Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-15-16 / 39. szám

HÍRLAP, 1992. február 15—16., szombat—vasárnap HATVAN ÉS KÖRZETE 5 Az egészséges életmódért A Hatvani Polgárok Népfőis­kolája programjában a korszerű és egészséges életmód-kurzuson február 17-én, hétfőn délután 5 órakor Szabó Zsolt tart előadást és bemutatót az egészségvédő táplálkozásról a városi művelő­dési központban. Tisztább lesz Hort A horti önkormányzat a kö­zelmúltban úgy határozott, hogy egy helyi magánvállalkozónak bérbe adja a község szeméttele­pét. A megállapodás szerint a téli időszakban hétfőtől péntekig héttől délután négy óráig, szom­batonként pedig héttől tizenkét óráig tart nyitva a telep, ahol a horti lakosok ingyen helyezhetik el a háztartási és egyéb hulladé­kot. Nyáron a nyitvatartás az alábbiak szerint módosul majd: hétköznapokon 6-tól 18 óráig, szombaton pedig 6-tól 12 óráig. Tájak, Korok, Múzeumok A Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület hatvani csoportja feb­ruár 26-án, szerdán délután 5 órakor tartja alakuló összejöve­telét a Városháza tanácstermé­ben. A programra a műemlékek, a régi értékek iránt érdeklődőket várják. Csemegék — ínyenceknek A hatvani városi művelődési központban ma, szombaton dél­után 4 órától kerül sor a gyümöl­csös édességek kóstolóval egy­bekötött bemutatójára. Ezen a programon különleges cseme­gékkel ismerkedhetnek meg. Azok részvételére is számítanak, akik otthon is megpróbálkoztak már egy-egy ínyencség elkészíté­sével, melynek receptjét szívesen átadják másoknak is. Könyvbarátok találkozója A lőrinci Magvető Könyvtár­ban február 19-én, szerdán dél­előtt 10 órakor nagycsoportos óvodásoknak tartanak könyvtári foglalkozást. Február 21-én, pénteken délután fél kettőkor könyvbarátok találkozója lesz felnőtteknek. Az utóbbi foglal­kozást Patkó Márta pedagógus vezeti majd. Farsangi mulatságok E hónap utolsó napján, febru­ár 29-én, szombaton több helyen is rendeznek farsangi bálokat. Hatvanban, a városi művelődési központban este hét órától kez­dődik a mulatság. Petőfibányán is ezen a napon tartják meg a ha­gyományos karnevált. Megjelent a „Lőrinci Hírei” Legiljabb városunkban „Lő­rinci Hírei” címmel indult helyi újság. Az első számban egyebek mellett Varga Antal polgármes­ter beköszöntője olvasható, amelyben a lap célkitűzései is he­lyet kapnak. Szeretnék, ha a ki­advány szellemében is tükrözné az önkormányzat feladatait, el­képzeléseit. Bemutatják a bizott­ságok tevékenységét, s ízelítőt kapnak az olvasók a helyi intéz­mények életéből. A sportélet hí­rei mellett a legfrissebb kulturális események is helyet kapnak a ki­adványban. Ma: városavató Lőrinciben Lőrinciben évek óta várnak a mai napra, amikor is hivatalosan átadják a település polgármesterének a várossá nyilvánításról szóló okiratot. Az új város vezetői szeretnék emlékezetessé tenni az eseményt, épp ezért egésznapos programot szerveztek kicsik­nek és nagyoknak. Ennek keretében reggel 9 óra­kor kerül sor a helyi katolikus templomban a városi zászló szentelésére, 10 órától pedig a a lőrinci mű­vészek alkotásaiból nyílik kiállítás a könyvtár és kö­zösséjgi házban. 11 órakor nyitja meg kapuit a kö­zönség előtt az Ároád út 68. szám alatti Tájház. Délután 2 órakor kerül sor az ünnepi gyűlésre a Selypi Általános Iskolában, melynek keretében a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, Dr. Ka­ra Pálátadja a város polgármesterének, Varga An­talnak a fontos okmányt. Este 18 órakor a felnőtte­ket nótaestre váriák a moziba, a fiatalok pedig rock­koncerten szórakozhatnak 8 órától az Erőmű mű­velődési házban. „Mi drámában élünk” Hatvani disputa Csoóri Sándorék társaságában Vásárhelyi Kossuth tér, 1943 tavasza. A Szántó Kovács-szo­bor helyén könyvnapi sátor, Ve­res Péter, Szabó Pál, Sinka, Né­meth László legújabb munkái­val. Mellettem Csorba Gabi a Damjanich utcából, akinek hen­tes édesapjától kértük el piaci sátrát lécekkel, pulttal együtt persze, amelyről reggeltől estig Püski Sándor Magyar Élet Könyvkiadójának műveit árul­tuk, éjszaka viszont végignyúl­tunk rajta kincseinket őrzendő. Mit kaptunk munkánkért? Szá­zalékot — könyvekben. Alapja­ként mai bibliotékámnak. Nos, majdnem ötven eszten­dővel később, csak most, a hat­vani könyvtárban ül velünk szemközt a két Sándor. Egyik a galambősz hajú Püski, a népi iro­dalom egykori mentora, a másik szintén lázadó, s Csoóri Sanyi­ként lopta be magát a szívünkbe. Nemcsak verseivel, szép prózá­jával, de ama embert próbáló ki­tartásával is, ahogyan Lakitelek­ről elindulván új kaput vágott az emberséges életnek, soijárzó műveivel és kristályos nemzettu­datával pedig a Magyarok Világ- szövetsége elnöki székéhez szer­zett jogot. Úgy is nyilatkozik. Rangjához illően. S mi másról, mint he­lyünkről, lehetőségeinkről Eu­rópában. Az elzúgott négy évti­zed kapcsán például így fogal­maz: — Lezajlott egy absztrakt há­ború, amelynek nyomában szer­te nem hullák hevernek, hanem a lelkek pusztultak ki. Van-e törté­nelmi esélyünk a talpraállásra? Igen, ha sikerül elviselhető életet teremtenünk embermillióknak, s — kihasználva történelmi esé­lyünket — merünk magyarnak lenni Erdélyben, a Vajdaságban éppen úgy, mint tőlünk Északra vagy Nyugatra. Amikor később a hogyan, a miként kérdését veti fel az egyik hallgató, a költő így folytatja: — Ehhez természetesen ösz- szehúzó erő kell...! Am ez nem a politika, hanem a kultúra, amely belülről formálja az embert, s kölcsönöz egészséges pírt az or­cájára. Nos, úgy vélem, a szen­nyes ár levonulóban van. A kér­dés most már nem kevesebb, mint hogy ki tudjuk-e bontakoz­tatni népi, nemzeti kultúránkat? Ha nem, akkor eláraszt mindent az előtérbe lépett zsurnalisztika, ami gyakorta téveszmékből táp­lálkozik. Persze, azt is hozzá kell tennem, hogy nem kell föltétien egyetértenünk politikai ellenfe­leinkkel. Az viszont parancsoló szükség, hogy értsük egymást. Találkozónk során fölmerült a szomszédságok problémavilága is. Vagy meginkább az egymás mellett élés távlata, eshetősége. Ennek kapcsán így fogalmazott a költő-politikus: — Nem egymásra, hanem Eu­rópára kell kacsintgatnunk, aho­vá kultúránk révén be is törhe­tünk. Vagyis határrevízió helyett kulcs az erkölcsi revízió. Sajnos, e térség kultúrája lappang. Mi drámában élünk, míg Nyugat- Európa civilizációban élt sok év­tizeden át. Persze, ez sem men­tette meg olykor egy-egy bakitól, durva celtévesztésről. Áz Upsa- lai Egyetemen tartott előadásom kapcsán például fejemhez vág­ták, hogy mi nem törekszünk az Európa-házba. Mit válaszolhat­tam erre? Valóban kevés az esé­lyünk, amikor például önök Cea- usescut és hat elemit végzett Elenáját avatják díszdoktoruk­ká, de nem jegyzik a magyar tu­domány és kultúra világba szét­szóródott hegycsúcsait...! Visszakanyarodunk később Püski Sándor személyéhez is, hi­szen eddig csak érintőlegesen szóltunk munkásságának jelen­tőségéről. Vele kapcsolatban harmadik vendégünk, Czine Mi­hály fogalmaz érzékletes, ám igen pontos definíciót. — Egyszemélyes nemzeti in­tézmény — szögezi le. — Az volt ötven esztendeje, az volt 1956 után, amikor New York felhő­karcoló-szikláin teremtett ma­gyar könyvkiadást, igaz ügyek érdekében, s az ma is, amikor Csoóri Sándor „Nappali hold” című kötetével kopogtatott be ajtónkon. Tisztelet neki, s továb­bi erő, egészség alkotómunkája kiteljesíteséhez... Moldvay Győző A múlt ismerete nélkül nincs jövő Ma minden bizonnyal sokan látogatnak el a lőrinci Tájházba, amely délelőtt 11 órától tekint­hető meg a fent említett címen. A napokban mi is körülnéztünk a gyönyörűen berendezett és az erre az alkalomra felújított épü­letben. A múltat idéző falak és tárgyak között Silkó Róberttel váltottunk néhány szót, aki ren­geteget tett a nemes ügyért. Be­szélgetésünkkor kérte, hogy föl­tétlenül említsük meg néhány lelkes segítőtársa nevét, akik ugyancsak mindent elkövettek azért, hogy mára elkészüljön a „meglepetés” az új város lakói számára. Sebők Gyula szervező technikus, Nagy Gyula László pedagógus, valamint Juhász La­jos, a polgármesteri hivatal al­kalmazottja az első pillanattól kezdve segítettek a gyűjtésben, a gazdag anyag elrendezésében s az egyéb koordinálási munkák­ban. — Mikor született meg a Táj­ház kialakításának gondolata? — Régi vágy ez, azonban konkrét lépésekre ez év január első napjaiban szántuk el ma­gunkat. Ékkor vásároltuk meg az épületet az önkormányzattól, s kezdtük el a tényleges gyűjtést. Az épület egyébként 10 helyi­ségből áll, de ebből az idő rövid­sége miatt egyelőre hármat tud­tunk berendezni. — Szinte hihetetlen, hogy egy­két hónap alatt ilyen rengeteg ér­tékes tárgy gyűlt össze... — Ez a lőrinci embereknek köszönhető, akik rendelkezé­sünkre bocsátották az itt látható bútorokat, eszközöket, jellegze­tes viseleteket. Nagy szükség volt erre a tájházra, mert vallom, hogy a múlt ismerete nélkül nincs jövő. Különösen megszív­lelendő gondolat ez a várossá vá­lás napjan. — Bizonyára jó néhány tenni­való akad még a ház körül. Me­lyek a legközelebbi tervek? — Közeledik a tavasz, így — amint lehetőség nyílik rá — az udvart hozzuk rendbe. Szeret­nénk egy ligetes parkot kialakí­tani, amely arra is alkalmas lehet a későbbiekben, hogy nyaranta a fitaloknak kézműves táborokat szervezzünk itt, helyben. /m A herédi plébániatemplomban Az egy homlokzati tornyos, egyhajós, barokk stílusú herédi műemléktemplomot a település északkeleti részén, a főutcában, „orsós elhelyezésben” építették. (A település déli, halmazos jelle­gű része a kastély köré rendező­dött.) A „Heves megye műemlé­kei” című mű szerint a „minden­szentek” tiszteletére szentelt templom 1816-ban épített tor­nya az épület homlokzatának közepén helyezkedik el. A homlokzat közepén nyílik a templom új, kőkeretes kapuja. Felette egy félköríves záródásé ablak, még feljebb (az oromrész közepén) faltükörben kerettel ellátott, zsalus ablak engedi be a napfényt. A tornyot négy darab, félköríves keretű ablakkal látták el. A toronyba kis toldaléklépcső vezet fel. Egyébként a torony ol­dalsó falrészeit golyvázott pár­kányba futó pilaszterek díszítik. Az 1777-1780 között épült egy­hajós, csehboltozatos hajó egy- nyílásos oldalfalainak pilaszterei fent golyvázott párkányban vég­ződnek. Karácsony József, néhai rk. plébános kutatásai szerint a templom csehboltozatos, félkö­rös záródásé apszisé szentélyét 1780-ban építették újjá. A szent­ély déli falán szegmentíves sek­restyeajtó nyílik, és toldalék sek­restye csatlakozik hozzá. A templom legértékesebb beren­dezései közé tartozik a Szűz Má­riát, a Szentháromságot, a prófé­tákat, apostolokat és magyar szenteket ábrázoló XVIII. száza­di főoltár. Ugyancsak kincset ér az Immaculátát ábrázoló, XIX. század elejéről való Mária-oltár, a XVIII. század végéről való ba­rokk sekrestyeszekrény, és a ro­kokó stílusú padok. Herédnek már 1697-ben is volt temploma, ezt a templomot 1711-ben is említik. (Magyar Or­szágos Levéltár, Grassalkovich- lt. P. 429. Hatvani uradalom ira­tai, 1. doboz. fase. 1. no. 16. Saj­nos, e levéltári anyag nagy része elpusztult az 1956. évi forrada­lom idején.) 1715-ben a lőrinci templom „Imájaként” említik a Heréd közepén álló kőtemplo­mot. Ennek a hajóját lapos meny- nyezettel építették, a szentélyét és sekrestyéjét boltozattal. Két haranggal szerelték fel a fator­nyát, és fából faragták a szószé­két, valamint karzatát. A régi templom szentélyét 1780-ban építették újjá, ez a szentélye a mai templomnak is. A jelenlegi templom utolsó nagy tatarozása 1960-ban ké­szült el. Ezt az állapotot örökíti meg id. Demény-Dittel Lajos fo­tója. Demény-Dittel Lajos Mire készül a „Ködlámpa"? Nemrégiben alakult meg Hat­vanban a Ködlámpa nevet viselő amatőr színjátszó csoport. A fő­ként diákokból álló együttes ve­zetőjét, Bóna Tibort kérdeztük terveikről. — Első fellépésünk február 28-án lesz a művelődési központ farsangi bálján. Karinthy Fri­gyes: „Madách Imre: Az ember­ke tragédiája” című darabjának bemutatójára készülünk. A ké­sőbbiekben részt veszünk az Or­szágos Diákszínjátszó Találkozó megyei döntőjén, amelyet Eger­ben rendeznek majd meg. Két darabbal indulunk: Pilinszky: K. Z. Oratórium és Moldova: Ma­gyar atom című művével. — Manapság elég nehezen „ élnek meg ” az amatőr egyesüle­tek... — Magunk is keressük a tá­mogatókat. A horti citerazene- karral közösen szeretnénk létre­hozni egy Művészeti Egyesületet. Két héten belül megkérjük a cég­bírósági bejegyzést. Az egyesület célja az amatőr művészeti moz­galmak, együttesek támogatása, Hatvan és vonzáskörzete művé­szeti életének színesebbé tétele, és még sorolhatnám... — Milyen feladatokat hatá­roztak meg? — Felkutatjuk az új, önálló csoportokat, bemutatkozási le­hetőségeket teremtünk, az egye­sület erejéhez mérten anyagilag támogatjuk az amatőr művészeti csoportokat, valamint „non­profit” jellegű előadásokat szer­vezünk a városban és környékén. — Kikre számítanak? — Az egyesület tagja lehet minden nagykorú, cselekvőké­pes magyar állampolgár. Kisko­rú tagjai is lehetnek a szülő, illet­ve a gondviselő írásbeli hozzájá­rulásával. A pártolótagok közé pedig várjuk az intézményeket, gazdálkodó szervezeteket, ame­lyek segíteni kívánják az egyesü­let céljainak megvalósítását. (m. m.) A költő születésének 175. évfordulóján Arany János műveltségi vetélkedő és versmondóverseny A hatvani Ady Endre Városi Könyvtár, a Bugát Pál Ismeretterjesztő Társulat és a Rat- kó József Közművelődési Egyesület Arany János műveltségi vetélkedőt és versmondó­versenyt rendez a költő születésének 175. év­fordulója tiszteletére. A vetélkedőre azoknak a középfokú tan­intézetekben tanuló fiataloknak a jelentke­zését várják, akik vállalják, hogy a tananya­gon felül gazdagabb ismereteket sajátítanak el a költő életével és életművével kapcsolat­ban. A felkészüléshez irodalomtörténészek és előadóművészek nyújtanak segítséget; természetesen nem nélkülözhető az egyéni tanulás, olvasás sem. A vetélkedő csapatjá­ték lesz. Öt tagú, osztályközösségekből vagy baráti társaságokból verbuválódott fiatalok jelentkezésére számítanak. A versmondóverseny ezzel szemben egyé­ni próbatétel, de az erre történő felkészülés jól kamatoztatható a vetélkedőn is, hiszen a feladatok egyike egy szabadon választott Arany-műnek — vagy egy részletének — tol­mácsolása lesz. A versmondóversenyre ápri­lis 11-én, szombaton kerül sor. Az itt elindul­ni szándékozóknak egy Arany-vers — balla­da vagy részlet valamelyik elbeszélő költe­ményéből — előadása mellett vállalkozniuk kell egy XX. századi költő versének tolmá­csolására, beleértve a határainkon túl élő költőket is. A vetélkedő előkészítésére és lebonyolítá­sára felkérték Kulcsár Katalint, a Magyar Rádió szerkesztőjét. Ő ismerteti a felkészü­lés egyes állomásait, és bemutatja azt a né­hány könyvet, amelyek nélkülözhetetlenek az eredményes munkához. A vetélkedő idő­pontja vagy május utolsó vagy június első szombatja lesz, színhelye az Ady Endre Könyvtár és Közösségi Ház. A felkészülés­ben segítséget nyújt Banner Zoltán előadó- művész „Rendületlenül” című, március 2-i előadóestje. Márciustól rendszeresen meg­hívnak egyetemi tanárokat, irodalomtörté­nészeket a jelentkező csapatok előkészítése érdekében. A résztvevők felkészülését segíti egy látogatás a budapesti Irodalomtörténeti Múzeumba is. A versmondóversenyre még március 15-ig lehet jelentkezni, s mindkét megmérette­tés helyezettjei értékes dijakban részesül­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents