Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-24 / 20. szám

SZABÁLYTALANUL KEZELTE A GÁZPALACKOT — MÁSODFOKÚ ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK AZ IDŐS EMBEREN (3. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. JANUÁR 24. PÉNTEK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 20. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Tv „ V Extra Jövő heti rádió- és tv-műsor mai számunkban, 16 oldalon! Üj tárca nélküli miniszter Göncz Árpád köztársasági el­nök — a miniszterelnök javasla­tára — Szabó Tamást, a Pénz­ügyminisztérium politikai állam­titkárát, érdemei elismerése mel­lett, tisztségéből felmentette. Egyidejűleg — 1992. január 23-i hatállyal — tárca nélküli minisz­terré kinevezte. A dokumentu­mokat Göncz Árpád január 22- én írta alá. Él a személyi szám Az adózó állampolgároknak a tavalyi személyijövedelemadó- bevalláson a személyi adataik között a személyi számukat is fel kell tüntetniük. Az állami népes­ség-nyilvántartásról hozott tör­vény úgy rendelkezik, hogy az ál­lampolgárok az adóztatási eljá­rás során kötelesek személyi szá­mukat az állami adóhatóság és a munkáltató részére megadni. A személyi szám feltüntetése már csak azért is szükséges, mert enélkül az adóhatóság nem tudja feldolgozni az adóbevallásokat. Reklámszatyorba csomagolta újszülöttjét A Pest megyei rendőrség eljá­rást indított K. Jánosné 33 éves szigetújfalui lakos ellen, mert mi­után életképes gyermeket szült, ellátásáról nem gondoskodott. Az asszony szerdán orvosi ellá­tásra jelentkezett, a lakásán ez alkalomból tartott szemle során találták meg a csecsemőt holtan, egy reklámszatyorba csomagol­va. Tárgyalások Bangkokban, Újdelhiben A Magyar Gazdasági Kama­rának és a Nemzetközi Gazdasá­gi Kapcsolatok Minisztériumá­nak népes delegációja tárgyal a héten Bangkokban és Újdelhi­ben a két ország közötti gazdasá­megbeszélések központi kérdé­se: hogyan növelhető az utóbbi időben megtorpant magyar-in­diai kereskedelmi forgalom. Kisgazdák indítványa A kisgazda 33-ak csütörtö­kön testületileg kérelmet nyúj­tottak be a legfőbb ügyésznek, amelyben indítványozzák, hogy az ügyészség hivatalból, az egye­sülésről szóló törvény alapján törvénysértés miatt indítson pert az FKGP ellen, illetve a január 11-i nagyválasztmányi ülés hatá­rozatait nyilvánítsa érvénytelen­nek. Hatvanban a napokban emlékeztek meg a város lakói Szent Sebestyén ünnepén a Zagyva-parti város történetének legtragikusabb évéről, amikor is pusztító pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot. La­punk 5. oldalán egyebek között erről is olvashatnak. Szó esik emellett megyénk legfiatalabb városáról, Lőrinciről, s egy apci vállalkozás hátteréről is. Önkormányzati ülés Gyöngyösön Emelik a helyi járatú viteldijakat A szokásostól eltérően ezúttal zsúfolásig megtelt a gyöngyösi polgármesteri hivatal nagyter­me, ahol az idei első önkormány­zati ülést tartották tegnap dél­után három órától. A nagy ér­deklődésnek az volt az oka, hogy első napirendként dr. Mózer Al­bert városi tiszti főorvos az egészségügy reformjáról beszélt, s e témára meghívták a gyöngyös környéki önkormányzatok pol­gármestereit és jegyzőit. Az előadó — kissé hosszadal- masan — vázolta a szabad orvos- választás, a háziorvosi rendszer bevezetésének feltételeit, s en­nek megannyi hátterét. Hozzá­tette: egyelőre csak irányelveket ismertet, a konkrétumokat ké­sőbb kell kidolgozni. Ezt követően a helyi járatú au­tóbuszok viteldíjának emeléséről döntöttek a városatyák. Többen hangsúlyozták, hogy erre nem az önkormányzat szorgalmazására kerül sor, hanem mert a Mátra Volánnak megemelkedtek a költségei. Végül is a képviselők megalkották a rendeletet: a vo­naljegy 18, az egyvonalas bérlet 380, az összvonalas 500forintra emelkedik február elsejétől. A félhavi egyvonalas bérlet 260, míg a félhavi összvonalas 330fo­rintba kerül majd. A tanulók és a nyugdíjasok 125 forintot fizet­nek a havi szelvényért, ám az ön- kormányzat ebből 20 forintot „átvállal”. Eme kedvezményes bérletnek az ára az érintett uta­zók számára nem változik: 105 forint lesz. A kulturális bizottság tagjait és vezetőjét, valamint a város új jegyzőjét zárt ülésen választották meg. Ä szavazási procedúra lap­zártánkkor még tartott, így en­nek eredményéről csak később számolhatunk be. (doros) A Mátraalján A Újabb régészeti érték a „Nagytemplomban” A több mint hét évti­zed után ismét felújítás alatt lévő gyöngyösi Szent Bertalan-temp­lom — megint régészeti érdekességgel szolgált. Nemrég adtunk hírt ar­ról, hogy az épület alatti temetkezőhelyről szép­mívű altemplom került elő. A napokban pedig a külső falaknál folytatott munkák során, a szen­tély felőli részen talál­koztak a kivitelezők to­vábbi meglepetéssel. A lekívánkozó vakolat el­távolításakor eddig elfe­dett ablakkeretek kezd­tek látszani, feltehetően az eredetiek, amelyeket még a XIV. században helyeztek el az építők. Az első okleveles adat szerint már 1301-ben lé­tező „Nagytemplomot” története folyamán tü­zek pusztították, föld­rengés rongálta, helyi és pesti mesterek többször is újjáépítették, átalakí­tották, bővítették. A va­lamikori hatalmas, késői gótikus csarnoktemplo­mot — egy időben az or­szágnak is legnagyobb méretű városi katolikus imahelyei között emle­getett épületet — a XVIII. században ba- rokkizálták, megfoszt­ván ezzel korábbi stílus­jegyeitől. így szunnyad­hattak mindeddig a be­falazott egykori ablakok is a vakolat alatt, elrejtve a szem elől. Sem a temp­lomlátogatók, sem pe­dig a járókelők, a gyön­gyösiek és az idegenek, vagy a kutatók nemigen keresték a tovatűnt érté­keket — pedig igazán lett volna mit nézni, cso­dálni rajtuk. Úgyszól­ván véletlen a felfede­zés, ami most már min­den valószínűség szerint maradandó látvánnyal biztat. Dr. Nagy Lajos cím­zetes apáttól, plébános­tól is hallottuk már, hogy a templomkülső helyreállítása után a dél­keleti ablakkeret min­denképpen teljesen be­mutatható lesz az utó­kornak. S átelleni párjá­nak részbeni feltárása sem zavarja a templom jelenlegi megjelenését. Az idei májusban lesz a legutóbbi templom­égés 75., s a helyreállítás 70. évfordulója. Eddig a kivitelezők — ígéretük szerint — végeznek fel­adatukkal. S az ünnepi események idején a kö­zönség a mostaninál már nemcsak szebb, ha­nem érdekesebb épít­ményt is csodálhat a gyöngyösi Szent Berta- lan-templomban. (gyóni) Nehezíti a tagság helyzetét Ellentmondások az új szövetkezeti törvényben Óriási várakozás után, nem­rég megszületett az új szövetke­zeti és az átmeneti törvény, amely a héten a Magyar Köz­lönyben is megjelent. Ennek ér­telmezéséről, a törvények végre­hajtásával kapcsolatos teendők­ről tartottak megbeszélést teg­nap Egerben, a Heves megyei Agrár-Érdekvédelmi Szövetség székházában. Bevezető előadásában dr. Zsohár András, a Mezőgazdasá­gi Termelők és Szövetkezők Or­szágos Szövetségének titkára ar­ról beszélt, hogy nem várt szabá­lyok kerültek a két említett tör­vénybe. Tulajdonképpen az új szövetkezeti jogszabály hátrá­nyosan hat a tagság érdekeire, miután a vagyonból úgynevezett Szolidaritási Alap képzését teszi kötelezővé. Ezzel viszont a szö­vetkezeti forma versenyhátrány­ba kerül a társaságokhoz képest, ami kényszerpályát jelenthet. A másik hátrány a részjegyzés, il­letve az üzletrész képzése. Esze­rint: szövetkezeti tag csak az le­het a jövőben, aki minimális részjeggyel----mint alappal — r endelkezik. Az eredeti tervezet­hez képest a harmadik változás a munka-, illetve a vállalkozási vi­szony élesebb elválasztása. Az új jogszabály szerint ugyanis azok­ra a tagokra, akikkel a szövetke­zet munkaszerződést köt, a Munka Törvénykönyv szabályai vonatkoznak. Fontos azonban — és ezt a törvény ki is köti —, hogy megszervezzék a tagok, az alkal- (Folytatás a 2. oldalon) Négy százalék a halálos mennyiséghez A földből szivárog a gáz Mátraderecskén Meglehetősen szokatlan je­lenségre lettek tegnap figyelme­sek a mátraderecskei Mátyás ut­ca lakói. Szobáikban gázszagot éreztek, ami azért volt meglepő, mert arrafelé nem ezzel fűtenek. A bejelentés nyomán a pol­gármesteri hivatal értesítette a Megyei Tisztiorvosi Szolgálatot és a Mátrabánya Rt. földtani munkatársait, akik a helyszínen megállapították, hogy a padló közelében hat „térfogatszázalé­kos” a gáz aránya. Ez a tény kü­lönösen annak ismeretében ve­szélyes, hogy tíz „térfogatszáza­léknyi” már azonnali halált okoz. Ennek a mennyiségnek a belé­legzése fejfájást, fülzúgást, izga­tottságot és émelygést okoz. A szakemberek felhívták az ott la­kók figyelmét, hogy a közeli na­pokban ne tartózkodjanak a pin­céjükben, illetve a házban is szel­lőztessenek lehetőleg minél többször. A községben pedig to­vábbi vizsgálatokat folytatnak, hogy a geológiai eredetű gázszi­várgást miképpen lehet megállí­tani. (kova) Millióknak veszett nyoma Gyöngyös körzetében is nőtt a bűnözés rr „Átvilágították” a rendőrmunkát A helyi rendőri szervezet vezetőjének kérésére a megyei főkapi­tányság — Heves után — Gyöngyösön tartott komplex vizsgálatot a fegyveres testület mindennapi munkájáról, amelynek tapasztalatait e hét közepén kibővített parancsnoki értekezleten, országgyűlési képviselő, a város és körzetének polgármesterei jelenlétében össze­gezték. Kiterjedt az átfogó ellenőrzés bet, mint 1989-ben, sőt az egész a gyöngyösi kapitányság vezeté­sére, irányítására, a bűnügyi, a közrendvédelmi, közlekedési, az igazgatásrendészeti, a személy­ügyi munkára és az anyagi-tech­nikai ellátottság felmérésére, elemzésére egyaránt. Ilyenfor­mán az önkormányzatok képvi­selői számos olyan belső ügyrőlis tájékozódhattak, azokba a rész­letekbe is betekinthettek, ame­lyekről korábban azt tartották, hogy nemigen tartoznak a „kí­vülállókra”. A maga módján fi­gyelmet érdemlő, érdekes és ta­nulságos volt úgyszólván a tevé­kenység minden területének „át­világítása”, valamennyi megálla­pítás, ám a „civil” érdeklődés — érthetően — azok iránt volt élén- kebb, amelyeket a résztvevők hozzájuk is közelebb állóknak éreztek. Nevezetesen: a statisztikai adatokkal is alátámasztott kü­lönféle összehasonlítások tűntek különösen izgalmasaknak. Sipos András r. alezredes, megyei osz­tályvezető ugyanis olyanokra emlékeztetett, mint például a te­rületi bűnözés helyzetének válto­zásai. Tekintve, hogy a vizsgálat idején még nem vetettek teljesen számot a tavalyi esztendővel, an­nak csak háromnegyedét mérle­gelték a korábbi évek ellenében. Annál meglepőbb viszont, hogy az elmúlt esztendő kilenc hónap­jában is 1762 ismertté vált bűn- cselekményt regisztráltak a kapi­tányság körzetében, sokkal töb­tavalyelőttit is meghaladót. Mi­közben a közlekedésben határo­zott a javulás, megdöbbentő, hogy az 1989-1990-es kettővel szemben már szeptemberig négy emberölés történt, a korábbiakat meghaladó a testi sértések, az ál­lamigazgatás, igazságszolgálta­tás, a közélet tisztasága ellen, az anyagi javak jogtalan szerzéséért elkövetett tett. Állami tulajdon ellen 449, személyi javakkal kapcsolatban 1007 esetben talál­kozott a rendőrség különböző sérelemmel. Különösen lopás, betöréses lopás volt sok. A bűnö­zők az államnak összesen 25,7, az állampolgároknak pedig 34,2 millió forint értékű kárt okoztak — amelyekből együttesen is csak 7,8 milliós a megtérülés. Igen ag­gasztó a gyermekkori elkövetők erőteljesen növekvő, illetve a fia­talkorúak, a fiatal felnőttek, a büntetett előéletű, a különösen és többszörösen visszaeső, elsősor­ban férfi, főleg pedig a helyi bű­nözők magas száma. Az előző teljes esztendőkkel összevetve, a bűnügyekben már a tavalyi háromnegyed évben többször nyomoztak ismeretlen elkövetők ellen, de a korábbiak­nál csak jóval kisebb arányban sikerült lefülelni őket. S ennél az sem különösebben megnyugta­tó, hogy ugyanekkor például a közlekedés területén a rendőrök sokkal könyebben s eredménye­sebben boldogultak dolgukkal. (Folytatás a 3. oldalon) Lignitben már milliárdosak vagyunk Tegnap Budapesten megkezdte munkáját az a kétnapos nemzetközi konferencia, amelynek a té­mája a lignit energetikai hasznosítása, és természe­tesen annak a kormányzati döntésnek az elősegíté­se volt, hogy végül is milyen alaperőművet építsen hazánk az ezredfordulóra és azon túlra. A konfe­renciát dr. Gyulai Gábor államtitkár, régiónk köz- társasági megbízottja nyitotta meg a Technika Há­zában, majd az elnöklő Füleki Sándor, a Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigazgatója szólt néhány szót a Bükki Energetikai Kombinát Létesítésének Támogatási Alapítványáról, amelyről már a tegna­pi számunkban is beszámoltunk olvasóinknak. A plenáris ülésen több előadás is elhangzott. Az egyik lehetséges alternatívát — a bükkábrányi lig­niterőmű építését — dr. Goda Miklós, a Mátraaljai Szénbányák vezérigazgatója mutatta be. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents