Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-17 / 40. szám

MEGBÉNUL A KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKA? — A BIZOTTSÁG HATÁROZATKÉPTELEN VOLT (3. oldal) HEVES Mf1HÍRIAP 1992. FEBRUÁR 17. HÉTFŐ III. ÉVFOLYAM 40. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT J Mielőtt dönt, kérje árajánlatunkat. V Számítástechnikában ránk mindig számíthat! TRADER KFT. Eger, Bródy Sándor u. 5. Tel/fax: 36/25-006^ Varga Antal polgármester az oklevéllel (Fotó: Szántó György) „A településnek ki kell lépnie a hazai, a nemzetközi porondra is” Városavató Lőrinciben A hétvégi napsütés szinte megfürösztötte az utcákat, fényesre sikál­ta a házfalakat. Ezen a szombaton az emberek is vidámabban éb­redtek, s már reggel nagyobb volt a forgalom a szokásosnál, végig, a járdák hosszán. „A Magyar Köztársaság Elnöke 409/1991. számú határozattal Lőrinci települést várossá nyilvánította.” 1992. febru­ár 15.: egész napos program a várossá avatás tiszteletére. 200 millió dollár kölcsön A privatizálást, az állami vál­lalatok átalakítását szolgáló 200 millió dolláros hitelt nyújt Ma­gyarországnak a Világbank. Az új kölcsön részleteiről folytatott tárgyalásokat sikerrel fejezte be pénteken Washingtonban Thu- ma József, a pénzügyminisztéri­um helyettes államtitkára. Szocialista Nötagozat alakult Baloldali nőklubok, szerveze­tek kezdeményezésére Szocialis­ta Nőtagozat alakult szombaton Budapesten, a Szocialista Párt budapesti tanácsa támogatásá­val. Ä nőtagozat a sajátos női ér­dekek védelmét, a baloldali érté­keket képviselő nőmozgalom megszervezését tűzte célul. Tag­jai különösen a szociális, egész­ségügyi és oktatási kérdéseket érintő ügyekben szeretnék hal­latni a hangjukat, de a jogalkotás folyamatában is részt kívánnak venni. Elégtek a kocák és a malacok A Szolnok megyei Rákóczi- falván, a Rákóczi Mgtsz sertés­telepén meggyulladt egy sertés­ól, 34 anyakoca és 134 kismalac elpusztult. Az anyagi kár 1,5 mil­lió forint. Az ügyben tart a vizs­gálat. Leáll a legnagyobb MÁV-járműjavító Hétfőtől négy hétre leáll Szombathelyen az ország legna­gyobb MÁV járműjavító üzeme. Áz ok: jelentősen csökkentek a MÁV fuvarozási lehetőségei, ezáltal csökkentek a javítási igé­nyek; az 1700 embert foglalkoz­tató szombathelyi üzemnek mintegy 30 százalékkal keve­sebb munkára van kilátása, mint korábban. Reggel 9 órakor kezdődött a templomban a szentmise, ame­lyen Barotai Endre esperes fel­szentelte a városi zászlót. Dél­előtt 10 órakor a könyvtárban helyi művészek munkáiból nyílt kiállítás; V Kedei Zoltán, Nagy László Gyula festő-, valamint Nagy László fafaragó művész al­kotásait Csorba Géza, a Nemzeti Galéria főigazgató helyettese ajánlotta az egybegyűltek figyel­mébe. Ezt követően került sor a Ta/7iazmegnyitására, amely a te­lepülés több mint hét évszázados történetét, néprajzi értékeit reprezentálja. * Még a délutáni események előtt kértük szóra a megye legfia­talabb városának néhány polgá­rát: mit jelent számukra a városi cím elnyerése... Sárosi Károly, az MSZP helyi ve­zetője: — Elsősorban nagyobb fele­lősséget Lőrinci vezetőinek, egyben nekünk is. A lakosság alapvető ellátása már nem elég, magasabb szintűre van szükség. Lőrincit mindig is a selypi me­dence központjának tekintettük, hozzá is szoktunk ehhez a „köz­ön ti szerephez”, ezt viszont a örnyező települések most már joggal el is várják tőlünk. Ennyi­ben a rang kötelez. Bízom ben­ne, hogy a célkitűzések az inf­rastruktúra fejlődését eredmé­nyezik, megoldódik végre az or­vosi, a gyógyszertári ügyelet problémája, s megvalósul egy ré- i álom, a szolgáltatóház. Ne elljen Hatvanba utazni vásárol­IL (Folytatás a 3. oldalon) Távhő-fórum Gödöllőn A Jogsértettek Egyesületének közgyűlése A lakosság fizeti meg a pazarlás árát Homály fedi a haláleseteket A távfűtés magán viseli a ko­rábbi tervutasításos-rendszer számtalan negatív tünetét: köz­pontosított, túlméretezett, ala­csony hatékonyságú és idegen a piactól. Nagy a pazarlás, a feles­leges többletköltségeket a lakos­ság fizeti meg — fogalmazódott meg szombaton Gödöllőn, a Magyar Önkormányzatok Szö­vetsége szervezte első távhő-fó- rumon. A résztvevők elmondták: a korszerűtlen fűtési rendszerek az egyedi hő-, illetve hideg-meleg- vízmérés hiánya, az átalánydíj senkit sem kényszerít takarékos­ságra. A költségek csökkentésé­re kézenfekvő lenne az egyedi vízmérő órák felszerelése, amely lakásonként átlagosan 8000 fo­rintba kerülne, ám e kiadás két éven belül megtérülhet. Sok csa­lád nyilván nem képes e pénz előteremtésére, ezért az önkor­mányzatoknak kellene kisegíte­niük őket. Az MDF kezdeményezésére létrehozott FI éra Alapítvány számláján eddig 30 millió forint gyűlt össze, az összeg kamataiból a rászoruló családok fűtési szám­láját egyenlítik ki, illetve ener­giatakarékos eszközöket, példá­ul kis fogyasztású izzókat aján­dékoznak nekik. Évente mintegy száz fiatal hal meg a sorkatonai szolgálat telje­sítése közben. Számos esetet még ma is homály fed, mert a katonai ügyészségek nem követnek el mindent a körülmények tisztázá­sára — hangzott el a Jogsértettek Egyesületének budapesti köz­gyűlésén. Az egyesületet főként azok a megkeseredett szülők alakítot­ták, akiknek fiai máig tisztázat­lan körülmények között vesztet­ték életüket a hadseregben. Ke­serűségüket növeli, hogy nem kapnak segítséget: nem találnak olyan ügyvédet, aki elvállalná a számtalan ellentmondást tartal­mazó, sok esetben igen magas rangú személyeket, tiszteket érintő peranyagok vizsgálatát. Szőke László, a Honvédelmi Minisztérium főosztályvezetője megígérte: hivatalos kapcsolatot hoznak létre a HM és az egyesü­let között, s minden segítséget megadnak a tragikus ügyek meg­nyugtató lezárásához. (MTI) jogos visszavétel, vagy terrorakció? A Pesti Hírlap körüli botrány újabb fejleményei Visszaállt az eredeti állapot. Varga István, a Reggeli Pesti Hír­lap kiadója február 15-e óta is­mét gyakorolja tulajdonosi joga­it, birtokba vette vagyonát és bérleményét — ezt Egyed István ügyvéd közölte Varga István megbízásából szombaton az MTI-vel. Sérelmezik, hogy a lap szerkesztősége egy héten at kisa­játította a kiadó vagyonát. Ben- csik András és Iglói Nagy István vezetésével az újságírói, szer­kesztői gárda a tényeket elferdít­ve a közvéleménnyel el akarja hi­tetni, hogy az általuk létrehozott „150 év Alapítvány” a kiadó jogutóda, holott még el sem ismerték. Varga Istvánt az a cél vezérli, hogy a Reggeli Pesti Hírlap fenn­maradjon es megjelenjék. Mivel Varga úr valamennyi kísérlete hiábavalónak bizonyult a jogsér­tő állapot megszüntetésére, szombaton reggel öt vagyonőr társaságában, és még négy sze­mély kíséretében „elfoglalta” az Athenaeum épületében lévő ki­adó egyik szerkesztői szobáját. Minden békésen, incidens nél­kül zajlott, a Bencsik által foglal­koztatott két vagyonőr nem állta útjukat. Varga István és rohamcsapata terrorakciót hajtott végre, ami­kor behatolt az Athenaeum épü­letébe a szerkesztőségbe. A tes­tületileg felmondott kollektíva az agresszióra nem akar agresszi­óval válaszolni, a szerkesztőség az igazságszolgáltatáshoz fordul. A terrorakció azért is érthetet­len, mert a 150 év Alapítvány képviselői már aláírták az adás­vételi szerződést Vargával, aki így az alapítvány tulajdonát bito­rolja — nyilatkozta az MTI-nek Bencsik Ándrás főszerkesztő. Elmondta, hogy az újságírók az Athenaeum Nyomda épületé­ben a hétfői lapszám előállításán fáradoznak, hagyományos mó­don készítik az oldalakat, azokat hazulról hozott számítógéppel szerkesztik. Á hétfői Napi Pesti Hírlapban — e néven a 150 év Alapítvány bejegyzéséig adják ki az újságot — fotókkal dokumen­táljak a terrorakció tényét. Szúrt a portás, döfött a főbérlő Teijedo erőszak Budapesten, a IX. Gyáli út 1. szám alatti Merényi Kórház fő­portáján pénteken egy portás szívtájékon szúrta 30 éves éjjeli­őr-társát. A tápiószentmártoni lakos a helyszínen meghalt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újdombrádon egy 37 éves férfi nyakon szúrta 24 éves albérlőjét. Ä fiatalember a hely­színen életét vesztette. Miskolcon, a Volán-pályaud­varon életveszélyes sérülést szenvedett egy 26 éves ablaktisz­tító. A hernádkércsi lakost pén­teken éjjel ismeretlen tettesek megtámadták és kirabolták. Polgári levéltárakba kerülnek Volt katonai bűnügyi iratok Az igazságügy­miniszter rendelet­ben intézkedett ar­ról, hogy az 1991. de­cember 31-ével meg­szűnt katonai bírósá­gok bűnügyi irataikat 2017-ig — az évente esedékes selejtezést követően — a Had­történelmi Levéltár­nak kötelesek átadni. A volt katonai bí­róságok 1960-tól kezdődően 25 évig saját irattáraikban őrizték aktáikat, és ezután küldték, illet­ve küldik azokat a Hadtörténelmi Le­véltárnak a meghatá­rozott ‘J '----­1 992. január 1-j'étol kezdődően a fővárosi és a kijelölt megyei bíróságok katonai ta­nácsai bűnügyi irata­ikat — a selejtezések után — a területileg illetékes polgári le­véltárakba küldik. Csatlakozni kívánnak az európai közbiztonsági rendszerhez Az ukrán belügyminiszter- helyettes Egerben A magyar és ukrán belügyi szervek múlt héten aláírt együtt­működési megállapodásának ta­lán első fontos mozzanata volt az a tapasztalatcsere, amelyet az ukrán belügyminisztérium dele­gációja folytatott szombaton Egerben, a Heves Megyei Rend­őr-főkapitányságon. A küldöttségvezető Valentyin Mihajlovics Nedrigajlo belügy­miniszter-helyettest, továbbá Alekszandr Szofronovics Pod- lubnijt, a dnyepropetrovszki „Dinamó” Fémfeldolgozó Üzem vezérigazgatóját és Dmit- rij Ivanovics Tkacsot, Ukrajna magyarországi ideiglenes ügyvi­vőjét dr. Lantos Bálint r. alezre­des, főkapitány köszöntötte, s adott tájékoztatást megyénk bűnügyi helyzetéről, a megújuló rendőrség munkájáról. De szólt a mindennapi gondokról is. Valentyin Nedrigajlo elmond­ta, legfőbb törekvésük jelenleg az, hogy Ukrajnában is megte­remtsék az európai közbiztonsá­gi rendszert, hiszen Kravcsuk el­nök megválasztása után meg­szűnt a kapcsolatuk a korábbi, az unióban irányító belügyminisz­tériummal. Azóta egyedül ők a felelősek az ukrán nép közrend­jéért, biztonságáért. Hogy ezt minél jobban végezhessék, ku- tatják-keresik a legmegfelelőbb módokat. Ezért vesznek részt olyan tanulmányutakon — köz­tük hazánkban is —, amelyeken kellő tapasztalatokat gyűjthet­nek a hatékonyabb bűnüldöző és- megelőző tevékenységük­höz. Örömmel említette az uk­rán és a magyar belügyi szervek kétoldalú megállapodását, amely a viszonosság alapján ren­dezi az együttműködést a bűnö­zők elleni küzdelemben. Roma Parlament Nyugodt második kongresszus Ezúttal nyugodt hangulatban zajlott a Magyarországi Roma Parlament megismételt, II. kongresszusa szombaton, Buda­pesten. A résztvevők elfogadták az alapszabály-módosító határo­zatot, amely szélesebb képvise­letet biztosít: a települési szerve­zetek közvetlenül delegálhatnak tagokat. Voksoltak a tisztségvi­selőkre; ismét Horváth Aladár lett a Roma Parlament elnöke, alelnökökké Raduly Józsefet és Bogdán Jánost, főtitkárrá Osz- tojkán Bélát, szóvivővé Zsigó Je­nőtválasztották. Az ügyvivő tes­tület létszáma tíz főre emelke­dett. A kongresszus döntött Ná- day Gyula, korábbi elnökségi tag, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete elnö­kének kizárásáról. A Parlament több határozati javaslatot fogadott el. Szakértői csoportot hoznak létre, amely­nek feladata a kisebbségi tör­vénytervezet módosítására vo­natkozó csomagterv kidolgozá­sa. Az ügyvezető testületet arra kötelezték, hogy állítson fel egy szakértői csoportot a cigánysá­got érintő válságkezelő, komplex rehabilitációs program elkészíté­sére. (MTI) Az SZDSZ nem közeledik az MDF-hez és a kormányhoz Megfékezik a centralizációs törekvéseket A Magyar Demokrata Fórum, illetve a kormány utóbbi időben folytatott politikája által terem­tett légkörben nem indokolt az SZDSZ és az MDF között semmiféle olyan tárgyalás, amely a két párt közeledésének látszatát keltené— hangsúlyozta egyebek között a Szabad De­mokraták Szövetsége képviselő- csoportjának hét végi háromna­pos tatai tanácskozása után köz­zétett nyilatkozata. A dokumen­tum leszögezi: a képviselőcso­port szerint a párt vezető tiszt­ségviselői érdemi, politikai kap­csolatot csak a párt vezető testü­letéi által ellenőrizhető módon és egyértelmű tárgyalási pozíció­ban tarthatnak a kormánypártok vezetőivel és más politikai erők képviselőivel. A képviselőcso­port azon véleményét is kinyil­vánította, hogy az SZDSZ veze­tőitől elvárja: nyilvános szereplé­seiket, állásfoglalásaikat az egy­más iránti szolidaritás határozza meg. A képviselőcsoport megvá­lasztotta tisztségviselőit és né­hány kivételtől eltekintve meg­erősítette a képviselőcsoport ve­zetőinek a megbízatását. A ta­nácskozás résztvevői áttekintet­ték továbbá a törvényalkotói munkát segítő szakértői tevé­kenységük rendszerét is. Egyértelmű állásfoglalásuk szerint a képviselők szakmai és politikai álláspontjának dönté­seinek megalapozása érdekében javítani kell a szakértői tevékeny­séget, valamint az ezzel kapcso­latos információáramlást. A képviselőcsoport elemezte az ország általános politikai helyzetét, s azon belül az SZDSZ szerepét is. A tanulságokból ki­indulva fontos feladatának te­kinti a centralizációs törekvések megfékezését, a privatizáció, az oktatás, az egészségügy, vala­mint a közszolgáltató — s pártat­lan — médiák kérdéseiben az ál­lampolgári szabadságjogok vé­delmét.

Next

/
Thumbnails
Contents