Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-18-19 / 15. szám

HÉTVÉGI MAGAZIN 12. HÍRLAP, 1992. január 18—19., szombat—vasárnap Nehezen nyílnak meg a pénztárcák Az angol Pető Intézet és a piac törvénye Szobanövények fényellátása Monstera levélképződése optimális (1) mérsékelt (2) és hiányos (3) fény esetén A közelmúltban Londonban sajtóértekezlettel, birminghami székhelyén pedig királyi védnö­ke, Diana walesi hercegnő foga­dásával ünnepelte a konduktív nevelés brit országos intézete, hogy tavasszal meghirdetett 10 millió fontos adomány gyújtó fel­hívása nem maradt hatástalan: már 1,5 millió font van a bank­számlájukon. A budapesti Pető Intézettel együttműködő, 1987-ben ala­kult brit vállalkozás azonban ma már csak nevében országos. Még vapy húsz más szervezet és intéz­mény alkalmazza, főként Anglia gazdagabb délkeleti részén, a negyven éve sikeres magyar kon­duktív nevelési módszert az agy- hűdés miatt mozgássérült gyer­mekek képességfejlesztésére. Ám ez nem a birminghami inté­zet, vagy a budapesti intézet si­kere, hanem a piac keserű diktá­tuma. Nagy-Britanniában gazdasági recesszió van, nehezen nyílnak a pénztárcák. A birminghami inté­zet másfél milliója még talán elég lesz új épületük beruházására, de jövőre, úgy néz ki, már nem tud­nak új angol konduktorokat kül­deni Budapestre tanulni — mondta az MTI-nek Andrew Sutton, a birminghami alapít­vány igazgatója. Most még 15 angol nevelő képzését finanszí­rozzák a Kútvölgyi úti Pető-Inté- zetben. Birminghamben jelenleg 19 agyhűdéses gyerekkel és 20 Par- kmson-kórban szenvedő felnőt­tel foglalkoznak, a munkát hat — jövőre hét — magyar konduktor segíti. De sikerül-e néhány év alatt elérni a célt: évi 100 gyerek és 50 felnőtt megsegítését? Nagy-Britanniában évi 1500 gyerek születik agyhűdéssel. A szakmai vita tulajdonképp el­dőlt: a konduktív nevelés a ha­gyományos fizikoterápia mellett, sőt, előtt, polgárjogot nyert Nagy-Britanniában. Ám épp emiatt a kereslet óriási. — Manapság már magánsze­mélyek, magánvállalkozások éppúgy „importálnak” Magyar- országról konduktorokat, mint mi. A magánúton „behozott” magyar konduktorok is a Pető Intézetben végeztek, a szolgálta­tás színvonalat egyelőre nem fe­nyegeti veszély, de növekszik a verseny a jótékonysági adomá­nyozók pénzéért. Jó-e ez, vagy sem, az más kérdés, de ilyen a pi­ac — mondta Andrew Sutton. Nagy-Britanniában az állami egészségügyi szolgálattól egye­lőre senki sem remélheti, hogy egyhamar költségvetésébe fog­lalja a konduktív nevelés támo­gatását. Egyes esetekben a helyi egész­ségügyi hatóságtól függ, vállal­ja-e a rászoruló gyermek finan­szírozását. A birminghami inté­zetben gyermekenként évi 14 ezer fontba kerül a képzés — ha­talmas összeg, jócskán megha­ladja az évi átlagfizetést. Eddig az intézet ingyen fogadta be a gyerekeket, de ettől a tanévtől, a jelentkezők nagy száma miatt, ezt már nem teheti. Csak azokat a gyerekeket veszi föl, akikért helyi egészségügyi hatóságuk fi­zet. — Ez igazságtalan, de nem tehetünk mást — mondta And­rew Sutton. A birminghami, országosnak nevezett intézet egyik konkuren­se a London környéki Chigwell- ben működő BADJ Conductive Education Kft. Csak nevében cég, igazából ez is jótékonysági alapítvány. A „BADJ” négy gye­rek nevének kezdőbetűje: szüle­ik alapították 1989-ben a sze­rény intézetet. — A szülők úgy vélték, képte­lenség kivárni, míg Birmingham­ben, vagy Budapesten sorra ke­rülhetnek gyermekeik, ráadásul sokkal drágább is lenne Buda­pestre menni. A helyi tanácstól kaptunk bérbe egy épületet. Je­lenleg három magyar kondukto­runk van. A Pető Intézetben vé­geztek, de aztán függetlenítették magukat. A harmadik néhány he­te érkezett, történetesen Indiá­ból — mondta az MTI-nek Pauli­ne Manning, a BADJ Kft. belső tanfelügyelője. Ez a cég évi 130 ezer fontból gazdálkodik. A bevétel egy része jótékonysági adományokból származik, más része a tandíj: itt a szülők fizetnek, évi 10.500 fon­tot, gyermekük konduktív neve­léséért. — Ez igazságtalan, de a brit egészségügyi rendszer nem tesz lehetőve mást — mondta Pauline Manning. A BADJ-nál most 7 bentlaká­sos angol gyerek van, értük a tel­jes tandíjat fizetik szüleik, és 5 bejáró gyerekkel is foglalkoznak, csökkentett díjért. Miért nem egyesítik erőiket a különféle brit Pető Intézetek mind a nevelés­ben, mind a pénzért vívott harc­ban? Pauline Manning: nagyszerű lenne együttműködni a buda­pesti Pető Intézettel, de erre nincs lehetőség, mert nincs pén­zünk angol konduktorok ottani képzésére. Nagyszerű lenne együttműködni a Birmingham- intézettel is, erre történtek kez­deményezések, de megint csak az a baj, hogy előbb meg kellene szereznünk munkánkhoz a bu­dapesti intézet elismerését. Andrew Sutton: — Persze, hogy jó lenne együttműködni. Ezt az nehezíti, hogy a szülők, érthetően, nem tudnak várni, s olcsóbb is nekik minket és a Pető Intézetet egyaránt megkerülve közvetlenül „importálni” ma­gyar konduktorokat. A magukat függetlenítő magyar nevelőket azonban a budapesti intézetben afféle eretnekeknek tekintik. Azonkívül a konkurens cégek nem küldenek angol gyerekeket Budapestre, és a budapesti inté­zet arra sem számíthat, hogy a többi cég angol nevelőket küld oda tanulni, mert ennek költsége minimum 30 ezer font évente, beleértve a Pető Intézetnek járó tandíjat. Lehetséges, hogy a brit Pető Intézetek együttműködésének kulcsa Budapesten van, s azt is a piac törvénye őrzi? A lakószobákban tartott dísz­növények fejlődése teljesen attól függ, hogy milyen helyen tartják őket, mennyire gondos a gazdá­juk. Biológiai életfeltételeik kielé­gítése közül a megfelelő fény­mennyiség biztosítása tűnik a legnehezebbnek. A lakószobák fényellátása ugyanis sokkal rosz- szabb — még a déli fekvésűeké is —, mint ahogy első látásra tűnik. Erről is meggyőződhetünk egy fényképezőgép fénymérőjének segítségével. Az ablaküveg any- nyira visszafogja a napsugarakat, hogy a bent lévő növény csak fele mennyiséget kapja, mint a sza­badban növő társa. Egészen nagy eltérések adódnak a tájo­lásból adódóan is. Ha egy déli fekvésű ablakon bejövő fényt 100 százaléknak, a napsütést szintén 100 százaléknak vesz- szük, és ehhez viszonyítjuk a töb­bit, akkor ez az érték a keleti és nyugati ablak esetében már csak 65 és 42 százalék, az északin pe­dig 0 százalék Nap-, 40 százalék fényértéket mutat. A tájoláson kívül befolyásoló tényező még az ablak nagysága, osztottsága, üvegvastagsága, az ablakot kí­vülről árnyékoló növényzet. Kedvenc szobanövényeink többsége trópusi, szubtrópusi származású, és hazájukban rend­kívül eltérő fényviszonyok kö­zött élnek. A forró égöv nem minden növénye él tűző napon, hanem esetleg egy árnyékos tró­pusi őserdőben. Ezeket a feltéte­leket kellene nálunk is biztosíta­ni. Mint ahogy a vízigényre is kö­vetkeztethetünk a növény külső megjelenéséből, a fényigény vo­natkozásában is vannak jelzése­ink. Mint tudjuk, a levél zöld szí­nét a benne lévő klorofil adja, ami közreműködik a fotoszinté­zis, a testépítés folyamatában. A tiszta zöld, egyszínű növény elő­nyösebb helyzetben van a tarka­levelűvel szemben. A tarka, szí­nes levelű növények fehér vagy sárga színű részei nem tartalmaz­nak annyi klorofilt. Ebből arra következtetünk, hogy sokkal erősebb fényre van szükségük ugyanolyan mennyiségű asszi- miláta előállításához. A levelek tarkázottsága is halványul gyen­gébb fényben. Az ismertebb kultúrnövények közül kiemelkedően magas a fényigénye a kaktuszoknak, a szukkulens növényeknek. Eze­ket mindig a szoba legnapsütöt- tebb részén kell tartani. Még a déli, erős napot is szereti. Köze­pes fényellátás mellett is jól fejlő­dik a sansevieria, ficus, a mons­tera — ezek a keleti, nyugati ab­lakok díszei. A hedera, az aspi­distra, a philodendron scandens, a cissus antarctica az északi fek­vésű szobába tehető árnyéktűrő volta miatt. A felsorolt elhelyezési csopor­tosítás a márciustól szeptembe­rig terjedő időszakra vonatkozik, mivel télen a mi éghajlati viszo­nyaink mellett olyan kevés a fény, hogy szinte minden nö­vénynek a déli fekvés a legjobb. Decemberben, januárban a júni­usihoz viszonyítva csak egyhe- tednyi fény van. A hiány pótlása mesterséges megvilágítással ter­mészetesen lehetséges, de alig hiszem, hogy megérné. Télen a többi élettényezőt — úgymint az öntözővíz, tápanyag, hőmérsék­let — ehhez a csökkent fénymeny- nyiséghez kell igazítani, azaz re­dukálni. Ha az egyik legfényigé- nyeseb növény, a kaktusz példá­jánál maradunk, ez azt jelenti, hogy a téli hőmérsékletet 5-10 Celsius-fokra csökkenthetjük, és elég 2-3 hetenként öntözni. A levéldísznövények télen úgynevezett „fényhiányos” leve­leket fejlesztenek, amelyek ki­sebbek, vékonyabbak, vagy más formájúak. Elkezdik „keresni” a fényt (néhány kivétellel, mint pl. a sansevieria, a rozettás növé­nyek, amelyek alkatuknál fogva nem képesek erre), levelükkel a fény felé fordulnak. Ajánlatos ezért időnként megforgatni őket. A fény erőssége mellett annak időtartama, vagyis a nappalok hossza is lényeges. Ennek első­sorban a virággal díszítő növé­nyeknél van jelentősége. A hosz- szú — napi 12 óránál több — nappalhoz szokott növények csak akkor virágzanak, ha ezt megkapják. Az ennél rövidebb megvilágítást kedvelő és akkor virágzó növényeket rövidnappa­losnak nevezzük (karácsonyi kaktusz, mikulásvirág). A kerté­szek ezt a tulajdonságot használ­ják ki — esetleg befolyásolják — a növénykultúrák beállításánál. V. Pénes Judit M Indern^'-api ^elvünk A sajtóhibák csapdájában...?! Enyetgés közben... Gyakran kapunk olvasóinktól olyan jelzéseket, amelyek arra vonatkoznak, hogy nap mint nap egyre szaporodnak a sajtóhibák, a téves szedés miatt keletkezett hibás szóalakok, kifejezések a cikkek szövegrészleteiben. Van­nak, akik szükséges rossznak, a „nyomda ördöge” művének mi­nősítik, illetőleg a „nyomdák in­cselkedő manója” számlájára ír­ják a „hemzsegő” íráshibákat. Pedig éppen a „nyakatekert” saj­tóhibák „nyakon csípésére” hoz­záértő korrektorok, a szedéshi­bák javítói a korrektúrákban, a kefelevonatokban ki is javítják a hibázásokat. De, sajnos, az is megtörténik, hopy a megjelölt hibákat kijavítják a nyomda szakemberei, s ugyanakkor a szövegrészlet újraszedett válto­zatában újabb sajtóhibák jelent­keznek. A feleslegesen szaporodó saj­tóhibával Kapcsolatban arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a cikkek szerzőinek helyes­írási figyelme és fegyelme, jár­tassága is előfeltétele annak, hogy egyre kevesebb sajtóhiba éktelenkedjék újságjaink hasáb­jain. Nem véletlen, hogy a napja­ink magánkiadóinak problémái­ról írott cikk élén ez a cím olvas­ható: „Tudni kell a helyesírást is!” Elgondolkoztat bennünket ez a csak fenntartásokkal elfo­gadható állítás. „Az íróktól, a költőktől nem követelték meg, hogy tudják a magyar helyesí­rást. Ezért alkalmaztak külön szakembereket a helyesírás el­lenőrzésére” (Magyar Nemzet, 1991. november. 21.). Ez az iro­nikus felhangokkal színezett szövegrészlet sem véletlenül ál­lítja azt, hogy íróink íráshibáit jóakarói sajtóhibáknak minősí­tették. Az írók, a költők, s a különbö­ző újságcikkek szerzői írásgya­korlatuk folyamatában különö­sen érzékenyek az „értelmes” és „értelmetlen” sajtóhibák, az „ér­telmet is csavaró nyomtatási bak­lövések” (Arany János) felesle­ges jelentkezésére. A nyelvi lele­ményekben is bővelkedő versek­ben egy-egy sajtóhiba az egész költemény mondanivalóját elér- telmetlenítheti. Ez olvasható ki ebből a versrészletből is: „Ó, ti rossz álmaim, ó, ti sajtóhibák! / daliává tesztek kiskerti dáliát” (Varga Imre: Különös ódatöre­dék). A költő a sajtóhibák egyik tí­pusát tette mérlegre, s ezzel pél­dát nyújtott arra, hogy a sajtóhi­bák elleni küzdelemben a cikkek szerzői olyan ismereteket igye­keznek szerezni, amelyeknek a birtokában megvédhetik magu­kat attól, hogy a sajtóhibák csap­dájába essenek. Erről példálózik ez a szövegrészlet: „Felidézem magamban a veszélyt, a szörnyű dinamitot, amelyik ott lapul alat­tomosan minden ékezetben, minden leírt szóban. Mi történik akkor, ha az üzemben nem bútor, hanem bú tor készült, az agyból ágy lesz, a vérebből veréb, a bé­kés őszelő fegyvert ragad, és mindent összelő’ (Magyar Nem­zet, 1991. november 13.). Tegyük szakszerű rendbe, és egészítsük ki az idézett szöveg­részletben felsorakoztatott és példákkal alátámasztott, leggya­koribb sajtóhibáink jellemző tí­pusait. Újságjaink, folyóirataink hasábjain különösen gyakori a rövid és hosszú hangzók ékezetét érintő hiba. Jegyzetfüzetemben újabban is gyakran kerül bele saj­tóhibaként pl. az áru főnév és az árú melléknév leírt alakja. Hibá­san hosszú magánhangzóval je­lentkezik az áru, árucikk, áruház és rövid magánhangzóval az árú, félárú, mérsékelt árú melléknévi alak. Bosszantóan megszapo­rodtak a betűcserék okozta hibá- zások. A „betűk rácsai mögé ve­tett fogalom” (Sütő András) lát­ja kárát a betűk felcserélésének, pl. ezekben a sajtóhibákban: sze- rencse-szerecsen, szemedben- szemetben, kontár-kantár, terro- rista-tenorista, betűk-tetűk, stb. Nehezen tűri az olvasó az időtar­tambeli helytelen megkülönböz­tetéssel járó sajtóhibákat: kor­koros, korszerű-kór, kóros-kór- szerű. A gyakori hibázásokkal együttjáró alak- és fogalomvál­tozásokra költőink sajátos poéti­kai szerepet bíznak: „Szeresse ön, ámbár a sajtot, / S utálja ön, ámbár a sajtót” (Tóth Áprád: A Désy-ház); „Azt hiszi: korszerű / pedig csak kórszerű” (Hidas: Villanások). Az egyes hangzók hangszín- beli hibázásai okozta sajtóhibák (öröm-üröm, papa-pupa, kapa­kupa) mellett a leggyakrabban jelentkező sajtóhibák az egysze­rű és összetett szavak hibás egy­be- és különírása, szótagolása, a szó- és szótaghatárok helytelen jelölése. A hibázás gyakoriságá­nak típuspéldáját a megint (=új- ra) és a megint (figyelmeztet) azonos alakú szópar szótagolása szolgáltatja. A szópár egyik tagja toldalékos alak, a helyes szóta­golás: me-gint (újra), a másik tagja összetett szó, helyes szó ta­golása: meg-int (figyelmeztet). Ez a sajtóhibazasi típus ma a leggyakoribb: né-velő (?), ren­dőr, pap-ír (?), stb. A hibás elvá­lasztások, a helytelen szótagha­tárok érzékeltetésére idézünk két példát: „A műsor szellemisé­gét nem sikerült elv-innő (Ma­gyar Hírlap 1991. május 4.). Egy színésznőnk szellemesen a hibás szótaghatárokra építi mondani­valóját: A színésznőt jellemző értékek, hogy szín-ész-nő. Dr. Bakos József Férfi és nő enyeleg. Egyszer csak suttogva megszólal a nő: — Mondd, voltál te már új- ságpénzbeszedő? — Nem — lepődik meg a férfi —, eddig még nem. A nő újabb szavait a rejtvény vízsz. 1., 31., valamint függ. 16. sz. sorai tartalmazzák. Vízszintes: 1. A nő újabb szavainak első része (zárt betűk: Ő, E, G, E). 14. Oldalra pottyan. 15. Borvi­dékközpontja. 16. Férfi udvarias megszólítása. 17. Ceylon népé­nek tagja. 19. Sovány ló. 20. Be­képzeltség, nagyképűség. 22. Lipcsei labdarúgócsapat rövidí­tett neve. 23. Műveltető képző. 25. Iráni uralkodói cím volt. 26. A mélybe. 28. Jegyzetelnek. 30. Kén és oxigén. 31. A nő szavai­nak harmadik része (zárt betűk: C. L.) 34. ... ilyet! (A csodálko­zás kifejezése). 35. Negatívok fényérzékenységének egysége az ÚSA-ban. 36. Megkevert ara! 37. Szén és ittrium. 38. A gazda­ság egyik ágára vonatkozó. 40. Ezen a helyen. 42. Szén — néme­tül (Kohle). 44. Ételízesítő. 45. Cselekvést, történést kifejező szófaj. 47. Égitest. 49. Téli spor­tot űz. 50. Könnyű nyári fejfe­dők. 52. Foci egynemű hangzói. 54. Kergették. 55. Tiltószó. 56. Bizonyításul felhozott indoklás. 58. Elektromos töltésű részecs­ke. 59. Kén és szilícium. 61. Né­mán recéz! 63. Az én szemé­lyemre — költői szóval. 65. Dö­fött. 67. Svédország és Németor­szág gk-jele. 68. Fekete-tengeri kikötőváros. 70. Kétfelé reped. Függőleges: 1. Ausztria és Franciaország gk-jele. 2. Óhajtó. 3. Némán okol! 4. Hely — németül. 5. ... Madrid (híres futballcsapat). 6. Vízzel tisztává teszi. 7. Zuhan. 8. Becézett angol fiúnév. 9. Fluor és kálium. 10. Biztonsági Tanács, röv. 11. Csomó. 12. Igejelző. 13. Pest megyei település. 16. A hölgy szavainak második része (zárt betűk: Y, A, E, T, M). 18. Iskolai étkezde. 21. Sor. 23. Trombitahang. 24. Dohány — közismert idegen szóval. 27. Egyfajta gyümölcsaromája van. 28. Folyadékot fogyaszthatnak. 29. Betegesen, nem egészséges módon. 32. Tolvajlást végző. 33. Nagyon régi. 37. Folytassa...! (filmcím). 39. Valóságos. 41. Órahang. 43. Túlzott mértékű, túlságos — idegen eredetű kifeje­zéssel. 46. Valamit távolabbra taszít. 48. Az Esőisten siratja Mexikót c. könyv írója (László). 51. A ló hímje. 53. Krém — an­golul (Cream). 57. Testrész. 59. Szerte. 60. Prémes állatbőr. 62. Olasz eredetű köszönés. 64. Részben tömték! 65. Zenei fél­hang a szó és a la között. 66. Ex- világbajnok szovjet sakkozó (Mihail). 69. Ausztria és Portu­gália gk-jele. 70. Szintén ne. 71. Sri Lanka. röv. * A megfejtéseket január 23-ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents