Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-23 / 19. szám

HÍRLAP, 1992. január 23., csütörtök FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5 Káli lövöldözés után Bíróság előtt a rendőr támadói Munkában a szeszfőzdék Nagyüstiből lesz a kisüsti? Rossz törkölyből nincs jó pálinka! A múlté már az eper- és a sompárlat... Közmeghallgatás és falugyűlés Poroszlón Poroszló önkormányzata ja­nuár 27-én, hétfőn este 6 órától közmeghallgatással egybekötött falugyűlést tart a művelődési házban. Ezen szó lesz az elmúlt év önkormányzati gazdálkodá­sáról, az idei esztendő költségve­téséről, a beruházási feladatok­ról és a telefonhálózat kiépítésé­ről. Önkormányzati ülés Egerfarmoson Január 27-én, hétfőn ül össze Egerfarmos önkormányzati tes­tületé, hogy megvitassa az ez évi költségvetést. A napirendi pon­tok között szerepel még a műkö­dési szabályzat módosítása, vala­mint a hatásköri törvény egyes passzusainak megtárgyalása. Besenyőtelki gáz Gázvezetéket építenek Bese­nyőtelken. Mint azt Kalóz And­rás polgármestertől megtudtuk, a gerincvezeték már elkészült, a fogadóállomásokon most dol­goznak a szakemberek. Ezen a héten a Dormánd és Besenyőte­lek közötti gázvezetékeket kötik össze. Növendék­hangverseny A Füzesabonyi Állami Zene­iskola ma, 17 órai kezdettel tartja a magyar kultúra napja tisztele­tére rendezett növendékhang­versenyét, a Városi Művelődési Központ nagytermében. A mű­sorban Mozart, Bach mellett ma­gyar szerzők, Papp Lajos, Szo- kolay Sándor művei is helyet kapnak. Mindenkit szeretettel vár a zeneiskola munkaközössé­ge­Nem könnyű feladat ezekben a napokban Sarudra eljutni, fő­leg gépkocsival. A fácánok, fog­lyok is eltűntek az út mentéről, csupán egy elkóborolt fekete macska gubbaszt zsákmányra várva az egyik fa alatt, no meg egy héja kissé távolabb, a legma­gasabb ágat elfoglalva figyelő­pontként. Bent a faluban már könnyebb a közlekedés. A hosz- szú főutca járdái, útjai letakarít­va, felszórva. — A hivatal néhány embert alkalmaz hó- és jégeltakarításra — mondja Kiss István, a falu első embere erről. — Reggelre járha­tóvá kell tenni a község utcáit. Azt sem kívánhatjuk el, hogy a 70-80 éves bácsik, nénik takarít­sanak a portájuk előtt. Elvégez­zük mi! Ezenkívül van műtrá­gyánk, sónk, ezer tonna sala­kunk. Ózdról hozattuk, tavasszal ebből építünk a betonnál is ke­ményebb utakat a faluba. Később mondja a polgármes­ter, hogy nem kell arra gondolni: a tél miatt megállt az élet a tele­pülésen. A vízügyi igazgatóság­gal együtt hozzáfogtak a Tisza-tó fatuskóinak az eltávoh'tásához. A strand környékét rendbe tet­ték, de tovább nem jutottak, mert a hó és ajég alatt puha a ta­laj. Az egyik lánctalpas gép is pil­lanatok alatt elsüllyedt, csőrlővel is alig lehetett a partra kivontat­ni. — Alapítványt hoztunk létre a sarudi templom felújítására — folytatja a beszámolót. — Temp­lomunk ugyanis az egri egyház­Még tavaly januárban történt a kál-kápolnai vasútállomáson — újságunkban hírt is adtunk ró­la —, hogy egy nagyobb társaság ittas állapotban haladt az úttes­ten, és azt a forgalom elől telje­sen elzárta. A szolgálati gépko­csival arra haladó Tóth Zoltán rendőr őrmester felszólította őket, hogy az utat tegyék szabad­dá. Az erélyes hangú kérést szó­váltás követte: a vádlottak szi­dalmazták a rendőrt, lökdösték, megmarkolták az egyenruháját, leszakították nyakkendőjét, „le­fokozással” fenyegették, sőt Bu­rai Géza, a harmadrendű vádlott sörösüveggel a kezében indult a szolgálatot teljesítő ember felé, ám szerencsére a közvetlen tá­madást a körülötte állók meg­akadályozták. Mivel ezután a rendőr figyelmeztető lövése sem használt — a büfé falához szorí­tották az őrmestert —, ezért a ha­tósági személy géppisztolyából sorozatot lőtt a támadók lába elé, akik ekkor végül is meghátrál­tak, így Tóth Zoltán már elhagy­hatta a helyszínt, és erősítést kér­hetett. A Füzesabonyi Rendőrkapi­tányság nyomozása, vizsgálata után az ügyészség csoportosan elkövetett, hivatalos személy el­leni erőszak bűntette miatt emelt vádat ifjú Aszódi Dezsőkáli, Ba­logh Lajos kompolti és Burai A Füzesabonyi Állami Zene­iskola tevékeny szerepet vállal a város kulturális életében, annak megye jelentős műemléke. A kö- zéptomyos, tagolt homlokzatú, jellegzetes körbefutó lábazattal és koronapárkánnyal bíró késő barokk építmény nemcsak kül­sőre szép, látványos, de cseh- süveg-boltozattal fedett belső te­re és berendezése is impozáns. Jelenlegi formáját 1795-ben nyerte el, ám az elmúlt évtize­dekben teljesen elöregedett, fel­újítása időszerűvé vált. Galó Jó­zsef plébános úr hathatós hozzá­járulásával indítottuk kará­csonykor az alapítványt. Pilla­natnyilag 270 ezer forint van a számlánkon, ami folyamatosan gyarapszik. Az iratok között böngészve kiderül az is, hogy a helyi képvi­selő-testület a falugyűlés egyet­értésével jóváhagyta már ez évi munkaprogramját és költségve­tési tervezetét. Nagyon sok min­denre kellene a pénz, ami nem sokkal lesz több a tavalyinál, 31- 33 millió forint körül. Ebből ad­ni kell az oktatásra — javítani kí­vánják az idegennyelv-tanulást, bevezetni a 7-8. osztályban a vizsgát, stb. — a közművelődés­re, sportra, az egészségügyre, szociális ellátásra, az infrastruk­túrára, a gazdálkodásra, a kör­nyezetvédelemre, a hivatali élet fenntartására és még előre nem látható eseményekre, szükségle­tekre. Az igen részletes programból feltétlenül említést érdemel, hogy a község lakossága vala­mennyi korosztályának biztosí­tani szándékoznak kulturális és Géza káli lakosok ellen. Az első­fokú tárgyalást különböző okok miatt csak a közelmúltban tar­tották meg a füzesabonyi városi bíróságon, ahol dr. Tóth András büntetőtanácsa tényállásként megállapította, hogy a vádlottak a rendőr őrmestert bántalmaz­ták, intézkedésre kényszerítet­ték, fenyegették ittas állapotban, s a provokáció miatt volt kényte­len a rend őre a figyelmeztető lö­vést leadni. A bíróság emiatt az elsőrendű vádlott ifj. Aszódi Dezsőt egyévi börtönnel sújtotta, ám ezt 3 évi időtartamra felfüggesztette. Emellett 10 ezer forint pénz­mellékbüntetés megfizetésére kötelezte. A másodrendű vád­lott, Balogh Lajos büntetése ugyancsak egyévi börtön négy évre felfüggesztve, és 10 ezer fo­rint pénzbírság. A harmadrendű vádlott, Burai Géza is egyévi börtönt kapott háromévi próba­időre felfüggesztve, valamint hétezer forint pénzbüntetést. A bíróság mindhárom vádlottnál beszámította az előzetes letar­tóztatásban töltött időt. Az ítélet nem jogerős, mert a vádlottak felmentésértfellebbez­tek, az ügyész pedig súlyosításért, a végrehajtandó szabadságvesz­tés kiszabásáért. ellenére, hogy a mostanában ter­mészetesnek tűnő anyagi gond­jaik tanterem- és hangszerhián­szórakozási lehetőségeit, a könyvtár, a klubok, szakkörök támogatását, a vállalkozói isme­retek bővítését, a fiatalok tömeg- és versenysportba való bevoná­sát, a vízi sportok bővítését, te­kintettel a Tisza-tóra, no meg szeretnék, ha magángyógyszer­tár és fogászat is létrejöhetne az idén a községben. Továbbra is segíteniük kell az időskorúakat, a gyerekeket, a betegeket, rok­kantakat, s más rászorulókat. Lesz munkája a társadalmi, vala­mint a szociális bizottságnak. Helyi újságot is szeretnének megjelentetni, folytatni a riasz­tó- és kábeltévé-rendszer építé­sét, a tömegközlekedést is javít­ják a buszjáratok sűrítésével, s fejlesztik a telefonhálózatot a crossbar-rendszer kiépítésével. Jelzőfényt akarnak felszerelni a csónakkikötőnél, a fiatalok lete­lepedéséhez meg építési telkeket biztosítanak. Indítani kívánják a gázprogramot, lehetőségeit vizs­gálva, de a gázcseretelep bővíté­sét is napirendre tűzik. — Fásítani is akarunk, meg lomtalanítást végezni. A szemét- tároló végleges kialakítására is sor kerül. Szeretnénk, ha a köz­ségnek saját állatorvosa lenne, és a tejcsamok üzemeltetését to­vábbra is biztosítani tudnánk. Remélem, lesz erőnk, szorgal­munk hozzá — teszi még hozzá mosolyogva a végén Kiss Ist­ván. Fazekas István Utcanév­változások Füzes­abonyban Füzesabonyban a legutóbbi önkormányzati ülésen döntés született arról, hogy az utcanév­változtatások miatt ad hoc bi­zottságot hoznak létre. Elnök­nek Sziklai János helytörténészt választották, s a bizottságban he­lyet kaptak még a településen működő pártok képviselői, az érintett utcák lakói közül egy- egy, valamint az önkormányzat és képviselő-testület nevében Szajlai Csaba. A bizottság ked­den készítette el javaslatát, hogy a Hámán Katóból Lehel, az Út­törőből Cserkész, a Leninből Szent Korona, a Münnich Fe- rencből Erdődy Gábor, a Rózsa Ferencből Ipolyi Arnold, a Ság- vári Endréből Lukács Flórián, a Felszabadulásból Metgy János, a Dobi Istvánból Olasz Márton, a Mező Imréből Papp János, a Hídvégi Péterből Fecske, a Vö­röshadseregből Telekessy István, a Landler Jenőből Majzik Vik­tor, a Sziklai Sándorból Orgona, az Egyetértésből pedig Mester utca lesz. A tervezetet a követke­ző önkormányzati ülésen bírál­ják el. nyal párosulnak. A növendékek sokszor az általános iskolába és a művelődési központba járnak át elhasználódott, 20-25 éves zon­gorákon gyakorolni. Kiss Zoltán igazgató, a rézfú­vósok tanára elmondja, hogy a 15 tagú tantestület 10 tanterem­ben 250 gyereket oktat. A rosz- szul fizetett pedagógusok 1990- ben, az iskola működésének 20. évfordulója alkalmából rende­zett jubileumi ünnepségek évé­ben miniszteri dicséretben része­sültek. Az intézmény az elmúlt évti­zedekben szerepelt a város pol­gárai előtt. A múlt év október huszonharmadikán ünnepi hangversenyt adtak, és Kiss Zol­tán kezdeményezésére már nem­csak karácsonykor, hanem Mi­kuláskor és farsangkor is koncer­teztek, s 6-7 növendékhangver­senyt rendeznek évente. Pedig Füzesabonynak egyetlen hang­versenyterme sincs. Az iskola végzett tanulói kö­zül nem egy akad, aki muzsikus­ként helyezkedett el, maga az igazgató is itt kezdte valaha ta­nulmányait. Idén heten próbál­nak szerencsét különböző zenei konzervatóriumok felvételi bi­zottságai előtt. Ha január, akkor pálinkafő­zés! Eger köré gondolatban egy nagy kört rajzolva, mintegy fél megyényi területen — húsz szeszfőzdét találunk. Ez annál inkább sem csoda, mivel a Bükk­és a Mátraalján terülnek el ezer- hektár-számra azok a gyümöl­csösök, szőlők, amelyek szárma­zékaiból főzik a barack-, szilva-, körtepálinkát és a törkölyt. Megállítok egy nagy időket megért embert a novaji faluszé­len, és megkérdezem tőle: — Melyik pálinka a legfino­mabb? Tetőtől talpig végigmér, cson­tos ujjaival megmutatja az utat a szeszfőzde felé, és válaszol: — Az eperfahordóban érlelt szilva! Mennék már, le sem állítom a motort, de behajol a lehúzott ab­lakon. — Ivott-e már sompálinkát? Nemet intek, mire a hangját hallom a félig felhúzott ablakon: — Akkor nem is tudja, hogy igazán mi a jó! A novaji szeszfőzde hosszabb kényszerszünet után ezen a télen indult be ismét. Ötszáz literes üstjében már fortyog a cefre. A fűtőenergiát az akácfa adja, ki­ürítésre várakozó hordók sora­koznak még az udvaron is. Bol- lók István szeszfőzdevezető iro­dájában az indulás és a szakma gondjairól diskurálunk. — Ezekből lesz a finom kisüs­ti? Bevallom, terebélyes és szak­szerűtlen a képzeletvilágom a pálinkafőzéssel kapcsolatban, nem csoda, ha a főnököt mosoly­ra derítem. — A „kisüsti” manapság nagy üstben készül? — Hol vannak már azok az idők, amikor a mainál sokkal ki­sebb üstökben főzték a szilvóriu- mot, és mindenki abból a gyü­mölcsből kapta meg a pálinkáját, amelyet odavitt. Manapság erre csupán akkor van lehetőség — itt Novajon —, ha legalább hét­nyolc hektoliter cefrét szállít be a gazda! A cefrének általában „negyede” az alapszesz, amelyet aztán finomítanak, és bizony senki kedvéért nem maradhat hi­ányos a finomítóüst. — Mi az a rézeleje? — Vitriolerős, a rézcső falát is oldó, 1-2 liternyi zöldes színű, idegen illóanyagokat is tartalma­zó szesz, amelyet lecsapolunk és megsemmisítünk. Ismét eloszlik tehát egy tévhit, amely szerint az igazi „szeszka­zán” még a rézelejét is megisz- sza... ' Az asztalon van egy hivatalos táblázat, amely szerint száz liter cefréből az alábbi mennyiségű 50 szeszfokos pálinka főzhető: szilvából 8-10, a barackból 3-4, a cseresznyéből 6-7, a vegyes gyü­mölcsből 4-5 és szőlőtörkölyből 2-4 liter. — Jó pálinka csupán jó cefré­ből várható! — Milyen a rossz cefre? — Sajnos, többen nem tudnak — vagy nem akarnak — kifogás­talan minőségű cefrét készíteni, így bizony előfordul, hogy néhá- nyan a hanyagságuk áldozatai. A legfontosabb követelmény a tisz­taság! Dohos, penészes törköly­ből, seprőből soha nem lesz kifo­gástalan, a kívánt illat- és zamat­anyagot tartalmazó pálinka! Nem egy helyen megfagy az alapanyag, nem zárják le lég­mentesen, megrohad, és kellő szakszerűség híján ilyen termék kerül a szeszfőzdébe... Emberek sürögnek-forognak, hozzák a cefrét, viszik a pálinkát, amely ha kifogástalan minőségű, a gazdák asztalán válik igazán hí­ressé. És még valamit! A finom pálinkához nem csupán kifogás­talan alapanyag, de jó szeszfőzde is kell. És ott is lelkiismeretes, ér­tő emberek... Sz.I. Aldebrő tükre Immár második számával jelentkezett a helyi községi önkormány­zat lapja, az Aldebrői Krónika. A kisméretű újság vezércikkét a pol­gármester, Farkas László írta. Arról tájékoztatja az olvasókat, hogy véleményt gyűjtöttek a község lakóitól, hogy szükségesnek tartják-e helyi újság megjelentetését, vagy sem. A többség válasza igen volt, így készült el a második kiadvány. A 12 oldalas krónika közli az önkormányzat híreit, rendeletéit, szabályzatait, de bő teret szentel a község múltjának is, hiszen Aldeb­rő 1993 tavaszán 250 éves lesz. Az évfordulót megünneplik, a készü­lődés már folyik. Színes írások is gazdagítják a lap tartalmát. Figye­lemre méltó Lutter Anna cikke. A szőlőmetsző kés történetét eleve­níti fel, tekintettel arra, hogy a község címerében is helyet kap, s róla sokaknak a sarló-kalapács jut eszébe. Persze nem erről van szó, ha­nem arról a késről, amellyel a metszőolló feltalálásáig, a 19. század végéig dolgoztak eleink. Élnevezései változtak: Budán Weinmesser, Gyöngyösön vargakés, Miskolcon görbekés, Erdélyben pedig kacor volt. Csattognak a metszőollók a történelmi borvidéken Mind többen használják ki a januári fagymentes órákat, és indulnak szőlőt metszeni. A szövetkeze­tek gazdái és a hobbikertesek szinte fellélegeztek a kemény december után, és munkához kezdenek. Az ostorosiak mintegy nyolcvanan láttak munká­hoz, de javában dolgoznak Makiáron, Andornak- tályán is. Sokak véleménye, hogy a vesszőket nem érte kár a morcos decemberi napokban sem, ami­kor a hőmérő higanyszála gyakran csúszott tízfokos hideg alá. Téli napok Sarudon (fazekas) Gondok közt muzsikáinak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents