Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-13 / 10. szám
HÍRLAP, 1992. január 13., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3. Pedagógusfórum Nemrég született meg a Művelődési es Közoktatási Minisztériumban a közoktatási törvény koncepciója. A Haza és Haladás Alapítvány és az MDF megyei irodája január 15-én, szerdán délután 4 órától vitát szervez erről. Ezen részt vesz dr. Dobos Krisztina, a minisztérium helyettes államtitkára és Filó Katalin, az alapítvány igazgatója, egyetemi tanár. Az érdeklődőket — különösen az érdekelt pedagógusokat — Egerbe, a Kereskedelmi és Vendégíatóipari Szakközépiskola dísztermébe várják, a Pozsonyi u. 4-6. alá. Gyógyítóház nyílik Egerben Idén — február végén — megnyílik Egerben az úgynevezett „Reiki” gyógyítóház. Amíg azonban nem all rendelkezésre ez a természetgyógyászati központ, addig minden szerdán (először január 22-én, délután 3-tól 5 óráig) várják azoknak a jelentkezését, akik a testi és lelki gyógyulás útjára szeretnének lepni, s ebben elfogadják a szakemberek segítségét. Szerdánként tehát két egri helyszínt — Mátyás király út 87., illetve Bajcsy-Zsilinszky u. 9. — kereshetnek fel a gyógyulni vágyók. Rendkívüli ülés Hevesen Január 17-én, pénteken rendkívüli önkormányzati ülést tartanak a hevesi képviselők a helyi városháza épületében. Több olyan tennivaló vált sürgőssé, amelyek e terven kívüli önkormányzati ülést indokolttá teszik. Ilyen például az is, hogy a Hevesi Szociális Otthon ezentúl megyei felügyelet alá kerül, s ezzel párhuzamosan szükségessé vált egy f ondozási központ létrehozása levesen. S most ennek az intézménynek az alapítása lesz az egyik legfontosabb napirendi pont. Ezenkívül a jelenlegi építési tilalmak feloldása is szerepel az ülés programjában. A dyslexiáról Főként szülőknek és pedagógusoknak ajánlható az az előadás, amelyet január 16-án, csütörtökön délután 5 órai kezdettel tartanak meg az Egri Ifjúsági Házban. A dyslexia egy olyan speciális olvasás- és helyesírászavar, amely manapság — sajnos — egyre gyakrabban jelentkezik az iskolás korúak körében. E betegség okairól, tüneteiről, korai felismeréséről, valamint az otthoni segítségadás módjairól kapnak tájékoztatást az érdeklődők az említett időpontban és helyszínen. Az előadó Angyalné Jászi Éva pszichopedagógus lesz. Nyugdíjasok Ki mit tud?-ja Azok az idősebb gyöngyösi asszonyok és urak, akik kedvet éreznek arra, hogy bemutassák előadóművészi tudásukat (ha szeretnek énekelni, verselni vagy táncolni), most megtehetik: jelentkezhetnek a nyugdíjasok Ki mit tud?-jára. Felső korhatár nincs, sőt, műfaji és időtartami korlátok sem szabnak gátat a produkcióknak. Az érintettek jelentkezését január 20-ig váriák a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban személyesen, vagy a 12-232-es telefonszámon. Megfelelő számú jelentkező esetén a Ki mit tud?-ot február 1-jén rendezik meg a gyöngyösi művelődési intézményben. Folytatódik sorozatunk Mivel sokakat érint, nagy érdeklődést váltott ki az a sorozat, amely hiteltörlesztési tanácsokkal szolgál olvasóinknak. A cikkekben pontos tények és adatok, valamint táblázatok segítik az eligazodást, és az olykor igen bonyolult számításokhoz is támaszul szolgálnak. Sorozatunk következő — azaz negyedik — részét holnap, kedden közöljük lapunk 4. oldalán. A munkanélküliek átképzése Az elkövetkező hónapokban a munkanélküliek számának növekedésével kell számolni megyénkben is. Vállalatok szűnnek meg, alakulnak át, s az új vállalkozások már mást várnak a dolgozóiktól. Ezért törődni kell az utcára került dolgozók újra munkába állításával. Megyénkben ezzel az Észak-magyarországi Regionális Munkaerő-fejlesztési és -átképzési Központ foglalkozik, amelynek egri irodavezetőjét, dr. Kovács Jánost kérdeztük meg. Mint elmondta, a miskolci központú intézményt a Munkaügyi Minisztérium szervezte — állami és külföldi támogatással — a munkanélkülivé lettek átképzésére. A költséget központi és megyei átképzési alapból fedezik, ezenkívül világbanki támogatást kapnak. Szakmailag felügyeli az írországi központú „átképzési hatóság”. A tananyag a mai, korszerű képzés követelményének megfelelő. Az egri iroda a Megyei Munkaügyi Központ támogatásával szervezi meg az igényeknek megfelelő tanfolyamokat, melyekre a munkanélküli-segélyen levők pályázhatnak elsősorban, a Központi Alap támogatásával. 1991 végén a következő kurzusok indultak: vállalkozási ügyintézői Egerben és Hatvanban; számítógépes ügyviteltechnikai Egerben; nőiruha-készítői (ez speciális igényt elégít ki, mert az egercsehi bányaüzemben a Heves Megyei Ruhaipari Vállalat részleget indít be, ahol helyben képzik a dolgozókat) és mező- gazdasági kárszakértői. Még az idén további tanfolyamok indulnak: környezetvédelmi asszisztensi; baby-sitteri (kiegészítve alapfokú, társalgási szintű idegennyelv-oktatással); falusi turizmus szolgáltatási; falugondnoki, illetve kisvállalkozó szőlőtermesztői. Önköltséges alapon is indul vállalkozási, informatikai, számítógépes, idegen nyelvi (olasz, spanyol), és menedzserképzés felsőfokú végzettségűeknek Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, ahol igény jelentkezik. (Sz. J.) A Schubertiádákról Már hagyomány, hogy minden esztendőben a téli hónapokban Kalmár Gyula, az egri zeneiskola művésztanára önálló koncerttel lép a közönség elé. A hangversenyen minden alkalommal egy-egy zeneszerző „életművét” mutatják be. Január 14-én, holnap este 7 órától a Megyei Művelődési Központban Kalmár Gyula Schubert-estjére vári a a zenebarátokat. Ez alkalomból váltottunk vele néhány szót... — A dal legnagyobb mestere, Schubert a zongoristák számára nem a leghálásabb feladat — kezdi ezzel a szokatlan megjegyzéssel az előadóművész. — ..? — Egészen egyszerűen azért, mert nem minden műve zongoraszerű. Azt mondhatnánk: a feldolgozás módja inkább a nagyzenekari művekéhez hasonló. Némely Schubert-darab olyan, mint egy szimfonikus mű zongorakivonata. — Ügy tudom, ez lesz a hetedik koncertje. Beethoven, Chopin, Liszt és Mozart után miért esett a választása éppen erre a zeneszerzőre? — Az elmondottak ellenére azért választottam Schubertét, mert dallamvilága mégis közelebb áll az emberekhez. Érdekes, hogy az emberek tudatában ma is bohém — nem egészen komolyan vehető — zeneszerzőnek van elkönyvelve, pedig ez egyáltalán nem igaz. Szerintem ez a magatartás az ő részéről — annak idején — egyfajta védekezés is volt a külvilág durvaságaival szemben. S így mintegy elrejtette mások szeme elől saját érzékenységét. Én szeretném megmutatni ezen a koncerten Schubert másik — szerintem az igazi — egyéniségét. — A dalszerző Schubertét sokan ismerik, de zongoradarabjai kevéssé kerültek be a köztudatba. Bár lehet, hogy csak én gondolom így— A zeneirodalom ismert ténye, hogy ezek a zongoradarabok társaságban, az úgynevezett Schubertiádakon születtek. A szűkebb értelemben vett zenerajongó réteg tud erről. Ám igaza van, a nagyközönség előtt Schubert erről az oldaláról nem annyira ismert, mint mondjuk Chopin. Ezért választottam ez alkalommal őt. A műsor konferálására és egyben kommentálására Lévai Zsolt, a Gárdonyi Géza Gimnázium zenepedagógusa vállalkozott, aki szívesen vállalkozott partnerül ennek a nagy életműnek a népszerűsítéséhez. (jámbor) Fotókiállítás A hagyományokhoz híven az idén is bemutatkoztak Észak-Magyar- ország fotósai a nagyközönségnek. Az egri Megyei Művelődési Központban megrendezett kiállításra a sokféleség jellemző, de leginkább a fotótechnikai bravúroskodás. A szolidan megkomponált aktok és az eseménytelen színes felvételek mellett fotóriporterünknek Molnár István földet kérő parasztot ábrázoló fotója tetszett leginkább, ugyanis itt a technika találkozott a gondolattal is. (Fotó: Perl Márton) Gyógyvíz temetője Néhány esztendeje e sorok szerzője is bátorkodott kifejezésre juttatni aggodalmát az eltűnt — egykor igen népszerű — gyöngyösi, Csathó-kerti gyógyfürdő miatt. A valamikori timsós-vasas víz dicséretéhez, a régi emlékek idézéséhez szemtanút is talált, méghozzá mindjárt a szomszédban. Vele bukdácsolt a szemétdombokon keresztül a lezárt — pár éve állítólag újra megvizsgált — kúthoz, ahonnan a közönség hajdan a gyógyvizet kapta. Az írásra — máig érthetetlen módon — semmi reagálás nem érkezett Gyöngyösről a szerkesztőségbe. Úgy látszik, hogy a város ennyiben hagyta az ügyet. A területet jelenleg teljesen beborító szemét pedig arra utal, hogy végérvényesen lemondtak Gyöngyös régi, értékes kincsének újrahasznosításáról. A városbeliek tudják, hogy miért. A szerzőt azonban ma is bántja a dolog. Nem tagadja: még mindig fájlalja az elfelejtett híres vizet, amelyet annak idején a parádival egy sorban emlegettek a szakemberek is. , , (gy) Heves itáliai támogatót talált (Folytatás az L oldalról) — Az ilyen testvér-, illetve partnervárosi kapcsolatokkal ösz- szefüggésben gyakran hangzik el az a vád, miszerint az egész csak arra jó, hogy a vezetők utazgassanak. Utazhatnak-e mások is Breganze városába? — A megállapodásban is rögzítettük, hogy kölcsönösen törekszünk arra, hogy a két város lakossága' megismeije egymás életét: elősegítjük, lehetővé tesz- szük és támogatjuk a társas- és egyéni utak szervezését, és azt, hogy a két város polgárai közvetlenül is megismerjék egymást. Itt kell megjegyeznem, a hivatali apparátus és az intézményeink dolgozói közül sokan részt vettek a múlt év végi trieszti kiránduláson is. — Azért a legfontosabb mégis a gazdaság: milyen esélyeink vannak a kapcsolatok fejlesztésére ezen a területen? — A legutóbbi látogatásunkkor például komoly tárgyalásokat folytattunk az együttműködés lehetséges változatairól a Kézművesek Kamarájával, a kereskedelem, a textilgyártók vezetőivel, valamint az Ipari Kamara külföldi kapcsolatokat ápoló részlegének képviselőivel is. Ezen kapcsolatok fontos intézménye lesz az általunk létrehozott Területi Gazdasági és Vállalkozásfejlesztési A lapítvány is, amely egyébként nyitott, alapítónként 1992. február 1-jé- ig lehet csatlakozni hozzá. Az alapítvány irodája koordinálja majd a vállalkozók közötti kapcsolatot; gazdasági, pénzügyi kérdésekben tanácsot ad, és a külföldi partnerek közötti kapcsolat kiépítésében alapvető segítséget nyújt majd. Reméljük, hogy az iroda tavasszal elkezdi működését, s utána már a két város és vonzáskörzete, az egész választókerület, sőt a megye is profitál majd ebből az olasz kapcsolatból. (havas) Műjégpálya is lesz Eldőlt a hatvani strand jövőbeni sorsa Sokáig vajúdott az 1974-ben épített hatvani strandfürdő további sorsa, működési lehetőségének biztosítása. Az Észak-magyarországi Regionális Vízmű, amely idáig fenntartotta e létesítményt, lemondott kezelői jogáról, így az annak idején állami pénzből létrehozott strand mindenestől a helyi önkormányzat tulajdonába került 1991. december 31-ével. Ahogyan Sütő Györgyné irodavezető tájékoztatott bennünket, miután a helyi képviselő-testület vállalta az ügyet, rögtön hasznosításra ajánlotta ki a fürdőtelepet, éspedig bérleti üzemeltetés formájában, amit két országos lapban is meghirdettek. Határidőig három pályázat érkezett az önkormányzat címére. Ezeket taglalva, a legalkalmasabbnak egy vállalkozói páros, mégpedig dr. Nagy Albert gödöllői mérnök, a termálkutak működtetésének szakembere és Sebestyén Tamás helyi vállalkozó bizonyult, akik e pillanatban már — öt évre szólóan — a fürdőtelep bérlői. Sütő Györgyné arról is tájékoztatta lapunkat, hogy a képviselő-testület a strand éves bérleti diját az álló- és fogyóeszközök nettó értékének másfél százalékában állapította meg, ami 700 ezer forint körül mozog. Viszont az első esztendőben, tehát idén a két vállalkozó ebből húsz százalék kedvezményt élvez, hogy ezzel is segítse elindulásukat az önkormányzat. Van ezenkívül további textusa is a kötött megállapodásnak. Eszerint az átvételtől számított egy hónapon belül korcsolyapálya kialakítására kötelezi magát a két vállalkozó a fürdő területén, hogy a helybéliek e téli sportnak is hódolhassanak. Miként Sebestyén Tamás lapunknak nyilatkozott: a terepet már kellően elő is készítették, s az időjárástól függően indítják be a jégpálya működését. A következő években viszont már nem lesznek kiszolgáltatva a jó vagy rossz időnek a téli sportág rajongói. Ugyanis a vállalkozói páros még az idén olyan kompresszort szerez be, amellyel a következő évadban a strandfürdő területén műjégpályát is tudnak üzemeltetni. (moldvay) Ifjú „Bolyaiak” versengése Az egri Szilágyi-gimnázium alapítványa matematikaversenyt hirdet általános iskolások részére, amelynek a tehetségek felkutatása a célja. Az első fordulót január 16-án, csütörtökön délelőtt 10 és 12 óra között rendezik. Ezen a napon szintfelmérésre kerül sor, amelynek megírásához elegendő az általános iskolás tananyag alapos ismerete. Erre az esemenyre minden olyan diák eljöhet, akinek a hetedik év végen legalább négyes osztályzata volt matematikából, és beküldi a nevezési napot. A különösen kiemelkedő tudásúak szaktanárok javaslata alapján indulhatnak. Az első forduló dolgozatait minden versenyzőnek kijavítva visszajuttatja az értékelőbizott- ság. A második megmérettetésre január 30-án kerül sor. Erre a legjobb harminc kisdiák kap meghívást. Itt már nemcsak az alapos ismeretekről adnak számot a résztvevők, hanem azok kreatív alkalmazását is megkívánják a verseny kiírói. Nem akármilyen lesz a döntő legjobbjainak jutalma. Az első helyezett — amennyiben a Szilágyi-gimnáziumban szeretné folytatni a tanulmányait — felvételi nélkül jut a specialis matematika tagozatra. Az egri cégek szponzorálta esemény résztvevőit ezenkívül menedzserkalkulátorral, egyéb, a matematikatanulmányokhoz szükséges eszközökkel jutalmazzák, a fodíj pedig egy görög tengerparti üdülés lesz. Az információk szerint már eddig is sokan jelentkeztek a matematikai versenyre, de várják az újabb érdeklődőket is. Az üzlet Életem egyik legkellemetlenebb élménye volt, amikor a for- r^aai^ui győzelme utaii neiiany nettel, mar navel enioK or- szaglása idején, megérkeztem Prágába. Hajnal volt — az Ami- cus expressz ilyenkor fut be —, kiszálltam a metróból a Mustek ineganonai, es leiinozgoiepcsozTciii ü^vencei ierrc. ivciii von még nyitva a Korona Automat állóbüfé, a vöröses lében nem fortyogott a szaftos virsli, nem sörözött ott Kelet-Európa ősz- szes Kispénzű na, a jani aiacn emieKfre gyujioii gye^tya^t k<|>“ rűl nem politizáltak hosszúkabátos prágai polgárok, az arab nepperek sem vették körül á Polgári Fórum székházát, amelykapni. A szürkeségben csak egyetlen fénypont ragyogott, s hir- dette smaragdzölden, hogy megemelte a kalapját és beköszönt Nyugat-Európa, a csillogás, a gazdagság, a csúcstechnológia, az Olivetti. , . _____________________________ E gy tiszta haúg. Egy új világ. Európa. Ahová megyünk, de mindahányat. Aztán megérkezett a reggel, az utcaseprők már fényesre si- kálták a járdát, á prágaiak piros villamosaikkal munkába mensenki nem figyelt. ______ ^ _______ M i most úgy megyünk Európába, hogy temérdek pénzt szea Kanári-szigeteken nyaralnánk a legszívesebben a Malév Air Toursszal, s eközben vehemensen bizonygatjuk a Nyugatnak, s már olyan is, mi már Európa része vagyunk. Van rengeteg gazdag emberünk és van ugyanannyi koldusunk, van számos mentholos Salemünk. Különbség nincsen már semmi, ezúton üzenem a kétkedőknek, högjTiffeje visszafogni az indulatokat, r»f»m l^ell szajkózni a jelszavakat, megérkeztünk Európába. Már régen nem jártam Prágában, de el tudom képzelni. Légkondicionált McDonald’s, nappali világosság éjjel a fényxi. És ez így van jól, ezt akartuk, ez volt a cél, mi a fene kell niég? Itt van Európa; odaadtuk érte Pragarés Budapestet. __— Mindennek ára van — i elsuhan a tűzpiros Mazdán. Kovács Attila A két város polgármestere megköti a partnervárosi együttműködési megállapodást
