Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-11-12 / 9. szám
KI MOSSA Kl A SZENNYEST? — HOZD FEL A TISZTA LEPEDŐKET IS (4. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. JANUÁR 11-12. SZOMBAT-VASÁRNAP MEGYEI II MAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA ID. ÉVFOLYAM 9. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony Telefon: 39/41-248 Cseh barna kocka darabos szén január 15-ig 60 Ft engedménnyel kapható telepünkön. Megrendeléseket telefonon is elfogadunk. S r Igen nagy a forgalom a hevesi piacon, ahol télvíz idején is sokan keresik a legkülönbözőbb árukat, értékes és kevésbé értékes cikkeket. Lapunk ötödik oldalán bővebb információkkal is szolgálunk Hevesről és körzetéről, többek között hírt adunk egy induló új önkormányzati újságról, valamint arról, hogy a boconádiak végre örülhetnek a telefonnak. (Fotó: Perl Márton) Tüzelőgondok a Gagarin Hőerőműben Munkásgyűlés Visontán Jugoszlávia vádjai nyomán A magyar kormány nyilatkozata A magyar kormányszóvivő nyilatkozatban reagált azokra a jugoszláv vádakra, amelyek szerint a magyar légi irányítás felelős az európai megfigyelők helikopterének jugoszláv légtérben való lelövéséért. „Az Európai Közösségek zágrábi megfigyelő missziójának kérésére a magyar kormány 1991. október 4-én jegyzőkönyvileg hozzájárult ahhoz, hogy a megfigyelők Belgrád- Zágráb viszonylatú repüléseinek végrehajtása során — a különösen veszélyeztetett jugoszláviai térségek elkerülése érdekében — a magyar légteret használhassák. A repülések során a távolságok miatt Kaposújlakon üzemanyag-felvétel céljából technikai leszállást hajthatnak végre. A jegyzőkönyv szerint a magyar fél feladata kizárólag a magyar légtérben való biztonság szavatolására és a technikai leszálláshoz szükséges szolgáltatásokra terjed ki. A jugoszláv légtér igénybevételére az EK-misszió és a jugoszláviai illetékes szervek közötti megállapodások a mértékadóak.” A távhő a kedélyeket is felfutötte A gyöngyösi önkormányzat pótolja a rászorulók költségeit A tavalyi év végén a megdrágult távfűtés miatt aláírásokat gyűjtöttek Gyöngyösön. Az ingatlankezelő Patina Közszolgáltató és Vagyonkezelő Részvénytársasághoz 700 körüli névvel érkeztek a listák a Mérges úti, illetve a déli városrészi lakótelepekről. Lesz elég kőolajunk Az első negyedévre már biztosított a kőolajimport, s folyamatban vannak a további szerződés- kötések, amelyeket azonban az Adria-vezeték sorsa befolyásol — közölték a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaságnál pénteken. Talány az árrendezés A villamos energia „árrendezésére” valamikor szükség lesz, de nem a bányászok és a kormány legutóbbi megállapodása miatt— fogalmazott meglehetősen talányosán Bakay Árpád ipari és kereskedelmi államtitkár-helyettes az ÉT pénteki plenáris ülésén. A Magyar Villamos Művek Trösztnek ugyanis 4,5 milliárd forint többletköltséget jelent, hogy több és drágább szenet vesz át a hazai bányáktól. Munkacsoport a privatizációhoz Külön munkacsoportot szerveztek egy űj privatizációs technika, a privatizációs lízing vagy részletfizetéses vásárlás bevezetésének, alkalmazásának vizsgálatára az Állami Vagyonügynökség munkatársaiból, illetve külső szakemberekből. Ugyanis egy jól kidolgozott technika lehetővé teheti a befektető tulajdonjog- szerzését oly módon, hogy a vételárat, illetve a hitel kamatait utólag, a tőke hozadékából, esetleg más forrásból fedezhesse. Magyar nukleáris csempészek Az olasz rendőrök egyelőre nem válaszoltak a magyar rendőrség kérdésére, hogy milyen anyagot találtak valójában a Milánóban letartóztatott három magyar állampolgárnál. Tonha- user László alezredes közölte: jelenleg engedély nélküli anyaggal (2 kiló, úgynevezett vörös higannyal) való kereskedés a vád. A lefoglalt anyag vizsgálatát a jövő hét elején fejezik be az olasz hatóságok. A vizsgálatot vezető ügyész szerint a gyanúsítottak 800.000 dollárt kértek a két kiló „vörös higanyért”, amely valószínűleg egy Tbilisziben működő haditechnikai üzemből került ki. Ez az anyag speciális ötvözet, amelyet atomfegyverekhez szükséges erősen dúsított urán tisztításához használnak. Magyarország beható tárgyalásokat folytat Ausztriával és Cseh-Szlovákiával az illegális határátlépések ügyében. A két szomszédos ország már huzamosabb ideje szorgalmazza Budapestnél, hogy egyezményben szabályozzák az illegális határátlépők visszatoloncolásának rendjét. Az osztrák és cseh-szlo- vák egyezménytervezet szerint a szerződő felek kötelezettséget vállalnának arra, hogy egy-há- rom hónapon belül „visszaveszik” a tőlük átszökött embereket. A tervezetről Juhász Judit kormányszóvivő adott tájékoztatást szokásos pénteki sajtóértekezletén. A szóvivő utalt arra, hogy a jelenleg is érvényben lévő hataregyezményeknek megfelelően „rövid úton” átteszik a kiindulási országba mindazokat, akiket a határ közvetlen közelében Tegnap délután Visontán, a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál munkásgyűlésre került sor. A kultúrteremben megjelent dolgozókat a vállalat első számú vezetői, Füleki Sándor vezérigazgat ó, Gyetvai László műszaki vezérigazgató-helyettes és Holló Vilmos gazdasági vezérigazgatóhelyettesek tájékoztatták számos, közérdeklődésre számot tartó témáról. Értékelték az elmúlt év munkáját, meghatározták az 1992. évi feladatokat. Szó volt az utóbbi hetek szénellátási gondjairól, a részvénytársasággá történő átalakulás kérdéseiről. A munkásgyűlést megelőzően Füleki Sándor vezérigazgató tájékoztatta lapunkat. — 1991-ben a Gagarin Hőerőmű Vállalat jó évet zárt, minfognak el. A kidolgozás alatt álló egyezmények szerint viszont azokat is vissza kellene venni, akik már viszonylag huzamosabb ideje tartózkodnak illegálisan az érintett országban. Egy ilyen megállapodás azonban csak akkor működhet hatékonyan, ha a térség államai között egyfajta egyezményes háló alakul ki. Magyarország ugyanis garanciát szeretne arra, hogy szomszédai tőle is „visszaveszik’’ a nagy tömegben érkező illegális határátlépőket. (A legtöbb problémát ez ügyben Románia okozza. Tavaly 28 ezer intézkedés történt a délkeleti szomszédunkból görbe úton érkezettekkel szemben, s mivel Románia nem veszi vissza őket, hazautaztatásuk csaknem 100 millió forinttal terhelte meg a büdzsét.) (Folytatás a 2. oldalon) den vonatkozásban — szögezte le. — A villamosenergia-terme- lési tervünket túlteljesítettük, az önfogyasztásnál jelentős megtakarítást értünk el, a fajlagos hőfogyasztás a terv szerint alakult. Lényeges eltérés a korábbi évekhez képest a felhasznált tüzelőanyagok hőrészarányában volt. Tavaly a lignittel szinte egész évben gond volt. Gondoskodnunk kellett kiegészítésről, ezért 10 százalék feletti barnaszén-eltüzelésre volt szükség, és a fűtőolaj-felhasználás is meghaladta a 7 százalékot. Komoly erőfeszítésbe került, hogy gazdaságos évet zárjunk. — Miért jelent gondot a Gagarin Hőerőmű tüzelőellátása? „Baráti” szurkálódás a szepetneki kocsmában Megölték az ivócimborát A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság őrizetbe vette O. Pál 39 éves büntetett előéletű sor- mási segédmunkást és O. Vendel 31 éves nagykanizsai segédmunkást, mert Szépeinek egyik italboltjában szerdán késő este szóváltás után mellbe szúrták O. József 57 éves helyi lakost, aki a helyszínen életét vesztette. Ugyanekkor többször megszúrták O. Kálmán 24 éves helyi lakost, életveszélyes sérülést okozva neki. A támadók viszont köny- nyű sérüléssel megúszták a verekedést. Vámudvar Győrött Vámudvart nyitott a Rába Rt. pénteken Győrött, az 1. számú főút mentén. Tárolásra 1200 négyzetméteres fedett csarnok, 50-60jármű egyidejű parkolására pedig betonozott szabad tér áll a hazai és a külföldi megbízók rendelkezésére. Díjemelés a szociális otthonokban ki. új esztendő a szociális otthonokban, intézetekben élőknek is változásokat hozott: januártól megemelkedtek a szociális intézményekben fizetendő térítési díjak. Az intézkedés — mely az ország négy minisztériumi fennhatóságé és csaknem 300 önkormányzati kézben lévő intézményét érinti — egy éppen tíz évvel korábbi rendeletet vált fel. Annak elavultsága mára olyan helyzetet eredményezett, amelyben a költségek gyarapodására hivatkozva egyre több önkormányzat meg kívánta szüntetni a területén működő szociális otthonokat. Az elmúlt év végén hozott kormányrendelet egyik legfontosabb eleme, hogy a fizetendő díj alapjául a szociális otthonban ezentúl a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (jelenleg 5200 forint), a szociális intézetben a magasabb összegű családi pótlék—jelenleg 3900 forint — mindenkori összege szolgál. Ezektől az összegektől a tulajdonosok lefelé és felfelé is eltérhetnek 50-50 százalékban. Alapeiv ugyanakkor, hogy a gondozottnak — személyes szükségleteinek fedezetére — minden hónapban (a korábban meghatározott 400 helyett) 2000 forintja megmaradjon. Ezenkívül a rendelet azokról is gondoskodik, akik semmiféle jövedelemmel nem rendelkeznek, ők személyes szükségleteik kielégítése érdekében zsebpénzt kapnak, amelynek havi összege az adott intézményben meghatározott térítésidij-alap 15 százaléka. „...tiltakozunk az Ipari és Kereskedelmi Miniszter 29/1991. X. 1. T. K. rendelete alapján megváltoztatott távhőszolgáltatás fizetésének új módszere ellen. Indokainkat Gyöngyös város polgármesterének megírtuk, és kéijük a tisztelt vezető urat, hogy részünkre ne készítsék el előre az új díjelszámolást. Mi a jövőben is a korábbi rendelet szerinti költségeket vagyunk hajlandók Önök felé kiegyenlíteni. Amennyiben sem a polgármester úrnál, sem Önöknél kérésünk meghallgatásra nem talál, úgy dr. Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter úrhoz petíciót nyújtunk be...” — üzenték a Mérges útiak a cégnek. A déli városrésziek pedig a készenléti díj eltörlését kérve, a következőket fogalmazták meg: „Mi, akik bérlakásban lakunk, a társadalom azon rétegéhez tartozunk, akik több terhet már nem tudnak elviselni. A lakás ösz- szes költségét viseljük. Most, amikor a húszéves lakások költségei várhatóan megnövekednek, még az Önök rendszerének a fenntartását is a bérlőkre hárítják. Ezt már nem tudjuk átvállalni. Levelünk másolatát elküldjük az ipari és kereskedelmi miniszter úr részére is azzal a kéréssel, hogy az Alkotmánybírósággal vizsgáltassa meg, hogy indokolt-e a bérlőkre áthárítani a készenléti dijat...” A még november utolján érkezett levelekről a héten beszélgettünk a Patina igazgatójával, Szabó Gyulával. — Konkrétabban mi az, ami a lakásbérlőket felháborította ? — Az idézett minisztérium kívánságára készítettük új árkalkulációnkat tavaly augusztusban. A maximálisan engedélyezett 10 százalékos haszonkulcs mellett mi köbméterenként 109 forintot terveztünk egy évre, amit utóbb a tárca 104,40 forintban hagyott jóvá. így emeltük a korábbi — dotációval kiegészített — 61 forintot a jelenlegi összegre. A tarifa más városokéval ösz- szevetve korántsem magas, azt is mondhatom, hogy többétől szolidabb. Bérlőinket nem is annyira az összeg, mint inkább a részletezése idegesíthette fel. Amíg ugyanis régebben egyféle címen jelent meg a számlán, most a „rendelkezésre állási díjból”és a tulajdonképpeni hődíjból tevődik össze. Az előbbi a tulajdonképpeni alapdíj, amit a lakó a fűtőművekkel kapcsolatos beruházásainkért, a szükséges berendezésekért, ezek fenntartásáért, a személyzet készenlétéért, munkájáért fizet. Engedélyhez kötött alapítványok A Művelődési és Közoktatási Minisztérium felhívja az alapítványok figyelmét, hogy a jövedelemadóról szóló törvény hatálybalépésével az alapítványok támogatói csak akkor csökkenthetik adóalapjukat a támogatás összegével, ha az alapítvány rendelkezik az adóhatóság előzetes engedélyével a támogatásról szóló igazolás kiadására. (Folytatás a 3. oldalon) Tőkés László tiltakozása Tiltakozom a népszámlálás nemzeti és vallási kisebbségeket sújtó tendenciája ellen. Az ortodox román nemzetállam ideológiája és a kisebbségek megosztása jegyében előkészített népszámlálás az új román alkotmány asszimilációs célzatú, nacionalista tételét kívánja a gyakorlatba ültetni — hangsúlyozta Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke „Temesvár szellemében tiltakozom” címmel közzétett pénteki állásfoglalásában. A püspök a kirívóan antidemokratikus megnyilvánulásokat pontokba szedve követelte: — haladéktalanul helyezzék vissza szenátort jogaiba a Ceausescu-eilenes ellenzék élharcosát, Király Károlyt, — helyezzék szabadlábra Héjjá Dezső, Orbán Daniela és Pajzs Ottó kézdivásárhelyi lakosokat, akiket a hatóságok egy 1989 decemberében meglincselt milicista ügyében vettek őrizetbe, — az 1990. január 4-i Iliescu-féle amnesztiarendelet értelmében nyilvánítsák semmisnek az oroszhegyi, zetelakai, marosvásárhelyi diszkriminatív és szelektív ítéleteket. (A két székelyföldi faluban a diktatúra helyi kiszolgálóinak meglincseléséért ítéltek el hosszú évekre embereket, míg más, zömében románlakta megyékben ilyen cselekményekért senkit sem vontak felelősségre.) (MTI) (Folytatás a 2. oldalon) Egyezmény készül az illegális határátlépőkről Kormányszóvivői tájékoztató
