Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-13 / 10. szám

ISMERD MEG HATVANT — 170 FORINTÉRT...! (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. JANUÁR 13., HÉTFŐ I MAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA H. ÉVFOLYAM 10. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Az idő pénz! Hirdetését szeretné már holnap megjelentetni? Ajánlatunk: SZUPER­EXPRESSZ! Az EBEÉ ülésén Az Országgyűlés képviseleté­ben Papp Lehel György (MDF) tegnap Madridba utazott, ahol részt vesz az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet ülésén. A képviselő az ülésen megbeszéléseket folytat arról, hogy Budapesten kerüljön sor a parlamenti szintű EBEÉ első ülésére. Orosz leszámolás Pesten A BRFK eljárást indított egy 26 éves gazdálkodó férfi, orosz állampolgár ellen, mert Buda­pesten, a X. kerületi Kerepesi úton verekedés közben egy 30 éves orosz állampolgár férfit kés­sel mellbe szúrt, egy másik 32 éves, orosz állampolgár férfit pe­dig mellbe és hasba szúrt. A 30 éves férfi a kórházban meghalt, a másik életveszélyes sérülést szenvedett. Az elkövetőt őrizet­be vették. Kirabolták a benzinkutat A Békés Megyei RFK nyomo­zást rendelt el két ismeretlen férfi ellen, mert Mezőhegyesen az Áfor benzintöltő állomás irodá­jában pisztolynak látszó tárgy- gyal, álarcot viselve megtámad­ták a 23 éves kútkezelőt. Elvet­ték a páncélszekrény kulcsát, és a szekrényből elvitték a mintegy 200 ezer forint bevételt. A nyo­mozást megkezdték. Megkéselt diákok A BRFK nyomozást rendelt el két ismeretlen féri ellen, mert a XIX., Kőbánya-Kispest metró- állomáson szóváltás közben egy 16 éves tanuló fiatalember buda­pesti lakost késsel mellbe szúr­tak, társát, egy 18 éves tanuló férfi budapesti lakost pedig a karján megszúrtak. A 16 éves ta­nuló a helyszínen meghalt, a má­sik férfi pedig könnyű sérülést szenvedett. Austria Beton Betontermékeket előállító üzem készül el márciusra Szé­kesfehérvárott. Az osztrák—ma­gyar érdekeltségű Austria Beton Kft. országos hálózatot épít ki, üzem építését tervezik Pécsen, Nagykanizsán és Kecskeméten. Olvasóink már értesülhettek róla, hogy idén január elsejével Lőrinci városi rangot kapott. Lapunk 5. oldalán többek között a megye legfiatalabb városáról villantunk fel pillanatképeket. Alapítvány a gazdasági kapcsolatokért Heves itáliai támogatót talált Néhány hete Heves város és az olaszországi Breganze polgármeste­re — a Helsinkiben tartott Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia városokmánya szellemében — baráti, partnervárosi kapcsolatot létesített. Az együttműködési megállapodásból az is kiderül, hogy az egyik legfőbb cél a demokratikus intézményrend­szer kialakulása, továbbfejlesztése, illetve országhatáraink szabad átjárhatósága. Nagyon fontos kívánalom ezenkívül a két nép kultú­rájának megismerése és terjesztése is. Dr. Hegedűs György, Heves polgármestere először arról be- széllapunknak, miképpen jutott a választás épp erre az olasz vá­rosra: — A kapcsolat kiépítése egy hosszabb folyamat befejező ré­sze. Hevesnek azelőtt nem volt sem kelet-európai, sem pedig nyugati polisszal kapcsolata. A változások viszont lehetővé tet­ték, hogy településünk közvetle­nül — mindenféle felsőbb, ál­lamigazgatási engedélyezés nél­kül — kiépítsen ilyen viszonyt. — A tavalyi év tavaszán Bre- ganzéből érkezett egy olyan jel­zés, amely szerint a város polgár- mestere felkeresne bennünket, megismerkedne az itt élő embe­rek életével, s amennyiben meg­nyernénk egymás tetszését, a kapcsolatot hivatalossá tennénk, kulturális, sport-, s nem utolsó­sorban gazdasági téren is. Ez­után magánlátogatáson felkeres­tem az ottani vezetőket, a testü­let néhány tagját, akik bemutat­ták a várost és néhány üzemet, gazdasági szervezetet is. Majd dr. Antonio Brian polgármester járt Hevesen, s kevés idő elteltével az ACLI nevű szervezet fiatalokból álló csoportja tett látogatást ná­lunk. Az elmúlt év őszén pedig öttagú — főleg üzletemberekből, gyárosokból álló — delegáció járt Hevesen. Ekkor került szóba határozottan a hivatalos partner­városi együttműködési megálla­podás témája. Ezt 1991. decem­ber 16-án írtuk alá az itáliai vá­rosban, s a magyar küldöttség­ben részt vett a hevesi Fidesz képviselője, Balassa Zoltánná, valamint Godó Pdlné, a pénz­ügyi ellenőrző bizottság tagja, aki egyben a helyi takarékszö­vetkezet elnöke is. (Folytatás a 3. oldalon) A doni áttörés évfordulója Hazánk magatartása a második világháború éve­iben — józan összevetés alapján — semmivel sem kifogásolhatóbb, mint Európa más országaié, ép­pen ezért szakítani kell végre az évtizedek óta kívül­ről és belülről egyaránt ránk kényszerített bűntu­dattal — jelentette ki Antall József a doni áttörés évfordulója alkalmából rendezett szombati emlék­ülésen a Hadtörténeti Múzeumban. A kormányfő az emlékező összejövetelt megelőzően részt vett a Mátyás-templomban azon a szentmisén, amelyet Tabódy István főesperes celebrált a Don-kanyar- ban odaveszett második magyar hadsereg katonái­ra emlékezve. A doni esemény kapcsán a kormányfő példaér­tékűnek, a jelen számara is továbbviendő útmuta­tásnak nevezte azt a morális nemzeti összetartást, amely a Don-kanyarban harcolt második magyar hadsereget jellemezte. Antall József úgy véleke­dett: napjainkban a gazdasági jólét vágya, a kilába­lás igénye mellett legalább ilyen igény mutatkozik a nemzetet újra összetartani képes hitre. Ismét startol a Start-hitel Az idén mintegy 2 milliárd fo­rintos hitelkeret all a kezdő, ille­tőleg a három évnél nem régeb­ben működő vállalkozók rendel­kezésére a Start-hitel konstruk­ció keretében — mondotta Hárs­hegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MTI munka­társának. A Magyar Nemzeti Bank a né­met partnerekkel tavaly kötött megállapodásnak megfelelően az idén 20 millió német márká­nyi kölcsönt hívhat le a 100 mil­lió márkás kedvezményes keret­ből. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank által biztosított résszel együtt mintegy 2 milliárd forintos keretből gazdálkodhat­nak a konstrukcióban résztvevő kereskedelmi bankok. Az igé­nyek máris lényegesen megha­ladják a lehetőségeket. Az MNB alelnöke ezért nem tartja kizárt­nak, hogy tárgyalásokat kezde­ményeznek a német partnerek­kel az 1993-ban, illetve 1994- ben esedékes kedvezményes hi­telrészietek előrehozásáról. Hárshegyi Frigyes szólt arról is, hogy várhatóan még az idén az igényekhez igazítják a Garancia Alap intézményét. A gyakorlat­ban ugyanis összemosódott az E-hitel, a Privatizációs Hitel és a Start-hitel, ez pedig előbb-utóbb egységes, állami döntésen alapu­ló garanciaalapot igényel. A Start-hitel révén — hosszas huzavona után — tavaly végül is megközelítően 4 milliard forin­tot vehetett fel mintegy 1500 vál­lalkozó. A német kormány által nyújtott 100 millió márka ked­vezményes hitelből 1991-re 40 millió márkát hívott le az MNB. Ehhez a Magyar Nemzeti Bank adta a pénz másik felét. A vállalkozók három évnél fiatalabb vállalkozásukhoz igé­nyelhettek — összesen 16 keres­kedelmi bankon keresztül — kedvezményes kölcsönt. A hitelt folyósító pénzintézetek közül a kisebbek 60-100, a nagyobbak 300-500 millió forintot oszthat­tak szét az igénylők között. Em­lékezetes, hogy a bankoknál sok­szoros volt a túljelentkezés. A kérelmek között azonban sok volt olyan, amelyet a bankok kel­lő megalapozottságuk hiánya miatt végül is nem ítéltek megfe­lelőnek. A kérelmezők zöme a szolgáltatásban és a kereskede­lemben kívánta felhasználni a felvett hitelt, a termelőtevékeny­ségre viszonylag kevesen vállal­koztak. A bankok pedig inkább e tevékenységi köröket támogat­ták szívesen. A hitelek többsége 2-2,5 millió forint körüli volt. Az érsekcsanádi golyó Szegedig is elérhet... Halálosan megfenyegették Még csütörtökön éjszaka tör­tént, hogy csörgött a telefon a Szuperinfo című reklámújság Csongrád megyei kiadása fő- szerkesztőjének lakásán. Az is­meretlen elfojtott hangú telefo­náló közölte Fenyeres Jenővel, hogy az érsekcsanádi golyó Sze­gedig is elérhet. Érdeklődött, van-e köze a főszerkesztőnek a bajai Márton Attila „maffiájá­hoz”, s ajánlotta, ne is legyen. Márton Attilát — a Szuperinfo bajai, pécsi és Csongrád megyei kiadásának tulajdonosát — az év elején Érsekcsanád külterületén egy álarcos kispuskával nyakon lőtte. Állapotáról a szigorú hír­zárlat miatt nincs információ. Kísérőjét szintén eltalálta egy golyó. A Szegeden lakó Fenyeres Je­nő az éjszakai fenyegetést meg­előzően beszélt arról munkatár­saival, hogy ki akar lépni Márton Attila alkalmazásábál. Az MTI munkatársának vasárnap el­mondta, nem tudja, kinek a meg­bízásából fenyegették meg. A rendőrséget még nem értesítette a történtekről, mert fél. (MTI) Pécsi menekültkórházba látogatott Imre Agotic A háromoldalú pécsi találkozó horvát kormányküldöttségét veze­tő Imre Agotic tábornok a tárgyalás másnapján, vasárnap felkeresett egy pécsi menekültkórházat, melyet a Munkás Szamaritánusok Szö­vetsége elnevezésű német humanitárius szervezet hozott létre. A hor­vát főparancsnokság tagját egy horvát származású német orvos tájé­koztatta a kórház tevékenységéről, mely főleg magatehetetlen idős emberek gondozására terjed ki. A betegek és sérültek Magyarország­ra történt szállításáról a Máltai Szeretetszolgálat, ellátásukról pedig az Arbeiter Samaritaner Bund gondoskodott, magyar orvosok köz­reműködésével. Imre Agotic Pécsről Budapestre utazott, hogy a horvát kormány nevében köszönetét mondjon a magyar Külügyminisztériumnak a háromoldalú találkozó megszervezésében való sikeres közreműkö­déséért, valamint a horvát menekülteknek nyújtott eddigi magyar se­gítségért. (A háromoldalú tanácskozás részleteiről a 2. oldalon) Még nem léptek ki a kisgazdák a koalícióból „Hiába vittük a zászlót, A hétvégi kisgazda-nagyvá- lasztmánynak akadtak vidám pillanatai is. A hangulatot feldo­bandó ugyanis a felszólalók többször éltek a humor eszközé­vel. Gerbovits Jenő például vic­cet mesélt, amellyel a koalíció helyzetét kívánta jellemezni: — Megdöglött az anyadisz­nóm, esperes úr — panaszolja a paraszt. Sose bánd fiam, majd ad az Isten másikat. — Ide hallgasson, esperes úr, én meg voltam ezzel elégedve, ne­kem ne cserélgesse az Isten... Borz Miklós a párt jövőjéről beszélt: — Ha egy sportolónak eltörik a lába, s leveszik róla a gipszet, mit fog csinálni, ha beállítják másnap a csapatba? Semmit. Éppen ezért először nekünk is a Lajos...” fekélyeinktől kell megszabadul­nunk, akkor tudunk teljes érték­kel dolgozni. A Békés megyei küldött sem kertelt, amikor kimondta: — Ha nem lépünk ki a koalíci­óból, az olyan, mintha saját ma­gunknak tennénk be hátulról! Ilyenkor aztán remek volt a hangulat, kacagás söpört végig a Testnevelési Egyetemen, pedig hát nemzeti sorskérdésről volt szó: kilép-e a kisgazdapárt a ko­alícióból. Egyelőre nem lépett ki, Antall József február végéig kapott „haladékot,” hogy telje­sítse követeléseit a legnagyobb taglétszámú pártnak, amelynek jövőbeni programjáról Torgyán József így szólt: (Folytatás a 2. oldalon) Türelmi idő: február 29-ig Az új pártalkotmány megszavazásával és néhány új elnök­ségi és vezetőségi tag megválasztásával ért véget az FKGP szombati nagyválasztmányi ülése. A több mint 500 küldött ezt megelőzően megszavazta a koalícióból való kilépéssel kapcsolatos döntés február 29-i elnapolását. Addig a párt tárgyalódelegációja írásos koalíciós megállapodásra törek­szik az MDF-fel és a KDNP-vel. Ha a kisgazda-feltételek nem teljesülnek, akkor az FKGP — a nagyválasztmány dön­tésének értelmében — kilép a koalícióból. Torgyán József pártelnök a nagyválasztmányi ülés után a sajtó képviselőivel közölte: szíve szerint azonnal kilépett volna a koalícióból, de az ésszerűség a politikai tárgyalások megtartása mellett szólt. Offenzívába mennek át a 33-ak A Független Kisgazdapárt 33-as képviselőcsoportjának ve­zetősége tegnap délelőtt áttekintette a nagyválasztmányi ülés következtében előállt helyzetet, és kinyilvánította: a frakció felhagy az eddigi, az eseményeket követő taktikával, és offenzí­vába megy át. Ennek részleteit az egész képviselőcsoport kí­vánja a hét folyamán kidolgozni. Mint Pásztor Gyula frakció- vezető az ülés után a sajtó képviselőinek elmondta: elképzelhe­tő, hogy megvizsgáltatják a nagyválasztmány legitimitását, a közjegyző szereplését a hét végi eseményen, de nem riadnak vissza az esetleges pereskedéstől sem. Politikai, jogi és jogpoli­tikai lépések várhatók. Ugyanakkor a frakcióvezető reméli, hogy a január 20-án összeülő Országgyűlés alkalmat ad arra, hogy az alkotmányügyi bizottság — a ház elnökével együtt — döntsön, illetve állást foglaljon, hogy mely frakciót tekint legi­timnek a Parlamenten belül. A koalícióban maradás feltételeiről — a megyei elnökökkel Torgyán József az FKGP elnöke a január 29-ig lefolytatan­dó koalíciós tárgyalások feltételeiről elöljáróban leszögezte, hogy ezek pontos meghatározása az országos elnökség és a me­gyei elnökök együttes kétnapos ülésének feladata, amelyet a kö­zeljövőben kívánnak megtartani. A feltételek között szerepelni fog az a követelés, hogy a kisgazda minisztereket és politikai ál­lamtitkárokat csak a pártnak van joga kijelölni és visszahívni — a miniszterelnöki alkotmányos felelősség gyakorlása mellett. A miniszterelnöknek az érdemi koalíciós tárgyalások érdekében el kell határolódnia a 33-aktól. A mezőgazdaság fellendítésével kapcsolatos pártelképzelé­seknek is helyet kell kapniuk a megállapodásban. A gazdaság struktúrájának átalakítása érdekében — május 2-ig hatályba kell léptetni nyolc sarkalatos gazdasági törvényt.

Next

/
Thumbnails
Contents