Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-25-26 / 21. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. január 25-26., szombat—vasárnap Jelesebb évfordulók 1992-ben Az esztendő nyitányaként immár a harmadik esztendőben igyekszünk fölidézni szőkébb pátriánk jelentősebb évfordulóit. Az idő és tér tágulásával, úgy véljük, „kisha- zánk” határain túl is tekinthetünk a számbavétel során. Ennek jegyében készült e kis retrospektív ösz- szeállítás. — 25 éve: méltán korszakalkotó esemény volt, hogy Barnars professzor sikeresen végrehajtotta az első emberi szívátültetést. (E sorok papírra vetése idején érkezik a hír, hogy Magyarországon is végbement az első szívtranszplantáció.) — 50 éve: ez is a tudomány diadalának esztendeje volt: megkezdték a penicillin alkalmazását, Chicagóban elkészült az első atomreaktor s felfedezték a sztreptomicint... Magyarorzágon Kállay Miklós alakít kormányt, s diplomáciai utakon két évig kísérletezik Magyar- ország háborúból való „kiugrásával”, amikor is bekövetkezik az ország német megszállása. — 70 éve: október 30-án ötvenkilenc éves korában elhunyt Egerben Gárdonyi Géza. — 90 éve: jelent meg Egerben Vargha Damján irodalomtörténész, egyházi író, a cisztercita gimnázium tanárának „Régi vallásos irodalmunk” című munkája. — 100 éve: találta föl Edison munkatársa, Puskás Tivadar, a kiváló tudós a Telefonhírmondót s azt Budapesten üzembe is helyezte. Ekkor hunyt el Egerben Szvorényi József nyelvész, irodalomtörténész, pedagógiai és vallási író. 1849-től az egri cisztercita gimnázium tanára, majd 1869-től igazgatója volt. Verseket és tárcacikkeket éppúgy írt, mint értekezéseket és tankönyveket. Nagy érdeme, hogy sajtó alá rendezte Vitkovics Mihály és Szemere Pál összegyűjtött munkáit. — 125 éve: Mozgalmas esztendeje a tudománynak: Nobel A Ifréd előállítja a dinamitot s elkészül az első jól használható írógép. Megszületik a békesség: az osztrák — magyar kiegyezést tartalmazó törvényt a magyar országgyűlés megszavazza. Werner Adolf esztétikai író születésének éve. Az egri cisztercita gimnáziumnak előbb tanára, majd 1917-től igazgatója volt. — 130 éve: született a Borsod megyei Ónodon Werner Gyula író és politikus. „Az ő regénye” (1884) és „Farsang Weimarban” című regényei Egerben jelentek meg. — 150 éve: Robert Mayer megfogalmazza az energia-megmaradási elvet, s ekkortól alkalmazzák a narkózist az orvosi gyakorlatban. — 190 éve: Gróf Széchenyi Ferenc (István atyja) 15 ezer kötetes könyvtárat s kétezer kéziratát a nemzetnek ajándékozza, s ezzel megalapítja az Országos Széchenyi Könyvtárat. — 200 éve: hunyt el Egerben Szaicz Leó szervita hitszónok, teológiai író. Néhány évi megszakítással haláláig mint egri hitszónok működött. Szép erénye, hogy II. József germanizáló törekvéseivel szemben több nyelvészeti és történelmi munkában kelt védelmére a magyar nyelv ügyének. — 410 éve: több éves szolgálat után huszárhadnagyként utolsó esztendejét Egerben ekkor töltötte le Balassi Bálint. „Végek dicsérete” című költeményében énekelte meg az egri vitézek életét. — 440 éve: Eger várának török elleni diadalmas védelmét követően még az ostrom évének késő őszén Tinódi Sebestyén a városba látogat, hogy „Egervár viadaljáról” című énekéhez anyagot gyűjtsön. Kiss Gyula Félnek szülni Az utóbbi években „félházzal” működnek az orosz főváros kórházainak szülészeti osztályai. A Nyeza- viszimaja Gazeta közlése szerint tavaly Moszkvában az előző évhez képest tizenháromezer szüléssel volt kevesebb. Egy év leforgása alatt átlagosan harmadával csökkent a szülések száma, s ugyanakkor nő azoknak az asszonyoknak a száma, akik harmincéves koron túl vállalkoznak szülésre. A lap adatai szerint 1989-ben Moszkvában száz szülésre hetven abortusz jutott, 1990-ben viszont már kilencven. Nehezen szabadulunk meg az elhullajtott közhelyektől Mai közéleti, politikai nyelv- használtunk több jelensége és gyakorlata azt példázza, hogy valóban nehezen szabadulunk a közhelyszerű szókapcsolatoktól, jelzős szerkezetektől, nyelvi fordulatoktól és mondatoktól, amelyekben az üresjárat, a teijengős- ség, a szószaporítás, az elkoptatott, az elcsépelt, a semmitmondó, köntörfalazó kifejezések játsszák a kulcsszerepeket. Vannak közöttük olyanok, amelyek már nagyon ismertek, s újra és újra jelentkeznek mai egyéni és közéleti nyelvhasználatunkban egyaránt. Szinte viszolyogva halljuk és olvassuk, különösen a szakértői kerekasztal-beszélgetéseken, az intetjük, a riportok szövegrészleteiben, a sajtó hasábjain megjelent és feleslegesen szakszerűs- ködő politológusok, pszichológusok megnyilatkozásaiban. Jegyzetfüzetembe ezek a példák kerültek be, nap mint nap: hogy ne ragozzuk tovább; elvárásaink szerint; túldramatizáljuk a problematikát; orientált manipulálás; behatárolt kérdéskörök; beszabályozott nagyságrend; ugrott az elgondolásunk; egymásra nmeinek megjegyzéseink; még mindig leszálló ágban vagyunk; van kiút a gödörből; az alagútból stb. Napjainkban a közhelyek használatában új jelenségekkel is találkozhatunk. Megszaporodtak a hangzatos szólam, a kertelő, a szándékosan elködösítő bonyolultságra törekvések, a személytelenségbe menekülés, az egyes számban szerepet vállaló igealakok ritkulása. Mondataink a sanda közhelyek lerakódásaival terheltek. A mondatsorok, a szövegrészietek logikai rendje gyakorta ellentmondásba kerül, s a közöny, a közömbösség, a demagógiára való hajlam eluralkodik beszédeinkben, írásainkban. Nem véletlenül olvashatunk a sajtó hasábjain ilyen olvasói panaszt. ’’Zúg a fejünk a közhelyektől” (Magyar Nemzet, 1991. nov. 20.). Országos jelenség ez. Az újságok oldalait, a rádió, televízió adásait özönvízszerűén elárasztó hirdetések, reklámok szövegei telítve vannak elcsépelt divatszavakkal, érzelgős és üres szófordulatokkal, közhelyszerű felszólításokkal. Forduljon hozzánk! Kezdjük együtt! Öné a világ, ha velünk utazik, stb. A gyakran türelmetlen riporterek kérdéseinek szövegrészleteiben sok a közhely, s ezt a riportalanyok általában túl is teljesítik. Az ”úgy gondolom” közhely telíti a beszélgetés szöveg- részleteit. Nem tartjuk véletlennek, hogy éppen ezzel a közhely- lyel kapcsolatban olvashattuk ezt a sajtóbeli kritikai megjegyzést. „Az úgy gondolom közhely vírusa elsorvasztja a magyar megfelelőket. Véleményem szerint, hitem szerint, úgy vélem, meggyőződésem stb.” (Új Magyarország, 1991. nov. 23.). A riportalanyok mondataiban is elszaporodnak a közhelyszerűen szakszerűsködő kifejezések. Erre a tömör kérdésre: „Vannak tervei az áruféleségek bővítésére?”, a választ elhullajtott közhelyekkel megfogalmazott és hivataloskodó tónussal átszínezett szövegezésben adta meg a megkérdezett: „Bővíteni szeretném a választékot. Konkrétnak tekinthető olasz, osztrák, német sütőipari berendezések rövid határidős beszerzése. Ezen felül bármilyen — profilba vágó — egyedi igényt ki tudok elégíteni.” (Észak-Magyarországi Kereskedelmi Hetilap. Extra, 1991. nov. 7.) A rendszerváltással, a politikai, gazdasági és közéleti eseményekkel együtt járó sajátos nyelvhasználati jelenség, hogy egy-egy újszerűnek tűnő közhely mellett az elmúlt évek hivataloskodó nyelvhasználatát a mozgalmi nyelvnek a szándékos elkö- dösítés céljait szolgáló túlbonyolított mondatalkotását, öncélú bonyolultságát egyre gyakrabban használják fel köz- és politikai életünk szereplői. Csak egy példát ennek bizonyítására. „Úgy gondoljuk, hogy vannak, akik a politikai renszerváltás jellegzetességeit tekintve megfeledkeznek az elmúlt negyven év politikai életének, amúgy is bonyolult összefüggésrendszerével kapcsolatos viszonylatok újrafogalmazásáról. Pedig ebben a vonatkozásban is lépnünk kell, nehogy lépéshátrányba kerüljünk, ami önmagában véve is akadályt jelent Európába tartó népünknek.” Napjaink divatozó közhelyei között tarthatjuk számon a lépni kell, lépéselőny, lépéshátrány szavakat. Ma már „a gyermekcipők vonatkozásában is lépni kell”. Egy újságcikk címe is arra buzdít, hogy „próbáljunk alkotni, merni, továbblépni.”Nem véletlen tehát az, hogy e közhely- szerű nyelvi formák miatt egyre ritkábban halljuk és olvassuk a tenni, intézkedni, megoldani, törekedni, haladni, folytatni, tevékenykedni magyar szavakat. Legújabb közhelyszerű kifejezésünk, hogy Európába tartunk, európai mértékkel mérünk, európai szintre kell elérnünk, stb. Túl általánosítanak ezek a közhelyek, de reméljük, hogy fogalmi és használati értékük személyes jellegű érzékelésére is mind több alkalmunk adódik. Dr. Bakos József Kertész leszek Virágkötő-iskola Készül a vizsgamunka Virágkiállítások, disznó vényekkel kapcsolatos rendezvények egyik legnagyobb látványossága a virágkötők bemutatója. így volt ez az idei Flóra ’91 virágkiállításon is. A Magyar Virágkötők Szakmai Egyesülete által meghirdetett versenyen 12 iskola 47 tanulója és 17 felnőtt versenyző állt rajthoz. Köztük voltak a Heves megyeiek is, az Egri Mezőgazdasági Szakközép- iskola négy és a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ két tanulója. Ilyen sok versenyző még sohasem indult hazai rendezvényen, ami azt bizonyítja, hogy egyre többen érdeklődnek ez után a szakmai, illetve művészeti ág iránt. Miből áll egy ilyen vetélkedő? A versenykiírást az erre hivatott szerv végzi, jelen esetben a Magyar Virágkötők Szakmai Egyesülete. A szakirányú iskolák tanulóinak „Ádám és Éva” címmel karácsonyi hangulatú ajándékcsokrot kellett készíteni a kitűzött 60 perc alatt. A második feladat „Boldog karácsonyt!” kifejező, szabadon választott térkompozíció volt, amire 120 percet adtak. A két versenymunkának egymással szerves kapcsolatot kellett alkotni, hiszen azonos installációra helyezték. A versenyzők természetesen versenyszámmal indultak, nevük csak az eredményhirdetés után volt ismert. A felnőttek — akik többségükben néhány évvel ezelőtt még ezen iskolák tanulói voltak, vagy egyéb tanfolyamokon, virágkötő iskolákban tanultak — menyasszonyi csokrot és szintén „Boldog karácsonyt!” című térkompozíciót alkottak. Az értékelésnél a három főből álló szakmai zsűri a nemzetközi előírásoknak megfelelő pontozási rendszerrel bírált, aminek fontosabb előírásai a következők: külső megjelenés, forma, színhatás, technikai kivitelezés, eredetiség, ötlet. Ennek alapján alakult ki a sorrend, mi szerint az idei Flóra ’91 győztese a szentesi iskola tanulója, második a balatonfüredi, harmadik pedig a budapesti versenyző. Az az érdeklődés, ami a virágkötő-bemutatók iránt megnyilvánul, arra enged következtetni, hogy sokan kíváncsiak lennének rá, hol lehet ennek az ismeretnek birtokába jutni, hol lehet virágkötő szakmát tanulni. Több lehetőség is kínálkozik. A szakirányú középiskolákban tantervi anyag, ahol a többi szakmai ismerettel együtt tanulják. Vannak kifejezetten ennek a munkakörnek oktatására specializálódott oktatási szervezetek is, köztük a múlt évben alakult egri Flora Schola (virágkötő iskola). Folyamatosan szerveznek különböző szintű virágkötő tanfolyamokat, amelyek közül legnagyobb sikere a virágkötészet minden fontosabb területére kiterjedő, általános ismereteket (csokor, menyasszonyi csokor, koszorúkötés, vázadíszek, asztaldíszek) adó kurzusnak van. Ezenkívül speciális tanfolyamok is vannak, amelyek egy-egy témát nagyobb részletességgel tartalmaznak. A közeljövőben két ilyen speciális tanfolyam indul, egyiken a száraz- és selyemvirágokból készíthető kompozíciók elkészítését gyakorolják, a másikon pedig esküvői készítmények, menyasz- szony- és ajándékcsokor kerül sorra. Az érdeklődők a 36/11-849 és a 36/20-558-as telefonon kaphatnak bővebb tájékoztatást vagy a tanfolyam közvetlen helyén jelentkezhetnek (Eger, Széchenyi u. 23.). Minden hétfőn 3-5-ig. A legnagyobb, országos szinten is jegyzett virágkötő versenyre február 14-én, Valentin napján kerül sor, a Pesti Vigadó helyiségeiben. Programja: 10 órától virágvásár, virágkötészeti kiállítás, 11 órától virágkötészeti szakmai bemutó, este 19 órától Valentinból. V. Pénzes Judit Felújították a móri kapucinus templomot Ünnepi szentmise keretében áldotta meg a felújított móri kapucinus templomot Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök. A XVIII. században épített egyházi létesítményt a hívek adományaiból, valamint jelentős külföldi támogatással rendbehozták. Felújították az 50 méter magas torony 17 méteres tetőszerkezetét, s elvégezték az épület külső tatarozását. Minderre 20 millió forintot költöttek. Az egytornyú, rendkívül szép templom elődjét 1695-ben a Mórra települő kapucinusok építették át a Szent Kereszt tiszteletére plébánia templommá. Az épület az elmúlt évtizedekben alaposan megrongálódott, különösen a torony faváz szerkezete sínylette meg az idő pusztítását. Felújítása tavaly már elodázhatatlanná vált, s mivel egy osztrák — magyar vegyes vállalat személyében kivitelezőt is sikerült találni a nagy szakértelmet igénylő munkához, alig egy éve megkezdték a tetőszerkezet cseréjét. Új évköszöntő Báthory István most megjelent verseskötetéből idézünk: „Hagyd hát hinnünk, Újév, te annyiszor megújuló Véges s Végtelen” Folytatását lásd a rejtvényábra vízsz. 1., 35., valamint függ 25. sz. soraiban. Vízszintes: 1. Az idézet folytatásának első része (zárt betűk: G, E, B) 14. Női név 15. Életműködéshez nélkülözhetetlen hatóanyag (névelővel) 16. A Carmen zenéjének szerzője 18. Becézett Anikó 19. A sertés hímje 20. Még nem jár iskolába 21. A kén és a tantál vegyjele 24. Zárvány szélei! 25. Egyesült Arab Köztársaság, röv. 26. Dél-Korea fővárosa 27. Adójáról ismert hegy a Bakonyt ban 29. Tárgyat szekrénybe csukott 31. Nem távozó 33. Pulyka része! 35. Az idézet második része 37. Ilona becézve 39. Összevissza tép! 40. Japán város 41. Művészet — franciául 42. Házastárs lánytestvérének megszólítása 46. Ausztria és Franciaország gk-jele 48. Színművész, a Szomszédok c. sorozat egyik szereplője (Péter) 49. Nobel-díjas újind költő (Rabindranath) 51. ... Clarke (híres ausztrál futó volt) 52. Állóvizek 53. Talál 55. Rövidítés idegen számok előtt 58. ... King Cole 59. Színültig 60. Tenger — angolul (SEA) 62. Aranka becézve 64. A fal földre omlik 65. Sűrűn hulló nyári csapadék 68. Róma folyója Függőleges: 1.... Blues Band (Földes László együttese) 2. Olajbogyó 3. Becézett Gizella 4. Montand személyneve volt 5. Micsodát 6. Előadó, röv. 7. Helyrag 8. Ádám párja 9. A Föld legnépesebb országa 10. Ehető csiga jelzője 11. A lantán vegyjele 12. Cégek karbantartó részlege 13. Tárgyra utaló kérdés (2 szó) 17. Magnó- felvétel megszüntetése (névelővel) 21. Iskolai tantárgy 22. Gépkocsi 23. Nagyobb díszkert 25. Az idézet harmadik, befejező reize (zárt betűk: G, E, Ó, É) 26. A legmagasabb női énekhang 27. Káptalanhoz tartozó magas rangú pap 28. Gyermekjáték 30. Léha egynemű hangzói 31. Kézjelekkel kommunikál 32. Énekes tinisztár 34. Fojtó szagú mérgezőgáz 36. Az utcára kerget 38.... herceg (Borogyin operája) 43. Értelmes 44. Pan filmbeli társa 45. Győr páros betűi 47. Rettegés 50. Ennivaló 54. Úttörőkjel- szava 56. Régi iskolatípus 57. Szigetországi nép tagjai 59. A sivatag hajója 61. Helység Heves megyében 62. Menyasszony 63. Szó a Halotti beszédből 64. Életév — oroszul (LET) 66. Az ozmium vegyjele 67. Szelíd erdei állat 68. Törökország gk- jele.
