Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-09 / 7. szám
HÍRLAP, 1992. január 9„ csütörtök FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Déligyümölcs-lerakat Makiáron Andornaktálya: pont a mondat végén...! Müzlik, sajtok, rákok, kagylók is kaphatók... Kapkodja az ember a fejét, hogy milyen gyorsan forog a világ. .. Makiáron—két hónapja — déligyümölcs-lerakatot nyitottak, és innen látják el friss áruval — Egertől a Tiszáig — úgyszólván a fél megyét. Eddig egy kiló mandarinért is Egerbe kellett utazni, most pedig ebből a faluból szállítanak mindenféle csemegét, finomságot a szélrózsa minden irányába. — Mi ebben az üzlet? — Az, hogy a kiskereskedők budapesti, nagykereskedelmi áron vásárolhatják meg itt a sokféle első osztályú árut, megspórolva az útiköltséget és a fáradságot... A makiári déligyümölcs-lerakat vezetője, „motorja” Molnár Dániel, aki beszerző, szállító, elárusító egy személyben. Éjjel indul a fővárosi nagyvásártelepre, kora hajnalban megveszi az árut, és mire megvirrad, már a megrendelők boltjaiban vannak a kartonokba, ládákba csomagolt finomságok. — Mikor alszik? — Amikor nem dolgozom... Jönnek-mennek a kereskedők, nézegetnek, válogatnak, egyikük banánt, fügét keres, a másikuk ananászt, görög, illetve spanyol narancsot... A kft. ügyvezető igazgatója, Hídvégi Attila csupán az indulásról tud beszámolni, az elmúlt két-három hónap gyors történéseiről, amelynek az a lényege, hogy a makiári lerakat és az egri Kárpát úti üzlet jól működik, a budapesti német cég a legjobb minőségű áruval látja el őket, szolid áron. — Mi a sláger? — A reform-élclmisze- rek—(!) Ha nem látnám, alig hinném, hogy Makiáron az „elosztóban” a korszerű táplálkozás sokféle kelléke nagyban kapható, így nyolcféle müzli, 16 fajta sajt, pudingok sokasága, kalóriaszegény kenyerek, teák, tejszínek, energiaszegény csokoládék... — Kagylót, rákot kérnék! — Mennyit parancsol? Szó, ami szó, alacsony árréssel dolgoznak. Első pillanatra megállapítható a mértéktartó, korrekt üzleti törekvés: bővíteni a vásárlókört, megtartani és kielégíteni a kedves vevőt. Töröm a fejem, hogy milyen különlegességet kérjek, amit ne tudnának adni. Látom, van olcsó kaviár, s kakaó is... — Van-e szentjánoskenyér? Molnár úr elmosolyodik, és kész a válasszal. — Most nincs, de lesz! Gazdasági lehetőségeink mind a déligyümölcsök, mind a reform-élelmiszerek tekintetében úgyszólván korlátlanok, Nyugat és Dél újonnan felfedezett piacai lettünk, rajtunk a sor, hogy kereskedőink révén élni tudjunk a lehetőségekkel. BKR-Szolgker Kft. — ütöm rá a bélyegzőt a jegyzetpapíromra, annál is inkább, mivel — mondjuk egy fél év múlva — megint bepillantunk majd a „kulisszatitkaikba”, amelyek már most is vannak, de ezek egyelőre üzleti titkok... (Sz. I.) Határozat egy népi kezdeményezés ügyében Az elmúlt év tavaszán lapunk részletesen tudósított az andornaktályai „népi kezdeményezés” E ' ől. Ezzel a kezdeményezéssel — amelyet 107 polgár írt alá — az 1991. március 4-i képviselő-testületi ülés foglalkozott ugyan, de határozat- hozatal nélkül: azon ok miatt is, mert akkor a testület még nem rendelkezett szervezeti és működési szabályzattal, így a döntésnek nem voltak meg a feltételei. Emlékeztetőül: a népi kezdeményezés a polgár- mester és a jegyző kilométer-átalányával, valamint az önkormányzat jegyzőjének jutalmazásával foglalkozott, illetve e témákban emelt panaszt. Az ügyet az illetékesek a törvényes határidőn belül felterjesztették a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságához, amely 1991. október 17-én hozta meg határozatát. Ebben „kötelezte”a képviselő-testületet, hogy az év vécéig tárgyalja meg es döntsön a népi kezaeményezes ügyében. Ez december 9-én meg is történt. Helyt adva a képviselő-testület kérésének, a határozatot az alábbiakban szó szerint közöljük: 24/1991. (XII. 9.) sz. képviselő-testületi határozat az 1991. március 4-én előterjesztett népi kezdeményezésben foglalt ügyekkel kapcsolatos képviselő-testületi állásfoglalásról. Andornaktálya Települési Önkormányzat a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1008/H/1991/3. számú, 1991. október 17-én kelt határozatában foglalt kötelezés alapján az 1991. március 4-én előterjesztett népi kezdeményezéssel kapcsolatban az alábbiak szerint dönt: A képviselő-testület véleménye szerint a népi kezdeményezésben foglalt ügyek közül csak a polgármester km-átalányával kapcsolatos kezdeményezés tartozik a képviselő-testület hatáskörébe. Az önkormányzati törvény 49. paragrafus (1) bek. alapján jeszthető ’ minden olyan úgy, amelynek eldöntése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.” Az 1991. március 4-én előterjesztett népi kezdeményezésben foglalt ügyek közül — a képviselő-testület állásfoglalása szerint — az önkormányzat jegyzőjének jutalmazása és havi km-átalá- nyának megállapítása nem tartozik a képviselő-testület hatáskörébe, mert az a polgármester hatáskörébe tartozó, úgynevezett „egyéb munkáltatói jog.” Az önkormányzati törvény szerint a képviselő-testület — pályázat alapján — a jogszabálya ban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően jegyzőt nevez ki. Ennek értelmében a képviselő-testület ezzel kapcsolatos hatásköre az, hogy a kinevezésben rendelkeznie kell a jegyző munkabéréről is. Azonban a munkabér megváltoztatása, ajegyzőjutalmaza- sa és a sajátgepjármu-használat engedélyezése (es ezért havi km- átalány megállapítása) már nem kötődik a képviselő-testület kinevezési jogköréhez, hanem „egyéb munkáltatói jog”. Az önkormányzati törvény 35. paragrafus (2) bek. e. pontja szerint „a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében.” A képviselő-testület a polgár- mester részére — 17/90. (XII. 3.) sz. határozatával — megállapított km-átalányt és a saját gépjármű hivatalos célú használatának engedélyezését törvényesnek tekinti, mert a döntése megfelelt az érvényben volt jogi szabályozásnak. Ebből adódóan a képviselő- testület az 1991. március 4-én előtenesztett népi kezdeményezésnek a polgármester km-átalá- nyára vonatkozó részét alaptalannak, az erre vonatkozó döntését pedig törvényesnek tartja. A képviselő-testület az 1991. március 4-én előtelj esztett népi kezdeményezésben foglalt többi üggyel kapcsolatbem nem foglal állast, mert ezek ía jegyző jutalmazása és km-átalányának megállapítása) nem tartoznak, illetve a népi kezdeményezés előter- jesztesekor sem tartoztak a képviselő-testület hatáskörébe. A képviselő-testület elrendeli ezen határozatának közszemlére tételét az önkormányzat Polgár- mesteri Hivatalában és a Községi Könyvtár hirdetőtáblájára való kifüggesztésével. A képviselő-testület megbízza a polgármestert azzal, hogy ezen határozat szövegét a Heves Megyei Hírlapban jelentesse meg. A határozatról értesülnek: 1. A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2. A népi kezdeményezést előteljesztők 3. Irattár Andornaktálya, 1991. december 16. Szabó Zoltán Balogh László jegyző polgármester Nádasban lakott a fiatalember November végén egy ismeretlen, szakadt, koszos ruhában járó fiatalember tűnt fel Poroszlón, ahol rendszeresen a játszótér közelében lévő nádasnál látták: 20-án a járőr igazoltatni akarta az illetőt, de nem sikerült, mert a rendőri egyenruha láttán elmenekült. Tóth Zoltán r. őrmester ezután cselhez folyamodott: egyenruháját egy rossz köpennyel takarva közelítette meg a rejtőzködőt, s amikor eléje került, köpenyét szétnyitva felfedte magát, majd megbilincselte az illetőt, aki a sarudiő rsön — kihallgatásakor — elmondta: az elmúlt három hónapban Tiszafüreden és Poroszlón az erdős részeken aludt. Mint kiderült, szeptemberben Tiszafüreden három kerékpárt tulajdonított el, később a sarudi fagylaltozóba tört be, s onnan néhány tárgyat magához véve távozott. Egyébként a bűnöző Holló István 20 éves abádsza- lóki fiatalember, aki szüleit csak ritkán látta, többnyire állami gondozott volt. Abádszaló- kon nevelőszülőknél lakott, de onnan eljött, s a Tisza-tó körül csavargóit. A nádasban „lapító” fiatalembert bűnügyi őrizetbe vették. Nagy Lajos r. fhdgy., őrsparancsnok Közmeghallgatás Füzesabonyban Legközelebb február 10-én és 11-én tartanak közmeghallgatást Füzesabonyban. Ezen szó lesz a város idei költségvetéséről, s természetesen a lakosságot közvetlenül érintő problémákról, így a gáz bevezetéséről, valamint az utak állapotáról. Egyházi tervek Poroszlón a református és katolikus egyházi közösség, valamint az önkormányzat az idén az alvégesi temetőben a bejárattól a ravatalozóig aszfaltút építését, a felvégesi temetőben pedig a ravatalozó előtti terület betonozását tervezi. A munkák összköltsége várhatóan 4-500 ezer forint lesz, amelynek a felét az önkormányzat vállalja magára. A többit adományokból szeretnék előteremteni. Feldebrői pályázat Ősszel az Egyesült Államok északkeleti partjáról, Massachusetts á\\ambó\ érkezett levél a feldebrői polgármesteri hivatalhoz. Ebben a Boston környéki magyarok lelkes csoportja pályázattal nyújtható segítséget ajánlott fel a településnek. Kristóffy Iván, a Massachusettsi Magyar Egyesület közösségi bizottságának vezetője örömmel nyugtázta, hogy Feldebrő jelentkezett a pályázatra. Hivatalos válasz egyelőre még nem érkezett, de a helybeliek bíznak abban, hogy munkájukat kedvezően bírálják el a tengerentúlon. Nyugdíjas-találkozó a füzesabonyi Petőfi téeszben Számvetés az elmúlt esztendőről (Tudósítónktól) Megtöltötték a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet nyugdíjasai a városi művelődési ház nagytermét. A korábbi évek hagyományának megfelelően ugyanis találkozóra hívta őket a téesz vezetése. A kedvezőtlen időjárás sem tartotta vissza azt a 120-130 idős embert, akit a kilátástalan helyzet ellenére is érdekel a gazdaság eredménye, gondja, problémája és jövője. Antal László, a szövetkezet elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd tájékoztatta őket. „Az utóbbi időben egyre sűrűbben támadás érte a téeszeket lentről is, fentről is, s egyre több elnök kapta meg a „zöld báró” jelzőt, holott sokan erre nem szolgáltak rá” — mondta, majd feltette a kérdést: vajon meddig kell még tűmi ezt a sok megalázást, próbatételt? Mikor döbbennek rá végre az illetékesek, hogy csak akkor lesz hús és kenyér a magyar nép asztalán, ha a mező- gazdaság vetni fog, aratni, s elvégzi a reá háruló munkákat? A Petőfi Termelőszövetkezet tagságát, alkalmazottait is az jellemzi, hogy mindenki végzi a dolgát, az egyre növekvő terhek ellenére is. A gondok között említette a néhány év alatt háromszorosára emelkedett gázolajárat, mely a gépek és a szántó üzemeltetése miatt rendkívüli mértékben megdrágítja a termelést. Nem beszélve a 40 százalékos hitelkamatról, a 30-40 százalékos éves inflációról. Úgy véli — mondta —, hogy a továbbiakban az egyszerű újratermelésből már nem lehet megélni. Mindenképpen változtatni kell a jelenlegi módszeren. De ha úgy dönt a tagság, akkor továbbra is mint szövetkezet működnek tovább — természetesen más alapokon. Úgy ítéli meg — folytatta —, nem kell kitörölni még az emlékezetből is a „szövetkezet” jelzőt. A nehézségek között említette továbbá az elnök az idei kukoricabetakarítást, amelyet mintegy ezer katasztrális holdon kellett elvégezniük. Ez hatvan napot vett igénybe, s ez alatt az idő alatt mindössze egy napig nem esett az eső. Elképzelhető, hogy milyen próbatételt jelentett ez a betakarításban résztvevők számára, nem is szólva a költségekről. A búza a második legjelentősebb növény a téesz gazdálkodásában. Ezt 1500 katasztrális holdról takarították be jó minőségben, 5 7 mázsás átlagban. Az alacsony átvételi ár azonban nem fedezi a ráfordított költségeket. A másik jelentős ágazat a termelőszövetkezetnél az állattenyésztés. A korábbi magyartar- ka-állománynál a maximum 2 ezer literes tehenenkénti fejési átlagot érték el. Ma a feketetarka holstein-fríz fajta a 6013 literes átlagot tartja. A juhállomány a korábbi 848-ról 603-ra csökkent. A termelőszövetkezet eredményéről: 1987-ben 5,5 millió veszteség, 1988-ban 10 millió eredmény, 1989-ben 8 millió eredmény, 1990-ben 16,5 millió eredmény, és végül 1991-ben várhatóan mintegy 10 millió forintos veszteség. Ennek ellenére a vezetőség úgy döntött — hangzott el a továbbiakban —, hogy minden nyugdíjas tagnak 10 kilogramm lisztet adnak ingyen, ezt valamennyiüknek házhoz is szállítják. Az elnöki tájékoztató elhangzása után Sziklai János nyugdíjas szólt a „kor” jogán. Visszaemlékezett az első nyugdíjas-találkozóra, melyet akkor még ők szerveztek és hívtak össze. Elmondta, akkor úgy érezték, hogy a téesz az életük végéig megélhetést nyújt. Szólt arról, hogy kétkezi munkájukkal — sokszor emberfeletti küzdelemmel — rakták le az alapokat, amelyeket nem volna jó most szétverni. A sok rossz között talán jó is akadt: minden hónapban rendszeresen kaptak nyugdíjat a téesz tagjai is. Reményét fejezte ki, hogy továbbra is megmarad a háztáji ilyen vagy olyan formában, s nem fognak elfeledkezni a jelentős számú nyugdíjasról... Pólyák Pál Értékes régészeti gyűjtemény Mint arról beszámoltunk, a közelmúltban ünnepélyesen megnyitották Füzesabonyban a város és környéke régészeti gyűjteményeinek múzeumát Az európai hírű bronzkori — füzesabonyi kultúra néven ismert — tárgyakat bemutató tárlatot a Magvar Nemzeti Múzeum, az egri Dobó István Vármúzeum és az önkormányzat segítségével rendezte a város, ezzel is emlékezetesebbé téve a település fennállásának 730. évfordulóját. (Fot<5. MZS)
