Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-06 / 4. szám

NEM TÜLEKEDTEK A BENZINKUTAKNÁL — AZ OK: CSÚSZÓS ÚT, SOVÁNY PÉNZTÁRCA HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. JANUÁR 6. HÉTFŐ HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA m. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Egy lap, amely a megye minden olvasójához szól! LEGYEN AZ ÚJ ÉVBEN IS ELŐFIZETŐNK! Eddig elmaradt a török roham Egyelőre még várat magára a hazatérő török vendégmunká­sok rohama az országhatáron, de az is lehet, hogy ezúttal teljes egészében elmarad. A BM Ha­tárőrség Országos Parancsnok­sága ügyeletesének vasárnapi tá­jékoztatása szerint az ország va­lamennyi határátkelőhelyén akadálytalan volt a személy- és a teherforgalom. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a várt­nál kevesebb vendégmunkás tért még haza Törökországból a ka­rácsonyi és az újévi ünnepeket követően. Január 11-én dől el a koalíció sorsa? A Független Kisgazdapárt ja­nuár 11-en tarja nagy választmá­nyi ülését, amelyen egyebek kö­zött arról döntenek: a párt azon­nal kilép-e a kormánykoalíció­ból, vagy jogai érvényesítésére haladékot ad a kormánynak — ezt jelentette ki határozottan szombaton Makón egy nagygyű­lésen Torgyán József. Pályázat leendő felszámolóknak Téli falurészlet Bodonyból, ahol a háziipar részlegében tíz-tizenkét idős asszony szövi az anyagba a szebbnél szebb mintákat. Munkájukat örökítette meg az 5. oldalon lévő képösszeállításban fotóripor­terünk. De beszámolunk a pétervásárai körzeti oldalon az Egercsehiben, Mátraderecskén, Nagyvis- nyón és Bátorban történtekről is. (Fotó: Perl Márton) Nem kelendő az államkötvény Az Országos Ta­karékpénztár tapasz­talatai szerint az 1991. október 15-e óta jegyezhető állam- kötvény forgalma más értékpapírhoz képest meglehetősen alacsony. Elsősorban azért, mert attól tar­tanak, hogy a csök­kenő infláció erősen lefelé mozdíthatja a változó kamatot. Hosszúnak tartották a kötvény 3 éves fu­tamidejét. Szóvá tet­ték azt is, hogy a fu­tamidő alatt, vagyis a 3 év letelte előtt ne­hézkesen juthatnak a befektetett pénzhez. A kötvényt elsősor­ban a tőzsdén lehet értékesíteni. Főként vidéken sokan féltek a tőzsdézéstől és a tőzsdén kialakuló ár­folyamtól. Az államkötvény forgalma a várako­zástól elmaradt. Az összes jegyzett papír névértéke több mint 346,5 millió forint. Az ügyfelek számára elsősorban a magas — 37 százalékos — induló kamat volt csábító, valamint az, hogy a letétbe helye­zéskor a takarék- pénztár névérték alatt 1 százalékkal ol­csóbban adja a köt­vényt. Ez utóbbival számosán éltek, az OTP-nél az összes jegyzés 83 százalékát ügyfélforgalmi szám­lára kérték. „Délibábos” kisgazdagyűlés Kálban ..Sürgető kérdés: mit keresünk mi Nem turistacentrum, nem is pernyetemető Vadaspark lesz a Nyugati bányából? Felszámoló — a fizetésképte­lenné vált gazdálkodó szervezet felszámolására kijelölt magán- személy, illetve gazdálkodó szer­vezet (ügyvédi iroda) — az lehet, aki a felszámolók névjegyzéké­ben szerepel. A névjegyzékbe csak pályázat alapján vehető fel az, aki megfelel a kormányren­deletben meghatározott összes feltételnek. A Magyar Közlöny 1991. évi 145. számában megje­lent pályázatot január 31-éig kell benyújtani a Pénzügyminisztéri­umhoz az előírt formában. Halált hozott a gyertyaláng Január 4-én a reggeli órákban halálos kimenetelű tűzeset tör­tént Kunszentmártonban, az Al­kotmány út 31. szám alatt. Az ott lakó idős házaspár egy égő gyer­tyával figyelmetlenül világított, amitől tűz keletkezett. Ennek so­rán elhunyt Vígh József né 79 éves asszony, férjé, a 80 éves Vígh József égési sérülést szen­vedett. A sérült mentésekor egy önkéntes tűzoltó is enyhe füst­mérgezést kapott. A becsült kár 200 ezer forint. A külfejtéses gépkolosszusok mohó vasfogai húsz évi küzde­lem után, 1989-ben felhagytak az Abasár és Visonta között elte­rülő Nyugati bánya művelésével. A hatalmas bányagödör nagy ré­szét időközben már feltöltötték, jelentős a már rekultivált, s a tée- szeknek visszaadott terület is. A fel nem töltött „gödör” azonban egyelőre meglehetősen rende­zetlen. Egy időben rebesgették, hogy az erőmű szeretné pernye- tárolóként hasznosítani, amely­hez azonban a területi vízügyi igazgatóság nem járult hozzá. Szó volt arról is, hogy nagysza­bású turistacentrumot alakíta­nak ki a környéken, ami még in­kább illúzió, mint reális elképze­lés. Néhány hónapja tereprende­zési munkák kezdődtek a bánya­gödör környékén. — Mi készül, mi lesz ezen a ré­szen?— kérdeztük Madai Lász­lót, a Mátraaljai Szénbányák Igazgatóságának illetékes osz­tályvezetőjét. — A bányaművelés befejezé­se után láttuk, hogy a gödör egyes részein a rézsűcsúszás ve­szélye fenyeget. Egy kármegelő­zési terv alapján a veszélyes ré­zsűket erősítjük meg elsőként, a továbbiakban pedig enyhe, tájba illő, erdős-ligetes lejtőket szeret­nénk kialakítani, amelyek lábá­nál barátságos, tiszta víztükör fo­gadja majd az erre látogatókat tíz-tizenöt év múlva. — Miért ilyen soká? (Folytatás a 3. oldalon) Hallgattassanak meg a bányászok is A LIGA és a munkástanácsok közös nyilatkozata A kormány rövid időn belül dolgozza ki objektív, a nemzetgazdaság tényleges szükségleteit tartalma­zó energetikai programját, ezen belül tegye egyértel­művé a szénbányászat jövőjével kapcsolatos elkép­zeléseit — szögezi le a LIGA Bányaipari Szakszer­vezeti Szövetsége és a Munkástanácsok Bányaipari Szövetsége közös nyilatkozatában. A bányász-ér­dekvédelmi szervezetek megértik az ipar korszerű­sítésének, ezen belül az energiaipar modernizálásá­nak szükségességét. Ez azonban semmiképpen nem történhet a bányászok érdekeinek figyelmen kívül hagyásával. A LIGA és a munkástanácsok bányászszerveze­tei követelik, hogy a korábbi kormányzati döntések miatt a szénbányászatot érintő és a gazdaságos mű­ködés megítélését lehetetlenné tevő adósságállo­mányt töröljék el. A nyilatkozat megállapítja, hogy a jövőben bányát bezárni, bányászattal összefüggő munkahelyet megszüntetni csak a helyi érdekvé­delmi szervezetekkel egyetértésben, megfelelő ga­ranciákat tartalmazó foglalkoztatási terv alapján le­hessen. Követelik továbbá a bányászbérek korábbi vá­sárlóértékének visszaállítását. A nyilatkozat meg­állapítja, hogy a 25 éves föld alatti munkaviszony után számított nyugdijat ne az 1991. január 28-án életbe lépett degresszív nyugdíjrendelet alapján számolják ki, mert az a nyugdíjba menő bányászo­kat szegénységre ítéli. Követelik, hogy az új bánya- törvényt csak a bányászatban érintett érdekvédelmi szövetségekkel történt egyeztetés után teijessze a kormány a Parlament elé. (MTI) Január 12-én Komáromban Ötödször Lakossági fórummal egybe­kötött választási gyűlést rendez­tek Oroszlányban. Komárom-Esztergom megye 3. számú választókerületének korábbi országgyűlési képviselő­je, Deák Sándor közúti baleset során életét vesztette. Helyének betöltésére tavaly négy kísérlet es történt a Bábolna-Kisbér- Oroszlány övezte térségben, ám járulnak az a megjelentek alacsony száma miatt mindegyik választási for­duló eredménytelennek bizo­nyult. A január 12-ére kiírt újabb, s immár ötödik fordulóban — a korábbi 10, 9, majd 3-3 jelölttel szemben — most egyedül Szűcs György önálló kisvállalkozó, az Ipartestületek Országos Szövet­ségének elnöke indul a mandá­urnák elé tűmért. Az eredményes válasz­táshoz viszont az kellene, hogy a mintegy 45 ezer választópolgár legalább egynegyed részben az urnák elé járuljon. A jelölt füg­getlenként indul a Keresztény- demokrata Néppárt, a Liberális Polgári Szövetség és más társa­dalmi szervezetek támogatásá­val. (MTI) diagnózis A skinheadek, a bőrfejűek száma — a rendőrségi adatok szerint — nem nagy, de ideológi­ájuk (a nacionalizmus, a faj- és idegengyűlölet, a cigány utálat), valamint a közbiztonságot fe­nyegető és az állampolgárok testi épségét sértő agresszív (garázda) magatartásuk annál veszélye­sebb. A bűnügyi krónikák sze­rint 1991-ben, főleg a főváros­ban, de néhány megyében is több olyan erőszakos cselekmény tör­tént, amelynek elkövetésekor a magukat skinheadnek valló fia­talok kisebb-nagyobb csoportja Magyarországon tanuló színes bőrű külföldi diákokat, illetve ci­gányokat bántalmazott. Áz Országos Rendőr-főkapi­tányság értékelése szerint a skin­headek táborának növekedésé­re, valamint támadásaik számá­nak emelkedésére tekintettel — a viszonylag magas felderítési arány ellenére is — újabb rend­őri, elsősorban a megelőzést szolgáló intézkedésekre van szükség. Ezek jelentős részében a rendőrök elméleti és módszer­tani segítséget kívánnak nyújtani az ifjúság nevelésére hivatott fel­nőtt társadalom tagjainak (szü­lőknek és pedagógusoknak) a rasszista, nacionalista és antisze­mita megnyilvánulásokat tanúsí­tó fiatalok hatékony nevelői ke­zeléséhez. (MTI) a koalícióban?” Beszélgetés Gerbovits Jenő alelnökkel Konzultatív értekezletet tartott a Független Kisgazdapárt szomba­ton Kálban, ahol az országos küldöttek, a megyei vezetőség tagjai, valamint a községi elnökök és titkárok beszélték meg a január li­re összehívott nagyválasztmány előkészületeit, s állásfoglalásukat a várható témákkal kapcsolatban. A „Délibáb” étteremben rende­zett megyei gyűlés — a helyiség nevétől eltérően — egyáltalán nem volt „délibábos” hangulatú, sőt: nagyon is reális értékelést végzett a kisgazdapárt országos és szőkébb hazánkbeli helyzetéről, mun­kájáról és feladatairól. A beszélgetéshez és a vitához jó alapot adott Gerbovits Jenő, az FKGP alelnöke, az Országos Parasztszövetség elnöke, aki részletesen szólt a pártpolitikai és érdekvédelmi kérdésekről. Mint bevezetőként megemlítet­te, többen vádolják azzal, hogy „nem Torgyán-párti”, s hogy számos esetben szembehelyez­kedik a pártelnökkel. „Nem va­gyok Torgyán-párti, mert nincs Torgyán-párt” — mondta erre. Csak kisgazdapárt van, amely­nek Torgyán József az elnöke. S miután ez nem kommunista párt — folytatta —, hogy „mindig mindenkinek mindennel egyet kell értenie”, vannak kérdések, amelyekben vitázunk az elnök­kel, de ez nem szembenállás. Á továbbiakban arról beszélt az alelnök — s ezt megerősítették a későbbi felszólalók is —, hogy véget kell vetni az „oszd meg és uralkodj”' elv alapján kialakult helyzetnek, s mielőbb tisztázni kell a „tizenkettek és a harminc- hármak” viszonyát, s parlamen­ti szereplésének megítélését. Ez ugyanis, hangoztatta, nem teszi lehetővé az egységes fellépést az egész országot értintő kérdések­ben, a döntések miatt később vi­szont az egész kisgazdapártot te­szik majd felelőssé. Törvényileg kell hát dönteni arról — kapcso­lódott ehhez egy hozzászóló —, hogy a párt visszahívhassa azo­kat a képviselőket, akik nem áll­nak ki politkája és döntései mel­lett. Vissza kell nyernie a pártnak — s elnökének — a mára kissé „megfakult” arculatát, s a pa­rasztszövetséggel kialakított kapcsolattal is erősíteni a tömeg­befolyását: a párté maradjon a politikai tevékenység, a szövetsé­gé pedig az érdekvédelem. Erre most — különösen az igénylőket sújtó kárpótlási törvény kapcsán — nagy szükség lesz, mert a kor­mány „továbbra is dedósnak tartja a parasztságot”, holott senkinek sincs joga becsmérelni, bántani és becsapni a földműves embert. (Folytatás a 2. oldalon) Svájci csúcstechnológia hazai vállalatoknál Megnőtt a vállala­tok igénye a magas színvonalú hajtás- technikai, lineáris- és méréstechnikai esz­közök iránt. Ezt bi­zonyítja az Uzitronik magyar — svájci ve­gyes vállalat, amely dinamikusan fejlő­dött az elmúlt egy év alatt. A cég magas színvonalú speciális hajtóműveket, kü­lönféle robottechni­kai, mechanikai és elektronikai eleme­ket, szervo motoro­kat forgalmaz Ma­gyarországon, tavaly nagy teljesítményű gépek működtetésé­re alkalmas hajtómű­veket adott el a Tungsramnak, a győ­ri Rába Célgépgyár­nak, és partnere a veszprémi Bakony Művek, valamint a székesfehérvári Vi­deoton Automatika Közös Vállalat is. A vegyes vállalatot két éve alapította a svájci Uzimex AG. és három magyar cég, a Prizma Tervező Szö­vetkezet, a Műszeri­pari Fejlesztő Válla­lat és a Technoimpex 10 millió forint alap­tőkével. Ennek 49 százaléka van svájci tulajdonban, az 51 százalékból pedig kismértékben — 3 százalékban a Tech­noimpex, a fennma­radó részből pedig egyenlő arányban a másik két magyar cég részesedik. A válla­latot azzal a céllal hozták létre, hogy csúcstechnológiával lássa el a magyaror­szági vállalatokat. Az Uzitronik teljes évi forgalmának 90 szá­zaléka — mintegy 50 millió forint — a sváj­ci tulajdonos által gyártott berendezé­sek értékesítéséből származik. (MTI) Rablótámadások spray-vel A BRFK őrizetbe vett egy 23 éves hevesi férfit, egy 29 éves sió­agárdi és egy 18 éves bodméri nőt, akik a Déli pályaudvaron egy vagonban január 4-én körül­belül hajnali fél négykor spray- vel szembe fújtak egy 25 éves, székesfehérvári zenészt és tőle 140 forintot elvettek. A sértett könnyű sérülést szenvedett. A BRFK ugyancsak spray-vel elkövetett bűncselekmény kap­csán őrizetbe vett egy 24 éves sa- jószentpéteri, egy 19 éves és egy 18 éves szeghalmi férfit, akik ja­nuár 4-én körülbelül fél kilenc­kor a Keleti pályaudvar területén egy expresszvonat első osztályú kocsijában spray-vel lefújtak egy 32 éves szíriai állampolgárt. Tőle 1500 márkát és az iratait elvet­ték. A sértett könnyű sérülést szenvedett. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents