Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-13 / 37. szám

HÍRLAP, 1992. február 13„ csütörtök FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Milliós értékű szűrők Megközelítőleg három és fél millió forintot érő borászati be­rendezéseket vásárolt az ostorosi Egyetértés Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet szőlő és borá­szati főágazata. Amint azt Kos Viktor foágazat-vezetőtól meg­tudtuk, az olasz Padovan cég ter­mékei a múlt héten érkeztek meg — e kovaföldszűrő és lapszűro gépek minőségben és hatékony­ságban megfelelnek a mai kor követelményeinek. A szűrőket a napokban üzemelik be. Jógatanfolyam Füzesabonyban A füzesabonyi városi művelő­dési központban tovább folyta­tódik a jógatanfolyam, amely minden hétfőn délután öt órától hét óráig tart. Várják mindazo­kat, akiket érdekel ez az évezre­des múltú, a külső és belső egyensúly megteremtésében se­gítséget nyújtó „szellemi edzés.” Pontosítás — telefonügyben Az elmúlt hét péntekjén kö­zöltünk riportot Maklárról ezen az oldalon. E cikkünkre reagált — a pontosítás igényével — Nagytalyáról Szén János, amikor a 400-as telefonközpont besze­relésével kapcsolatos dolgokat említettük. „Az a helyzet — írja —, hogy a pénzügyi forrásokat a Miskolci Távközlési Vállalat és nem az önkormányzat, valamint a lakosság biztosította.” A mis­kolci vállalat tizenegymillió fo­rinttal Járult hozzá, a lakosság pedig 50-53 ezer forint összeget fizetett telefononként. „Szerző­désmódosításról nincs tudomá­som, az alapszerződést pedig még annak idején én írtam alá — fogalmazta meg Szén János. Falugyűlés Aldebrőn Szombaton, február 15-én délután 17 órai kezdettel falu­gyűlést rendez Aldebrő önkor­mányzata a helyi művelődési központ mozitermében. Épül a szolgáltatóház Tavaly elfogadták a tervet, és az év végén hozzá is kezdtek. Demjénben a szolgáltatóház épí­téséhez, amelyben helyet kap majd a községháza, a posta, az orvosi rendelő és a kmb-iroda. A hétmillió forintba kerülő épület- komplexumot magánvállalkozó készíti. Már túl vannak az alapo­zási munkálatokon és a felmenő- lábazatok elkészítésén. Néhány napon belül, ha az időjárás is en­gedi, hozzáfognak a falak felhú­zásához. Jól telelnek a halak Nem pihennek a téli hónapok­ban sem a poroszlói halászok. A varsák és a hálók javításával, új szerszámok készítésével foglal­koznak. Mivel több év óta nincs árvíz, ami a halfogást is befolyá­solhatná, a halászok bizakodva váiják a leesett csapadéktól az új hozam növekedését. Nagy örö­mükre szolgál, hogy halpusztu­lást nem észleltek, ezért a halter­melés előreláthatóan emelkedik majd. Ezt bizonyította a minap végzett próbahalászat, amely megnyugtató eredménnyel zá­rult: a kubikokban a halpusztu­lás veszélye nem áll fenn. Ezt egy vetőből állapították meg, többre nem is volt szükségük. Önkormányzati tévéadó Közel háromszázan kötöttek már szerződést a kábeltévé be­kapcsolására Szihalmon. A szándékban sokat segített, hogy a helyhatóság megelőlegezte az egymillió forintot, és így a lako­soknak a házankénti tízezer fo­rintot öt hónap alatt kell letör- leszteniük. A TV 1-2-es csator­nán kívül az úgynevezett „Ön- kormányzati adó” is működik, sőt, ezekenkívül öt külföldi adó is fogható majd a műhold segít­ségével. A füzesabonyi ügyészség vádol A gyöngyöshalászi postarablás Végül is ez év február 5-én Fü­zesabonyban, a városi ügyészsé­gen született meg — majd pos­tázták a gyöngyösi városi bíróság címére — az a vádirat, amely je­lentős értékre, fegyveresen elkö­vetett rablásról szól. A vádlott Kalocsay Géza, eleddig büntet­len előéletű gyöngyösi lakos. Az ominózus eset még tavaly au­gusztus 9-én, késő délelőtt zaj­lott le, s akkor az újságok is hírt adtak a gyöngyöshalászi posta- rablásról. Nézzük, hogyan is rekonstru­álja a történteket a vádirat... Azon a napon Kalocsay Géza — aki egyébiránt hivatásos kato­na, tiszthelyettes — piros színű Dacia személygépkocsijával ér­kezett a postahivatal elé, ahová bement, és majd két órán át fi­gyelte a forgalmat. Amikor az epület üresen maradt és a két postai alkalmazott 800 ezer fo­rintot készített elő szállításra, Kalocsay az üvegablakhoz lé­pett, majd kézitáskájából elővet­te 7.65 kaliberű pisztolyát, és ar­ra kényszerítette Nagy Melindát, hogy ajténzzel teli zsákot tegye az o műanyag táskájába. Közben a bűnelkövető fenyegetőzött, hogy ha elárulják őt, akkor bosz- szut áll rajtuk, nyomorékká teszi mindkettőjüket, tolószékben végzik majd életüket. Ezután Kalocsay gépkocsijá­val Gyöngyös irányába eliramo­dott, s az eltulajdonított 800 ezer forintot Nagyréde határában, a víztározótól nem messze, a pa- takhídnál a sűrű bokrok köré rej­tette. A pénz később hiánytala­nul előkerült. A rendőrség a tanúk vallomá­sai, személyleirásai alapján nagy erőkkel kezdte meg a nyomo­zást, és a bűncselekménnyel ala­posan gyanúsítható Kalocsay Gézát Gyöngyösön, az egyik szórakozóhelyen elfogták. A piros Dacia volt a nyomraveze­tő... A bűnügyi őrizetben, később letartóztatásban lévő tiszthelyet­tes ellen azért a füzesabonyi ügyészség emelt vádat, mert a gyöngyösiek elfogultságot jelen­tettek be, ugyanis állítólag a vád­lott egyik hozzátartozója az ügyészségen volt alkalmazásban. A bírósági tárgyalásra hamaro­san sor kerül majd... Szihalmon Családi vállalkozás Az előretekintő önkormány­zatok úgyszólván tálcán kínáljak a kifizetődő vállalkozásokat. Kölcsönös érdek ugyanis, hogy a tőkeerős üzletemberek letele­pedjenek egy-egy faluban és ott keressenek megélhetést. így tör­ténik ez Szihalmon is, ahol — több más között — a falu egyik legimpozánsabb épületét adta berbe az önkormányzat Teres- tyúk Árpádnak, aki családi vál­lalkozásba kezdett a múlt év nya­rán. A háromszáz négyzetméteres üzlethelyiségben papír, írószer, vegyi áru, vas- és műszaki cikkek egyaránt kaphatók, sőt, a közel­jövőben bővül a választék, ugyanis a tulajdonos kerti szer­számokat, mezőgazdasági kisgé­peket, a háztáji es a kisgazdasá­gokban nélkülözhetetlen eszkö­zöket is árusít majd. így a szihal- miak megspórolhatják az Egerbe utazás igencsak borsos dijat, és helyben vehetik meg azt, amire szükségük van... ’ll • • 1 ••'fl // Fustolo Bizonyára sokan tudják, hogy ételeink, így a nyers húsfélék füstölése az egyik legősibb tar­tósítási mód. Az élelmiszer-, illetve a húsipar manapság a legmodernebb eljárásokat alkal­mazza e nélkülözhetetlen tartósítás elvégzésé­re. Tartósító hatása egyrészt a füstben levő, an- tiszeptikus hatású szerves vegyületeknek — gyanták, fenolok, stb. —, másrészt a füstölés­kor bekövetkező vízveszteségnek tulajdonít­ható. A füstöt kemény fa, vagy fűrészpor lassú elégetése útján nyerik, de megkülönböztetünk hideg, meleg, illetve lassú és gyors füstölési módokat. Az úgynevezett lassú füstölés több napig, sőt, több hétig is eltarthat, aszerint, hogy milyen hús tartósításáról van szó. Termé­szetesen a „forró” füst hatása baktérium- ölőbb, ezáltal az eltarthatóság is növekszik. Régebben falun úgyszólván minden háznál volt füstölő, manapság két-három utcánként akad egy-egy, ahol bérfüstölést vállal a tulaj­donos. Ezúttal Nagyúton akadtunk egy olyan régi, de még ma is működő, igazi füstölőre, amelyhez hasonló már kevés akad e tájon. És még valamit: e tevékenységhez komoly szakértelemre is szükség van... — bogácsi — Poroszlói falugyűlés Kál és Kompolt újabb vitája (Folytatás az 1. oldalról) — Márciusban indul a gázve­zeték építése. Ha Kompolt ké­sőbb kezd, többet fizetnek az ut­ca másik oldalán, mint a káli ol­dal. Ez 35 ezer forint hozzájáru­lást jelent, s ebből az állam 15 százalékot viszatérít közműfej­lesztés címén. Az sem tetszett sok kompoltinak, hogy leváltak Kálról. Erről a mi önkormányza­tunknak az a véleménye, hogy mivel a két község teljesen egy­beépült, a szétválás nem a lakos­ság érdekét szolgálta, hanem önös szempontokat vettek figye­lembe, hogy egyes kompolti tiszt­ségviselőknek állása legyen. Mi ezt az első pillanattól nehezmé­nyeztük, ezért nagyon szeret­nénk, ha újra egyesülnénk, meg­szűnne az ide-oda nevesítés, a két falu szembeállítása, ami egyes személyeknek igen jó pénzt hoz a konyhára. Az volna jó, ha a két község egy közigazga­tás alá tartozna, és közös akarat­tal, munkahelyek teremtésével, az infrastruktúra magasabb szin­tű kiépítésével jó megélhetési le­hetőséget nyújtana a községek la­kosainak. Mindezek motiválták az utca lakóinak elhatározását, s a dolog megvalósulásának jogi akadálya nincs. Ha a kompolti önkormányzat beleegyezik, ak­kor egyértelmű az ügy, ha nem, népszavazást kell kiírni az utcára a kompolti helyhatósági válasz­tási törvény szerint. Ha Kálra mondják ki az igent, úgy nekünk meg kell téríteni Kompoknak a beépített közműveket, mert ad­dig a népszavazás eredménye el­vi síkon marad. Az egészségház megnyitásáról csupán annyit, hogy szerintünk szabályellenes volt, az ügyet a jogászunknak ad­tuk át. Farkas Pál, Kompolt polgár- mestere: — Az egész cirkusz arra vezethető vissza, hogy a szétvá­lásnál kértük vissza a területet, ami évszázadokon át Kompoké volt, de a közös tanács létesítése miatt Kálnak kellett ígérni. Azó­ta minden megmozdulásunkat úgy veszik, mintha ártani akar­nánk vele nekik. A vagyonmeg­osztást mi dolgoztuk ki, de nem fogadták el. A törvény alapján egy év után, azonos alapon az egészségház egyharmad része a miénk, ezért nyitottuk meg a mi­Tóth János: Én visszavontam... nap ünnepélyesen a fogászatot és a gyermekgyógyászatot. El­végre itt az épület, lakóinknak meg Aldebrőre kellett fogászati rendelésre járniuk. Nem tűrhet­tük tovább. Léptünk. Azt is vál­laltuk, hogy helyi járatot indí­tunk saját költségünkre Kápol­nától a rendelőig. Komolytalan ígéretnek titulálták. Azt, hogy nem akarnak megegyezni, az is bizonyítja, hogy az eddig előter­jesztett ötféle variációnkat mind elutasították. Úgy érezzük, orvo­si féltékenységről is szó van, s a káli polgármester könnyen befo­lyásolható. Egy épületben va­gyunk, mégis levelezik velünk. Ha én akarok valamit, fogom magam és átszaladok hozzá. Ki­ben van hát nagyobb egyezkedési készség? — A kompolti utcaiak kérel­me nem ügy nálunk. Egyre töb­ben vonják írásban vissza régeb­bi elhatározásaikat, azzal az in­dokkal, hogy nem gondolták meg alaposan. Három emberrel találkoztam közülük, akik azt ál­lították: nem volt idejük elolvas­ni, mit írnak alá. Ettől függetle­nül az utcabelieket öszehívjuk, és tisztázzuk a dolgokat, mert már azt terjesztik rólunk, hogy nyomást gyakorolunk az aláírók­ra, fenyegetjük őket különböző szankciókkal. Ezt bizonyítani is kellene. Mi most is készségesen állunk rendelkezésre, jó partne­rek kívánunk lenni, de az erősza­kosságnak nem engedünk. Kom­poknak is időben lesz gáza, és a Kompolti úton, a mi oldalunkon is megépítjük a járdát, mert már csak ebben az utcában hiányzik. Az utcabeliek közül Tóth Já­nos — aki Köles Györgynével, Kovács Jánosnéval, Hansikné Tóth Judittal együtt visszavonta aláírását — a következőket mondja a kérelemről: — Elgondolkodtam a történ­tekről, s mivel nincs gondom az önkormányzattal, visszaléptem. Teljesen mindegy, hová tarto­zunk. A postai levélkézbesítést és a telekrendezést viszont meg kell oldani. Mikó István, aki három évvel ezelőtt települt át Erdélyből Kompokra es nagy tisztelője a három polgármesternek, a kö­vetkezőképpen fogalmaz: — Butaság volt a háromfelé válás, mert ezzel versengés ala­kult ki közöttük, és többen már övön alul is ütnek. Ennek a kö­vetkezménye az áldatlan állapot az utcában. Kompok súlya csök­kent az újtelep leválásával. Az aláírásgyűjtés korrekt volt, s a válasz nem volt meglepő, mert az utca többsége káli születésű. Itt van a közelünkben a vasútállo­más, káli postás hozza a levelet, a Kálhoz való csatlakozás látszik normális megoldásnak. Elhang­zott a hivatal dolgozói részéről fenyegetőzés is, amikor azt mondták a kompoltiak: ha nem vonják vissza az aláírást, akkor elveszik a vizet. Szerintem nép­szavazást kell tartani... Fazekas István Mikó István: Népszavazásra van szükség (Fotó: Perl Márton) ( Tudósítónktól) Poroszlón közmeghallgatással egybekötött falugyűlést szerve­zett a község önkormányzata. Beszámoló hangzott el az 1991. évi önkormányzati gazdálkodás­ról, az 1992. évi költségvetésről, a megvalósítandó beruházások­ról a zsúfolásig telt művelődési házban. 1991-ben az önkormányzat 89 millió forintból gazdálkodott — tudtuk meg elöljáróban a tele­pülés polgármesterétől, Halász Károlytól. Megvalósult a belvíz­elvezető rendszer 10 millió fo­rint összegben, 4,5 kilométer út­hálózat 5,6 millió forint költség­ből. A régi iskolában vizesblok­kot alakítottak ki, s az épületet 2,5 millió forintért felújították. Az ivóvízhálózat 2,1 kilométer hosszan gyarapodott, valamint befejezték a 33-as főút mellett a kerékpársávot, amelyhez az ön­kormányzat 570 ezerrel járult hozzá. Az idén is a tavalyihoz hason­ló pénzösszegből gazdálkodhat a testület. A megvalósítandó be­ruházások, fejlesztések között szerepel 3,9 kilométeren az ivó- vízhálózat befejezése a követke­ző két évben, a főúti zárt csapa­dékelvezető rendszer kiépítésé, melynek eredményeként mint­egy 600 méter hosszan parkoló­sáv alakítható ki. A továbbiak­ban a jelenlévők tájékoztatást kaptak a tervezett úthálózat-bő­vítésről, a szeméttelep és szenny­víziszap-telep tervezéséről, a Jó­zsef A. úti óvodában egy tipegő­csoport kialakításáról, az ez évre tervezett 2200 négyzetméternyi járdafelújításról. Új munkahelyeket teremt az a beruházás, amelyet a budapesti székhelyű Cotexco Kereskedel­mi Kft. indít. A bölcsőde épüle­tében a jelenleg 30 fővel dolgozó üzem további tizenöt varrónőt tud alkalmazni — hallottuk a be­számolóból. A tervezet szerint 8-10 egységből álló szoigáltató- és kereskedőházat alakítanak ki a régi orvosi rendelő helyén 1992-93-ban. A telefonhálózat fejlesztésé­ről a távközlési vállalat illetéke­sétől megtudtuk, hogy február­ban nemzetközi hívásra alkal­mas telefonrendszert kötnek be a faluban. Kiépítésére zártkörű társulást hoznak létre az igény­lők és az önkormányzat. A beru­házás 40 millió forintos, melyből a Miskolci Távközlési Vállalat 28 millió forintot biztosít. A la­kosság és az önkormányzat ré­széről 12 millió forint lesz a hoz­zájárulás, melyhez az OTP ked­vezménye^ kamatot biztosít az igénylőknek. Fejes Kálmán Besenyőtelkiek vigassága Ha nem is világra szóló esemény, de Besenyőtelken mindenesetre sokáig beszédtémát adó történés zajlott le az elmúlt hét végén, szom­baton este 7 órától a vasárnap reggeli kakaskukorékolásig. A helybeli Róna presszó vezetője, Szilágyi Károly és felesége, Piriké úgy dön­töttek, hogy ingyen zenés vacsorára hívják meg a környék legidősebb embereit, mintegy 40 törzsvendéget, akik, ha arra járnak, be-betér- nek egy-egy pohárka italra. — Előbb el sem akartam menni, aztán meg haza sem — mesélte az egyik résztvevő, Vass Péter—, Kovács (Ország) La/'ostangóharmoni- kával és gépzenével adta a talpalávalót, és nagyon jó hangulat kereke­dett. A falu legöregebb embere, a 92 éves Forgács András, aki nagy mesélő hírében is áll a faluban, a 85 éves Hudák Balázsnévalkezdte a nyitószámot, a csárdást, s ezt mi, fiatalabbak — 70-80 évesek — nem állhattuk meg szó és táncrevans nélkül. Egyszóval: máskor is meg kel­lene ismételni. — Annyira a szívünkhöz nőttek ezek a tisztelettudó emberek. So­kat segítenek ötleteikkel, ismereteikkel gondjaink megoldásában, így hát ezt valamiképpen viszonozni kellett — mondta az összejövetel okát magyarázva az üzletvezető. — Birkapörkölt, tiroli rétes volt a menü, többféle sós- és teasütemény, alma, narancs, banán és egyéb gyümölcsök igény szerint. Mi is jól ereztük magunkat, s nagyszerű ér­zés töltött el bennünket, amikor Luca néni, Páldi Jánosnéazt mond­ta: „76 évet éltem meg, de ilyenben még nem volt részem...” Ne felejt­sék el, ezek az emberek a bolton, a templomon kívül sehová sem jár­nak... A „műemlék” füstölő Ez a kolbász is füstre vár

Next

/
Thumbnails
Contents