Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-10 / 8. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. január 10., péntek Pokolgépek Észak-írországban Hatalmas pokolgépre buk­kantak brit katonák szerdán Észak-írország déli részén, egy gazdátlan házban. A közel két­száz kilós szerkezetet sikerült ha­tástalanítani. Az Észak-írország önállóságáért küzdő ír Köztársa­sági Hadsereg emberei néhány napja két — gépkocsiba rejtett, igen nagy erejű — pokolgépet robbantottak Belfast központjá­ban. A merényletek több millió fontos anyagi kárt okoztak. Követ és hamut lövell a Pacaya Szerdán ismét kitört Guate­malában a Pacaya vulkán, köve­ket és hamut lövellve közel 200 méteres magasságig — jelentette az országos szeizmológiai inté­zet. Az intézet szóvivője szerint a Guatemalavárostól 130 kilomé­terre délre fekvő vulkánból folyó láva a környéken lakó mintegy 5000 embert is veszélyeztetheti, amennyiben a vulkáni tevékeny­ség erősödni fog. Ebben az eset­ben kilakoltatásuk elkerülhetet­len lesz. Jól kereső halottak A nagy amerikai film- és egyéb sztárok holtukban többet keresnek hirdetésekből, mint legtevékenyebb éveikben — je­lentette az Evening Standard cí­mű londoni esti lap Los Angeles­ből. Marilyn Monroe hagyatéka egykor 50.000 dollárt ért, ám a pénzalap most évi 600.000 dol­lárt bevételez a színésznő pár­náktól tányérokig mindent díszí­tő hasonmásaiból. Elvis Presley örökösei évi 30 millió dollárt kasszíroznak az újra meg újra megjelenő lemezekből, a rock­énekes házának belépti dijából és a nevének, képének használa­tát engedélyező szerződésekből. Humphrey Bogart, James Cag­ney és Louis Armstrong üdítő­ital-reklámban szerepel Elton John társaságában, néhány vi- deotrükk segítségével. /T= Orosz — ukrán fegyvervita Az Allamközösség léte forog kockán A fekete-tengeri flotta ellenőrzésének kérdésé­ben egymással szembekerült Ukrajna és Oroszor­szág között éles szópárbaj folyik, és az ellentétek a nemrég alakult Független Allamközösség felbom­lásának veszélyét idézik fel. A Reuter brit hírügynökség jelentése szerint Le- onyid Kravesuk ukrán elnök leszögezte: Kijev júli­ustól saját rendelkezési állományába helyezi a feke­te-tengeri flottát, figyelmen kívül hagyva Oroszor­szág óhaját, hogy annak az Államközösség ellenőr­zése alatt kell maradnia. Anatolij Szob csak, Szentpétervár polgármestere szerdán azzal vádolta az ukrán vezetést, hogy az Ál­lamközösség létrehozását egy „hatalmas hadsereg kis pénzbe kerülő kiépítésére akaija kihasználni”. — Az Államközösség gondolata a jelek szerint kudarcot vallott — vélekedett Oroszország egyik legtekintélyesebb liberális politikusa televíziós nyi­latkozatában. — Úgy látom, hogy újabb zsákutcáról van szó, és erről mindenekelőtt Ukrajna lépései győztek meg. Az ukrán tájékoztatási ügynökség azt vetette az államközösség katonai parancsnokainak szemére, a birodalom újjáélesztésével próbálkoznak, amikor a nukleáris fegyvereken kívül az ukrán területeken tárolt bizonyos hagyományos fegyvereket is ellen­őrzésük alá akarják vonni. A vita akkor robbant ki, amikor Ukrajna, az Ál­lamközösség Oroszország után második legerő­sebb állama, saját rendelkezési állományába kezdte vonni a területén lévő szovjet egységeket, arra köte­lezve a katonákat, hogy tegyenek hűségesküt Uk­rajna mellett, vagy deklarálják az ilyen eskü elutasí­tását. Csütörtökön a Turkesztáni Katonai Körzet tiszt­jei felhívást juttattak el az Államközösség vezetői­hez és főparancsnokához. Leszögezték, hogy a Független Államok Közössége valamennyi tagor­szágának biztonságát csakis az egységes fegyveres erők, a katonai kérdések kollektív megoldása sza­vatolhatja. Szerintük az ukrán, a moldovai, az azer- bajdzsáni és részben a belorusz vezetőség magatar­tásának célja a fegyveres erők feldarabolása, ami­nek gazdasági téren is pusztító hatásai lennének. Visszaemlékezik a szárnysegéd Marcos utolsó napjai az elnöki palotában Ferdinand Marcos Fülöp-szi- geteki diktátor marokszámra szedte a különböző gyógyszere­ket, és rendszeresen művesekeze- lést kapottá manilai elnöki palo­tában eltöltött utolsó napjaiban — olvasható egy most megjelent könyvben. A könyv szerzője Ar­turo Aruiza ezredes, aki 2Í éven át szolgált Marcos szárnysegéde­ként. Mint emlékezetes, Marcost az 1986-os népfelkelés kergette el a Fülöp-szigetek éléről. Aruiza ezredes könyve felleb­benti a fátylat eddig szigorúan őrzött titkokról. Megírja példá­ul, hogy Ferdinand Marcos egyetlen fia 1983-ban egyik ve­séjét adta beteg édesapjának. Az akkori elnök szervezete azonban 48 órán belül kivetette magából az idegen testet. 15 hónappal ké­sőbb egy unokaöcs adott vesét Marcosnak, s ezzel élt négy esz­tendőt, 1989-ben bekövetkezett haláláig, amikor veséje felmond­ta a szolgálatot. Marcos egyéb­ként 1979-től kapott rendszere­sen művesekezelést. Külföldi hivatalos látogatások alkalmával, mint például 1982­ben az Egyesült Államokban, Ferdinand Marcos időről időre eltűnt a nyilvánosság elől, hogy elvégezhessék a négy óra hosszat tartó művesekezelést. A könyv szerzője szerint Mar­cos marékszámra szedte a külön­böző gyógyszereket, s hasonló­képpen rendszeresen fogyasztott nagy mennyiségű vitamint, külö­nösen B-vitamint. Egy alkalom­mal, amikor a vesebántalmak kezdtek rajta 1983-ban elhatal­masodni, azért imádkozott, hogy ne kelljen még meghalnia, mert „oly sok elintéznivalója van még itt a Földön”. A nemrég Manilában megje­lent könyv leúja, hogyan égették el segédtisztjei az okmányokat, csomagolták bőröndökbe az ék­szereket és a bankjegykötegeket, s hogyan búcsúztak el betegeske­dő elnöküktől, amikor az mene­külni kényszerült palotájából a népharag elől. A könyv azt állít­ja, hogy az amerikaiaknak szere­pük volt a Marcos elleni felkelés­ben, és leírja, milyen erőfeszíté­seket tett az emigrációban az A HEVES MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT bérbe adj a Sas úti telephelyén lévő 15 db 20 m2-es Telefon, telefax, telex, irodabútor és fénymásolás igény szerint rendelkezésre áll. Továbbá bérbe adja a telepen lévő 400 m2-es A fentiek egészben vagy részben is kibérelhetők. Eladja a telephelyen megtekinthető SZOCIÁLIS KONTÉNEREKET és ÉRDÉRT típusú FAHÁZAKAT. V J ÉrdeklődniEger,; Sas út 94L, 10-330 telefonon az igazgatási osztályvezetőnél lehet HOLGER V, Élelmiszer Nagyker. intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, magánszemélyek vásárlását, megrendelését, termelők ajánlatát várja. Nagyker áron kaphatók: étolaj, kristálycukor, rizs, száraztészták, liszt, májkrém stb. Nagyobb megrendelés esetén 30 km-es körzetben a kiszállítás díjtalan! Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar-domb). Tel.: 18-326. Nyitva: 8—17-ig, szombat 9—12-ig, . vasárnap szünnap. . V Munkájára igényes erő- és munkagép­kezelőt dózer-, kotró-, gréder-kezelői bizonyítvánnyal, valamint szakmával rendelkezők előnyben, 40 éves korig. Bérezés megegyezés szerint Érdeklődni: 36/24-021 vagy 24-036-os számon a reggeli órákban. / % ' SZEKO- DEPO Élelmiszer Nagyker. intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, magánszemélyek vásárlását, megrendelését, termelők ajánlatát váija. Kaphatók: rostos üdítők, húskrémek, halkonzervek, csemege- uborka, savanyúság, lecsó, paradicsompüré, pizzaszósz, stb. Eger, Mátyás király u. 56. Tel.: 36/24-826/21 Nyitva: 8-16 óráig /. / exelnök, hogy másutt kapjon menedéket — Szingapúrban, Mexikóban, Panamában, Ghá­nában, Paraguayban, Spanyol- országban vagy Tongán. Wa­shington azonban minden pró­bálkozását elgáncsolta. Miután a Marcoshoz hű csa­patok puccskísérlete Manilában 1987-ben meghiúsult, az ameri­kai külügyminisztérium három tisztviselője kereste fel az exelnö- köt Makikiban, és a lehető leg- nyersebb formában közölte vele: hagyjon fel minden reménnyel, hogy valaha is visszatérhet a Fü- löp-szigetekre. Az EBEÉ országai követelik a felelősségre vonást Kemény hangú elítélő nyilatkozat Jugoszláviában a kedden le­lőtt EK-helikopter ügyében a kezdeti hallgatás után csütörtö­kön megszólalt a hadsereg ke­ményvonalas szárnya is. Raseta tábornok, a vezérkari főnök he­lyettese nyilatkozatában azt állí­totta, hogy a megfigyelőket szál­lító gépnek nem volt engedélye belépni a jugoszláv légtérbe, s a helikopterről nem tudtak a belg­rádi katonai hatóságok. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) országainak magas ran­gú külügyi tisztségviselői szerdán Prágában kemény hangú nyilat­kozatban ítélték el az EK heli­kopterének lelövését. Követel­ték: azonnal állapítsák meg az erőszakos akcióért felelős sze­mélyek kilétét. A prágai tanácskozás résztve­vői támogatásukról biztosították az ENSZ Jugoszláviával kapcso­latos tevékenységét, és úgy fog­laltak állást, mielőbb a konfliktus színhelyére kell küldeni a kéksi­sakos békefenntartó katonákat. Az EBEÉ-országok külügyi ille­tékesei hangsúlyozták, hogy el­fogadhatatlannak tekintik a bel­ső és a külső határok megváltoz­tatását. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerda esti ülésén egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, hogy még ezen a héten 50 katonai megfigyelőt küld Jugoszláviába. Feladatuk, hogy biztosítsák a tűzszünet megtartását, előkészít­sék a békefenntartó erők telepí­tését. A békeerők elindításához külön határozatra van szükség, amelyet csak későbbi időpont­ban, a fejlemények tükrében hozhat meg a testület. (MTI) Nőuralom a szerb politikában Szerbiában sohasem nézték jó szemmel a nők közéleti szereplé­sét. Most azonban, mint az APA osztrák hírügynökség szerb lapok értesüléseire hivatkozva jelenti, két asszony is jelentős szerepet ját­szik a szerb politikai színpadon. Az egyik Mirjana Markovié, a szerb elnök, Slobodan Milosevic felesége, a másik Danica Draskovic, az el­lenzéki Szerb Megújhodási Mozgalom vezetőjének hitvese. Miijana Tito egyik legközelebbi munkatársának, Moma Mar­koviénak a leánya. Danica jogászként dolgozott. Férjét bábként irá­nyítja‘ (MTI) Bulgária megelőzte az USA-t... Huszonkét elnökjelölt Bulgária megelőzte az Egyesült Államokat... az elnökjelöltek szá­mát tekintve. — Nem egy bolgár napilap így kommentálta január elején azt a tényt, hogy 25 páros (elnök- és alelnökjelölt) jelezte, in­dulni kíván a január 12-én esedékes bulgáriai elnökválasztáson. A központi választási bizottság végül is 22 párosnak adta meg a jogot arra, hogy részt vegyen a választáson, amely évtizedek óta az első olyan voksolás lesz, amikor nem a parlament, hanem a választópol­gárok akarata határozza meg, hogy ki töltse be az elkövetkező 5 esztendőben a bolgár államfői posztot. A legnagyobb esélye Zselju Zselev jelenlegi köztársa­sági elnöknek van, aki 1990 nya­rán az akkor még Ellenzéki De­mokratikus Erők Szövetsége ve­zetőjeként lett Bulgária államfő­je. Alelnökjelöltje a 70 esztendős Blaga Dimitrova író- és költőnő. (A bolgár alkotmány szerint a parlamenti választások után leg­később 3 hónappal elnökválasz­tást kell tartani az országban, amelyen jelöltként indulhat min­den bolgár állampolgár, aki már betöltötte 40. életévét, és a leg­utóbbi 5 esztendőben Bulgáriá­ban élt.) Huszonkét elnökjelölt még a sokat csodált EgyesültÁllamok- banis sok lenne, bár Bulgáriában sokan állítják, hogy az elnökje­löltek nagy száma is bizonyítja: az utóbbi két esztendő bulgáriai változásai „kitermeltek” tiszte­letre méltó politikusokat, akik bátran vállalhatják az elnökvá­lasztáson való megméretést. Az elnökválasztási kampány azon­ban éppen ennek az ellenkezőjét bizonyította. Soha annyi rosszat le nem írtak az elnökjelöltekről, mint éppen a kampány idején. Soha annyi mindennel még nem vádolták a jelölteket, mint az utóbbi hetekben. Soha még ennyien nem akar­ták bebizonyítani az egyes jelöl­tekről, hogy leginkább hazaáru­lók, csalók, hazudozók, korrup­tak, titokban még kommunisták, lakásüzérek, a nemzeti érdekek elárulói, új diktatúrát akarnak létrehozni. A támadások fő cél­pontja Zselju Zselev és Blaga Di­mitrova voltak. Zselev szemére vetették, hogy néhány hónappal ezelőtt kijelentette: csak akkor indul az elnökválasztáson, ha minden politikai erő támogatá­sát megszerzi. Ezzel szemben nemcsak az ellenzékbe kénysze­rült Bolgár Szocialista Párt, de egykori harcostársainak egy ré­sze, a négy részre szakadt De­mokratikus Erők Szövetségének bizonyos politikai csoportosulá­sai sem támogatják Zselev újbóli elnökké választását. A támadásokból bőven kiju­tott Blaga Dimitrovának is, való­színűleg nem minden célzatos­ság nélkül jelentek meg az ’50-es években írott, szocialista elköte­lezettségű versei az elmúlt év vé­ge felé, tettek közzé nyílt levele­ket volt barátai, emlékeztetve egykori elveire. Zselev ügyes taktikusként nem vállalta a nyilvános vitát kü- lön-külön egyetlen elnökjelölt ellenfelével sem. Pedig nem ke­vesen szerették volna nyilvános vitára kényszeríteni a DESZ egykori elnökét, akinek vezetése alatt még egységes volt a mintegy másfél tucatnyi pártot és moz­galmat tömörítő Demokratikus Erők Szövetsége. Zselev nem zárkózott el a szópárbajoktól, de feltételül szabta, hogy a nyilvá­nos vitákon mind a 22 elnökje­löltnek szerepelnie kell. A bulgáriai közvélemény-ku­tatások is azt mutatják, hogy Zselev a legnépszerűbb politikus ma Bulgáriában, ha az első for­dulóban nem is, de a második­ban már biztosan elnökké fogják választani. Ma már azonban Bulgáriában sem lehet százszá­zalékos biztonsággal megjósolni a választások kimenetelét, hi­szen a demokrácia játékszabá­lyai szerint a világnak ezen a ré­szén is a választópolgárok mond­ják ki a döntő szót. Keller Tivadar

Next

/
Thumbnails
Contents