Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-09 / 288. szám
HÍRLAP, 1991. december 9., hétfő EGER ÉS KÖRZETE 5. A kérelmeket elbírálták Kölcsönök lakásépítéshez és -vásárláshoz Az egri önkormányzat szociális, valamint lakásügyi bizottsága a lakossági szolgálati irodához október 31-ig beérkezett pályázatokat megtárgyalta, és javaslatot tett a teendőkre. A helyi lakáscélú támogatás, illetve kölcsön iránt 105 kérelem érkezett be a szociális bizottsághoz. A rendeletekben foglalt alapelvek figyelembevételével a már említett testület 42 kérelmet elfogadhatónak talált, 39-re elutasító javaslatot tett, míg 24 pályázatot — az anyagiak hiányában — a következő év első negyedében újra megvizsgálnak majd, és ezt követően javaslatot tesznek a közgyűlésnek. A városi testület a bizottság által előterjesztett indítványt jóváhagyta, és ennek értelmében 42 családot támogatásban részesít. A döntésnél figyelembe vették a gyermekek számát, a jelenlegi lakáshasználat jogcímét, és egyéb szociális szempontokat, amelyeket a helyszínelések során rögzítettek. A helyi lakáscélú támogatás összege 5 millió 310 ezer forint, ebből kamatmentes kölcsön 3 millió 500, míg vissza nem térítendőtámogatás 1 millió 810 ezer forint. Dán iskola Egerben? A közelmúltban a dán és a norvég ifjúsági tanácsok meghívására 25 magyar ifjúsági vezető járt az északi országokban. Köztük volt Kiss Tibor, az Egertrade Kft. munkatársa is. A fiatalember pályázat útján — még munkanélküliként — nyerte el a hathetes utazást. A rengeteg élmény mellett figyelemre méltó kezdeményezéssel érkezett haza. — A vendéglátó dán szervezet közel fél évszázada foglalkozik a különböző szociális problémákkal terhelt fiatalokkal — kezdte Kiss Tibor. — Emellett bekapcsolódtak a munkanélküliek átképzésébe is, Európa- szerte iskolahálózatot építettek ki. Magyarországgal már régen szerették volna felvenni a kapcsolatokat, de ez eddig nem volt eredményes. Ottani tartózkodásom idején viszont felmerült, bizonyára nálunk is elkelne a segítség a munkanélküliek oktatásához, s miért ne lehetne ennek helyszíne éppen Eger. Tetszett nekik a barokk megyeszékhely, s felajánlották, amennyiben kezdeményezésük fogadókészségre talál, felszerelésekkel és tanárgárdával állnának rendelkezésre. Csupán az a kérésük, jelöljük meg, milyen szakmákra, átképzésekre lenne szükség, s biztosítsunk az oktatáshoz épületet. Az ötletgazda nevében Kiss Tibor felkereste a Heves Megyei Munkaügyi Központot. Kisger- gely Istvánt, a központ vezetőjét arról kérdeztük, mit szólnak a dán javaslathoz. — Természetesen semmilyen kezdeményezés előtt sem záijuk be kapunkat, annál is inkább, mivel a már sikeresen működő Job Klub is külföldi, angol mintára működik. Bár a konkrét elképzeléseket, lehetőségeket nem ismerjük, szívesen látjuk a dán szakembereket tapasztalatcserére. Annál is inkább, mivel egyre nagyobb méreteket ölt a munka- nélküliség, s további terebélyese- désének elkerülésére, mérséklésére mindent el kell követnünk. S miért ne segíthetne ebben egy dán iskola? Egy kép — egy mondat Az Agria Volán személyforgalmi osztályán megtudtuk: gyárilag vezérelt termálfűtés van a helyi járatú buszokban: még, ha olykor — a gyakori ajtónyitás miatt — nem is vesszük ezt észre. A Technika Házában az Avon kozmetikai bemutatóján november 30-án, szombaton a szépség fortélyait próbálgatták az egri lányok és asszonyok. Utoljára játszotta el Egerben a színműhely Sütő András Vidám sirató egy bolyongó porszemért című darabját december elején — méghozzá nagy sikerrel. Veszélyben egy 185 ezer kötetes könyvtár Egységes közkönyvtári ellátás? Népművészek évzárója A közelmúltban betértem a Deák Ferenc utcai toronyház Grónay utcai részén nyíló központi szakszervezeti könyvtárba, ahol Korsós Lászlótól, a könyvtár vezetőjétől rossz hírekről értesültem. Magához az épülethez — amely állami tulajdonban van — a szakszervezetek igen tekintélyes összeggel járultak hozzá, biztosítva az alagsorban egy jókora raktárt, a földszinti részben pedig egy tekintélyes nagyságú hírlapolvasó-termet, irodát és könyvtárhelyiséget. Korsós szerint valamikor 1992 márciusa táján lejárnak a beruházás biztosította jogaik. A könyvtár céljait szolgáló helyiségek jövőbeli sorsa feletti városházi tárgyalásai során azt közölték vele, hogy azokról a városi önkormányzat dönt majd, s a könyvtár majdani másutt való elhelyezéséről a szakszervezetnek kell gondoskodnia. E hír megdöbbentett, hiszen nem kevesebb, mint 185 ezer kötet jövőbeli sorsáról van szó, lehet, hogy a szétszóródás veszélye lebeg Damoklész kardjaként megyeszékhelyünk- ezen kulturális létesítménye felett. Szerencsére azonban Korsós László segítőtársra talált Orosz Bertalan- néban, a Bródy Sándor Megyei Könyvtár igazgatónőjében, aki nyomban felmérte e tekintélyes könyvanyag óriási kulturális jelentőségét, s tervezetet munkált ki egy egységes közkönyvtári ellátás megszervezésére. Orosz Bertalanná elmondja, hogy az elmúlt évtizedek során a lakóhelyi közművelődési könyvtárhálózat mellett munkahelyi, azaz szakszervezeti könyvtári rendszer is működött, melynek indokoltságát szakmai berkekben erősen vitatták. Most tehát az adott helyzetben elérkezettnek találja az időt az átszervezés megoldására, hogy az egri központi szakszervezeti könyvtár állományának a szétverése megakadályozható legyen, sőt, az gazdagítsa az amúgy is gyéren folydogáló kulturális támogatások dacára a könyvtári ellátást. Nem lehet ugyanis ma még látni, hogy a privatizáció után milyen lesz majd az új vállalkozások helyzete, s nem utolsó sorban a kulturális támogatással kapcsolatos magatartása. A jelenlegi munkahelyi könyvellátásra szakosodott központi szakszervezeti könyvtárak feladatai csökkennek. S a helyzetet jelentős mértékben súlyosbítják a szakszervezetek legitimációs problémái, ugyanis költségvetésük igen jelentős csökkenése kikezdi ezeket az egyébként értékes anyaggal rendelkező könyvtárakat. Egerben a központi szakszervezeti könyvtár jelenlegi állománya közel 185 ezer kötet, melyből 84 ezer a különböző vállalati letéti könyvtárakban, 100 ezer kötet pedig a Deák Ferenc utcai központban van. De több mint fél ezer hanglemezzel, sőt, videokazettákkal is rendelkeznek. Úgy ítéli meg a megyei könyvtár igazgatónője, hogy a könyvtári célra kialakított épületrész, valamint a meglévő gyűjtemény gondjai természetes úton-módon kínálják a helyes megoldást. A javaslattervezet szerint a szakszervezeti könyvtár helyiségeit oly könyvtári célra javasolja hasznosítani, amely a város és a megye szükségleteit a legcélszerűbben elégíti ki. Racionális megoldásként kínálkozik az alagsorban a raktári funkció megtartása. A földszinten pedig egy korszerű idegen nyelvi részleg felállítását javasolja, mely minden korszerű felszereléssel, szolgáltatással, társalgási alkalmak megteremtésével segíti az idegen nyelvek tanulását, melyre azután a különböző oktatási intézmények, az egyre szaporodó nyelvtanfolyamok, sőt, az egyéni nyelvtanulók is támaszkodhatnak majd. Rendkívül jelentősnek mondható Oroszné példamutató tervezete azért is, mivel a Bródy Sándor Megyei Könyvtár a munkahelyek igénye, illetve a központi költségvetésből az e célra kapott támogatás szerint továbbra is zavartalanul biztosítja a megye területén a munkahelyi könyvtárak ellátását, gondozását; s ezt teszi azért is, mivel ez kiválóan összehangolható az egyébként is meglévő területi funkcióval. A kérdésben érintett felek mielőbbi egyeztető megbeszélésére múlhatatlanul szükség van. A városi és a megyei önkormányzat, az illetékes szakszervezeti szerv, valamint a két könyvtár képviselőinek tárgyalásai során az integráció minden részletét — a cél elérése érdekében — tisztázni kell. A kultúra nehéz pénzügyi adottságai közepette Orosz Bertalanná szerint bűn lenne egy 185 ezer kötetes könyvtár széthullását ölbe tett kézzel szemlélni, s azt minden úton-módon meg kell akadályozni. Úgy tűnik, hogy a megyeszékhely egységes közkönyvtári ellátása felvázolt s tervezett megszervezésének nem lesz senki a kerékkötője, és Eger város önkormányzata pénzügyi mérlegének megbillenése nélkül hozhat oly áldozatot, hogy a Deák Ferenc úti toronyházban a szakszervezet által kiépített helyiségeket bérleti díj nélkül bocsátja e korszerű, időszerű kulturális cél rendelkezésére. ”A könyveknek megvan a maguk sorsa” — tartja a klasszikus szólásmondás. Szeretnénk hinni és remélni, hogy ez a terv Egerben valóban testet ölt majd, s bizonyosak vagyunk, hogy a Bródy Sándor Megyei Könyvtár tervezete az országban számos követőre talál majd... Sugár István A hónap elején tartotta évzáró közgyűlését a Heves Megyei Népművészeti Egyesület Egerben, az MMK-ban. Pár nappal előtte nyitották meg azt a kiállítást, amely az egyesület tagjainak munkáját is tükrözi. Balatoni Tibort, az egyesület elnökét afféle mérlegkészítésre kértük... — Mit végeztek az egy esztendő alatt, s mire készülnek jövőre? — Bár már nyolc-tíz éve alkotnak közösséget a Heves megyei népművészek — mondja —, csak ebben az évben februárban alakultunk egyesületté. — Jelentett-e ez valamiféle változást a' korábbiakhoz képest? — A Megyei Művelődési Központ támogatta munkánkat azelőtt is, most is. Az egyesületnek 26 bejegyzett tagja van, hímzők, szövők, csipkeverők, fafaragók, bőrdíszművesek és kosárfonók. De valójában ennél sokkal többen vannak a megyében népművészek, s voltaképp valamennyi egyesületi taghoz egy- egy szakkör kapcsolódik, akik részt vesznek a közös kiállításokon, bekapcsolódnak az akciókba. — Miért vannak látszólag mégis ilyen kevesen? — Aki nem fizeti a tagdíjat, nem vesz részt a közös munkában, tehát hivatalosan nem vállal kötelezettséget, azt az előnyök sem illetik meg. Ez természetes. Márpedig van eset, amikor ez komoly anyagi előnyt is jelent. Minden év augusztus 20-án a budai várban megrendezik a mesterségek ünnepét. Aki népművész vagy amatőr népművész, de az egyesületet képviseli, az nem fizet helypénzt, sőt, őt kérik fel a részvételre. Míg a többiek — a kisiparosokhoz hasonlóan — komoly összegű helypénzt fizetnek. — Az egyesületi tagság azonban kötelezettséget is jelent... — És barátságot is. Ha valamelyikünknek jelentősebb munkája van, természetes, hogy a többiek is segítenek neki: úgy is mondhatnánk, „oda-vissza alapon.” Részt veszünk közös pályázatokon, és igyekszünk az önkormányzat felkérésének is eleget tenni. Több szép feladatnak nézünk elébe. A váraszói polgár- mesterrel és a pétervásárai művelődési ház igazgatójával együttműködve Váraszón egy szép Árpád-kori templom környezetének rendbetételére vállalkoztunk mi, fafaragók. Varga Csaba készíti a terveket. Jelenleg a felmérésnél tartunk, mihelyt lehet, a jövő év elején hozzákezdünk. Péter-Pálra — mivel ez a falu védőszenlje is — szeretnénk befejezni. A tervek szerint a templom képzőművészeti kiállítóhely lesz. A leendő egri Erzsébet tér játszóterét annak idején a Heves megyei fafaragók készítették 1983-ban. A fajátékok anyaga azóta elöregedett, sürgős felújítást követel. Vállaltuk, hogy rendbe hozzuk. Szerencsére jó a kapcsolatunk az egri vá- rosszépítőkkel, így elmondhatjuk ötleteinket. Tavalyelőtt Zalaegerszegen jártunk tapasztalat- cserén. Számtalan jó megoldást láttunk ott a játszó- és köztereken. Felbuzdultunk, hátha Egerben megcsinálhatnánk ezt mi is! — Úgy hallottam, a noszvaji önkormányzattal pedig egy alkotótábor tervét fontolgatják... — Már ki is jelöltük a helyet, csupán a noszvaji polgármesterrel kell a megegyezésünket jogi formában is rögzíteni. Korábban egy szép noszvaji palócházban szerettük volna az alkotóházat kialakítani, ám ezért borsos árat kémek dunántúli tulajdonosai. A jelenlegi — e célra kijelölt — fás területen a magunk erejéből szeretnénk létrehozni az alkotótábort. Idegenforgalmilag is kiemelt helyen van, hosszú távon is sok lehetőség rejlik benne. — Ezek a távlati tervek, s melyek a közelebbiek? — Több országos találkozóra készülünk. Jövőre megint szeretnénk részt venni a mesterségek ünnepén augusztus 20-án a budai várban, a népművészeti egyesületek országos értekezletén, s készülünk a X. Országos Népművészeti Kiállításra, amely Nyíregyházán lesz. (jámbor) Keramikusok tárlata Az Szilvásváradon élő művészházaspár kerámiáiból nyílik kiállítás a Megyei Művelődési Központban, Egerben. December 10-én, kedden délután 17 órakor dr. Szepesi György, az egri zeneiskola igazgatója mond bevezetőt Debreczeni Zsóka és Felez Zoltán kiállításához, amely december 22-ig tekinthető meg, naponta 14-től 19 óráig. Rangsorolták az utcákat A polgármesteri hivatal munkatársai felmérték a város útjainak állapotát. Minderre az 1992- es költségvetés felosztása miatt volt szükség. „Rangsorolták az utcákat” aszerint, hogy melyikre kell több pénzt fordítani. A Klapka utca felújítása az ütemtervek szerint halad, várhatóan december 15-ig befejezik a munkálatokat. Pályázat egészségünkért Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal egészség- védelmi osztálya plakátpályázatot hirdetett az AIDS világnapja alkalmából középiskolai diákok részére. Technikai megkötés nincs, a plakát mérete A/2, vagy A/3 nagyságú lehet. Témája természetesen az AIDS elleni küzdelem. A beküldés határideje 1992. január 31. Az első helyezett háromezer forintot, a második kétezret, a harmadik ezer forint jutalmat kap. A pályázatokat a következő címre kérik: Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat megyei intézetének egészségvédelmi osztálya, Eger, Kossuth L. u. 9. Betlehem kis falujában Több kulturális programot szerveztek a karácsony jegyében Egerben. December 15-én, vasárnap az egri nagycsaládosok karácsonyi klubdélutánjára kerül sor 15 órakor az MMK-ban. 18-án, szerdán 3-kor a gyöngyösi Kalamajka színjátszókor eredeti gyűjtés alapján betlehemes játékot ad elő, ugyancsak a Megyei Művelődési Központban. Áznap este 7 órától a díszteremben pedig Réti Árpád színművész és a Gajdos népzenei együttes műsorára várják a kicsiket és nagyokat. A régi karácsonyi dalokból és a Parasztbibliából vett idézetekből szerkesztett előadóest címe: Betlehem kis falujában... Az idén is lesz karácsonyi muzsika az MMK-ban, december.22-én, vasárnap este 7 órától. Hulladékfeldolgozás „olasz módra”? Az elkövetkező években komoly feladatot jelent Eger számára a kommunális hulladék elhelyezése. A jelenlegi szeméttelep már nem növelhető. Ezért a polgármesteri hivatal főmérnöki irodája javaslatot tett a probléma megoldására. Az Agrár Menedzseri Rt.-nek egy, a kommunális hasznosító mű létesítésére tett pályázatát megvizsgálták. Ehhez — az Olasz — Magyar Kereskedelmi Kamara ügyintézésével — az olasz kormány által nyújtott hitelek felhasználhatók. Novemberben Habis László alpolgármester és Gadavics Gyula, a főmérnöki iroda vezetője Olaszországban járt, hogy megszerezzék a szükséges információkat.
