Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 1. szám

HÍRLAP, 1992. január 2., csütörtök FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5 Quality Champignons Európa egyik legkorszerűbb gombatelepe Van új a nap alatt! Sőt, ámul- hat és bámulhat mindenki, aki ellátogat a kerecsendi gomba- komposzt-centrumba. Az ország­út mentén, Demjéntől egy pus­kalövéseire, a hajdani Álbert- major területén úgyszólván sze­münk láttára nőtt, illetve nő ki a földből és fejlődik gomba módra Európa egyik legkorszerűbb gombakomposzttelepe. A cég 1990-ben német tőke­bevonással és részérdekeltséggel alakult, és mintegy tizennyolc hónapig tartó, gondosan terve­zett és szervezett munkával már­is a világ gombaszakértőinek és -termesztőinek a figyelmét hívta fel magára. Mindez úgy, hogy az üzem menet közben épül és ter­mel egyszerre. Rácz József ügyvezető igazga­tó mielőtt bármit is mondana az újságírónak, elegánsan, nyugati módra bekapcsolja a videót, és lejátssza azt a negyedórás filmet, amely az ide látogató érdeklő­dők, vendégek számára készült. — Amit itt lát, uram, az már a nyugati csúcstechnológia. Mondanom sem kell, hogy meglepnek mind a filmen, mind a telepen látottak, és semmi két­ségem nem marad az iránt, hogy egy épülő, fejlődő exportüzemet látok, amely tízezer tonna gom­bakomposzt előállítására ké­pes. Az üzletemberek nem szíve­sen dobálóznak a számokkal, de Rácz úr ebben is kivétel, hiszen nem titkolja, hogy e rövid szüle­tési idő alatt az üzem 27 milliós értéket termelt. A német tőkebe­vonás, illetve a részérdekeltség következménye volt, hogy az üzem a legfejlettebb csúcstech­nológiát jelentő holland gépek­kel dolgozik, és a jelenleg is fo­lyamatban lévő fejlesztés után képes lehet arra, hogy három éven belül megkétszerezze a je­lenlegi termelését, és a gomba előállításához a legjobb minősé­gű komposztot biztosítsa. — Milyen a szakembergárdá­juk? — Szakembereink többsége évtizedes termesztési, illetve komposztkészítési gyakorlattal rendelkezik. Hét felsőfokú vég­zettségű szakemberünk van, így elektro-, vegyész-, gépész- és kertészmérnökök, az összes lét­szám 34. Az üzem vagyona most mint­egy ötvenmilliót ér, a németek ál­tal megvásárolt holland csúcs- technológia háromszázezer már­kába került. Impozáns látvány a gomba- komposzt-centrum központi épülete, ahol a komposztvizsgá- ló és a laboratórium helyezkedik el. A komposzt csúcshőkezelését és kondicionálását Hollandiá­ban gyártott és onnan ellenőr­zött komputerrendszer (Fan- com) vezérli. A modem és kom­puterrel vezényelt zsáktöltőgép egalizálja a töltősúlyt, ami a ter­melőknek számos előnyt bizto­sít. Ez a csúcstechnológiával el­látott üzem valójában a több év­tizedes múltra visszatekintő egri és Eger környéki tufapincékban termelt sampinyon-, illetve las- kagomba-tenyészetekhez bizto­sítja a legmegfelelőbb komposz­tot, az alapanyagot. Jelenleg mintegy száz hazai termelőt lát­nak el komposzttal, illetve vásá­rolják tőlük vissza a friss gombát. Hogy milyen az érdeklődés? Rácz József úr elmondja, hogy mind a komposztnak, mind a gombának van jelenleg is piaca, bár a lehetőségek a jelenleginél sokkal nagyobbak. Most a kül­föld, sőt, a nemzetközi szakte­kintélyek vetettek szemet ha­zánkra, és a Budapesti Kertészeti Egyetemen megrendezett világ- találkozó — amelyet várhatóan újabb is követ — megnövelte en­nek az üzemnek a szervezési és szaktanácsadói szerepét is. — Milyen a hazai gombafo­gyasztás? — A példák önmagukért be­szélnek: Nyugaton az egy főre eső gombafogyasztás — magas fehérje- és vitamintartalma, va­lamint egyéb előnyei miatt — 4 kg/fő. Nálunk 1 kiló körül van. — Sokan drágának tartják... — A világon mindenütt a hús árában jelenik meg a gomba, ki­véve a hazai piacot. A látottak és a hallottak alap­ján nem maradt kétségem az iránt, hogy ennek az üzemnek éppen úgy nagy jövője van, mint a pincei gombatermesztésnek, amely — a jelenlegi munkanél­küliség közepette — még inkább felértékelődik... Szalay István Nem panaszkodnak, a tartalomra ügyelnek Hasznos kezdeményezések a füzesabonyi „telepi” iskolában Nemegyszer megtörténik: két igazgatónak is címeznek levelet, olykor hivatalos iratot. Pedig Fü­zesabonyban a „ telepi” általános iskolának egyetlenegy vezetője van. Az intézmény — amely Te­leki Blanka nevét viseli — azon­ban két épületből áll. Az egyik egy kis kápolnával a Szihalmi út 32., a másik a Szabadság út 33. szám alatt. Talán ez a fizikai szét- váltság lehet megtévesztő... — A helybeliek nagy iskola­ként, illetve tornyos iskolaként ismerik a két részt — tájékoztat Kalina Mária igazgatónő. — Az utóbbiban van az a bizonyos ká­polna, ahová egyébként az el­múlt negyven esztendőben is jár­tak a környékről vasárnapi szentmisére az emberek. Azt a kis imahelyet tulajdonképpen egy függöny választja el a tante­remtől. Abban az épületben — amely különben az egyház tulaj­dona — négy tantermünk és egy szakköri foglalkozásokra hasz­nált,kisebb helyiségünk találha­tó. Ügy vélem, ma is jól együtt tudunk működni a füzesabonyi plébánossal. Mi taníthatunk ott, s ugyanakkor az órarendbe beil­lesztettük a hittanoktatást. Még­pedig oly módon, hogy ne késő délután legyen, tehát járjanak is azok, akik szeretnének. Emellett több alkalommal kérte már az egyház, hogy az énekkarunk lép­jen fel egy-egy rendezvényükön. A teremhiany persze, ebben a tanintézetben is gond. A nagy is­kolában például az ebédlőben is tartanak órákat. A tornaszobát a pincében voltak kénytelenek ki­alakítani. Ám még így is telente a folyosón edzik testüket a diákok, mert másutt nincs hely. Az üte­mes dobogás behallatszik az igazgatói és a tanári szobába. — A tárgyi feltételek sajnos, nem javultak — említi az iskola válaszott irányítója, megértve jelzésemet a tornaóra hangjai miatt. — Szeretnénk néggyel bő­víteni a tantermek számát, és kétségtelenül jó lenne egy tágas tornaterem is. Megvan ehhez az önkormányzat jó szándéka is, csak hát a pénz, az nagyon hiánya zik. Ez a beruházás legalább 70 millió forintba kerülne. Pályáza­tot nyújtottunk be, de szükség lenne az említett összeg 40 szá­zalékára. Amit elmond Marika, az per­sze, korántsem panasz. Ebben a tanintézetben inkább a tartalmi munka jobbításával igyekeznek segíteni magukon. Pedagógust eddig még nem bocsátott el a ve­zetés, s ez a továbbiakban sincs szándékában. A felszabaduló munkaerőnek inkább igyekeztek elfoglaltságot találni: vannak, akik a gyengébb tanulók rend­szeres korrepetálását végzik, mások pedig a jó képességű ta­nulók továbbképzéséért felelő­sek. Új megoldást vezettek be az idegen nyelvek oktatásában. El­ső osztályban félévtől nyelvi elő­készítőt tartanak a szaktanárok angolból és németből, második­ban már nyelvi szakkört, harma­diktól pedig az órarendben sze­repel a két tantárgy. A jövőben az eddigi kettő helyett heti négy­négy órában kívánják tamtam a nyelveket, s a végén alapfokú nyelvvizsgát is tehetnek a gyere­kek. — Kilenc szakkörben próbál­f áthatják tudásukat, tehetségű­ét még a diákjaink — mondja érthetően büszkén Kalina Mária. — Ebben a sorban szerepel a ké­mia, a matematika, a rajz, a kör­nyezetvédelem, a számítástech­nika szakkör, továbbá a diák- sportkör keretében kosárlabdáz­ni tanulhatnak az érdeklődők. A helyi művelődési házzal közös a népművészeti körünk, amelynek foglalkozásait a parádi Somfai Ttbornévezeű. Tavaly december elején indult a néptáncosok szakköre a Vidróczki együttes táncosának, Szőregi Lászlónak az irányításával. Harmadik-ne- gyedik-ötödik osztályosokkal kezdtek, s a terv a későbbiekre, hogy majd a végzősök is vissza­járhatnak. Önálló hírforrásokról, infor­mációcserére szolgáló fórumok­ról sem feledkeztek meg a füzes­abonyi „telepi” iskolában. Ha­vonta jelenik meg Locsi-fecsi címmel az iskolaujság, amelyet Fejes Ildikó magyar-történelem szakos tanár segítségével a tanu­lók írnak és szerkesztenek. Heti egy alkalommal jelentkezik az is­kolarádió adása. E hírmondó műsor összeállításában Lakos Sándomé magyar-orosz-német szakos pedagógus a partnere a nebulóknak. Ahhoz, hogy a diákok való­ban jól érezzék magukat „máso­dik otthonukban”, a tantestület harmonikus összmunkája is szükséges. Ennek biztosítására szolgál a hagyományos iskola- szerkezet megváltoztatása is, amiként azt az igazgatónő ma­gyarázza: — A pedagógusok különböző munkacsoportokat alkotnak. Külön közösségbe tartoznak az alsó tagozatosak és a napközis nevelők. Ugyanígy egy csoport­ban dolgoznak a társadalomtu­dományokat felölelő tantárgyak, nem különben pedig a termé­szettudományi, valamint a mű­vészeti és esztétikai tárgyak ok­tatói. Kicserélik tapasztalatai­kat, meghatározzák az együttes tennivalókat, így kellőképpen átlátják egymás munkáját, to­vábbá azt is, miben és hogyan igazítsák tanmenetüket azért, hogy a gyerekek minél több hasznos es szükséges ismeretet sajátíthassanak el. A füzesabonyi oktatási intéz­mény — mint láthatjuk — nem sorolható még a közepes feltéte­lekkel bíró iskolák közé sem. Mégsem panaszkodással töltik idejüket, hanem azon gondol­koznak, hogyan formáljak jobbá tartalmi munkájukat — a diákok hasznára. S ez kétségtelenül kö­vetésre méltó... (-lay) A Csörsz-árok titkai Mottó: „Eleink olyan erődöt ásának, amelynek árkai és földvárai megóvák őket a veszedelmek­től...” Árpád idejéből valók azok a feljegyzések és írások, amelyek a Duna-Tisza közén végighúzódó „erődökről” szólnak. Ä legko­rábbi oklevelek Óriások Árka vagy Ördögbarázdaként emle­getik. A Tárnától Dormándon át a Tiszáig nyúlik az északi ág, amelynek eredetét, tulajdonkép­peni rendeltetését aligha ismer­jük. A XVI. századbeli Székely István véleményét elfogadva „ Csörsz ” király maga készítette Európa egyik leghosszabb és legbonyolultabb védelmi rend­szerét... Ám ki gondol most a tűnő évezredekre, amikor a januári szél nyüszítve kavarja a havat, embert, állatot próbára téve. Holló Óttóval, a terület mezőőré­vel rójuk gyalogosan a kilométe­reket, színes fácánkakasok buk­kannak fel előttünk, szürke tyú­kok keresnek védelmet a csip­ke-, kökény-, galagonyabokrok alatt. — Üresek az etetők! Az idei tél próbára teszi az apróvadakat és az errefelé kó­borló őzeket, szarvasokat, vad­disznókat egyaránt. Menekvés számukra a Csörsz-árok, amely­nek mélyén mindig akad búvó­hely. — A vadásztársaságok nem feledkeznek meg a vadakról... Nyúl ugrik ki a védelmet nyúj­Több olyan kiadvány, levele­zőlap, prospektus jelenik meg napjainkban, amely a falusi tu­rizmust, az eddig rejtve maradt üdülési lehetőségeket, látnivaló­kat népszerűsíti, propagálja me­gyénk községeiről, tájairól. A Kőzép-Tiszavidéki Intéző Bi­zottság Tisza-tó című 8 oldalas, színes fényképekkel illusztrált, kisméretű újságja legutóbb há­tó tövisbokorból, a nyárasból di­ószemű őzek bámészkodnak: erős a szél, nem döntötték még el, hogy akiket látnak, azok bará­tok vagy ellenségek... — Honnan kerülnek ide a szarvasok? Holló Ottó hajdan itt élt csa­ládjával együtt a Ficsor-tanyán, több kémény is füstölt akkortájt errefelé, ám most kihalt a tájék, a faluba költözött mindenki. — Az erdőben — a Bükkben, a Mátrában — túlságosan zavar­tak — mondja. — Nyaranta, ami­kor szárba szökken a búza, fel­növekszik a kukorica és a napra­forgó, biztos menedéket találnak itt, végül sokan közülük itt is ma­radnak. Disznó is kerül, de az őzállomány minősége jobb az er­dei őzekénél... A hátunk mögött traktor dü­börög, a vadásztársaságok gépei hozzák az eleséget, talán éppen az utolsó pillanatban... Sétánk régi emlékeket idéz, sok-sok közös fácán-, nyúlbefo- gást, vértelen vadászatokat, ami­kor a Csörsz-árok előtt húztuk ki a hálót... Nyargal az üres tájon a januári szél, varjak gyülekeznek az alföl­di erdők fáinak kopasz gallyain, távolról különös hangok hallat­szanak. — Kálban delet harangoz­nak... rom nyelven jelent meg, a „Dél- Heves” (Süd-Heves, South-He- vesí című prospektus — a megyei önkormányzat gondozásában. A térképpel, fotókkal ellátott kiad­vány Poroszló, Erdőtelek, Sarud, Heves, Tárnáméra, Tiszanána és Kisköre jellegzetességeit, törté­nelmi múltját ismerteti. A képen a jellegzetes poroszlói tájház lát­ható. Rendőrségi ügyfélfogadás A Füzesabonyi Városi Rend­őrkapitányság munkatársa min­den csütörtökön 13-16 óráig igazgatásrendészeti ügyek inté­zését végzi a poroszlói polgár- mesteri hivatal tanácskozóter­mében. Az ügyfelek elsősorban a személyi igazolványokkal, út­levelekkel es gépkocsi-átíratá­sokkal fordulhatnak hozzá. T ömegsportverseny — Kompolton Kompok asztalitenisz-bajno­ka címéért versenyt rendeznek a helyi általános iskolában. A mér­kőző felek két korcsoportban, 21 év alatti, illetve feletti kategóri­ákban mérhetik össze ügyessé­güket. Férfiak és nők egyaránt indulhatnak egyesben és páros­ban. Nevezni Galambos László testnevelőnél lehet az általános iskolában. A mérkőzések janu­árban, minden kedden délután 5-től 8-ig tartanak. Géniusz-alapítvány A közelmúltban Füzesabony^ ban létrejött a „Géniusz Ifjúsági Alapítvány”. Ennek célja az, hogy támogatást nyújtson azok­nak a helyi fiataloknak, akik ki­emelkedő képességeik alapján felsőfokú oktatási intézményben tanulnak, és anyagi támogatá­sukra szükség van. Emellett az alapítvány célj ai között szerepel a fiatalok kulturált szórakozásá­nak finanszírozása is. Az alapít­ványhoz mindazok csatlakoz­hatnak, akik a célokat elfogad­ják, és azok megvalósításához bármilyen segítséget nyújtanak. Számlaszám: MNB 3359­98316.-yga inn Megjelent a Poroszlói Újság A Poroszlói Újság első évfo­lyamának harmadik száma jelent meg a napokban. Ebben Csomós László református lelkész és Ga- ló József római katolikus plébá­nos köszönti az ünnep alkalmá­ból az olvasókat. A lapban hely- történeti emlékekről ír Kovács Károly és a szerkesztő, Váraljai István. Az általánps iskolában folyó nyelvoktatásról, az idősek­ről való gondoskodásról, a leg­utóbbi képviselő-testületi ülés­ről, a vadászok gondjairól, ag­rárkérdésekről, sportról is be­számol a Poroszlói Újság. Űjlőrincfalvi fejlesztések Örömmel nyugtázta az újlő- rincfalvi képviselő-testület, hogy reményeken felül sikerült az el­múlt evben finanszírozni a fej­lesztési feladatokat. A különbö­ző pályázati rendszereken, illet­ve az önhibájukon kívül hátrá­nyos helyzetbe került községek­nek adott támogatásból több ut­ca burkolatának javítását elvé­gezték, sor került az elektromos hálózat bővítésére, az óvodai vi­zesblokk elkészítésére, a község­háza környékének rendbetétele­re, fűtéskorszerűsítésre és a bel­vízelvezető rendszer kiépítésére. Dél-Heves bogácsi — áob’iüfefiá A Mi a lakosság véleménye? Feldebrői kérdések Érdekes levelet kaptak Feldebrő lakosai Kele­men József polgármestertől a karácsonyi és az újévi ünnepek között. Ebben azzal a kéréssel fordult a helyiekhez a falu első embere, hogy a község fejlő­dése, a lakosság minél teljesebb igényeinek megis­merése, felmérése és kielégítése érdekében áldoz­zon néhány percet annak a kérdőívnek a kitöltésé­re, amelyet mellékeltek, hogy az azokra kapott vá­laszok áttanulmányozása után a település fejleszté­si terve elkészítésénél figyelembe vehessék. A levél 25 kérdést tesz fel. Nagyon érdekesek. Hogyan ítéli meg az önkormányzat eddigi tevé­kenységét, hogyan vélekedik a polgármesteri hiva­tal és személy szerint a polgármester munkájáról? Mit szólnának a gáz bevezetéséhez, tudnának-e sa­ját tőkével társulni egy helyi vállalkozásba? Azt is megkérdezik, hogy elviselhetőnek tartják-e az évi 1500 forint összegű kommunális adó bevezetését a beépített ingatlanokért? Mely állami, nemzeti vagy egyházi ünnep nagyobb szabású megünneplését tudnák jelenlétükkel is megtisztelni, és egyetérte- nek-e a helyi munkanélküliek helybeni közhasznú munkában való alkalmazásával, stb. Sok kérdésre várnak választ a közművelődés, a kulturális, az ok­tatási területről, valamint a közbiztonságról, a pol­gárőrségről, a szolgáltatásokról is. A kitöltött kérdőíveket január 7-ig várják vissza a községházára név és cím nélkül, ahol ezután meg­kezdik az értékelésüket. Holland komposztforgató

Next

/
Thumbnails
Contents