Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-15 / 12. szám
ÁLOMBÓL VALÓSÁG LESZ AZ EGRI FEDETT USZODA? (7. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. JANUÁR 15. SZERDA II MAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA Hl. ÉVFOLYAM 12. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Az idő pénz! Hirdetését szeretné már holnap megjelentetni? Ajánlatunk: SZUPEREXPRESSZ A téli bükkszéki táj nyugalmat áraszt, a faluban azonban erős indulatok feszülnek (Fotó: Szántó György) A lemondott polgármester ismét ringbe száll Bükkszéki vélemény: „Amilyen virágot szakítunk, olyat szagolunk...” „Én legszívesebben mind a négy jelöltet megválasztanám, mindegyikük nagyon jó egy bizonyos területen, és szépen kiegészíthetnék egymást...” — mondta egy idősebb hölgy hétfőn este Bükkszéken, a település polgármesterjelöltjeinek bemutatkozó gyűlésén. „Hány százezer forintjába kerül majd a falunak ez a szavazás?” — kérdezte egy másik jelenlévő, azt panaszolva, hogy nem lenne ez a helyzet, nem kellene vasárnap, 19-én az urnák elé járulni, ha a mült év végén nem mond le tisztjéről Huszár István, a falu addigi polgár- mestere. Kiskatonát gázolt a vonat Füzesabonytól két kilométerre halálos baleset történt hétfőn késő este a vasúti vágányokon. Az Eger felől érkező vonat elütötte — az eddig ismeretlen okokból a sínek között tartózkodó — M. István 21 éves balmazújvárosi lakost, aki a honvédség pesthidegkúti alakulatánál teljesített szolgálatot. A pécsi „főhadiszállás” A jugoszláviai krízishez kapcsolódó hír, hogy jegyzőkönyvet írnak alá Budapesten az Európai Közösség megfigyelői tevékenységének Magyarországra történő kiterjesztéséről. Az ily módon Magyarországra is „akkreditált” EK-megfigyelők Pécsett rendezik be „főhadiszállásukat”. A tervek szerint január 21-én találkoznak újra ugyanitt a horvát nemzeti gárda, a jugoszláv néphadsereg és az európai megfigyelők képviselői. „Behajtó körút” Líbiába Rövidesen magyar gazdasági küldöttség utazik Líbiába, hogy tárgyaljon a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat nehezítő gondok megoldásáról. A Magyar Nemzeti Banknak nincs követelése Líbiával szemben, néhány vállalatnak azonban maradt rendezetlen ügye. A Tescó- nak és az Uvatervnek valamivel több mint 9 millió dollárral tartoznak a líbiai partnerek. A támogatásról Washingtonban Jeszenszky Géza külügyminiszter vezeti a magyar delegációt a január 22-én megnyíló washingtoni nemzetközi konferencián, amelynek résztvevői a volt Szovjetunió utódállamainak nyújtandó támogatás módozatait körvonalazzák. A delegáció az élelmiszer-ellátástól a knowhow átadásig mind az öt munka- bizottságban képviselteti magát. A magyar diplomácia irányítója január 21-én New Yorkban találkozik Butrosz Gáli ENSZ-fő- titkárral. Az 1990-es önkormányzati választásokat követő egy év során sem zajlott problémák nélkül az élet a községben. A megválasztott polgármester, Huszár István, aki korábban — a70-es évek végén — itt vb-titkár volt, hét tagú önkormányzati testület élén irányította a falu ügyeit. A közte és a faluház vezetője, Orbán Gábor közötti ellentétekről, valamint a nevezetes önkormányzati döntésről, mely szerint a község intézményeiben az állásokat csak helybéliek tölthetik be, a Hírlap is beszámolt. Történt aztán, már 1991 őszén, hogy egymást követően két önkormányzati képviselő — Kosztik Imre és Zagyva Ernő — is lemondott, s helyettük a „kislistán” a soron következő két legtöbb szavazatot kapott jelölt, Csomós Lászlóné és Huszár Zoltánná került be a testületbe. Majd pedig — november 15-én — a polgármester is beadta felmondólevelét. Amint Zagyva József alpolgármestertől még akkoriban megtudtuk, Huszár István ebben a levélben arra hivatkozott: őt külső „erők”, személyek bizonyos dolgokkal vádolják, támadják”. — Manapság mindenkit ér kritika: aki tudja, elfogadja, aki nem, nem... — fűzte hozzá akkor magyarázatul Zagyva József, majd kifejtette, szerinte ez a kritika nem volt olyan erős, hogy amiatt le kellett volna mondania a polgármesternek. — Dehát most már nincs mit tenni — mondta még —, január 19-én választunk... (Folytatás a 3. oldalon) Megyei tanácskozás Egerben Az önkormányzatok és a vízért viselt felelősség Tegnap délelőtt Egerben, a MTESZ-székház előadótermében vízgazdálkodási tanácskozást szervezett a Magyar Hidrológiai Társaság a megye önkormányzati vezetőinek részére. Dr. Hegedűs Sándor, az MHT Heves megyei területi szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Balás Istvánt a régió köztársasági megbízottjának Heves megyei hivatalvezetőjét. Dr. Orosz Gábor, a köztársasági megbízott BAZ megyei hivatalának vezetője mondott megnyitót megyénk mintegy 120 önkormányzati tisztségviselője előtt. Beszédében részletesen ismertette a novemberi regionális kormánykonzultáción felvetett vízügyi problémákat, és azt, miként reagáltak erre a kormány illetékesei. Egyebek mellett elmondta, hogy az ezer lélekszám alatti kistelepüléseken nehézségeket okoz a vízműtársaságok létrehozása. Ezért az adható 50 százalékos állami támogatás helyett 90 százalékos hozzájárulást kért a régió a kormányzattól. Erre nincs lehetőség, de a felsőmátrai térség gondjait — a kormányzati válasz szerint — az 1993-tól a környezetvédelmi alapból adható céltámogatás oldhatja meg. Eger vízbázisfejlesztési terveivel felsőbb szinten is egyetértenek, de úgynevezett címzett támogatást ígérnek. Dr. Almássy Endre, a KHVM főosztályvezetője a kormány vízgazdálkodási elképzeléseiről tartott előadást. Kifejtette, hogy bár koncepció még nincs, de az elvek már tisztázottak. (Folytatás a 2. oldalon) FKGP: előkészületek titokban A szombati FKGP nagyválasztmányi ülés döntésének értelmében a párt országos elnöksége és a megyei elnökök e hét csütörtökön és pénteken dolgozzák ki a koalícióból való kilépés, illetve az esetleges bennmaradás feltételrendszerét. A résztvevők meghatározzák, hogy ki legyen tagja a koah'ciós tárgyalódelegációnak a kisgazdák részéről, s döntenek arról is, hogy milyen formában értesítik koah'ciós partnereiket a tárgyalások lefolytatásáról. Mivel a tanácskozás nem a párt székházában, hanem titokban tartott helyen zajlik, ezért a résztvevők tervei szerint eredményről csak hétfőn tájékoztatják a sajtót. Kétes követelések A magyar állam 10,5 milliárd forint értékű öröklött kereskedelmi banki kétes követelésre vállalt garanciát. Erről már a múlt év nyarán megállapodás született a kereskedelmi bankok és a kormány között, ám meg kellett várni az év végét, amikor is a Parlament elfogadta az ez évi költségvetési törvényt. Arról egyelőre nincs információ, hogy az állami garanciavállalás miként érinti a három nagy bankot. Továbbra is árusítják Kárbejelentő nyomtatványok hiánypótláshoz Továbbra is árusítják a kárpótlási törvény alapján benyújtható — földdel, vállalkozással és házingatlannal összefüggő — kárigények közlésére szolgáló nyomtatványokat — tájékoztatta az MTI-t kedden a kárpótlási hivatal. A nyomtatványokon nem új igényeket lehet benyújtani, hiszen annak határideje egy hónapja lejárt, hanem a hiánypótlással összefüggő adatokat kell közölni. A különböző íveket Budapesten öt nagy postahivatal, illetve a megyei központi posták árusítják. (MTI) Leendő déli határállomások Jugoszláv oldalon egyoldalúan kezdték meg két új határállomás építését — közölte Kásán Attila határőrségi szóvivő a belgrádi Politika című lap jelentésével kapcsolatban, amely szerint Magyarország ismeretlen okok miatt nem teljesíti építési feladatait. A szóvivő rámutatott: valóban szó van a Bácsalmás — Bajmok és a Tiszasziget — Djála határállomás létesítéséről, miután azt az élénk forgalom igényli. Ugyanakkor új átkelők létesítéséről a külügyminisztériumoknak kell megállapodniok, s csak azt követhetije az alsóbb szintű egyezmények. Egyelőre azonban még semmilyen megállapodás sincs az említett két határállomás megépítéséről. Az EK után 24 órával, az önálló délszláv államokat: Magyarország is elismeri Amennyiben az Európai Közösség hasonló lépést tesz, Magyarország azt követően 24 órán belül elismeri Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia önállóságát — erről tegnap Debrecenben beszélt Katona Tamás. A Külügyminisztérium politikai államtitkára Jugoszlávia felbomlásával Montenegró és Szerbia automatikusan önálló állammá válik. Ezek az országok Európához való csatlakozásukban segítőkész partnerre lelnek hazánkban, s remélhetőleg belátják: a jószomszédi együttműködés, a gazdasági érdekeken alapuló kapcsolattartás mindannyiunknak létérdeke. Jogi problémákat is tisztázni kell Mit szól a szervezet az új szívhez? Maga a műtét mindössze négy órán át tartott. Ahogy Szabó Zoltán professzor, az első magyar szívátültetést végző orvoscsoport vezetője elmondta, ennél jóval több időbe telt az előkészítés és még hosszabb időt igényel természetesen a beteg gyógyulása, rehabilitációja. A budapesti orvosi egyetemen tegnap tartott sajtótájékoztatón újabb részleteket tudtunk meg a nagy feltűnést keltett műtétről és az újszívesről. Schwarz Sándor, a most 28 éves fiatalember esztendők óta leszázalékolt nyugdíjas. Veleszületett rendellenesség miatt szíve a szokásosnál jóval nagyobb volt. Élete megmentésére egyedüli lehetőség kínálkozott: a szívátültetés. Valójában a véletlen döntötte el, hogy ő lett az első magyar újszíves. Á Szív- és Érsebészeti Klinikán tavaly szeptember óta vártak a megfelelő donorra, míg végül egy, január 3-án agyhalálban elhunyt fiatalember szíve — a megfelelő immunológiai vizsgálatok elvégzése után — alkalmasnak bizonyult az átültetésre. A felgyógyulás során is a szerKícsít lötyög A beteg szív eltávolítása, valamint az új szív be varrása és megindítása jó két óráig tartott. 128 perc múltán már Sándor mellkasában dobogott az új szív. Azóta folyamatosan vizsgálják, s azon kívül, hogy új szíve „kicsit lötyög” beteg szíve miatt megnagyobbodott mellkasában, nincs panasza. A kilökődés és a fertőzésveszély egyébként még nem múlt el. A szívműtét a laboratóriumi és gyógyszeres költségekkel hárommillió forintba került — mondta el Szabó profesz- szor egy kérdésre válaszolva. vezet ellenállása, az új szív befogadása jelenti a legnagyobb gondot. Az ehhez szükséges gyógyszereket, amelyek több százezer forintba kerülnek, csaknem egy évig kellett szednie Sándornak, szigorú orvosi felügyelet mellett. (Folytatás a 2. oldalon) Dolgozóknak fél százalék helyett egy Többet fizetünk a Szolidaritási Alapba Nagyobb munkanélküli-járulékot fizetnek a dolgozók és a munkáltatók február elején a januári munkabérek után a Szolidaritási Alapba. Várhatóan még ez a bevétel sem lesz elegendő a nagyszámú munkanélküli ellátásához. A munkavállalók 0,5 és a munkaadók 1,5 százalék helyett 1, illetve 5 százalékos járulékot fizetnek februártól. Ez — 90 százalékos teljesítés esetén — mintegy 40 milliárd forint bevételt jelent az alapnak. Ehhez adható hozzá a költségvetés 10,2 milliárd forintos támogatása, amiből fedezik a közszolgálati, köztisztviselői területek 5 százalékos ilyen jellegű befizetéseit A költségvetés ezentúl a bevétel 10 százalékáig is fedezetet vállal a munkanélküliek ellátására. Valószínűleg — a munkanélküliek számát tekintve — szükség is lesz erre a pénzre. Minimum 580 ezer munka- nélkülivel számolnak év végére a Munkaügyi Minisztériumban, de valószínű, hogy ennél jóval több állástalan lesz. Csak 580 ezer állásnélkülivel kalkulálva, ellátásukra az alapnak legalább 48 milliárd forintot kell fordítani. Emellett a Szolidaritási Alapnak más kiadásai is vannak. így a korszerűtlen munkaügyi szolgálatok feltételeinek javítása, a szolgálatok fenntartása mintegy 5 milliárd forintot igényelne. Ugyancsak körülbelül 5 milliard forint szükséges a pályakezdők munkanélküli segélyére, az előnyugdíjra, s az átképzési támogatások egy részére. Mindezt ösz- szevetve már látható: nem lesz elegendő pénz, annak ellenére, hogy a Parlament szigorította a járadékkifizetés feltételeit. Csökkentették az idén a járadékfizetés időtartamát. A járadék továbbra is az első időszakban az átlagkereset 70, a második időszakban 50 százaléka. Változás viszont, hogy a második időszak időtartama felére csökkent. Ez azt jelenti, hogy aki legalább egy évig dolgozott, az három hónapig az átlagkeresete 70 százalékát, és — a korábbi 3 hónap helyett — másfél hónapig 50 százalékát veheti fel. A legalább négy év munkaviszonnyal rendelkezők kapják a legmagasabb szintű ellátást. Ők az átlag- kereset 70 százalékát egy évig, 50 százalékát fél évig kapják, míg korábban ez utóbbi is egy évig járt. Akinek munkaviszonya saját kezdeményezésre, fegyelmi büntetés révén vagy más felróható okból szűnik meg, részére csak három hónap után kezdik folyósítani a járadékot. Ugyanígy később vehetik fel első munkanélküli-járadékukat azok az állástalanok, akik végkielégítésben részesültek. (MTI)
