Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-27 / 22. szám

HÍRLAP, 1992. január 27., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3 Egészségügy ’92 Az egészségügy nagy változá­sokon megy át az idén. Holnap délután 4 órakor az érdeklődők első kézből hallhatnak ezekről. Egerben, a Megyei Művelődési Központban dr. Andréka Berta­lan, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára tart fóru­mot. A rendezvény házigazdája az MDF és a KDNP Heves me­gyei szervezete. Sirokiak tárlata Egerben Ma délután fél ötkor nyitják meg Egerben, a Forrás Gyer­mek-Szabadidőközpontban a Siroki Általános Iskola tanulói­nak, valamint művésztanárának, Borics Józsefnek a kiállítását. Az önismeret fontossága A Hatvani Városi Művelődési Központ szervezésében működő népfőiskola következő előadását ma délután öt órakor tartják. Ez alkalomból Pintér Tiborné, a he­lyi nevelési tanácsadó pedagógu­sa beszél az önismeret fontossá­gáról. Az említett népfőiskolái kurzus egyébként a múlt év szep­temberében kezdődött, és vár­hatóan júliusban fejeződik be. Borok versenyeznek Hevesen Az alföldi város művelődési központjában a hagyományok­nak megfelelően ma délután öt órakor borversenyt tartanak a helyi kertbarát kör tagjai. A há­romfős zsűri, melynek elnöke Bencsik József borász lesz, vár­hatóan több mint húszféle nedűt bírál el illat, szín és testesség alapján. Tehetséggondozó osztályt nyitnak Az Egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskola az 1992/93-as tanévtől tehetséggondozó nyol­cadik osztályt indít a matematika iránt érdeklődő hetedik osztályt végzett tanulóknak. Az érdeklő­dő gyerekeknek és szüleiknek február 7-én, délután négy óra­kor részletes tájékoztatást tarta­nak az iskolában, a Rákóczi út 2. szám alatt. Vámpótlék külföldi cementekre Átmeneti intézkedésként egy évig kilencszázalékos vámpótlé­kot vetnek ki a külföldről érke­zett cementekre. Erről értesül­tünk a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumától. Mindez megyénkben érinti a Bél­apátfalvi Cement- és Mészmű Részvénytársaságot is. Színpadon: A Pál utcai fiúk Ma délután három és öt óra­kor lesz Gyöngyösön a Mátra Művelődési Központban Mol­nár Ferenc közkedvelt művének, A Pál utcai fiúknak a színpadi bemutatója. A két ifjúsági elő­adást a budapesti Harlekin Szín­pad művészei játsszák, s a kö­zönség a gyöngyösi, illetve a vá­ros vonzáskörzetében levő tele­pülések általános iskolásaiból verbuválódik. A ligniterőműröl — Bükkábrányban Az ország energiapolitikájá­nak kialakításáról, a külfejtéses bányászat és egy leendő új lignit­erőmű működtetéséről tartanak szakmai találkozót szerdán Bükkábrányban és Visontán dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter, valamint az ágazatban érintett szakvezetők részvételé­vel. Szó esik majd többek között a Mátraaljai Szénbányák, vala­mint a Gagarin Hőerőmű eddigi munkájáról, és véleményt cserél­nek a további energetikai hasz­nosítás lehetőségeiről is. Díjnyertes alkotások a könyvtárban A Bródy Sándor Megyei Könyvtár gyermekrészlege pá­lyázatot hirdetett Versillusztráci­ók címmel. A díjnyertes alkotá­sokból a központi könyvtárban kiálh'tást rendeznek. Ezt ma dél­után négy órakor nyitják meg az aulában. Az eseményre a szülő­ket, az érdeklődőket várják. Gyöngyös A pályázatokat márciustól nyújthatják be Indulatok a lengyelpiac körül Kedvezményes hitel mezőgazdasági vállalkozóknak Annak ellenére, hogy Gyön­gyösön igencsak vitatkoztak a kertmozi lengyelpiacának bezá­rása mellett és ellen kardosko- dók, az érdekelt kereskedők tu­domásul vették a döntést, mely szerint át kell költözniük az Egri úti fedett, majd az új hely közeli, nyitott területére. Az elmúlt na­pokban igen sokan keresték fel az új piacot.-Gondoljuk, a vásár­lók is elszömyülködtek a látotta­kon. A kisebbfajta hodály olyan, mint egy jégverem, sehol egy WC, mellékhelyiség. Ecsegi Ferenc magánvállalko­zó-kereskedő nem kis indulattal kérdezte: „Itt nem kezelhetetlen a közegészségügyi állapot...?” Egy levelet nyújtott át, mond­ván: mellettük nem áll ki senki! A „gyöngyösi magánvállalkozó kisiparosok” nevében fogalmaz­ták. Érdemes az írásból idézni, azzal a megjegyzéssel, hogy a tel­jes terjedelmű közlésre mi nem vállalkozhatunk. „Hosszú idő óta folyik Gyön­gyösön az úgynevezett lengyelpi­ac, bevásárlóudvar engedélyezé­se vagy bezárása feletti vita... Már az 1991-es év elején elindult a szükségességére vonatkozó igényfelmérés, amit 1500 alá­írással, igenlő támogatással iga­zoltak a város és körzet választó- polgárai, a kiskeresetű, kis nyug­díjjal rendelkező emberek. Ama város képviseleti szervei — mind­ezt figyelmen kívül hagyva — to­Még nincs egészen egy eszten­deje, hogy Egerben második al­kalommal tartottak tudományos tanácskozást Erdélyről. Az 1991 áprilisi, nemzetközi visszhangot kiváltó konferencián elhangzott előadások rövidített változatát e napokban adták ki. A karcsú kö­tet sorrendben tartalmazza Mur- vay Sámuel, Beke György, Bor­bély Imre, Éva Mária Bárki, Kö­teles Pál előadását. Jogunk a szü­lőföldhöz címmel telies egészé­ben olvashatók Tőkés László Egerben elmondott gondolatai, továbbá Bálint-Pataki József, vább keresték az ellenérveket, ahelyett, hogy a közmegelégedést kiváltó egyezséget keresték vol­na.” A háromoldalas írás élesen bí­rálja a „lengyelpiacra” vonatko­zó döntést. Ezt megmutattuk — a „szólaltassák meg a másik fél is” elvén — Szilágyi Attila város­üzemeltetési igazgatónak, aki a témával kapcsolatban a követke­zőket nyilatkozta lapunknak: — Ez a piac nincs bezárva, ha­nem ellenőrzés alatt áll, illetve áttelepítettük. Az Egri út 28. szám alatti csarnok már az első hetekben szűkösnek bizonyult. Tudtuk mi is, hogy kicsi lesz, ha visszajönnek a lengyelek meg a románok. Ezért az üzemeltető Patina Rt. — nem árt tudni: a volt IKV — megnyitotta a közeli telephelyén lévő sportpályát. Megrendeltük az aszfaltozást, csak a jó időre várnak. Burkolt, portalamtott területen árusíthat­nak majd a kereskedők. El kell mondani azt is, hogy eddig a be­vételt nem a piacra fordították.... Mi itt most valóban a nulláról in­dultunk. A bevételt szeretnénk fejlesztésre fordítani. Köteleztük a Patinát arra, hogy csak a piacra fordíthatja a pénzt, az üzemelte­tésből befolyt összeget. Isten ments bezárni a használtcikk-pi- acot, mert vannak kiskeresetűek, kisnyugdíjasok, de a csencselést meg kell szüntetni Gyöngyösön. (korcsog) Székelyhídi Ágoston, Konthur Bertalan és Sebestyén Teleki Ist­ván felszólalásai. A kisebbségi magyarság nemzetközi hírű kép­viselője, Duray Miklós és Bállá D. Károly tanulmányai is beke­rültek az összeállításba. A köny­vet Beke György és Pomogáts Béla szerkesztette, akinek Eger­ben el nem hangzott, de az alka­lomra írt értekezése Keleti Svájc címmel is olvasható a kötetben. Az Erdélyi Szövetség kiadásá­ban megjelent könyv bolti forga­lomban nem kapható, de a szö­vetségnél megrendelhető. Megyénkben is élénk érdeklő­dés kíséri a Földművelésügyi Mi­nisztérium által nemrég közzé­tett úgynevezett reorganizációs programot. Erről is szó esett azon az Egerben tartott fóru­mon, amelyen az új szövetkezeti, illetve az átmeneti törvényről esett szó. Az említett programot a kormány támogatja, ezért ked­vezményes kamatozású hitelek­hez juttatja azokat a vállalkozó­kat, akik a hamarosan megjelenő pályázati feltételeknek megfelel­nek. A tárca célja, hogy segítse a szövetkezetek tulajdonában levő termelési és állóeszközök mező- gazdasági magánvállalkozói hasznosítását. Ezért különbséget tesz a jelenleg állami és szövetke­zeti tulajdon között. Ennek oka, hogy míg az állami vagyon priva­tizálását ma már számtalan hitel segíti elő, addig a szövetkezeti tulajdon magánkézbe adását jó­val mostohábban támogatják. így a reorganizációs programban Nyolc (Folytatás az 1. oldalról) A térség munkaerőhelyzete egyelőre még nem kritikus, de már látható, hogy a jövőben problémák várhatók ezen a té­ren. A készülő tájanimációs terv rávilágít arra is, milyen munkaal­kalmat lehetne teremteni az adott településeken. — Kik vesznek részt ebben a komplex feltáró munkában? — A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem, a Kertészeti Egye­tem és az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola hallgatói már tavaly nyáron elkezdték az adat­gyűjtést tanáraik irányításával, amelyet az idén még folytatni fognak. Ezenkívül egy-egy té­makör speciális szakértője is részt vesz a munkában. — Mintegy ötven egyetemi­azok vehetnek részt, akik szövet­kezeti tulajdont szeretnének megvásárolni, és ehhez megala­pozott üzleti tervvel is rendelkez­nek. A kamattámogatás igény- bevételének feltételeit egyébként kormányrendelet szabályozza, amelyet még a múlt év végén a Magyar Közlönyben is közzétet­tek. Ä részletes tájékoztatás és a pályázati felhívás minden bizony­nyal februárban napvilágot lát. A kormány az említett hite­lekhez átlagosan 70-75 százalé­kos kamattámogatást kíván nyújtani. Az ehhez szükséges üz­leti tervet a programban résztve­vő és hamarosan megnevezendő kereskedelmi bankok, illetve pénzintézetek valamelyikénél lehet majd benyújtani. Fontos tudnivaló, hogy a bankok az üz­leti terveket a saját erőnek és a kért hitel fedezetének figyelem- bevételével bírálják el. Csupán akkor terjesztik az illetékes tár­caközi bizottság elé, ha a szak­mai követelményeknek megfe­főiskolai hallgató járta be a nyolc községet a múlt nyáron, rengeteg emberrel elbeszélgettek az éle­tükről — vette át a szót Visnyei Györgyi, az Egerterv generálter­vezője. — A kutatás tulajdon­képpen társadalmi, természeti és gazdasági vonalon folyik. Sokat várok például a falvak energiael­látásának vizsgálatától, ahol a szakértők mérlegelik majd a napenergia hasznosításának le­hetőségeit is. A program egyik fő vonala az idegenforgalom fej­lesztési lehetőségeinek felderíté­se, amely nagy teret engedne a falvak együttműködésére. Ez a program úgy kezeli a nyolc köz­séget, mint egymáshoz tartozó, egymást kiegészíteni képes, ösz- szetartozó tájegységet. — A tájanimációs tanulmány a jövő év végére várhatóan elké­lelnek. A programban egyéb­ként nemcsak magánszemélyek, hanem társas vállalkozók és — természetesen — a megszűnő szövetkezetek jogutód szervezetei is pályázhatnak. A kivétel csu­pán az, ha a megvásárlásra kerü­lő vagyontárgyakat mezőgazda- sági alaptevékenységre, élelmi­szer-feldolgozásra, vagy ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokra hasznosítják. Az elnyerhető kamattámoga­tás legfeljebb hét évre szól. A hi­telnyújtáshoz legalább 30 száza­léknyi magántőkére van szükség. Ám ez a rész nemcsak készpénz­ből, hanem termelési eszközből és épületből is állhat, sőt, elfo­gadják a máshonnan felvett és igazolt kölcsönt is. Egyébként a hamarosan megjelenő, részletes tájékoztatást követően a pályá­zatokat március 1-jétől lehet majd benyújtani az illetékes pénzintézetekhez. szül. Mi lesz a sorsa? — Az érintett önkormányza­tok rendelkezésére bocsátjuk to­vábbi hasznosításra — magya­rázta Ott László. — Jó alap lesz ahhoz, hogy a helybeliek kitalál­hassák: hogyan is boldogulhat­nának a legjobban? A Galga mente és a Cserehát településeinek tájanimációját követően mindkét helyen fej­lesztési és szaktanácsadói társa­ság alakult, mivel az érintett ön- kormányzatok —jó tapasztalata­ik nyomán — további konkrét megrendelésekkel látták el a munkában közreműködőket. Talán eljött az idő, hogy a tudo­mányok művelői munkájukat a mindennapok szolgálatába állít­sák. Molnár G. Krisztina Már a tavaszra készülnek... Erdély jelene és jövője (mentusz) mátraalji község jövőképe A januári fagyok ellenére is számos, munkában lévő géppel talál­kozhatunk megyeszerte. így például — amint arról korábban be­számoltunk — Hatvanban, ahol a fagyos földeket óriás munkagé­pek „szállták meg”. De ugyanezt tapasztalhatjuk a megye déli ré­szein is. Az igazi tevékenység azonban még legfőképpen a műhe­lyekben zajlik, ahol a nagy teljesítményű berendezéseket készítik fel a tavaszi „bevetésre”. így Tiszanánán is, ahol felvételünk ké­szült... (Fotó: Perl Márton) Az egri tévében Az egri városi televízió ma 12 órától délután 3 óráig az Agro- tévé szórakoztató magazinját is­métli meg. Este 7 órakor kezdő­dik saját programja, amelyben a Napról napra című összeállítás, a hét témájaként a közrend és a közbiztonság, illetve sport és reklám szerepel. Este 9-kor kez­dődik a HTV 30 filmje, az Ajak­rúzs című amerikai krimi. Szer­dán 7-től Eger tv-plusz műsor­ajánlatával kezdenek, majd 15 perc múlva az Asszonyok című francia filmvígjáték következik. Csütörtökön 16 órától kezdenek a Tévé Tv szórakoztató magazin- műsorával. Este 8-tól megismét­lik a hétfői adást, majd ismét az Ajakrúzs című krimi következik. Pénteken 6-tól a szerdai adást ismétlik, majd 20 órától ismét a Tévé Tv magazinműsora követ­kezik. Vasárnap délután 4 óra­kor pedig újból ismétlések jön­nek: 4-től a Tévé Tv csütörtöki adása, míg 20 órától a pénteki adása kerül újra képernyőre. Unom a Rendszert Nemcsak én unom a Rend­szert, hanem nagyon sokan má­sok is velem együtt. Mindazok, akik Gyöngyösön kapcsolatba kSülitek vele. Mert ez a Rendszer nem működik — jól. Arról van szó, hogy van egy Hatvanban székelő műszaki cég, amely évekkel ezelőtt elvállalta, hogy kiépíti a műholdas tv-prog- ramok vételi lehetőségét bizo­nyos összegért. Még kedvezmé­nyeket is ajánlott azoknak, akik erre rá vannak szorulva szociális körülményeik miatt. Nagy volt az öröm. Akkor még — nagy. Aztán jött a csalódás. A Rendszer egyre-másra nem mű­ködött kifogástalanul. Többet volt rossz a vétel, mint jó. Ha le­het, a magyar tévé műsora még rosszabb minőségben jelent meg a képernyőn, mint a külföldi. Hála ennek a Rendszernek, a képernyőn absztrakt ábrák vil- lódznak. Hol tenyérnyi széles csí­kok borítják be a képernyőt, hol széles, kockás ábrázolatok. Ezek m ögött pedigfelsejlik egy-egy arc vagy valami tájrészlet. Reklamáltunk egyszer, tízszer, százszor, de legfeljebb csak azt érték el a Rendszerrel megvert tv- tulajdonosok, hogy átmeneti időre kitisztult a kép. De ez az ál­dott állapot csak néhány napig tartott, aztán jöttek a csíkozások és a kockázások. Mindezért ráadásul még ha­vonta tisztes összeget is fizetni kell. Nagyon sokan visszasírják a mátraalji városban azokat a szép időket, amikor még a kékesi tv- adón keresztül jutott el hozzájuk a ragyogóan tiszta kép. Hiába, no, fejlődünk! Ma már van mű­holdas adás. Csak élvezni nem lehet — a Rendszer jóvoltából. Tessék mondani, hogyan le­hetne végleg megszabadulni ettől a sokat szidott, rossz Rendszer­től? (-ár) — Hohóhohóhohóhó! — üvöltötte, mintha égy dél-ame­rikai auka törzzsel egy osztályban végezte volna az iskolait, stúdiumból: — Dijat kel} fizetni! junk azonnal a zsebünk felé, amit a megszeppenés is siettet, nehogy Iekeverjén égy jókorát a vállalkozóemben Mert a s megjelenése egy pillanatra sem engedi feledtetni, ő a par­kolóőr, kukoricázni nem ildomos, ha már ide álltái a kocsid­| — őrzés nélkül van — mondja a vállalkozóember, amit első nekifutásra talán nem értünk. De vállalkozónk profi, más betők keh ^ RZÉS*NÉ L K Ü L. Azaz nem őreilTa koeőt", csak beszedik a pénzt, zsebre teszik, aztán ráfordítják par­lette fekvő áruház lebontására. így is van jól. Ám ekkor vizsgáljuk tovább a nyugtát, mert nagy hord­ciáját annak, amit politikusok, gazdasági szakemberek köz­keletűen csak így neveznek: a vállalkozás szabadsága. A vállalkozóember magánvállalkozó — jelzi a számla. Nem lesz karbantartás, korszerűsítés, bővítés, lebontás, ő kóló őrzése — jó üzlet. Bizonyos összeg fejében számlákat nyújt át,írbevételt nem osztja meg senkivel, így keletkezik résekért nem vállalja a felelősséget. — Egy órát maradok közöljük vele szelíden, nehogy hogy a számlán 15 forint szerepel egy óra parkolás fejében. — Egy húszas — válaszolja ő mogorván, de mi nehogy el­lugilUUlaallK niUgUIlKuI. V^lIUUKOtaaDurUI motion, Qt ul; Ilii bizalmaskodón veregessük meg a vállát, nyújtsuk át a pénzt, akár egy kis borravalóval tetézve, s mosolyogva intsünk bú- ----csúf:-------------------j-----■-----:-----■-----;----------'-----t-----j-----1-------------­— Viszontlátásra barátom, viszontlátásra!________________ — —I—————————i—Kovács Attila——

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents