Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-29 / 24. szám
HÍRLAP, 1992. január 29., szerda EGER ÉS KÖRZETE 5. Prospektusban kínálják Egert Kiskörétől a Kanári-szigetekig... Ha a külföldiek érdeklődése érezhetően mérséklődött is hazánk, megyénk iránt — a megszokottnál kevesebb „nyugati” turista volt ránk kíváncsi, a hajdani szocialista országokból pedig elmaradtak a csoportok —, és a belföldi vendégek száma sem nőtt, az Expressz Utazási Iroda és Bank kirendeltségvezetője, Nagy József azért 20 ezer ki- és beutazóról még mindig beszélhet Egerben, amikor a tavalyi esztendő forgalma szóba kerül. Ilyenformán a mozgás még korántsem jelentéktelen, lehangoló. A legkevésbé sem szegi kedvét a megyei iroda munkatársainak. — Jóllehet, cégjelzésünkből már hiányzik az ifjúság, a diákság emlegetése, s időközben bővült is a tevékenységünk — magyarázza a megyei kirendeltségvezető —, szinte változatlanul a fiatalok, elsősorban a tanulók az ügyfeleink. Valószínű, hogy kedvezményekre jogosító utazási igazolványuk nálunk történő kizárólagos árusítása is hozzájárul jelentkezéseikhez, de úgy tapasztaljuk: megszokott országjáró, tanulmányi kirándulásaikról sem nagyon akarnak lemondani. Főleg az egy-két-három napos túrák népszerűek most is a körükben, meg az ezekhez felkínált egyszerűbb, olcsóbb szálláshelyek, a táborok és kollégiumi szobák. Ugyanekkor a határainkon túlra igyekvők legalább 40 százalékkal apadt társaságában is többnyire az ifjabbakra számíthattunk akár az úgynevezett „bevásárlóutaknál”, akár a tengerparti — olasz, görög, spanyol — üdüléseknél. Ez utóbbiaknál persze, hadd említsem meg azt is, hogy voltaképpen csak az Olaszország iránti figyelem maradt meg igazán a külföldön is végbement nagy politikai, gazdasági változások miatt. Görögországba már a korábbinál jóval kevesebben indultak, míg Jugoszláviába egyáltalán nem kívánkoztak. Szerencsére az említettek ellenére is számottevő volt valutaeladásunk és -vételünk: bevételeinkben közel egyharmados részarányú. Új a munkánkban, hogy időközben — mint nevünk is utal rá — képviselői lettünk a Reálbanknak, tavaly tavasz óta vállalkozunk az American Expressz credit-kártyáinak kezelésére, és ismét foglalkozunk nemzetközi menetjegyek értékesítésével. Feltétlenül szükséges tevékenységünk ilyenféle bővítése, színesítése, hogy a szakmánkban is nehezebb időket biztosabban átvészeljük. — Hogyan készültek az idei évre, miként várják a következő szezont? — Még az ősszel hozzákezdünk 1992-es munkánk előkészítéséhez. Ennek során országos hálózatunk áprilistól októberig nem kevesebb, mint 800 szobát bérel Spanyolország tengerpartján, ahová — reményeink szerint — az idei olimpia és a világkiállítás kapcsán is bizonyosan felkerekednek majd vendégeink. Továbbra is úticélunk az olasz Riviéra, nem mondunk le Görögországról, sőt, talán tovább szélesítjük ajánlatainkat Korfu szigetén. Lehet, hogy hazai állapotainkat, az átlagos anyagi helyzetet tekintve talán kicsit illuzórikusaknak tűnnek céljaink, de ha például arra gondolunk, hogy még a Kanári-szigetekre is van legalább húsz érdeklődő megyénkből, s már januárban csak márciusra fogadhattunk ide jelentkezéseket — a pénzesebb utakat sem hagyhatjuk ki teljesen a számításainkból. Különben — természetesen — iparkodtunk elérhetőbb, olcsóbb helyeket is felkutatni, lekötni közönségünk számára. Ilyen az alpesi környezetű lengyel Grudek, amelynek mikroklímája légzőszervi megbetegedések gyógyítására is kiváló. Vagy — hogy közelebbit mondjak — az eddig is igen kedvelt Csehszlovákia, ahol 12 sítábor is fogadja csoportjainkat. Nyugati útjaink még a németek és franciák, illetve az újabb hollandok, angolok és svájciak, vagy a meglepetésnek szánt portugál ajánlat. Hagyományosabb körutazásaink, városnézéseink mellett előtérbe kerültek ajánlatainkban a szakmai, vásári programok, s nagyobb számban, mint eddig. A diákutazásnál szlovákiai vártúrákra gondoltunk, míg idehaza Kiskörén vízi- és horgásztábort szeretnénk, esetleg hozzájuk kapcsolható hasznos tanfolyamokkal. No meg Csillebércre, a Velencei-tóhoz, a Balatonra, Verőcére, a Szegedi Szabadtéri Játékokra, pesti színházi előadásokra hívogatjuk a fiatalokat. A nászutasokat pedig romantikus kastélyszállók csöndes, szép környezetébe. A külföldieknek külön prospektusokban kínáljuk Egert, Heves megyét, szüreti és lovas szórakozásra, illetve a gyógyvizekhez várva az érdeklődőket. Gy. Gy. Szeptembertől új szak a tanárképzésben Katedráról — a környezetünkért... Beszélgetés dr. Kárász Imre főiskolai tanárral Érvek és ellenérvek csaptak össze azokon a szakmai megbeszéléseken, konferenciákon — többek között Kazincbarcikán, Felsőtárkányban —, amelyeken arról esett szó: miként illeszthető be a környezetvédelem a pedagógusképzésbe. Egyes megítélések szerint nem kell külön témaként oktatni a környezet- és természetvédelmet, hiszen ez minden tantárgyban — lásd például: ének, fizika, magyar, földrajz — „megközelíthető'’, csupán a tanár hozzáállásán múlik. Mások úgy vélték — nem tagadva az előző érv igazságát —, kellenek azok a pedagógusok, akik „szakemberként” szólnak a katedráról Földünk, közvetlen életterünk, természeti környezetünk gondjairól, megóvásának lehetőségeiről. S akik — mintegy „kovászként” — ösz- szefogják egy-egy tantestület ilyen irányú nevélőtevékenysé- gét. Az utóbbi vélemény megfogalmazói közé tartozik dr. Kárász Imre, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tanára, aki arra kapott megbízatást, hogy szervezze meg a növénytani tanszék keretében a környezetvédelmi csoportot, egyben egy új szak szeptemberi indítását. — Miként épül be ez a szak a főiskola képzési rendszerébe? — Nem új keletű az elképzelés, hogy olyan tanárokat képezzenek a hazai felsőoktatásban, akik a jövőben el tudják látni az iskolai környezet- és természet- védelmi nevelési feladatokat. Akik nem csupán a biológiai ismereteikre támaszkodva szólnak ezekről a fontos kérdésekről, hanem valóban szeretik is a természetet, s közel is állnak hozzá... Három főiskolán — Szegeden, Nyíregyházán és Egerben — indulhat be a képzés 48 hallgatóval, nálunk kétszer 12 fős csoporttal. A szakalapítási kérelemhez az intézmény legmagasabb fóruma, a Főiskolai Tanács hozzájárult: mind szakembergárdával, mind technikai felszereléssel rendelkezünk, így mód van arra, hogy az alap- és speciális tárgyakat, valamint a gyakorlati képzést megfelelő szinten ellássuk. Mi több, olyan terveink is vannak, hogy később egy önálló ökológiai és környezetvédelmi tanszéket hozzunk létre, esetleg — az intézmény egyetemmé válásakor — a lehető legmagasabb szintű szaktanári diplomát adjuk a hallgatók kezébe. S elképzelhető majd a nappali oktatás mellett a posztgraduális képzés a már gyakorló pedagógusok részvételevei. — Ennek ellenére sokan még mindig úgy látják: az általános iskolákban egy helyi mezőgazdász, erdész, vadász is átadhatja a kisdiákoknak a természet szere- tetét, védelmének alapismereteit... — Ebben is van logika, azonban ellene szól, hogy ezek a szakemberek csupán egy-egy szeletét ismerik ennek a világméretű roblémakömek, amit — mondatjuk így — környezeti kulturáltságnak tartanak. Ez az oktatói feladat sokkal összetettebb ismereteket kíván, mellette olyan speciális pedagógusi készséget, amellyel hatni tud a legfogékonyabb korosztályra a környezetbarát magatartás kialakításában. — Hány generációnak kell felnőnie ahhoz, hogy természetes igénnyé váljék ez a szemlélet? — Amennyiben az első évfolyamokról igazi természetvédő szakemberek, környezetünkért valóban tenni akaró és tudó pedagógusok, illetve közigazgatási ügyintézők — mert ilyen tevékenységre is lehetőséget ad majd a diplomájuk — kerülnek ki a főiskolákról, akkor ez a szemlélet- váltás már a következő tizenéves generációnál, illetve rajtuk keresztül a szüleiknél jelentkezhet. — Említette, a képesítés nemcsak a tanári katedrára érvényes... Nem tartanak attól, hogy a termelő ágazatok „ elszipkázzák ” a frissdiplomásokat? — Ezekre a területekre külön szakemberképzés folyik például a veszprémi egyetemen, ahol a tervek szerint a környezetvédelmi szakon 58 tantárgyat oktatnak, szemben a mi tervezett 13 „törzstárgyunkkal” és a speciális kollégiumi kurzusokkal. Nem kívánunk hát versenyre kelni az egyetemmel, de ha mégis elcsábítják a végzett hallgatóinkat, az két dolgot jelez: egyrészt, hogy valóban nagy szükség van a környezetvédőkre, másrészt pedig, hogy nívós képzésben részesülnek nálunk a tanárjelöltek... Mindenesetre szeretnénk, ha a pedagóguspályán maradnának, illetve az ónkormányzatok környezetvédelmi tevékenységét segítenék valamennyien. Ennek megfelelően a mi oktatásunknak is más lesz a hangsúlya, mint a környezetvédelmi mérnökök egyetemi szakképzésének... — Végül is, mit tanulnak majd az új szak egri hallgatói? — Az természetes, hogy képzett pedagógussá váljanak, egy tanári szak — ez most a biológia, később azonban lehet kémia, fizika, földrajz, esetleg idegen nyelv — mellett készülnek a környezetvédelemre. Átfogó képet kapnak egy összefüggő rendszerről: ismereteket kapnak a téma kémiai, fizikai, geológiai, biológiai vonatkozásairól, a környezetvédelem és a jog, a társadalom viszonyáról, a helyi és a globális természetkárosodás megelőzésének lehetséges módjairól. A speciális kollégiumi keretek között „ bú várkodnatnak "például a hidrobiológia, az ornitológia-madárvédelem, a tájrendezés vagy a természetgyógyászat témakörében. — Lehet, hogy ünneprontás, de óhatatlanul adódik a kérdés: a hazai környezetvédelem mai — hogy is mondjam, nem éppen lelkes — társadalmi és anyagi elismerése, megítélése ellenére nem túlzottan optimális mindez? Lesz-e elég jelentkező? Ne adj’ Isten, a felvételizők egy „ ha nincs más, ez is jó” szakként tekintik majd ezt... — Az országosan kiadott felvételi tájékoztatóban is egyértelműen jelezték: erre a szakra nem lehet átjelentkezni, mondjuk, ha valakit történetesen nem vesznek fel orvosira, akkor... Kémiából és biológiából éppen olyan szigorú lesz a felvételi, mint más szakokon. S ha nem „rohamoznak” meg bennünket a jelentkezők, nem feltétlenül szükséges két csoportot indítanunk. A lényeg: az elsők, akik ezen a szakon végeznek — bizonyítani akarják és tudják e képzés fontosságát és szükségességét... Szilvás István „Szeresd az erdőt...”, hogy ne legyen ilyen a döntőben Lapunk korábbi számában már beszámoltunk arról, hogy a Szilágyi-gimnázium alapítványa matematikaversenyt hirdetett általános iskolások részére. Céljuk volt a rendezvénnyel: felkutatni a tehetségeket. Az első fordulón csaknem 400-an vettek részt a megye oktatási intézményeiből. A legjobbak mérik össze tudásukat a holnapi döntőn, amelynek tétje nem csekély: a Szilágyi speciális matematika tagozatára felvételi nélkül juthatnak be a nyertesek, ezenkívül értékes tárgyjutalom vár az iijú győztesekre. Szakemberek az értelmi fogyatékosokról Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége Megyei Elnöksége pénteken délután két órakor tartja szokásos évi közgyűlését a Megyei Művelődési Központ dísztermében. A szakemberek beszámolnak az elmúlt év munkájáról, az idei esztendő terveiről. Émellett a résztvevők különféle problémáikra, kérdéseikre is feleletet kapnak majd. Az öt világvallás Ezzel a címmel hirdetett előadás-sorozatot az Egri Ifjúsági Ház. A holnap délután hat órakor kezdődő program témája az iszlám. A résztvevőket Soós Tamás ismerteti majd meg az iszlám érdekes, színes világával. Túra a természet- barátokkal A Bükki Vörös Meteor SE természetjárói vasárnap tizenhat kilométeres túrára váiják az érdeklődőket. A résztvevők Jakab Lajosné vezetésével a következő állomásokat keresik fel: Felső- tárkány, Stimecz-ház, Samassa- ház, Lökbérc. Az autóbusz 8.40- kor indul az egri állomásról. Yolt-e joga fellebbezni a svéd részvényesnek? A felszámolás továbbra is érvényes Szülőknek — a gyermekek továbbtanulásáról Lapunk január 16-i számában számoltunk be a Gear Csepel Autó Részvénytársaság egri gyárában tartott sajtótájékoztatóról, ahol Geiger Márton, az rt. igazgatótanácsának elnöke és őszi Sándor á\talános ügyvezető igazgató tájékoztatta a sajtó képviselőit a társaság múltjáról,Jelenéről és a közeli jövőről. Elhangzott az eseményen az is, hogy a budapesti Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal még a múlt év decemberében felszámolási eljárást indított a cég ellen. A megyei bíróság végzése szerint — ez december 31-én emelkedett jogerőre — a Gear Rt. fizetésképtelen, a felszámolási eljárás folyamatban van. A részvénytársaság jogtanácsosa ezt kifogásolta, sőt, az eljárás rendjét — miszerint őt a bíróság nem értesítette ki a végzésről — törvénysértőnek tartotta, s mint mondta, panasszal élt a Legfelsőbb Bíróságon. A cikk megjelenését követően többen is felkeresték — írásban, telefonon és személyesen — szerkesztőségünket, köztük Csi- kász Géza svéd üzletember, akitől a következőket tudtuk meg. — Mivel a cikkben szereplő, az igazgatótanács képviselői áltál előadott tények — enyhén szólva — hamisak, több megjegyzés személyemet sérti, ezért kertem újra szót. A 420 milliós segítség a „nagy” Csepel Autótól úgy zajlott le, hogy nekik volt olyan készletük, ami a mai napig eladhatatlan. Ézt forintra átszámolva kapjuk meg a már említett összeget. Nem vitás, ez akkor nagy sef ítséget jelentett, de mivel erté- esítnetetlen termékekbe építették be, így semmiféle haszna nem volt. Az akkori jegyzőkönyvekből is kiderült, hogy én tiltakoztam ez ellen. Szóvá tették azt is, hogy a válságmenedzselésem nem járt eredménnyel. Ennek egyik magyarázata az is, hogy az általam javasolt általános ügyvezető igazgató többször is keresztülhúzta számításaimat: a gépvisszatelepítések megindultak a Csepel Autóba, szorgalmazta a bérleti jogról való lemondást, aminek következménye, hogy a társaság értéktelenné válik. Nagyon bátor véleménynek tartom továbbá, ha bárki bírálja, illetve kétségbe vonja a Heves Megyei Bíróság döntését. Ezzel én nem tudok azonosulni. Visszataszítónak tartom, hogy azért, mert a végzés nem egyezik egyesek véleményével, megtámadjuk a bíróságot, amely se nem megkörnyékezhető, se nem lefizethető. Személyemet ezzel kapcsolatban sértik, úgy tűnik a nyilatkozatokból, mintha én a Heves Megyei Bírósággal összejátszanék. Ezért egy kultúrállamban komoly büntetés jár. Ha törvénysértés történt, azt csakis a bíróságon orvosolhatják. Ha ezt írásban nem jelezték, akkor ennek kijelentője becsületsértést követ el azzal szemben, akit törvénysértőnek mond. Biztos vagyok benne, hogy a megyei bíróság gondosan ügyelt minden részletre, mielőtt ezt a döntést meghozta. A részvénytársaság további sorsát illetően majd a felszámolási bizottság dönt, nekik kell majd eljárniuk a törvények értelmében... Az ügyben nyilatkozott a svéd részvényes jogi képviselője, dr. Novák Rudolf is. — Azért, mert a „megbízás alapján eljáró” jogász képviseleti jogosultsággal rendelkezik, még a cég törvényes képviselője is élhet ezzel, akár a gazdasági életben, avagy — jelen esetben — a bíróság előtt. Azt a részvénytársaságjogtanácsosa sem vitatja — nem is vitathatja —, hogy az rt. alapszabályzata alapján az igazgatóság egy tagja is jogosult törvényes képviseletre. Ézért a fellebbezésről való lemondás is jogszerű volt. A döntés ellen csak törvényességi óvással lehet élni... Telefonon kerestük meg a szanáló szervezet helyettes vezetőjét, Virágh Miklóst. — A miniszter a szanáló szervezetet december 31-én megszüntette — mondja —, és létrejött a REORG Gazdasági és Pénzügyi Részvénytársaság, amely üzleti alapon működő felszámolási szervezet. Mivel december 20-án még Csikász Géza mint az egyik igazgató szerepelt az rt.-ben, megtehette azt, hogy az APEH által kezdeményezett bírósági eljárás fellebbezési jogáról lemondjon. Persze, más kérdés, hogy december 16-án úgy határozott a közgyűlés, hogy januárban öncsődöt jelentenek be. A legfrissebb információim szerint dr. Fábián Erik István, a mee ci bíróság elnökhelyettese a ear Rt. jogtanácsosa által benyújtott „fellebbezésnek” nem adott helyt, így a felszámolás továbbra is érvényes, és a bíró úr a REORG Rt.-t jelölte ki erre a feladatra. Abban a pillanatban, amikor a közlönyben a felszámolásról szóló végzés napvilágot lát, felgyorsítjuk a munkát. Ettől kezdve a felszámolóbiztos rendelkezik csak döntési jogokkal, a gyár jelenlegi vezetése egyenrangúvá válik a dolgozókkal... A privatizációs csatározásban a legfontosabb kérdés, hogy a részvénytársaság 1200 dolgozója hogyan kerül ki — munkakönyvvel vagy anélkül — a hadakozásból. Megnyugtató — kaptuk az információt a Vasas Szak- szervezet járműgyártó tagozatának titkárától —, hogy az érdek- képviselet is figyelemmel kíséri a dolgozók sorsának alakulását, s azt szorgalmazza, hogy a végkielégítés összege ennél a cégnél is 4-16 hónap munkabére legyen. Szüle Rita A korábbi évekhez hasonlóan az egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban szeptembertől ismét négy első osztályt indítanak. Az intézménybe jelentkező tanulók szüleinek tájékoztatót rendeznek február 3-án, hétfőn délután öt órakor a gimnázium épületében (Eger, Kossuth Lajos u. 8., I. emelet 7-8. terem). Az új tanévtől a speciális angol és matematika tagozaton kívül úgynevezett humán osztály is gazdagítja a kínálatot. Ebben a kis közösségben magyart, történelmet, művészet- es zenetörténetet magasabb óraszámban oktatnak a nevelők. A középiskolában továbbra is várják a jelentkezőket az emelt szintű kémia-, biológia- és fizikaképzéshez is. A találkozó gyakorlati kérdésekben is segítséget nyújt a szülőknek, így például a jelentkezési lapok kitöltésének módjára, a tervezett felvételi vizsgák részleteire vonatkozóan. Vers- és prózamondók a megyéből Petőfi nevével fémfelezve A kiskőrösi székhelyű Petőfi Társaság már nem először hirdetett vetélkedőt középiskolások számára. A nagy magyar költő emlékét országos vers- és prózamondó versennyel kívánják megörökíteni. A jelentkezőknek először megyei döntőkön kell bizonyítaniuk előadó- művészi képességüket és Petőfi lírájában való jártasságukat. Hat verssel, illetve prózával kellett felkészülniük. Ezek közül egy mindenki számára kötelező: a Világosságot című költemény. Heves megyében negyvenhárom jelentkező akadt. A döntőt Egerben, a Dobó-gimnáziumban rendezik február 15-én, délelőtt 10 órakor. A verseny meghirdetői egységes szempontok szerint kívánják elbírálni a teljesítményeket, ezért a zsűri két tagja a Petőfi Társaságot képviseli (ők valamennyi megyébe ellátogatnak). A legjobbak tavasz- szal Kiskőrösön találkoznak majd.
