Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-11-12 / 9. szám

■ itii' ii ---------- varptn neaves vásárlotnHat:

H

ÍRLAP, 1992. január 11—12., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN ________9.

N

<

I

I

§

A „betlehemi csillag” titka

Legközelebb: 2238-ban

„Adjon Isten, Jézusunk,

Jézusunk!

Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, Gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta — biztos itt lakik a Jézus Krisztus...”

Amikor a budapesti Planetárium nyugalmazott igazgatóját, Ponori Thewrwek A űréit a betlehemi csillagról kérdeztük, József Attila Betlehemi királyok című versének kezdő sorait idézte, majd így folytatta:

— A költő a legkézenfekvőbb forrásra, a Bibliára utalt, amikor „lángos” csillagról, vélhetően üstökösről írt. Nos, valóban, Máté evangéliumában olvashatunk a napkeleti csillagról, mint rendkívüli látványról, amelynek útmutatása alapján megtalálták a gyermek Jézust. Ha a leírtakat csupán a legendák közé soroljuk, akkor mi, csillagászok nem is foglalkozunk a témával. Ám ismeretes, hogy az ókorban nagy személyiségek születésekor többször írtak olyan jelenségről, amelynek valós voltát később a tudomány igazolta. Nálunk, a Planetáriumban, a korszerű technika segítségével könnyedén utazhatunk térben is, időben is visszafelé. Az így visszaforgatott égbolton sem látható azonban semmi különös 1000-ben.

— Pedig a „betlehemi csillag” nem lehetett mindennapi jelenség.

— A rejtély megfejtéséhez

tudnunk kell, mikor is következett be az égi csoda. Az időszámításunk szerinti 6. század első felében egy római apát, Dionysius Exiguus javasolta, hogy az éveket azontúl ne a Róma alapítása vagy a keresztényüldöző Di- oxletianus császár uralkodási idejétől, hanem az „Úr megtestesülése”, vagyis Jézus megfo- gantatása évéből kiindulva számítsák. Ez pedig az említett apát szerint Augusztus uralkodásának huszonnyolcadik éve volt. Ő azonban tévedett, méghozzá kétszer is. Nem vette figyelembe, hogy a szóban forgó császár korábban — hozzávetőlegesen — négy esztendeig Octavianus néven már uralkodott. Ez az egyik tévedés, a másik pedig, hogy a régi római rendszerben még nem ismerték a nullát... Tehát Jézus legalább öt évvel korábban született.

— Tehát nem akkor, amikortól az időszámítást — éppen az ő születési éve alapján — ma elfogadjuk.

— Máté már idézett evangéliumában is olvasható: Jézus születésekor Heródes még élt. A zsidók királya viszont az időszámítás előtti negyedik tavaszon halt meg. A másik fontos tény: a bölcsek látogatásakor Jézus már egy- vagy kétéves volt. Születését tehát mindenképpen az időszámítás előtti 8-4. közé, legvalószínűbben 7-re kell tennünk.

— Még mindig nem tudjuk azonban, hogy mi is volt a betlehemi csillag.

— Napjainkban is általánosan elterjedt az a felfogás, hogy üstökös lehetett. De az üstököst — főleg akkoriban — a szerencsétlenség előhírnökének tartották, tehát ez ellentmond annak az örvendetes eseménynek, hogy megszületett Jézus. Ha nem üstökös volt, akkor mi lehetett még? Nova vagy szupernóva? A gondosan vezetett ókori csillagászati krónikában azonban a minket érdeklő időpontban nincs utalás hirtelen feltűnt csillagra.

— Elképzelhető, hogy a napkeleti bölcseken kívül senki sem vette észre a betlehemi csillagot?

— így van. Ugorjunk most egy nagyot időben, egészen a tudományos csillagászat megalapítójának életéig. Kepler 1603 decemberében észlelte, hogy a Jupiter és a Szaturnusz szorosan egymás mellett áll. Ekkor határozta el, hogy kiszámolja a bolygók valós helyzetét — visszafelé az időben. Hátha Jézus körülbelüli születése idején is volt ilyen bolygóegyüttállás. És kiderült: időszámítás előtt 7-ben a Jupiter és a Szaturnusz háromszor közelítette meg egymást, méghozzá a Halak csillagképben.

— Azóta volt-e ilyen bolygóegyüttállás, úgy is nevezhetnénk: betlehemi csillag?

— Tíz évvel ezelőtt, 1981- ben, legközelebb pedig 2238- 39-ben lesz.

Elnökök és first ladyk

Brokkolimentes

övezetek

Bush elnök a Fehér Házban a konyhát brokkolimentes övezetnek nyilvánította. Az elnöki fazekak látványos levéltelenítési akciója a következő kinyilatkoztatással kezdődött, amelyet szó szerinti fordításban közlünk: „ Utálom a brokkolit. És már akkor sem szerettem, amikor kiskoromban elém tette az anyám. És most az Egyesült Államok elnöke vagyok, és soha többé nem eszem brokkolit. ”

Frissítsük föl zöldségtani ismereteinket! A brokkoli a karfiol egyik rokona. Csak a bimbóját esszük, amelyben sok C-vitamin, vas és kálium van. Igen egészséges, mert 100 gramm brokkoli mindössze 33 kalóriát tartalmaz.

De térjünk vissza a Fehér Házba, ahol a konyhán Barbara Bush forgatja a főzőkanalat. A first lady lecsillapította a sértődött amerikai zöldségtermesztőket, ugyanis a hátsó ajtónál átvett tőlük két láda brokkolit. Vajon mikor veszi észre George Bush,

hogy az utált zöldség ismét a házban van?

Kevés megértést tanúsít Bush elnök brokkoli iránti averziójával szemben Raisza Gorbacsova, aki minden formájában szereti a zöldségféléket. A volt szovjet elnök 56 éves felesége évek óta szigorú diétát tart, amelynek eredményeképpen sikerült megőriznie fiatalkori alakját. Édességet egyáltalán nem fogyaszt, és kerüli az orosz ételkülönlegességnek számító kalóriadús pirogot, a káposztával vagy hússal töltött, vajban kisütött palacsintát is. Az elnöki pár étrendjében fontos helyet foglal el a zöldség és a gyümölcs. „Semmi olyan nem kerül az asztalra, ami hizlal”— mondta Raisza a közelmúltban egy német lap újságírónőjének.

Mihail Gorbacsovot egyébként Raiszán kívül az orvosok is szigorú diétára fogták. Cukrot nem ehet, és erősen csökkenteni kell a szénhidráttartalmú élelmiszerek, így a kenyér, a rizs és a tésztafélék fogyasztását is. AlapRaisza: „Vajon miért utálja úgy ez a George a zöldséget?”

jában véve maradnak hát a zöldségfélék. És Raisza már csak ezért sem érti Busht. És rendkívül boldog lenne, ha az orosz háziasszonyok mindennap friss brokkolit vásárolhatnának a boltokban... Hiszen országa szintén brokkolimentes övezet.

(zahemszky)

Barbara Bush

becsempészte a brokkolit a Fehér Házba

Teszt:

Van természetfeletti ereje?

Hányszor mondta már: ezt akár előre megmondhattam volna! Véletlen, vagy merő képzelődés? Ez a teszt elárulja, van-e Önnek természetfeletti képessége vagy ereje. A megoldás a tesztsor végén található. Előtte adja össze a válaszokért kapható pontokat!

1. Teljesen új helyzetbe kerül. Hirtelen az az érzése, hogy mindazt, ami történni fog, egyszer már átélte. Történt már ilyen Önnel?

a) Nem (0 pont);

b) Gyakran érzem, hogy nekem az események már nem újak

(3) ;

c) Nem vagyok biztos benne

(6).

2. Erősen gondol valakire, akit régóta nem látott. Az illető kicsit később telefonál. Történt-e már Önnel ilyesmi?

a) Már többször (6)

b) Néha — de az véletlen volt

(4)

c) Még sohasem (0)

3. Felkeres egy régi kastélyt. Hogy érzi ott magát?

a) Akár egy múzeumban (0)

b) Valami rejtelmesség kent hatalmába (6)

c) Kíváncsi vagyok, és figyelek

(3)

4. Megálmodott-e már dolgokat, amelyek később megvalósultak?

a) Igen, már többször (6)

b) Nem tudom (3)

c) Nem, ez teljesen kizárt (0)

5. Hogyan dönt fontos kérdésekben?

a) Mindent mérlegelek, és logikai alapon hozom meg a döntéseket (4)

b) Röviden eltöprengek azon, mi szól a dolgok mellett és ellene, majd spontán döntök (6)

c) Eltöprengek az eseményeken, aztán lesz valahogy (3)

6. Reggelente szeretne egy bizonyos időben felébredni. Sikerül ez Önnek vekker nélkül?

a) Soha — mindig elaludnék

(0)

b) Igen, és ez mindig meglep

(6)

c) Megesik, de nem hagyatkozom rá (4)

0-11 pontig: A gondolatolvasás és a jövőbelátás az Ön számára nem más, mint hókuszpókusz. Egyelőre nem meri tudomásul venni a környezetében tapasztalható finom rezgéseket. Ennek ellenére Önnek van hatodik érzéke. Bízza magát gyakrabban megérzéseire! Akkor alighanem olyan dolgokat is át fog élni, amiket észérvekkel nem tud megmagyarázni.

12-22 pont: A helyzeteket pontosabban méri fel, mint mások. Ebben átlagon felüli a képessége, ennek köszönhetően döntései bombabiztosak. Van azonban egy körülmény, ami Önt elbizonytalanítja: az, hogy nem tudja, honnan származnak a sejtelmei, amiknek köszönhetően helyes véleményt alakított ki. Álom volt? Veleszületett képesség? Látnoki vízió? Lehet, hogy egyesek fejüket csóválják, de Önben akkor is természetfeletti erők szunnyadnak. Bízza magát jobban spontán megérzéseire!

23-26 pont: Gratulálunk,

Önnek van egy másik arca is! Meg tudja jósolni, mi fog történni. Ezért, hogy ez társainak ne tűnjön fel, szerényen azt mondja: „Ez puszta véletlen.” Az Ön érzékszervei rendkívül finoman reagálnak az eseményekre, mindent felfog, ami különleges üzeneteket hordoz.

Jó főkomomyik lőni is tud

Aki a ’90-es években főkomornyik akar lenni, jól teszi, ha megtanul bánni a pisztollyal. Ezt Ivor Spencer, Anglia, és valószínűleg az egész világ egyetlen butler (főkomornyik)-iskolájának igazgatója jelentette ki a Reuter brit hírügynökség munkatársának. Spencer, aki 11 évvel ezelőtt alapította iskoláját, hozzáfűzte, hogy mind több és több gazdag ember félti biztonságát, s ezért testőrkomornyikot kíván alkalmazni.

A második világháború előtt Nagy-Britanniában mintegy 30 ezer főkomornyik felügyelt a gazdag családok palotáiban a személyzetre. A háború után számuk csökkent, de később ismét növekedett az igény diszkrét

és jól képzett főkomornyik alkalmazására. Ez indította arra Ivor Spencert, hogy megnyissa but- ler-iskoláját. Azóta nemcsak Nagy-Britanniába, hanem Nyu- gat-Éurópába, az Egyesült Államokba, Latin-Amerikába és a Távol-Keletre is „szállít” butiereket.

Aki Spencer iskolájából kikerül, persze nemcsak a fegyverforgatást és a karatefogásokat tanulja meg, hanem a hagyományos ismereteket is. Tudnia kell kiválasztani az ételekhez illő borokat, az alkalomhoz illő szivarokat, virágokat, és a látogatásra méltó éttermeket. Főleg azonban diszkrétnek, jó modorúnak és tekintélyes megjelenésűnek kell lennie. Az iskolában fején

teli pezsgőspohárral kell átmennie a szobán, hogy megszokja a helyes tartást. Első látásra fel kell ismernie, melyik látogatót kell udvarias biccentéssel üdvözölnie, s melyiket mély meghajlással.

Ivor Spencer szerint egy jó főkomomyik teljes mértékben élvezi gazdája bizalmát. Egy példa: a gazda bejelentette butierének, hogy elválik feleségétől. „Nem kellene-e először őnagy- ságával közölni a hírt?” — kérdezte a főkomornyik. „Igaza van, de most elutazom, feleségemmel már nem találkozom, maga viszont velem jön, s ezért tudnia kell a dologról” — hangzott a válasz.

Amilyen a repülőtér...

...olyan az ország. A repülőtér a nagy ország modellje. Megtalálható itt mindenki: a jól táplált üzletemberek és koldusok, a keménykötésű északi munkások és a szomorú szemű újoncok.

— Uram — hangzik fel a hangszóróból —, vásárolják a Szvobodnoje Szlovo című szoyjetellenes újságot!

Jó lenne tudni, milyen is egy „szovjet” újság manapság! A repülőtér épülete előtt, a metsző szélben anyókák árulják egy rubelért a teát, háromért a

szendvicset. Megelőzve a kínkeservesen születő piacot, máris megnyitották nemezcsizmás gyorsbüféjüket. Mellettük egy fiatalember háromezerért ananászt kínál. Szendvics, kőmosott farmer és ananász — ilyen ma a szovjet piacgazdaság.

Az Aeroflot már réges-rég elveszítette mindazt, amire a múltban oly büszke volt: a pontosságot, a gyorsaságot, a jó ellátást. Polgártársak, ha tehetik, próbálják meg kímélni az Aeroflotot, s ha lehet, ne vegyék igénybe „szolgáltatásait!”

Makrobiotikus táplálkozások

Diktálnak az évszakok

Minden évszaknak megvannak a táplálkozási szokásai, amelyek nagymértékben alkalmazkodnak egyrészt a növényi érési folyamatokhoz, másrészt a hőmérséklethez. Tavasszal fokozatosan egyre több zöldséget iktathatunk be étrendünkbe. A manapság divatos csíráztatást is csak ilyenkor érdemes alkalmazni; ekkor van ugyanis leginkább szüksége a szervezetnek a csírákban föllelhető vitaminokra. A főzés inkább rövid párolásból, gyors forralásból álljon, és kevesebb sót, fűszert használjunk.

Nyáron tulajdonképp egyszerű a dolgunk, hiszen a természet tálcán kínálja ételeinket: ami érik, azt folyamatosan ehetjük. Sok nyers ételt, salátát fogyasz- szunk, a főzés pedig csupán egykét perces párolásból álljon. A gyenge zöldségnek amúgy sem kell sok idő, ha túlfőzzük, megsemmisül benne az összes hasznos vitamin és tápanyag. Nagy melegben sem tesz jót a túl hideg, hűtött étel-ital, mert stresszt, agresszivitást és izzadást vált ki. Üdítőként inkább langyos teát igyunk, mert az igazi hűtő hatás a könnyű melegítéssel érhető el.

Ősszel táplálkozásunkban is alkalmazkodnunk kell a hűvösebb időhöz, különben könnyen legyöngülhet immunrendszerünk, és ekkor alakulhatnak ki a torokgyulladások, a megfázások. Hosszabb főzési ciklusokat kezdhetünk, több fűszert, tengeri sót használhatunk ételeink elkészítésekor. Ahogy a természetben csökken a zöldség, gyümölcs mennyisége, úgy az étrendünkben is csökkenteni kell a nyers ételeket. Természetesen, ami ősszel érik, az továbbra is bátran fogyasztható, így például a kukorica, amely kifejezetten jó hatással van a szívre.

Télen, amikor hideg van, és a természet alszik, nem helyes forró éghajlatról érkező gyümölcsöt, zöldséget enni, mert azok — természetes környezetüknek megfelelően — hűtik a szervezetet, így csökkentik ellenálló képességét, s szabad utat nyitnak a hidegben virulens bacilusoknak, vírusoknak. Szervezetünk ilyenkor meleget igényel, ezért hosz- szabb ideig főzzük-süssük ételeinket. Ez azért fontos, mert a napsütés hiányát a tűz energiája pótolja a téli hónapokban.

Táplálkozásunk nemcsak év-, hanem napszakok szerint is változó. A tavasz a reggelnek felel meg, ilyenkor tehát egészséges, ha nyers gyümölcsöt, zöldséget eszünk. A nyár a délnek felel meg, az ősz a késő délutánnak, a tél pedig az estének. Gondoljunk csak arra, hogy egy könnyű, meleg vacsora mennyire megnyugtatja idegeinket! A nyári és a téli főzés közötti különbség érzékeltetésére álljon itt egy egyszerű recept: a zabpelyhet nyáron forró vízbe tegyük fel, és néhány percig nagy lángon főzzük, ugyanezt télen hideg vízzel kezdjük, és lassú tűzön, a forrástól számított 15 percig főzzük.

Domi Zsuzsa