Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám

HEVES ÉS KÖRZETE HÍRLAP, 1992. január 16., csütörtök 5. Mit mondott a hevesi polgármester a miniszterelnöknek? Régióközpontok kellenek Városi nevezetességek, térkép... Prospektus jelent meg Hevesről Hevesre és környékére egyre több hazai és külföldi látogat el évente: egyre többen vannak azok is, akik nem csupán a Tisza- tó közelsége miatt utaznak erre a környékre, hanem magára a he­vesi táj szépségeire, vagy éppen az ottani strandra, a kempingre, netán a városra kíváncsiak. Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy több, a várost ábrázoló ké­peslap látott napvilágot, most pedig — szintén az idegenforga­lom növelése érdekében — meg­jelent egy Hevesről szóló, színes és ízléses prospektus, amelyet a város polgármesteri hivatala adott ki. A benne található fotó­kat Köteles Lajos, Mudrák Atti­la, valamint Szelényi Károly ké­szítette. A kiadvány borítóján a város címere is megtalálható. A hátsó borítón pedig egy hasznos — és az eligazodást jól szolgáló — tér­kép tájékoztatja azt, aki kézbe­veszi ezt a kis ismertetőt. Egy­részt az országot ábrázoló térké­pen jelölik azt, hogy Heves váro­sa hol terül el, s milyen távolság­ra van Budapesttől, másfelől — annak, aki a részletesebb topog­ráfiára is kíváncsi — egy, a körze­tet ábrázoló térkép nyújt segítsé­get. Ezen megtalálhatók a kör­nyékbeli kempingek jelzései, az utak számozásai, de a Tisza-tó és az azt körülölelő települések Kiskoré, Abádszalók, Sarud és Poroszló — is szerepelnek rajta. A prospektusban megtalálha­tó fotókon pedig a strand, a ró­mai katolikus templom, a közép­iskola, a Dobóczky-kastély lát­ható, de a híres hevesi szőttes és a sakkmúzeum egy becses kollek­ciója is felkeltette a fotóművé­szek kíváncsiságát. Nem hiány­zik a képanyagból az országszer­te híres hevesi dinnye sem... Mint arról már körzeti olda­lunkon beszámoltunk, Heves vá­rosa egy csomagtervet, tanul­mányt tett le a kormány asztalára a közelmúltban lezajlott, kihe­lyezett kormányülésen. Lapunk annak idején idézett is ebből a ta­nulmánytervből, most azonban egy olyan dokumentumhoz ju­tottunk, amelyet az olvasók még nem ismerhetnek. Ezek a mon­datok ugyanis akkor hangzottak el, amikor dr. Hegedűs György, hevesi polgármester a miniszter- elnök és a kormány előtt vázolta városának és környékének gaz­dasági helyzetét. Mivel a sajtó ezen az aktuson nem volt jelen, talán érdemes felidézni néhány ott elhangzott, figyelemre méltó gondolatot. ...„Sürgős és halaszthatatlanul szükségessé vált a differenciált gazdaságpolitikai intézkedések alkalmazása mind szőkébb régi­ónkban — Dél-Heves térségé­ben — mind pedig az ország más régiói között. Fel kell ismernünk, hogy az általános gyógykezelésre erőnk kevés, de ahhoz elegendő, hogy a régió űj szellemi és gazda­sági központjait megteremtsük, gazdasági centrum szerepüket húzóerőként alkalmazva a zül- lesztő demagógiát megálh'tsuk, s lehetetlenné tegyük a gazdasági leromlást.”... Ezt követően a polgármester egy kéréssel folytatta: ...„Ezen a helyen azt kérem, hogy a kormány vizsgálja meg, fogadja el és juttassa érvényre azt az elgondolást, hogy az általános Napirenden: a gondozási központ Holnap — pénteken — dél­után két órakor rendkívüli ön- kormányzati ülést tartanak a he­vesi városatyák a szokásos hely­színen, a városháza épületében. A viszonylagos sietséget, azaz „programon kívüliséget” az in­dokolja, hogy a legutóbbi idő­szakban több olyan téma és ten­nivaló vált halaszthatatlanná, amely ezt a formát — tehát a rendkívüli ülést — indokolttá te­szi. Ezek közé tartozik többek kö­zött az is, hogy a hevesi szociális otthon nemrégiben megyei fel­ügyelet alá került, s ezzel párhu­zamosan szükségessé vált Heve­sen egy úgynevezett Gondozási Központ létrehozása is. A ta­nácskozáson éppen ennek az in­tézménynek az alapítása és az ez­zel kapcsolatos tennivalók meg­határozása lesz a legfontosabb napirendi pont. Ezenkívül szere­pei a programban a jelenlegi épí­tési tilalmak feloldása is. Az el­képzelések között szerepel a He­ves Városért Alapítvány kurató­riumi tagjainak megválasztása is. Természetesen a képviselő- testületi ülés ezúttal is nyilvános, minden érdeklődő polgárt szíve­sen látnak. állami támogatás a társadalom túléléséhez elegendő, a nemzet egészének megújításához azon­ban kiemelten támogatott régió- központokra van szükség. Ezen a téren a regionális keretet a köz- társasági megbízotti régiók al­kossák, mind a térségi területfej­lesztés, mind a térségi gazdasági fejlesztés tekintetében. ... Dr. Hegedűs György ezután a terület gondjairól beszélt a kor­mánynak. Elmondta, hogy Dél- Heves megye halmozottan hát­rányos, úgynevezett kiemelt vál­sághelyzetben lévő térség. Heve­sen és vonzáskörzetében 40 ezer ember él, s Hevesen a 12 ezer la­kosból 1800 a munkanélküliek száma. Ez az arány igen kedve­zőtlen, az országos átlagnak több mint háromszorosa. S mivel a térségben ipari nagyüzem alig ta­lálható — sőt, azok is leányválla­latok, gyáregységek, amelyek eleve mostohább körülmények között dolgoznak —, méginkább rá lesznek kényszerítve arra, hogy mind több embert bocsás­sanak el. Korábban az itt élők a fővárosba, Miskolcra, Egerbe jártak dolgozni, ám ezeken a munkahelyeken is először a be­járóknak mondtak fel, hogy pél­dául az utazási költségeket csök­kentsék. Ezt a térséget tehát — folytatta a polgármester — fel kell zárkóztatni, s ehhez a kor­mány részéről pozitív döntések meghozatala szükséges. így pél­dául: a területen működő bel- és külföldi tőke, munkahelyterem­tő beruházás, ehhez kedvezmé­Még a múlt évben elkészítet­ték az ország első digitális térké­pét Füzesabonyról. Ebben a Bu­dapesti Geodéziai és Térképésze­ti Vállalat munkatársai működ­tek közre, és mintegy bemutató, illetve kísérleti jelleggel áll már az érdekeltek rendelkezésére. Ugyanakkor a város külterületi részét a Heves Megyei Földhiva­tal dolgozói vitték a térképre, amely még tavaly decemberben forgalomba is került. Jelentős előnye, hogy sokféle információt szolgáltat a telepü­lések életéről. Éppen ezért a he­lyi önkormányzatok fokozott fi­gyelme kíséri ezt a törekvést. Kalmár Imrével, a Heves Megyei Földhivatal vezetőjével a további törekvésekről beszélgettünk.. — Hiszem — mondta —, hogy szakmai és helyi érdek is, hogy korszerű térképek álljanak ren­delkezésre. Sajnálatos azonban, hogy a központi költségvetésből qgyre kevesebb pénz jut erre. Éppen ezért nehány önkor­mányzatjói ismerte fel a digitális térképkészítés jelentőségét, ezért,anyagilag is hozzájárul eh­hez. így például a hatvaniak már tavaly is és az idén is pénzzel tá­mogatják ezt. Ugyancsak ígére­tet tett erre a hevesi önkormány­zat, a polgármester és a jegyző. A gyöngyösiek és az egriek is látják ennek szükségességét, de egye­lőre anyagi okok miatt még nem rendelték meg az új térképeket. nyes adózás, alacsony kamato­zású hitelkonstrukció, vagy köny- nyített lízingelési lehetőség. Majd a kormánynak szóló elő- teijesztést a következőképpen folytatta: ...„Véleményünk szerint létre kell hozni egy ónkormányzati — középlejáratú hitelezést biztosító — fejlesztési bankot, ki kell épí­teni egy olyan intézményrend­szert, amely a befektetési, okta­tási, tanácsadói szolgáltatást a szűkebben vett régióban ellátja, így szükséges a kiemelt kor­mányzati támogatás, a vállalko­zások kiemelt ösztönzése, szer­kezet ki- és átalakítási program kidolgozása, aktív terület- es te­lepülésfejlesztési koncepció al­kalmazása, valamint vállalko­zásélénkítő, tőkebefektetést élénkítő szabályozás kialakítása és a területi preferencia rendszer kiépítése.”... Mindezekhez kérik a hevesiek a kormány támogatását, amelyet a következőképpen képzelnek el. Egyrészt országos szinten f azdasagfejlesztő központokat ellene létrehozni, a krízisben le­vő régióknál pedig a súlypontát­helyezés módszeret szükséges al­kalmazni és differenciált gazda­ságpolitikai intézkedéseket kell megtenni. A felzárkóztató prog­ram részeként így elengedhetet­len a megye déli részének ki­emelt támogatása, a munkanél­küliség kezdése, annak enyhíté­se, oktató, átképző bázisintéz­mény létrehozása, ami az ott élő cigánylakosság egyre növekvő száma miatt is indokolt. — Az említett füzesabonyin kívül milyen településekről van szó? — Még tavaly megkezdődött Heves és Hatvan új térképének készítése. Mindezek a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vál­lalat, valamint a Heves Megyei Földhivatal közös kivitelezésé­ben valósulnak meg. Várhatóan ez év decemberében már kézbe is vehetik az érintettek. Mindez tízmillió forintba kerül. A térké­pezés Hatvan esetében 8112 nektár területet érint, amely a zártkertekre, a kül- és belterület­re egyaránt vonatkozik. Tartal­mazza majd 6378 lakás, illetve 9535 más épület adatait. Heve­sen a térképezés 9935 hektár te­rületre vonatkozik, amely 3599 lakás és 652 épület felvételét je­lenti. — Ezek a modern térképek nagyon sokféle információt tar­talmaznak... — Valóban, a helyi önkor­mányzati adatok mind rögzíthe­tők rajtuk. Előnyt jelentenek te­hát földmérési szempontból is az adásvételnél, a telkek megoszt- hatóságánál, a minőségi értéke­lésnél egyaránt. Bízunk abban, hogy a következő években He­ves megye más településein is — az említetteken kívül — digitális térképek segítik majd a jobb el­igazodást, a pontosabb adatszol­gáltatást. Mentusz Károly Digitális térkép — a jövőnek Hevesi szőttesek Mint lapunkban beszámoltunk róla, nemrég ünnepi közgyűlésen köszöntötte fennállásá­nak 40. évfordulóját a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. A termékeiről a hatá­rainkon tűi is ismert kollektíva munkáit Hevesen, a szövetkezet központjában nyitott minta­boltban is kiállítják, és a helyszínen meg is vásárolhatják azokat az érdeklődők. Szánkóidra a Mátrába A Hevesi Gyermekház január 25-én, szombaton szánkótúrát szervez a Mátrába. A város gyer­mekeit várják, hogy elvihessék őket egy igazi hegyvidéki kikap­csolódásra Lajosházára. Megyei bemutatóra készülnek A múlt év szeptemberében szervezte meg a Hevesi Gyer­mekkönyvtár húsz fős gyermek- színjátszó csoportját. A város négy általános iskolájából jár péntekenként délután próbákra a hetedik osztályos gyerekekből verbuválódott csoport. Szabó Sándorné vezetésével most me­gyei bemutatkozásra készülnek. Ez lesz az első nagyobb megmé­rettetésük. A március 20-i elő­adásra, amelyet Egerben tarta­nak, két darabbal készülnek: Be­nedek András Pünkösdi királyné című népi mesejátékával, illetve a Benedek Elek meséje alapján a Majoros István által feldolgozott Prücsök című művével. Sítábor a Tátrában Ez a február is jól kezdődik, hiszen 2-a és 8-a között az Ala- csony-Tátrába szervez sítábort Heves általános és középiskolá­sainak a Gyermekház. A Kassá­hoz közeli Bukovecre látogatnak most először, ahol közel egy hé­ten keresztül elsajátíthatják a síe­lés minden csínját-bínját. Könyvtári gyermek­csalogató Még most is beszélnek róla a hevesiek, annyira jól sikerült nemrég a gyermekkönyvhét programsorozata. A felmérések szerint félezer fiatalt, illetve szü­lőt mozgattak meg alig egy hét alatt. Szívesen mentek a könyv­tárba, hogy játszanak és ismere­teiket gazdagítsák. A programsorozat központi szereplője volt Dévai Nagy Ka­milla, valamint Sólyom Tamás előadóművész. Ők színvonalas műsorral szórakoztatták a gyere­keket. Emellett a helyszínen Dé­vai Nagy Kamilla dedikálta is legújabb hangkazettáját, a Bal­lagó évszakokat. Volt alkotónap is, amikor a fiatalok a gyöngyfű­zést, illetve a fenyődíszítést sajá­tították el. Ehhez a város óvónői is segítséget nyújtottak. Tartottak irodalmi vetélkedőt Heves négy iskolája felső tagoza­tos tanulóinak részvételével. Az oktatási intézményekből két-két csapat vett részt, és valamennyi­en kaptak ajándékot. Itt érdekes­ségnek számított többek között, hogy az egyes kérdések feldolgo­zásánál kik mennyire eredmé­nyesen használták fel a lexikono­kat. Emellett gyurmából és pa­pírból irodalmi alakokat is készí­tettek. A legjobban sikerült Mó­ricz Zsigmond: Légy jó mindha­lálig című regénye főszereplőjé­nek, Nyilas Misinek a portréja, amelyet gyurmából készítettek el. A jól sikerült játékdélután programját dr. Oláh Jánosné, a Hevesi Nevelési Tanácsadó ve­zetője állította össze. Vetélkedő is volt — Meséről mesére címmel — a négy hevesi általános iskola alsó tagozatos tanulóinak részvételével. A leg- , emlékezetesebb azonban az egész programból talán az ese­ménysorozat zárónapja bizo­nyult, a családi szombat. Ezen nagy számmal vettek részt a szü­lők, illetve a gyerekek, és színes játékokkal, vetélkedőkkel tették emlékezetessé a délelőttöt. A gyermekkönyvtár az emlí­tett programsorozatra húszezer forintot költött, és nem titkolt vágyuk, hogy az idén is szeretnék megrendezni a gyermekkönyv­hetet. Természetesen csak akkor, ha jut rá pénzük... Szőttesajánlat a vásárlóknak Mini kiállítás a szövetkezet termékkínálatából

Next

/
Thumbnails
Contents