Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-15-16 / 39. szám
HÍRLAP, 1992. február 15—16., szombat—vasárnap HATVAN ÉS KÖRZETE 5 Az egészséges életmódért A Hatvani Polgárok Népfőiskolája programjában a korszerű és egészséges életmód-kurzuson február 17-én, hétfőn délután 5 órakor Szabó Zsolt tart előadást és bemutatót az egészségvédő táplálkozásról a városi művelődési központban. Tisztább lesz Hort A horti önkormányzat a közelmúltban úgy határozott, hogy egy helyi magánvállalkozónak bérbe adja a község szeméttelepét. A megállapodás szerint a téli időszakban hétfőtől péntekig héttől délután négy óráig, szombatonként pedig héttől tizenkét óráig tart nyitva a telep, ahol a horti lakosok ingyen helyezhetik el a háztartási és egyéb hulladékot. Nyáron a nyitvatartás az alábbiak szerint módosul majd: hétköznapokon 6-tól 18 óráig, szombaton pedig 6-tól 12 óráig. Tájak, Korok, Múzeumok A Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület hatvani csoportja február 26-án, szerdán délután 5 órakor tartja alakuló összejövetelét a Városháza tanácstermében. A programra a műemlékek, a régi értékek iránt érdeklődőket várják. Csemegék — ínyenceknek A hatvani városi művelődési központban ma, szombaton délután 4 órától kerül sor a gyümölcsös édességek kóstolóval egybekötött bemutatójára. Ezen a programon különleges csemegékkel ismerkedhetnek meg. Azok részvételére is számítanak, akik otthon is megpróbálkoztak már egy-egy ínyencség elkészítésével, melynek receptjét szívesen átadják másoknak is. Könyvbarátok találkozója A lőrinci Magvető Könyvtárban február 19-én, szerdán délelőtt 10 órakor nagycsoportos óvodásoknak tartanak könyvtári foglalkozást. Február 21-én, pénteken délután fél kettőkor könyvbarátok találkozója lesz felnőtteknek. Az utóbbi foglalkozást Patkó Márta pedagógus vezeti majd. Farsangi mulatságok E hónap utolsó napján, február 29-én, szombaton több helyen is rendeznek farsangi bálokat. Hatvanban, a városi művelődési központban este hét órától kezdődik a mulatság. Petőfibányán is ezen a napon tartják meg a hagyományos karnevált. Megjelent a „Lőrinci Hírei” Legiljabb városunkban „Lőrinci Hírei” címmel indult helyi újság. Az első számban egyebek mellett Varga Antal polgármester beköszöntője olvasható, amelyben a lap célkitűzései is helyet kapnak. Szeretnék, ha a kiadvány szellemében is tükrözné az önkormányzat feladatait, elképzeléseit. Bemutatják a bizottságok tevékenységét, s ízelítőt kapnak az olvasók a helyi intézmények életéből. A sportélet hírei mellett a legfrissebb kulturális események is helyet kapnak a kiadványban. Ma: városavató Lőrinciben Lőrinciben évek óta várnak a mai napra, amikor is hivatalosan átadják a település polgármesterének a várossá nyilvánításról szóló okiratot. Az új város vezetői szeretnék emlékezetessé tenni az eseményt, épp ezért egésznapos programot szerveztek kicsiknek és nagyoknak. Ennek keretében reggel 9 órakor kerül sor a helyi katolikus templomban a városi zászló szentelésére, 10 órától pedig a a lőrinci művészek alkotásaiból nyílik kiállítás a könyvtár és közösséjgi házban. 11 órakor nyitja meg kapuit a közönség előtt az Ároád út 68. szám alatti Tájház. Délután 2 órakor kerül sor az ünnepi gyűlésre a Selypi Általános Iskolában, melynek keretében a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, Dr. Kara Pálátadja a város polgármesterének, Varga Antalnak a fontos okmányt. Este 18 órakor a felnőtteket nótaestre váriák a moziba, a fiatalok pedig rockkoncerten szórakozhatnak 8 órától az Erőmű művelődési házban. „Mi drámában élünk” Hatvani disputa Csoóri Sándorék társaságában Vásárhelyi Kossuth tér, 1943 tavasza. A Szántó Kovács-szobor helyén könyvnapi sátor, Veres Péter, Szabó Pál, Sinka, Németh László legújabb munkáival. Mellettem Csorba Gabi a Damjanich utcából, akinek hentes édesapjától kértük el piaci sátrát lécekkel, pulttal együtt persze, amelyről reggeltől estig Püski Sándor Magyar Élet Könyvkiadójának műveit árultuk, éjszaka viszont végignyúltunk rajta kincseinket őrzendő. Mit kaptunk munkánkért? Százalékot — könyvekben. Alapjaként mai bibliotékámnak. Nos, majdnem ötven esztendővel később, csak most, a hatvani könyvtárban ül velünk szemközt a két Sándor. Egyik a galambősz hajú Püski, a népi irodalom egykori mentora, a másik szintén lázadó, s Csoóri Sanyiként lopta be magát a szívünkbe. Nemcsak verseivel, szép prózájával, de ama embert próbáló kitartásával is, ahogyan Lakitelekről elindulván új kaput vágott az emberséges életnek, soijárzó műveivel és kristályos nemzettudatával pedig a Magyarok Világ- szövetsége elnöki székéhez szerzett jogot. Úgy is nyilatkozik. Rangjához illően. S mi másról, mint helyünkről, lehetőségeinkről Európában. Az elzúgott négy évtized kapcsán például így fogalmaz: — Lezajlott egy absztrakt háború, amelynek nyomában szerte nem hullák hevernek, hanem a lelkek pusztultak ki. Van-e történelmi esélyünk a talpraállásra? Igen, ha sikerül elviselhető életet teremtenünk embermillióknak, s — kihasználva történelmi esélyünket — merünk magyarnak lenni Erdélyben, a Vajdaságban éppen úgy, mint tőlünk Északra vagy Nyugatra. Amikor később a hogyan, a miként kérdését veti fel az egyik hallgató, a költő így folytatja: — Ehhez természetesen ösz- szehúzó erő kell...! Am ez nem a politika, hanem a kultúra, amely belülről formálja az embert, s kölcsönöz egészséges pírt az orcájára. Nos, úgy vélem, a szennyes ár levonulóban van. A kérdés most már nem kevesebb, mint hogy ki tudjuk-e bontakoztatni népi, nemzeti kultúránkat? Ha nem, akkor eláraszt mindent az előtérbe lépett zsurnalisztika, ami gyakorta téveszmékből táplálkozik. Persze, azt is hozzá kell tennem, hogy nem kell föltétien egyetértenünk politikai ellenfeleinkkel. Az viszont parancsoló szükség, hogy értsük egymást. Találkozónk során fölmerült a szomszédságok problémavilága is. Vagy meginkább az egymás mellett élés távlata, eshetősége. Ennek kapcsán így fogalmazott a költő-politikus: — Nem egymásra, hanem Európára kell kacsintgatnunk, ahová kultúránk révén be is törhetünk. Vagyis határrevízió helyett kulcs az erkölcsi revízió. Sajnos, e térség kultúrája lappang. Mi drámában élünk, míg Nyugat- Európa civilizációban élt sok évtizeden át. Persze, ez sem mentette meg olykor egy-egy bakitól, durva celtévesztésről. Áz Upsa- lai Egyetemen tartott előadásom kapcsán például fejemhez vágták, hogy mi nem törekszünk az Európa-házba. Mit válaszolhattam erre? Valóban kevés az esélyünk, amikor például önök Cea- usescut és hat elemit végzett Elenáját avatják díszdoktorukká, de nem jegyzik a magyar tudomány és kultúra világba szétszóródott hegycsúcsait...! Visszakanyarodunk később Püski Sándor személyéhez is, hiszen eddig csak érintőlegesen szóltunk munkásságának jelentőségéről. Vele kapcsolatban harmadik vendégünk, Czine Mihály fogalmaz érzékletes, ám igen pontos definíciót. — Egyszemélyes nemzeti intézmény — szögezi le. — Az volt ötven esztendeje, az volt 1956 után, amikor New York felhőkarcoló-szikláin teremtett magyar könyvkiadást, igaz ügyek érdekében, s az ma is, amikor Csoóri Sándor „Nappali hold” című kötetével kopogtatott be ajtónkon. Tisztelet neki, s további erő, egészség alkotómunkája kiteljesíteséhez... Moldvay Győző A múlt ismerete nélkül nincs jövő Ma minden bizonnyal sokan látogatnak el a lőrinci Tájházba, amely délelőtt 11 órától tekinthető meg a fent említett címen. A napokban mi is körülnéztünk a gyönyörűen berendezett és az erre az alkalomra felújított épületben. A múltat idéző falak és tárgyak között Silkó Róberttel váltottunk néhány szót, aki rengeteget tett a nemes ügyért. Beszélgetésünkkor kérte, hogy föltétlenül említsük meg néhány lelkes segítőtársa nevét, akik ugyancsak mindent elkövettek azért, hogy mára elkészüljön a „meglepetés” az új város lakói számára. Sebők Gyula szervező technikus, Nagy Gyula László pedagógus, valamint Juhász Lajos, a polgármesteri hivatal alkalmazottja az első pillanattól kezdve segítettek a gyűjtésben, a gazdag anyag elrendezésében s az egyéb koordinálási munkákban. — Mikor született meg a Tájház kialakításának gondolata? — Régi vágy ez, azonban konkrét lépésekre ez év január első napjaiban szántuk el magunkat. Ékkor vásároltuk meg az épületet az önkormányzattól, s kezdtük el a tényleges gyűjtést. Az épület egyébként 10 helyiségből áll, de ebből az idő rövidsége miatt egyelőre hármat tudtunk berendezni. — Szinte hihetetlen, hogy egykét hónap alatt ilyen rengeteg értékes tárgy gyűlt össze... — Ez a lőrinci embereknek köszönhető, akik rendelkezésünkre bocsátották az itt látható bútorokat, eszközöket, jellegzetes viseleteket. Nagy szükség volt erre a tájházra, mert vallom, hogy a múlt ismerete nélkül nincs jövő. Különösen megszívlelendő gondolat ez a várossá válás napjan. — Bizonyára jó néhány tennivaló akad még a ház körül. Melyek a legközelebbi tervek? — Közeledik a tavasz, így — amint lehetőség nyílik rá — az udvart hozzuk rendbe. Szeretnénk egy ligetes parkot kialakítani, amely arra is alkalmas lehet a későbbiekben, hogy nyaranta a fitaloknak kézműves táborokat szervezzünk itt, helyben. /m A herédi plébániatemplomban Az egy homlokzati tornyos, egyhajós, barokk stílusú herédi műemléktemplomot a település északkeleti részén, a főutcában, „orsós elhelyezésben” építették. (A település déli, halmazos jellegű része a kastély köré rendeződött.) A „Heves megye műemlékei” című mű szerint a „mindenszentek” tiszteletére szentelt templom 1816-ban épített tornya az épület homlokzatának közepén helyezkedik el. A homlokzat közepén nyílik a templom új, kőkeretes kapuja. Felette egy félköríves záródásé ablak, még feljebb (az oromrész közepén) faltükörben kerettel ellátott, zsalus ablak engedi be a napfényt. A tornyot négy darab, félköríves keretű ablakkal látták el. A toronyba kis toldaléklépcső vezet fel. Egyébként a torony oldalsó falrészeit golyvázott párkányba futó pilaszterek díszítik. Az 1777-1780 között épült egyhajós, csehboltozatos hajó egy- nyílásos oldalfalainak pilaszterei fent golyvázott párkányban végződnek. Karácsony József, néhai rk. plébános kutatásai szerint a templom csehboltozatos, félkörös záródásé apszisé szentélyét 1780-ban építették újjá. A szentély déli falán szegmentíves sekrestyeajtó nyílik, és toldalék sekrestye csatlakozik hozzá. A templom legértékesebb berendezései közé tartozik a Szűz Máriát, a Szentháromságot, a prófétákat, apostolokat és magyar szenteket ábrázoló XVIII. századi főoltár. Ugyancsak kincset ér az Immaculátát ábrázoló, XIX. század elejéről való Mária-oltár, a XVIII. század végéről való barokk sekrestyeszekrény, és a rokokó stílusú padok. Herédnek már 1697-ben is volt temploma, ezt a templomot 1711-ben is említik. (Magyar Országos Levéltár, Grassalkovich- lt. P. 429. Hatvani uradalom iratai, 1. doboz. fase. 1. no. 16. Sajnos, e levéltári anyag nagy része elpusztult az 1956. évi forradalom idején.) 1715-ben a lőrinci templom „Imájaként” említik a Heréd közepén álló kőtemplomot. Ennek a hajóját lapos meny- nyezettel építették, a szentélyét és sekrestyéjét boltozattal. Két haranggal szerelték fel a fatornyát, és fából faragták a szószékét, valamint karzatát. A régi templom szentélyét 1780-ban építették újjá, ez a szentélye a mai templomnak is. A jelenlegi templom utolsó nagy tatarozása 1960-ban készült el. Ezt az állapotot örökíti meg id. Demény-Dittel Lajos fotója. Demény-Dittel Lajos Mire készül a „Ködlámpa"? Nemrégiben alakult meg Hatvanban a Ködlámpa nevet viselő amatőr színjátszó csoport. A főként diákokból álló együttes vezetőjét, Bóna Tibort kérdeztük terveikről. — Első fellépésünk február 28-án lesz a művelődési központ farsangi bálján. Karinthy Frigyes: „Madách Imre: Az emberke tragédiája” című darabjának bemutatójára készülünk. A későbbiekben részt veszünk az Országos Diákszínjátszó Találkozó megyei döntőjén, amelyet Egerben rendeznek majd meg. Két darabbal indulunk: Pilinszky: K. Z. Oratórium és Moldova: Magyar atom című művével. — Manapság elég nehezen „ élnek meg ” az amatőr egyesületek... — Magunk is keressük a támogatókat. A horti citerazene- karral közösen szeretnénk létrehozni egy Művészeti Egyesületet. Két héten belül megkérjük a cégbírósági bejegyzést. Az egyesület célja az amatőr művészeti mozgalmak, együttesek támogatása, Hatvan és vonzáskörzete művészeti életének színesebbé tétele, és még sorolhatnám... — Milyen feladatokat határoztak meg? — Felkutatjuk az új, önálló csoportokat, bemutatkozási lehetőségeket teremtünk, az egyesület erejéhez mérten anyagilag támogatjuk az amatőr művészeti csoportokat, valamint „nonprofit” jellegű előadásokat szervezünk a városban és környékén. — Kikre számítanak? — Az egyesület tagja lehet minden nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár. Kiskorú tagjai is lehetnek a szülő, illetve a gondviselő írásbeli hozzájárulásával. A pártolótagok közé pedig várjuk az intézményeket, gazdálkodó szervezeteket, amelyek segíteni kívánják az egyesület céljainak megvalósítását. (m. m.) A költő születésének 175. évfordulóján Arany János műveltségi vetélkedő és versmondóverseny A hatvani Ady Endre Városi Könyvtár, a Bugát Pál Ismeretterjesztő Társulat és a Rat- kó József Közművelődési Egyesület Arany János műveltségi vetélkedőt és versmondóversenyt rendez a költő születésének 175. évfordulója tiszteletére. A vetélkedőre azoknak a középfokú tanintézetekben tanuló fiataloknak a jelentkezését várják, akik vállalják, hogy a tananyagon felül gazdagabb ismereteket sajátítanak el a költő életével és életművével kapcsolatban. A felkészüléshez irodalomtörténészek és előadóművészek nyújtanak segítséget; természetesen nem nélkülözhető az egyéni tanulás, olvasás sem. A vetélkedő csapatjáték lesz. Öt tagú, osztályközösségekből vagy baráti társaságokból verbuválódott fiatalok jelentkezésére számítanak. A versmondóverseny ezzel szemben egyéni próbatétel, de az erre történő felkészülés jól kamatoztatható a vetélkedőn is, hiszen a feladatok egyike egy szabadon választott Arany-műnek — vagy egy részletének — tolmácsolása lesz. A versmondóversenyre április 11-én, szombaton kerül sor. Az itt elindulni szándékozóknak egy Arany-vers — ballada vagy részlet valamelyik elbeszélő költeményéből — előadása mellett vállalkozniuk kell egy XX. századi költő versének tolmácsolására, beleértve a határainkon túl élő költőket is. A vetélkedő előkészítésére és lebonyolítására felkérték Kulcsár Katalint, a Magyar Rádió szerkesztőjét. Ő ismerteti a felkészülés egyes állomásait, és bemutatja azt a néhány könyvet, amelyek nélkülözhetetlenek az eredményes munkához. A vetélkedő időpontja vagy május utolsó vagy június első szombatja lesz, színhelye az Ady Endre Könyvtár és Közösségi Ház. A felkészülésben segítséget nyújt Banner Zoltán előadó- művész „Rendületlenül” című, március 2-i előadóestje. Márciustól rendszeresen meghívnak egyetemi tanárokat, irodalomtörténészeket a jelentkező csapatok előkészítése érdekében. A résztvevők felkészülését segíti egy látogatás a budapesti Irodalomtörténeti Múzeumba is. A versmondóversenyre még március 15-ig lehet jelentkezni, s mindkét megmérettetés helyezettjei értékes dijakban részesülnek.
