Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-25-26 / 21. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. január 25-26., szombat-vasárnap Gamszahurdia harcos támogatói Zviad Gamszahurdia meg­buktatott grúz elnök számos híve hajlandó letenni a fegyvert — kö­zölte az Interfax hírügynökség a kormányzó Katonai Tanács meg nem nevezett tisztségviselőjének tájékoztatására hivatkozva. Hír szerint megállapodás született Gamszahurdia Zugdidiben tar­tózkodó hívei és a Katonai Ta­nács képviselői között, hogy a fegyverletételre csütörtök éjfélig sor kerül. A Reuter jelentette: Gamszahurdia fegyveres támo­gatói megesküdtek, folytatják a harcot. Kapcsolat Kína és Izrael között Kína és Izrael pénteken nagy­követi szinten felvette a diplo­máciai kapcsolatokat. Az erről szóló közös közleményt Peking- ben írta alá Csien Csi-csen kínai külügyminiszter és szerda óta ott tartózkodó izraeli kollégája, Da­vid Levi. A Kínai Népköztársa­ság és Izrael között korábban so­hasem volt diplomáciai kapcso­lat. Jelentkezik a bolgár cár II. Simeon volt bolgár uralko­dó az alkotmányos monarchia mellett tett hitet. Szerinte egy ilyen monarchia megfelel az or­szága siralmas gazdasági helyze­te miatt a demokráciából kiáb­rándult bolgárok óhajának. Kazahsztán a világszervezetben Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön szavazás nélkül java­solta a közgyűlésnek, hogy vegye fel Kazahsztánt a világszervezet tagjai közé. Még ugyanezen a na­pon a BT átadta az új tagok felvé­telével foglalkozó bizottságának Örményország, Üzbegisztán, Tá­dzsikisztán és Kirgizia folyamod­ványát. Várakozások szerint a közgyűlés február végén kezdődő 46. ülésszakán mind az öt volt szovjet köztársaságot felveszik a világszervezetbe. Ellentmondó hírek a Duna eltereléséről Egymásnak ellentmondó érte­sülések jelentek meg az elmúlt napokban a magyar sajtóban ar­ról, milyen munkákat végez a csehszlovák fél Dunacsúny tér­ségében. Szlovák állítások sze­rint három műszakban dolgoz­nak azon, hogy saját területükön elterelve a Dunát, a víz egy részét az üzemvíz-csatornához, a bősi erőműhöz vezessék. Prágában ugyanakkor elhangzott olyan nyilatkozat is, hogy a magyar közvélemény semmiképpen se vegye meghatározó érvényűnek a területen dolgozó beruházó vállalat vezetőjének véleményét. A pozsonyi főkonzulátuson elmondták: arról, miféle föld- munkagépek milyen munkát vé­geznek Dunacsuny térségében, nincsenek információik, ám a Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaság kormányának a múlt év decemberi budapesti tárgyalásai után hozott határozata egyértel­mű: a döntés nem csupán a bősi létesítmény önálló üzembe he­lyezésének előkészítésére, ha­nem a munkák megkezdésére is vonatkozik. Sevardnadze jóslata Eduard Sevardnadze, a volt Szovjetunió utolsó külügymi­nisztere egy amerikai lapnak adott nyilatkozatában figyel­meztetett: a volt Szovjetunióban az egyre romló gazdasági körül­mények miatt elkeseredett állam­polgárok államcsínyt hajthatnak végre. Az USA Today-ban megjelent interjúban Eduard Sevardnadze úgy vélekedett, hogy jelen eset­ben népfelkelés következhet be. (MTI) (Újabb gondolatok a családi pótlékról...) volt. Megjegyzem, szakmailag magasabb összeget tartottam volna indokoltnak, na abból a feltétele­Nem kell különösebb magyarázat ahhoz, hogy nehezedő életkörülményeink közt különös figyel­met kell fordítani a hátrányos csoportokra. Ez ak­kor is igaz, ha lehetőségeink rendkívül szűkre sza­bottak. Sőt, ilyen helyzetben az apróbb, de hatéko­nyabb lépéseiének is jelentősége van. Szakmai körökben régóta vitatott a családi pót­lékjellege és funkciója. A közvélemény ebből keve­set értékelt, néha a félinformációk borzolhatják a kedélyeket és akadályozzák a normális munkát. így vetődött fel a családi adóztatásnak a kérdése, amely adópolitikai szempontból kizárólag pénzügyi szemléletből lehet indokolt, de csak akkor, ha mű­ködik a szociális rendszer. Ez azt jelenti, hogy csak akkor lehet bevezetni az adóztatást, ha a pótlék olyan mérvű, hogy képes megőrizni az eredeti funkcióját. Az utóbbi időben két módosító indítványomat fogadott el a Parlament, amelyek a családi pótlékra vonatkoztak. Az első: a gyermekkedvezmény fel­emelése 1300 forintra, egyértelműen alku kérdése Dr. Szabad Györgv Úr, az Országgyűlés, elnöke zésből indulok ki, hogy minden eszközzel meg kell kísérelni csoportok tömeges leszakadását. A családipótlék-törveny módosításánál — a ni, hogy az együtt élő szülők az eltartott gyermekek családi pótlekára együttes nyilatkozatot tehesse­nek. Módosításom azt a célt szolgálta, hogy az adóztatásban a szülők egészében igénybe tudják venni a gyermekkedvezmenyt. A pártok és frakciók feletti egyetértés ebben a kérdésben két dolgot je­lez. Szociális kérdésekben érzékenyebbé válik a Parlament, másrészt megtanulhatunk nem jogsza­bályban, hanem jogrendszerben gondolkodni. Ez a módosítás az első lépés a családban való gondolko­dás és gondoskodás felé. Lukács Tamás országgyűlési képviselő (KDNP) Módosító javaslat! Tisztelt Elnök Ür! A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról szóló 3751. sz. törvényjavaslat­hoz az alábbi , . ■. ■ ■ , modosito javaslatot terjesztem elő. A törvényjavaslat 1. paragrafusa helyébe az alábbi rendelkezés lép, és így az 1. paragrafus és a to­vábbi szakaszok számozása értelemszerűen változik. 1. paragrafus. A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény 4. paragrafusa szakasz az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki. (2) Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában van, a családi pótlékot — együttes nyilatkoza­tuk alapján — bármelyik szülő igényelheti, mégpedig a nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Indoklás A módosítás azt a feszültséget kívánja feloldani, amely a családban együttélők kötelezettsége és a személyi jövedelemadó rendelkezései között fennállhat. Budapest, 1992. január 20. Adóharcok Egerben (Folytatás az 1. oldalról) A nyugdíjas hölgy azt nem ér­ti, mi végre kell kommunális adót fizetnie az almári fabódéért? — Jó, jó — mondja —, elfér ott egy fekhely is, de se víz, se vil­lany, se fűtés. Ott tartjuk a moto­ros kapát, meg az ásót, a gereb- lyét. Aztán amikor meghallja, hogy Egerben mindössze csak hatszáz forint az évi összeg, bele­törődik. A nyugalmazott katonatiszt zöldségkereskedésbe fogott, még tavaly tavasszal, aztán vala­ki belerohant a kocsijába, s az to­tálkáros lett. Nemhogy haszna nem volt az üzleten, meg rá is fi­zetett. — Mi legyen az iparűzési adó­val? — tudakolja. Megnyugtat­ják. A bejelentést akkor is meg kell tennie, ha nem kell fizetni. — Jó, hogy jött! — mondja Bereczné a rendelkezésre álló néhány szabad percében, a „for­galomhoz” kepest példátlan nyugalommal. (A nyugodt te­kintet az embereknek szól.) — Egy férfi kellene ide! Ha ta­lálnak ilyen „utódot”! — utal ez­zel a terhelésre. — Egész bizto­san „ott fenn” nem mérték fel, amikor a gépjárműsúlyadó-be- szedést is az önkormányzati hi­vatalokra hárították. Mennyi ad­minisztrációs munkával jár ez, és pont akkor, amikor a helyi adó­kat is be kell hajtani? Képzelje csak el: először a (volt) tanácsi lakások bérlőinek küldtük ki a felszólítást, mert erről nyilván­tartásunk volt. Most mintegy hu­szonegyezer lakás adatait írják ki a kolléganőim a földhivatali te­lekkönyvekből, egyenként. Mindennek magyarázatául el­mondja, hogy korábbi tanácsi nyilvántartás a ’91. december 31-ig érvényes rendelet szem­pontjai szerint készült, s csak az adóköteles ingatlanokra vonat­kozott. Az adminisztrációs terheket nemcsak a számítógép hiánya fo­kozza, hanem az is, hogy minden adófajtát külön-különkell kezel­ni. Munkaszervezéssel igyekez­nek enyhíteni a terhelést, no meg két helyi középiskola diákjai is besegítenek. A közgazdasági há­rom, és a Gárdonyi két osztálya váltásban postázza a leveleket a hivatal pincéjében. így is „csúsz­tak” a határidőkkel. A nyomtat­ványok késése miatt átjavították a dátumokat. A kommunális (te­hát ház-, lakás-, telek-, garázs- stb...) adók bevallását nem janu­ár, hanem február 15-ig kérik. A tudnivalókat a helyi adókról külön kis füzetben rögzítették. Csaknem minden nagyvállalat kapott belőle, s ez az ügyfélszol­gálaton is megtekinthető. Ezért aztán az adócsoportvezető-nő furcsállja a legutóbbi városi köz­gyűlésen felszólalt képviselő vé­leményét. A városatya azt nehez­ményezte, hogy a tájékoztatás nem elég részletes, legalábbis a kiküldött felhívásokban nincs benne minden. Nem is lehet, hi­szen az információk az említett füzetben csaknem harminc ol­dalt tesznek ki. így aztán nem csoda, ha sokan eltévednek a jogi alapossággal megformált szöveg útvesztőiben. Az átállás a tanácsi adókról az önkormányzati adókra nem megy egyik napról a másikra. Sem a hivatalban, sem az állam­Ű ári fejekben. Nem hallgat- el egy másik tény sem, ami egyértelműen kiderüf az alábbi statisztikai adatokból. Bár Eger­ben (a többi városhoz képest is) csínján bántak a helyi adok mér­tékével, így is, ebből a forrásból jóval több bevételt tervezett az önkormányzat, mint korábban: Tavaly húszmillió folyt be adók­ból a város kasszájába. Ezerki­lencszázkilencvenkettőben — a helyi költségvetés tervezete sze­rint — összesen 82 millió forintra számítanak. Kommunális adó­ból nyolc-, iparűzésiből hetven-, s idegenforgalmi adóból négy­millióra. Énhez jön még a gép­jármű-súlyadó bevételének feíe, amely a rendelet szerint az ön- kormányzatokat illeti meg. Az aaócsoportvezető-nő min­dennap kénytelen szembesülni a valósággal. S bár minden erejük­kel a terv teljesítésen fáradoz­nak, ő maga is úgy véli, ez aligha lesz kivihető. Hiszen a vállalko­zók nagy részének nincs félmillió forint feletti bevétele, amely adóztatható, s a kisemberek kö­zül sokan kínkeservvel tudnak megfelelni a rájuk rótt állampol­gári kötelességnek. Jámbor Ildikó PIACKUTATÓ KFT. keres % KÜLSŐ MUNKATÁRSAT Heves megye területéről élelmiszerek, vegyi áruk és elektromos cikkek forgalmának felmérésére. (Nem eladási tevékenység!) Ajánlatunk: vállalati gépkocsi, napidíj és kedvező fizetés. Ha Ön 30 évesnél fiatalabb és érdekli az önálló munkavégzés, küldje el jelentkezését rövid önéletrajzzal és fényképpel együtt az alábbi címre: NIELSEN MARKETING RESEARCH KFT. Budapest, Nyár u. 32. 1075 ^ ______/ \ j r ITT A PRIVATIZÁCIÓ! ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Az Állami Vagyonügynökség megbízásából az Észak-magyarországi Tüzelő- és Építőanyag-kereskedelmi Vállalat kilenc üzletét 1992. március hónapjában árverésen értékesítjük az alábbi időpontokban és kikiáltási áron: Egység száma, címe: Üzletkör Kikiáltási ár (Ft) Privatizációs ktsg. (Ft) Tulajdonforma: Árverés napja: 1.215. sz. Rétság, Rákóczi u. 6. Tüzelő és építőa. telep 3.990.000,­300.000,­tulajdonjog márc. 5. 9 óra 2.315. sz. Kál, Kápolna u. 6. Tüzelő és építőa. telep 7.580.000,­500.000,­tulajdonjog márc. 5.10 óra 3. 320. sz. Apc, Kossuth u. 18. Tüzelő és építőa. telep 3.980.000,­300.000,­tulajdonjog márc. 5.11 óra 4.416. sz. Mezőcsát, Dózsa Gy. 58. Tüzelő és építőa. telep 7.990.000,­520.000,­tulajdonjog márc. 5.13 óra 5. 414. sz. Szikszó, Kassai u. 64-66. Tüzelő és építőa. telep 4.590.000,­350.000,­tulajdonjog márc. 5.14 óra 6.419. sz. Encs, Vöröshadsereg 15. Tüzelő és építőa. telep 5.780.000,­400.000,­tulajdonjog márc. 6. 8 óra 7.425. sz. Tokaj, Achim A. 49. Tüzelő és építőa. telep 6.990.000,­470.000,­tulajdonjog és béri. jog márc. 6. 9 óra 8. 323. sz. Hatvan, Hősmagyar 6. Házépítők boltja 1.990.000,­230.000,­tulajdonjog márc. 6.10 óra 9. 205. sz. S.tarján, Fürdő u. 5. Építőanyag-kölcsönző üzlet 990.000,­130.000,­bérleti jog márc. 6.11 óra A privatizációs költségre — melyet a kikiáltási ár magában foglal — nem lehet kedvezményes hitelt és részletfizetési kedvezményt igénybe venni. Az árverések helye: Miskolc, Zsolcai kapu 28. sz. Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat tanácsterme. Az árverésen résztvevők anonimok maradnak. Az árverésre jelentkezés feltétele a kikiáltási ár 5 %-ának megfelelő bánatpénz letétbe helyezése az Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat központi pénztárába (Miskolc, Zsolcai kapu 28. sz. 1992. február 28-án 12 óráig) Jelentkezni a bánatpénz letétbe helyezését követően a vállalat Jogi Osztályán lehet. A jelentkezés határideje: 1992. február 28. További információt, üzleti tájékoztatót és értékesítésre kerülő üzletekről a szervezést és az árverést lebonyolító Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat Jogi Osztályától (Miskolc, Zsolcai kapu 28. Tel.: 46/27-011/128 vagy 130 mell. és a 27-834 kaphatnak. r

Next

/
Thumbnails
Contents