Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-20 / 16. szám

HÍRLAP, 1992. január 20., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE 5. Kedvezően indult az esztendő Mint lapunkban beszámol­tunk róla, hosszas huzavona után a múlt év november 30-án nyi­totta meg üzletét Hevesen a Ra- movill löt. Az ízlésesen kialakí­tott, gazdag áruválasztékkal ellá­tott boltban különösen jól sike­rült a december. Karácsony előtt nagy forgalmat bonyolítottak le, leginkább videókat, színes tele­víziókat és hűtőket vásároltak az érdeklődők. Összességében több mint 7 millió forint értékű árut értékesítettek. Természetgyógyá­szat a hobbija Hobbiból természetgyógyá­szattal is foglalkozik Nagy Ist­vánná, a hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet előrajzo- lója. A közelmúltban fejezte be az öt héten keresztül tartott tan­folyamát a Móricz Zsigmond Művelődési Központban. Eze­ken a találkozókon az anatómiai ismeretektől a gyógynövények használatán át a talpmasszázsig sok mindenről esett szó. Jelenleg Egerbe jár természetgyógyász- tanfolyamra, ahol februárban vizsgát tesz. Szeretne újabb kur­zust szervezni az érdeklődőknek ebben az évben is Hevesen. Kővári-festmények Nemrégiben sikeresen mutat­kozott be Kővári László festmé­nyeivel a hevesi Móricz Zsig­mond Városi Művelődési Ház­ban. Valószínűleg ez késztette a szervezőket arra, hogy most újabb Kővári-festményeket állít­sanak ki az intézmény aulájában. A képek január végéig tekinthe­tők meg, s azok a képzőművé­szet-barátok, akik érdeklődnek a szép iránt — és a pénztárcájuk is megengedi —, ezúttal a képeket meg is vásárolhatják. .A Meseszínház vendégszereplése A Hevesen és környékén élő gyerekek nagy megelégedésére január 22-én, szerdán délután fél 3-tól a Meseszínház vendégsze­repei a helyi — hevesi — művelő­dési házban. Ezúttal Fekete Ist­ván: Vük című, igen népszerű mesejátékát mutatják be két fel­vonásban. A címszerepet Szil- vássy Annamária és Káldi Rita játssza, a rendező pedig Haran­gozó Iván és Háber Judit. Átállás — apró lépésekkel Január 1-jétől a megyei ön- kormányzat vette át a Hevesi Ne­velési Tanácsadót. Bár az erre vonatkozó döntés már korábban megszületett, ennek ellenére a helyi, illetve a megyei önkor­mányzat még nem kötötte meg a konkrét megállapodást, de félhi­vatalosan már az utóbbi intéz­mény irányítja a hevesi tanácsa­dót. Mint dr. Oláh Jánosnémeg­bízott vezető elmondta, a hevesi 4. számú általános iskola látja el a Hevesi Nevelési Tanácsadó gazdálkodásával összefüggő fel­adatokat. Az intézmény az eddi­gi útmutató alapján továbbra is azokat a teendőket látja el, ame­lyeket korábban is folytatott. Azzal a különbséggel, hogy nem csupán a város, hanem a körzeté­ben lévő 17 településen élő, 3-18 éves korú gyerekek problémái­nak megoldásához igyekszik se­gítséget nyújtani. Mindez felöleli a beiskolázásokkal kapcsolatos vizsgálatokat, a beszédjavító te­rápiát, az egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokat. Jelenleg változatlan létszám mellett gyógypedagógus, logo­pédus, részfoglalkozású pszichi­áter és két alkalmazott tevékenye kedik az intézményben. Jelentős munkát ad az ott dolgozóknak az érintett gyerekek folyamatos be­szédjavítása. Emellett február­ban kezdik és áprilisig folytatják a beiskolázással összefüggő vizs­gálatokat. Májusban pedig kont­rollra hívják azokat, akikkel már foglalkoztak. A tanácsadóban naponta is­métlődő feladatokat is végeznek, így az anyanyelv fejlesztését, a gyermekek kifejezésmódjának csiszolását. Tavaly a városi gyermek- könyvtárral közösen az akkori hatodikosoknak drámapedagó­giai tanfolyamot indítottak, amely kiterjedt a helyes viselke­dés szabályainak elsajátítására, a személyiség fejlesztésére. Miután nagy sikert arattak ezzel, így a mostani hetedikeseknek hasonló tanfolyamot szerveztek. Van egy Hevesen levő, komplett gondo­zott osztály is, amellyel rendsze­resen foglalkoznak. Tavasz a ... (Fotó: Perl Márton) Öt év alatt hét kilométer Hevesen Bővül a szennyvízhálózat Átrendezték partneri kapcsolataikat Napi küzdelem a fennmaradásért Tarnabodon Szeptembertől felső tagozat? Természetes, hogy azok a ki­sebb községek, ahonnan évekkel ezelőtt különböző központosító törekvések miatt „elvitték” a fel­ső tagozatot, mostanában azt szeretnék, ha a gyermekek saját falujukba járnának iskolába. Nincs ez másként Tarnabodon sem, ahol — bár az alsós diákok a helyi intézményben tanulnak — a felsősök kénytelenek naponta utazni, ugyanis Hevesen sajátít­ják el az alapvető tudnivalókat. Mindez persze, számos tenniva­lót tesz szükségessé. Már az is a visszaállítás szándékának jele, hogy a helyi igazgató munkálta­tói joga is úgy lett kialakítva, hogy a későbbiek folyamán egy teljes — mondhatni egész — is­kolát irányítson. Az önkormány­zatnak határozott terve, hogy az idei év szeptemberétől vissza­hozzák Hevesről az elveszített felsős osztályokat. A technikai tennivalókhoz tartozik az épületbővítés, azaz tornaszoba, vizesblokk, öltöző és mellékhelyiségek kialakítása. Ezek a munkálatok hárommillió forintba kerülnének, s ebből 1,2 milliót pályázat útján nyerhetné­nek el, de emellett talán a megyei önkormányzat is támogatná egy­millió forinttal a tamabodiak is­kolabővítési tervét. Az épület persze, nagyon fon­tos, de mindez csak a dolog egyik fele. Számítások szerint öt szak­tanárt kellene a községbe hozni ahhoz, hogy az oktató- és neve­lőmunka színvonala megfelelő legyen. Az önkormányzat sze­rint ehhez képesek lesznek bizto­sítani a feltételeket. A hatvanas évek közepe-vége felé Hevesen állami pénzből kez­dődött a szennyvízcsatorna épí­tése. Egy viszonylag rövid távol­ságon, 4,5-5 km hosszúságban épült meg akkor a szennyvízcsa­torna és hozzá egy 400 köbméte­res tisztító. A hatvanas évek után ez a kezdeményezés teljes mér­tékben le is állt, egészen 1979-ig, amikor is kísérletet tettek arra, hogy a lakosság bevonásával to­vább építsék a csatornát. A kez­deményezés — sajnos — kudarc­ba fulladt, ám ennek ellenére jogi személyek közreműködésével mégis megalakult egy társulat, így 1979 es182 között 7,3 kilo­méter szennyvízcsatorna épült meg, és további napi 800 köbmé­ter kapacitással bővült a tisztító­hálózat. A következő ütem 1983 és 1987 között valósult meg, amikor is egy lakosnak tizenöte­zer forint hozzájárulást kellett fi­zetnie a szennyvízcsatornázásra. Sokáig működött az a rendszer, hogy mind a vízügy, mind pedig a tanacs több millió forint támoga­tással segítette a csatornázást. Mára kissé nehezebb lett a helyzet. Hevesen a szennyvízhá­lózat következő üteme 1988-92 között valósul meg. A bővítés most is folyamatosan történik, ám a társulat kénytelen volt emelni a városi polgárok érde­keltségi hozzájárulását, méghoz­zá 25 ezer forintra telkenként. Az Országos Vízügyi Hivatal csak 6 milliós támogatást tudott adni, így a helyi tanácsnak kellett letenni még 13 millió forintot. Je­lenleg valamivel több, mint 28 kilométer a szennyvízcsatorna hossza a városban, s a tisztító tel­jesítménye 1200 köbméter na­ponta. Az önkormányzat vállal­kozott arra, hogy a lakosság be­vonásával a társulatot tovább működteti. Egyelőre arról kell dönteniük, hogy mely területe­ket vonják be a további építésbe. Az elképzelést a városfejlesztési bizottsággal és a csatornamű tár­sulat intézőbizottságával is meg­tárgyalták. Egyetértettek abban, hogy például a Szentistván, a Bé­la király és a Bercsényi utcában építsenek egy 700, egy 500 és egy 350 meteres szakaszt. To­vábbá igyekeznek pótolni a háló­zatot olyan részeken, amelyek valamilyen „csoda” folytán ki­maradtak az építkezésből. A Fő utcán, a Vörös Hadsereg úton, a Baross Gábor és a Kun Béla úton vannak ilyen szakaszok. Ezek mind szilárd burkolatú utak, ezért a megépítés költségesebb lesz. Más a helyzet a Kölcsey, a Prímás és a Csaba vezér utcában, amelyek földutak, s ugyanilyen a Rákóczi, a Honvéd és a Mikszáth utca. Indokolt és viszonylag ol­csón megépíthető lenne a csator­na az Úttörő, a Latinka és az Ál­mos utcában. Az eddig felsorol­tak körülbelül hét kilométernyi hosszúságú hálózatnövekedést eredményeznének, ehhez vi­szont már bővíteni kellene a tisz­títókapacitást újabb 400 köbmé­ter napi teljesítménnyel. Az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság nevében elhangzott egy ígéret, hogy az összeberuházasi költség 20 százalékát biztosítják. Továb­bi 40 százalékot pályázat útján lehetne elnyerni, s az önkor­mányzat is hozzátenné a maga 10 százalékát. Természetesen az érintett lakosságnak érdekeltségi hozzájárulást kell fizetnie, hisz a csatornázás az ő kényelmüket is szolgálja majdan. Tavaly úgy tudott megélni a Heves sped Kft., hogy kényszer­ből másfél milliós törzstőkeeme­lést hajtottak végre. Az 1,8 milli­ós induló tőkét ezzel bővítették. Teljesen átrendezték kapcsola­taikat, amire rá is kényszerültek. A korábbi fő partnerüknél, a Metalloglobus tarnaszentmikló- si telepén erőteljesen visszaesett a forgalom, ezzel együtt a szállí­tási igény is. Ezért más irányba nyitottak. — Előbb az Észak-magyaror­szági Tüzép füzesabonyi, majd a hevesi telepével kötöttünk szer­ződést — mondta Ádám Imre ügyvezető igazgató. — Tüzelő-, illetve építőanyagokat szállítot­tunk különböző megrendelések­re. Mindent elkövettünk annak érdekében, hogy a tervezett ár­bevételt eléijük. Ez egymillióval több is lett a múlt évben, miután elérte a 20 millió forintot. A küszködés azonban így is meg­maradt, hiszen az üzemanyag, il­letve az alkatrészek ára teteme­sen emelkedett. Csak egy példát említek: míg 1989-ben 1 liter gázolajért 13 forintot fizettünk, addig tavaly már 36 forintot, most január eleje óta pedig negy­venet. Tehát több mint három­szoros lett az áremelés. Eközben a fuvardíjaknál a tarifa alig emel­kedett, ugyanis ezt a piac nem fo­gadta volna el. Ami örvendetes, az az, hogy az esztendő során a pénzügyi helyzetünk stabilizáló­dott, a fizetőképességünk hely­reállt. Ennek ellenére is kettő és fél, három millió forintban állan­dósult a kintlevőségünk, amely hat heti árbevételt jelent. Nehe­zítette a helyzetünket az is, hogy korábban a nagyobb kereskedő cégektől átutalással vásárolhat­tunk alkatrészeket. Ám ezek is most már csak készpénzért adják árujukat. — Ebben a nehéz helyzetben vajon szigorító intézkedésekre kényszerültek? — Feltétlenül, ami abban is megmutatkozott, hogy 32-ről 25-re csökkent a létszámunk. Az itt maradók pedig több jármű­vön is dolgoznak. Tavaly egyéb­ként 5 kocsival bővítettük a par­kunkat, s egy rakodógépet is vá­sároltunk. így ma már 23 jármű­vünk van, amelyből kettő a rako­dógép. — Mire számítanak az idén? — Egyetlen törekvésünk, hogy fennmaradjunk. Ezért nap mint nap küzdelmet folytatunk, de úgy érezzük, hogy a helyze­tünk nem kilátástalan. Mindent elkövetünk, hogy a tavalyi húsz­milliós árbevételt ebben az év­ben is elérjük. Ennek érdekében erősítjük partneri kapcsolatun­kat. Február 1-jétől például az Észak-magyarországi Tüzép káli telepével is szerződünk szállítá­sokra. Emellett egy Hevesvezekény- ben működő magán Tüzépnek is hasonlót végzünk. Partnerünk továbbra is a Mátra Gázbeton- gyár, a Jászberényi Lehel Hűtő­gépgyár, a debreceni Pannonpi- pe Kft. Ézeknek vasútról közútra végzünk szállításokat, reméljük, eredménnyel... (m. k.) Tető a benzinkút fölött (Fotó: Perl Márton) Egyre többen keresik fel Heves városát gépkocsival is, ezért már mindenképpen indokolt volt, hogy a környék egyetlen benzinkútja korszerűbb — az igényeknek jobban megfelelő — formában várja az au­tósokat. Nemrégiben az arra járók ilyesfajta változást vehettek észre, ugyanis a Heves és Vidéke Áfész kezelésében lévő töltőállomás fölé végre impozáns tető került. A szerkezet — amely az elmúlt év végén készült el — mintegy kétmillió forintba került, ám — remélhetőleg — hosszú távon mindez megtérül az üzemeltetőnek. A benzinkútnál egyébként azt is elmondták, hogy az újítás elsősorban a vendégek ké­nyelmét szolgálja, de azért a kutasok is ugyanúgy örülnek neki, hiszen hóban, esőben immár nem kell ázniuk a szabad ég alatt. Romániában és Ukrajnában is piacot keresnek 1991 nem a vállalkozók éve volt ••• Panasszal kezdte a beszélge­tést a minap Réz Tibor, a hevesi székhelyű Pont Manager Kft. ügyvezetője. Elkeseredés csen­dült ki hangjából, ugyanakkor elszántság is, hiszen a mindenna­pos küzdelemben továbbra is tal­pon akarnak maradni. — Higgye el — húzta alá nyo­matékkai —, 1991 nem volt iga­zán a vállalkozók éve. A pénz­szűkítés, a fizetőképesség hiánya a partnereknél erősen fékezte a mi munkánkat is. Tulajdonkép­pen naponta szaladtunk a pén­zünk után azért, hogy mint vál­lalkozók „ne ússzunk el”. — Mégis: hogy tudtak meg­maradni? — Nagyon céltudatos, körül­tekintő munkával. Már koráb­ban a Gyöngyöshalászon műkö­dő Argos Betéti Társasággal ki­fejlesztettünk egy egységes riasz­tórendszert. Ezt különböző cé­geknek ajánljuk a vagyonvéde­lem érdekében. Emellett számí­tástechnikai berendezésekkel, programmokkal is foglalkozunk, amelyek forgalma tavaly látvá­nyosan visszaesett. így egész mi­nimális nyereséggel zártuk az el­múlt esztendőt, fennállásunk második évét. — Tudomásunk szerint az em­lített riasztórendszer már több hevesi cégnél működik... — Valóban, ez a városban igen fontos fejlesztés volt, amely több mint fél éve megvan már, es köz­pontját a rendőrségen találni. Egyébként szeretném elmonda­ni, hogy január 13-án itt, Heve­sen szerveztünk egy vagyonvé­delmi tanácskozást. Erre a város, illetve a környező településeken levő gazdálkodó szervezeteket hívtuk meg. Nem volt nagy ér­deklődés, de bemutattuk a már említett, egységes riasztórend­szert, amely mindenképpen a jö­vőt szolgálja. Tulajdonképpen ezen a területen szeretnénk je­lentősebb eredményeket elérni az idén. — Van-e elég megrendelésük? — Nos, Budapest három kerü­letében különböző gazdálko­dóknak, pénzintézeteknek, to­vábbá Jánoshalmán ABC-áru- házaknak és más szervezeteknek telepítünk a riasztórendszerből. Új szolgáltatásként nemrég meg­kezdtük itt, a városban a meghí­vók és névjegykártyák készíté­sét, amelyet ügyfeleink azonnal meg is várhatnak. Igény szerint számítógépekkel és informatikai rendszerek értéke­sítésével is foglalkozunk a jövő­ben. — Mennyire használják ki az önálló külkereskedelmi jogot? — Ebben az évben a keleti pia­cok felé szeretnénk nyitni, mi­után Romániában és Ukrajná­ban élelmiszereket, illetve híra­dástechnikai cikkeket kívánunk értékesíteni. Sajnos, a munkán­kat erősen befolyásolja a tőkehi­ány és a jelenlegi pénzügyi politi­ka is, miután az értékesített ter­mékeinken az árrés nem ellensú­lyozza a kamatterheket. Éppen ezért hitel nélkül igyekszünk gazdálkodni. — Miként látja — mint vállal­kozó — az idei évet? — 1992 sem ígérkezik túlzot­tan előnyösnek. így — azt hiszem — csupán egyetlen perspektíva lehet: a túlélés! Ez pedig — a jö­vőre nézve — nem valami bizta­tó. Talán 1993-ban változnak majd meg kedvezőbben a vállal­kozást segítő közgazdasági felté­telek. Ezért kell túlélnünk az idei évet és fizetőképes szolgáltatá­sokat nyújtani megrendelőink­nek... Mentusz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents