környezetvé­delmi bizottság azért hozta meg ezt a döntést, mert a szomszédos országban egyértelműen a bősi létesítmény önálló üzembe he­lyezésén, a Duna elterelésén dol­goznak.

Next

/
Thumbnails
Contents