Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 2. szám

HÍRLAP, 1992. jsutuár 3., péntek HEVES ÉS KÖRZETE 13. Üvegbe és edénybe is szívesen töltenek a vásárlónak Tejadagold automatát kapott a hevesi vállalkozó Mint lapunkban beszámol­tunk róla, hevesi házának udva­rán a múlt év októberében nyi­totta meg magán-tejfeldolgozó­ját Orcsik János. A bátor vállal­kozó azóta is élvezi a város lakói­nak bizalmát. Első volt, aki a műanyag zacskók helyett literes üvegekben árulja a tejet. Nemrég pedig egy új mérőműszerrel gaz­dagodott, miután tejadagoló au­tomatát kapott. — Nagyon örülök ennek — jegyzi meg Orcsik János —, hi­szen akiktől ígéretet kaptam er­re, állták szavukat. A Piacfejlesz­tési Alapítvány elnöke, valamint dr. Zacsek Gyula országgyűlési képviselő felajánlották, hogy mi­után a legjobb minőségű és a leg­olcsóbban kapható tejet mérjük Hevesen, így egy adagoló auto­matát juttatnak el hozzánk. Ezt a fontos műszert tulajdonképpen a városnak adományozták, és a polgármesteri hivatal jóvoltából az én November 14-e téren levő üzletemben helyezték üzembe. Ezt hivatalosan, írásban is jelezte nekem dr. Hegedűs György pol­gármester. — Meddig működteti ezt a műszert? — Úgy állapodtunk meg, hogy egy esztendeig. Rendkívül praktikus, hiszen fél liter, illetve egy liter tejet adagolhatok vele. Előnye az is, hogy a pontos mé­rés mellett az áru jól hűthető, és ez is megkönnyíti a munkánkat. A nyugdíjasoknak is előnyös, mert olcsóbban, gyorsan juthat­nak tejhez. Amennyiben az üvegbetétet nem tudják megfi­zetni, ügy az általuk hozott üveg­be vagy edénybe is töltünk. Tu­domásom szerint Budapesten, Szolnokon és Mezőkövesden van már ilyen, de itt, a térségben je­lenleg egyedülálló. — Hol tart ma az értékesítés­ben? — Az indítást követően na­gyon nehéz heteket éltünk meg, de ma már megvannak a piaca­ink. A gyermekélelmezési intéz­ményekben különösen jó fogad­tatásra találtunk. Nap mint nap szívesen fogyasztják a tőlünk szállított friss tejet. (m. k.) a helyi adókról Mint arról már hírt adtunk, Hevesen is bevezettek helyi adó­kat: pontosabban a helyi ipar­űzési, valamint a vállalkozók kommunális adóját. Az alábbi­akban — a híren tűi — néhány hasznos részlettel ismertetjük meg olvasóinkat. A vállalkozók kommunális adójáról például nem árt tudni, hogy az adófizetési kötelezettsé­get a vállalkozó munkaerő fog­lalkoztatása határozza meg. Még akkor is így van ez, ha székhelye, vagy csupán telephelye található az önkormányzat illetőségi terü­letén. A számításnál az átlagos statisztikai létszámot veszik fi­gyelembe, s Hevesen ez kétezer forintos összeget tesz ki fejen­ként. Adómentességet kaphat­nak a helyi önkormányzatok és intézményeik, társadalmi szer­vezetek, egyházak, alapítvá­nyok, köztisztasági és környezet- védelmi, közművelődési, vala­mint könyvteij esztési tevékeny­séget végzők is. Meg kell jegyez­ni azt is, hogy mentességet élvez az a vállalkozó is, aki szakmun­kástanulót foglalkoztat. Mind­ezeket természetesen igazolni szükséges. A helyi iparűzési adóról azt kell tudni, hogy annak alapja az értékesített termék, illetve a vég­zett szolgáltatás éves nettó érté­ke. Ez Hevesen az árbevétel há­rom ezreléke lesz. Itt is léteznek adómentességek és -kedvezmé­nyek, s ezek részleteiről nem árt tájékozódni. Ennél a formánál mentességet élveznek például azok, akik a piacon, vagy kis té­telben értékesítik termékeiket. A vállalkozók kommunális adóját elsősorban az infrastruk­túra fejlesztésére, valamint a környezetvédelmi feladatok el­látása érdekében hozták meg, míg a helyi iparűzési adót első­sorban az önkormányzat gazda­sági önállóságának növelésére és a bevételek biztosítása érdeké­ben voltak kénytelenek bevezet­ni a városatyák. A fenti rendeletek január else­jén léptek hatályba. Tarnabodon is szűkösek voltak a lehetőségek Tamabodi fejlesztések Tarnabodon is — hasonlóan más településekhez — a szűkös lehetőségek ellenére kisebb-nagyobb fejlesztésekkel, beruházásokkal próbálják javítani az ott élő emberek életminőségét. Az ilyen kisebb változtatásokhoz tartozik példá­ul az is, hogy nemrégiben bérbe adták a hűsboltot, s ezután érezhetően javult a falu ellátása. Ezenkívül nyílt egy kis diszkontbolt is a volt buszmegálló he­lyén, s a bérbe adott helyiségben élelmiszert kínál­nak ezután. Az üzlet az átlagosnál olcsóbb árukat kínál, s ez a mai világban igencsak nagy vívmány­nak számít. Az önkormányzat megvette a helyi termelőszö­vetkezettől az eddig csak bérelt óvodaépületet, amelyet persze, eddig is a falu használt, ám ezután már mint tulajdonosok gazdálkodhatnak ezzel az ingatlannal. Természetesen továbbra is óvodaként használják majd az épületet. A jövőben — a lehető­ségekhez képest — gondot fordítanak az űt- és jár­daépítésekre. Erre a célra nemrégiben 350 ezer fo­rintot áldoztak. Új tető került az eddig igencsak romos tűzoltó­szertárra is, s mindez kétszázezer forintot vitt el. Néhány hónapja elkészült az az emlékmű, amely a második világháborús áldozatoknak állít emléket (az obeliszk egyébként a templomkertben áll). A lakosság áldozatos hozzájárulása mellett az önkor­mányzat mintegy 170 ezer forintot biztosított erre a nemes célra. Tanfolyamok, átképzés, felzárkóztatás Alapítványok a városért A legutóbb lezajlott önkor­mányzati ülésen több olyan ala­pítvány sorsáról is döntöttek, amely mind-mind hozzájárul Heves város fejlődéséhez. Az egyik ilyen éppen ezért a Heves Városért Alapítvány nevet viseli, deklarált célja pedig az, hogy emeljék a város gazdasági, területfejlesztési és általános ellá­tási szín vonalát, s mindezek mel­lett segítsék elő a városiasodást. Az alapítók között van a helyi áfész, az állami gazdaság, a Fi- nomszerelvénygyár, a Hanyi- Sajfoki Vízgazdálkodási Társu­lás, a Mezőgép hevesi gyáregysé­ge, a takarékszövetkezet, az OTP helyi fiókja, a Rákóczi Termelő- szövetkezet, a KI ŐSZ helyi szer­vezete, a Kereskedőház és a Stefá­nia Kft., Swieczer Sándorné, a Tóth-família Kft., Fülöp Pál vál­lalkozó, a népművészeti és házi­ipari, valamint a Budagant szö­vetkezet, a Korona Kft., a Keres­kedelmi Bank Rt., valamint a polgármesteri hivatal. Megszületett az az alapító ok­irat is, amely a „Jóléti Szolgálat Országos Hálózatának Kiépítése Alapítvány — Heves”nevet vise­li. Ennek céljáról azt kell tudni, hogy főként a foglalkozást, a vál­lalkozást, az egzisztenciaterem­tést akadályozó kulturális, egész­ségügyi és szociális hátrányok mérséklésére hivatott. Ennek ér­dekében átképzési és rehabilitá­ciós tanfolyamokat, valamint vállalkozási tanácsadást szervez. Ez utóbbiakat a dél-heves me­gyei régiónak, valamint a szom­szédos Szolnok megyei városok­nak és községeknek. Feladata to­vábbá felkészíteni a munkanél­külieket a munkaerőpiacon való megjelenésre, valamint a szak­mai továbbképzésre. Az alapítók között szerepel a helyi önkormányzat és szociális intézet, a KOI, az Észak-ma­gyarországi Regionális Munka­erő-fejlesztési és Átképzési Köz­pont (Miskolc) és a 4-es Számú Általános Iskola. Az alapítók egyben közreműködnek is annak a programnak a megvalósításá­ban, amely az átképzést és a fel­zárkóztatást részletes és szaksze­rű tematika szerint kezdi majd meg a jövőben. Negyvenéves szövetkezet A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet négy évti­zedes művészeti és gazdasági eredményeit összegző ünnepi közgyűlést rendezett nemrégi­ben. A program keretében a He­vesi Állami Zeneiskola tanárai adtak hangversenyt: egyrészt magyar népdalokból összeállí­tott műsort, másrészt karácsonyi muzsikát, ami nagy sikert ara­tott. A közgyűlés vendégeit a szövetkezet népművészeinek al­kotásaiból álló kiállítással is kö­szöntötték. Emellett a négy évti­zedet felölelő dokumentumok­ból fotóbemutatót is láthatott a mintegy félezer fős közönség. Nyelvtanulási lehetőségek A hevesi Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központ to­vábbra is szervez nyelvtanfolya­mokat. Ezen belül német kezdő és középhaladó kurzus indul, amely hatvanórás, és heti két al­kalommal jelent elfoglaltságot. Angol, illetve francia nyelvből főként kezdőket várnak, s a hat­vanórás tanfolyamon heti egy al­kalommal ismerkednek meg az idegen nyelv fortélyaival. A lá­nyok és asszonyok pedig a sza­bás-varrás rejtelmeit sajátíthat­ják el, mintegy három hónap alatt. Már az idei évben indul az olasz kezdő, valamint a kis telje­sítményű kazánfűtői tanfolyam. Jelentkezni a művelődési köz­pont irodájában lehet. Tanfolyam munkanélkülieknek Két éve működik Hevesen az Universal Oktatási Kft., amely jelentős szerepet vállal a jármű­vezetők képzésében. A múlt év decemberében például a város­ból és térségéből negyvenen vé­geztek vizsgával zárult könnyű- és nehézgépkezelői tanfolyamot. Ugyancsak hasonló létszámmal jutottak speciális képesítéshez az úgynevezett veszélyes anyagokat szállítók. A kft. szervezett nem­zetközi gépkocsivezetői tanfo­lyamot is, amely úgynevezet TIR-vizsgával zárul, és áruszállí­tásra képesíti a gépkocsivezető­ket. Most januártól azoknak is szerveznek kurzusokat, akik je­lenleg munkanélküli-segélyen vannak. Először ívhegesztő szakképesítéshez juttatják a je­lentkezőket. Az olasz kapcsolat új színfoltot jelent Szigorúbb költséggazdálkodás - megtakarítás Szabó Jenő: — Dolgozó­ink a korábbi­aknál sokkal fegyelmezet­tebben és szervezetteb­ben dolgoztak Nyugdíjasok ünnepeltek Karácsony előtt a körzeti álta­lános iskola diákotthonának ta­nulói — Gottschalk Róbertné ta­nárnő vezetésével — színvonalas karácsonyi műsorral köszöntöt­ték a hevesi nyugdíjasklub több mint száz tagját. A gyerekek betlehemi játéko­kat adtak elő, s az idős emberek könnyes szemmel, meghatódva nézték végig a produkciót, majd a szereplőkkel együtt elénekel­ték a „Mennyből az angyalt...” Az ezt követő beszélgetésen főként a szeretetről és annak fontosságáról esett szó, ami — hangsúlyozták többen — pénzzel nem vásárolható meg. Utána Öt­vös Imre klubvezető örömmel adta hírül, hogy a városi önkor­mányzattól kapott pénzből egy- egy csomagot kapnak ajándék­képpen a klubtagok. Örömmel közölte azt is, hogy a város há­rom képviselője — Horváth László, Pölyhe István és Fehér István — tiszteletdíjukat ezentúl a nyugdíjasklub javára utalják át, s az már gyűlik is a számlán. A gesztust nagy tapssal vették tu­domásul a jelenlévők. Végül — kellemes karácsonyi ünnepeket és áldásos boldog új évet kívánva — a vezetőség tagjai egy-egy csomagot adtak át min­denkinek, s a találkozó záróak­kordjaként mindnyájan eléne­kelték a Himnuszt. Zagyva Bertalanná klubvezetőségi tag Még december 11-én befejez­ték a múlt évi termelést a Szolno­ki Mezőgép Vállalat hevesi gyár­egységében. A két ünnep közötti időszakot pihenéssel töltötte a kollektíva, és csak január 6-án folytatják a munkát. Hétfőn lesz az üj esztendő első munkanapja náluk. Az említett időszakban sem tétlenkedtek néhányan, hi­szen az aktuális gépkarbantartá­sokat végezték, és a festőmű­helyben megvalósuló beruházá­son dolgoztak. A többség azon­ban pihent, hiszen év közben le­dolgozták a december 11-től ja­nuár 6-ig terjedő időszak mun­kanapjait. Bár még nincsenek végleges eredményeik a múlt év teljes zá­rásáról, Szabó Jenő igazgatóval mégis mérleget készítettünk az 1991-es gazdálkodásukról, gondjaikról, további elképzelé­seikről. — Nehéz esztendőt zárunk — mondta —, de nem eredményte­lent. A legnagyobb érdem, hogy sikerült az itteni, több mint 200 fős kollektívának folyamatos munkát biztosítanunk. Exportra szállított termékekhez készítet­tünk részegységeket. így a szol­noki törzsgyárunk megrendelé­sére silózó adapterekhez gyár­tottunk alkatrészeket. A szolno­ki Mezőgép egri gyárának pedig szalmaszecskázókhoz részegysé­geket. Ez utóbbiak a német Cla­as cég megrendelésére készültek. Emellett itt, Hevesen gyártot­tunk rugós szállítócsigákat, a sa­ját fejlesztésű műtrágyaszóró gépből pedig néhányat kis- és nagyüzemek megrendelésére. A korábbi években több volt a kül­ső együttm űködésün kből adódó feladatunk, viszont 1991-ben ar­ra törekedtünk, hogy minden munkát hazahozzunk Hevesre. Ezzel is mérsékeltük a költsége­inket. — Milyen eredményekkel zár­nak? — Erőfeszítéseink nyomán a tervbe vett 157 milliós árbevétel helyett elérjük a 170 milliót. Nyereségünk pedig várhatóan 4-5 millió forint között lesz. Ami igen örvendetes: tavaly a koráb­biaknál sokkal fegyelmezetteb­ben és szervezettebben tevékeny­kedtek dolgozóink. Nem volt semmilyen fegyelmi vétség. Tu­lajdonképpen 28 százalékos ke­resetnövekedést valósítottunk meg... Tervszerű létszámleépítés nem történt, viszont a természe­tes fogyást nem minden terüle­ten pótoltuk. Menet közben többféle változtatást tettünk. így például a termelésszervezést úgy korszerűsítettük, hogy a máso­dik műszakot csökkentettük, az elsőt pedig erősítettük. Ennek volt is hatása. Emellett szigorú anyag- és energiagazdálkodást valósítottunk meg, és a közvet­len ráfordításaink is csökkentet­ték az önköltséget. — Értesülésünk szerint új fes­tőüzemet rendeznek be... — Valóban így van, az idén kezdtük ezt a fontos fejlesztést, és 1992-re valósítjuk meg teljes egészében — mintegy tízmillió­ért. Ennek kettős célja van. Egy­részt a minőségi termelés, más­részt a felhasznált hőenergia mérséklése a gyártás során. Tu­lajdonképpen az egész szárító­rendszert átalakítottuk. Ezzel le­hetővé vált, hogy a felhasznált hőmennyiség minimálisra csök­kenjen. Az úgynevezett szárító- alagútban ugyanis sokkal kedve­zőbb hőmérsékletet érünk el, és ezzel a festés is megfelelő minő­ségű, magasabb fényű, esztéti- kusabb. Emellett fokozott gon­dot fordítunk az alkatrészek, részegységek festés előtti felület­kezelésére. Ehhez a korábbihoz képest más vegyszert haszná­lunk, ami jobb és eredménye­sebb. Mindezek összességében elősegítik, hogy a szigorú nyugati piaci követelményekhez jobban igazodhassunk 1992-ben. — Milyen kilátásaik vannak erre az évre? — A tárgyalásaink alapján si­került elérnünk, hogy a tavaly el­kezdett munkáinkat ebben az évben is folytathatjuk. Amiben szeretnénk előrelépni az említet­tek mellett, az az, hogy az olasz Mecmar cég gabonaszántójának piacot keressünk Magyarorszá­gon. Egyébként most januárban folytatjuk a tárgyalásokat az ola­szokkal az esetleges közös gyár­tásra is. Az említett gép iránt van érdeklődés itthon, főleg az Agro- kerektől, de közvetlenül néhány szövetkezettől is. Nem titkoljuk, hogy ebben az esztendőben sem lesz könnyű talpon maradnunk, a termelői létszámot megtarta­nunk. Mindent elkövetünk an­nak érdekében, hogy nyeresége­sen dolgozzunk, és hogy dolgo­zóink bérét növelhessük. Remél­jük, a szerencse sem hagy majd el bennünket, azaz legalább annyi­ra mellénk áll, mint az 1991-es esztendőben... Mentusz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents