Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-07-08 / 287. szám
HÍRLAP, 1991. december 7—8., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 7. AIDS-es orvosok és betegeik Az Egyesült Államokban immár a második botrány tört ki abban a kérdésben, hogyan tehetők felelőssé pácienseik életéért, egészségéért az AIDS-ben szenvedő orvosok, s a betegeknek joguk van-e biztosítékot követelni arra, hogy orvosuk nem fertőzi meg őket e szörnyű kórral. A vita megbocsáthatatlanul későn kezdődött: csaknem tíz évvel azután, hogy a világ tudomást szerzett az új betegségről, amely már milliókat ítélt biztos halálra. Az első tragikus esetre tavaly szeptemberben derült fény, azóta haldoklik Floridában a most 23 éves Kimberly Bergalis. Fogorvosától kapta el a betegséget — s mint kiderült, az azóta elhunyt doktor négy további páciensét is megfertőzte. — Hamarosan meghalok, s ezt önöknek köszönhetem — írta nemrégiben Kimberly a floridai közegészség- ügyi hivatalnak, amely az orvosi titoktartásra hivatkozva nem fig yelmeztette ajtácienseket a ká- ítószer-élvezőT fogorvos betegségére. Szinte szóról szóra ugyanez ismétlődött meg most New Yorkban, de az ügy nyomán kitört pánik talán hoz valamilyen eredményt. Június 18-án ÁIDS-ben meghalt Philip Feldman — ő is fogorvos volt, és jóllehet, 1985 óta tudott arról, hogy fertőző beteg, nyugodtan folytatta praxisát élete vegéig. Még nem tudni, hogy a szinten kábítószeres lelki- ismeretlen doktor megfertőzött- e valakit, mégis ezrek ostromolják az egészségügyi hatóságokat, és kimutathatóan csökkent a fogorvosi rendelők forgalma. New Yorkban speciális telefonvonalat létesítettek, amelynek segítségével pszichológiai tanácsokat adnak, s felajánljak a kétségbeesett telefonálóknak, hogy az állam költségére elvégeztethetik az AIDS-szűrővizsf álatot. Tovább szította a pánik- angulatot, amikor a lapokból kitudódott, hogy Feldman doktor — egykori asszisztensei szerint — nem igazán ragaszkodott a műszerek tökéletes sterilizálásához, s nem hordott maszkot és gumikesztyűt, nehogy „megijesz- sze” pácienseit... A pánik hatására először fordult elő, hogy New York állam hatóságai vizsgálatot indítottak, és úgy döntöttek: Philip Feldman pácienseit értesítik egykori orvosuk betegségéről, hogy megtehessék a szükséges lépéseket. Ezzel azonban — lévén Amerika a szabadság hazája — azonnal magukra haragították a mindenféle megkülönböztetés ellen küzdő mozgalmakat, s azok kampányt indítottak a hatóságok ellen. A sajtó és a hatóságok mind gyakrabban idézik az atlantai betegség-ellenőrző központ statisztikáját, amely szerint egymillió sebészeti, fogászati, illetve nőgyógyászati beavatkozás közül 2,4 — 24 esetben fordul elő, hogy az orvos megfertőzi betegét. Erre alapozva javasolta most az amerikai egészségügyi minisztérium, hogy önként végeztessenek AIDS-szűrővizsgálatot mindazok az orvosok, akik gyógyító tevékenységük során közvetlen kapcsolatba kerülnek pácienseik vérével, belső szerveivel. A betegek pontos információkat és hathatos védelmet követelnek e szörnyű betegség ellen — mutat rá a minisztérium. A washingtoni kezdeményezés azonban egyelőre csak ajánlás, s nem kötelező jellegű, mivel az Egyesült Államokban az egészségügyet nem szövetségi, hanem állami szinten szabályozzák. Műkincstolvaj vagy tréfás beosztott? Leltároztak az egyiptomi régiségek legnagyobb tárházában, a kairói Egyiptomi Múzeumban. Nem rutinszerű számbavétel zajlott, hanem nyomozás. A közelmúltban ugyanis lopást fedeztek fel: a második szinten, a 22-es számú szektor egyik vitrinjéből — minden rendőri erőfeszítés, bűnügyi laboratóriumi vizsgálat ellenere kiderítetlen módon — eltűnt három szobrocska, szakszerű nevén Usepti. Az elhunytak síron túli életében voltak hivatva szolgálni a kis emberfigurák az óegyiptomiak elképzelése szerint. Az ügy rejtélyes, a hatóságok ez idáig nem talaltak rá magyarázatot. A szektor őre egy délután arra lett figyelmes, hogy a vitrin üvegajtajának lakatja hiányzik, és az üveg nyitási kísérlet nyomait mutatja. Faruk Abdel Aziz Hoszni kulturális miniszter utasítására a terem tartalmát, csekély 16 ezer kiállított darabot nyomban számba vettek: három Useptinek nyoma veszett. A dolog titokzatosságát az adja, hogy az üvegajtó — ki akarták-e nyitni, vagy sem — zárva maradt. Meglehet, nem is történt valójában lopás — mondják biztonsági illetékesek —, vagy ha igen, jóval régebben, csak most vették észre. Ha történt is, az elkövető különc lehetett, hiszen a vitrinben aranytárgyak is hevernek, érintetlenül. A biztosat egyelőre nem tudó hatóságok és a sajtó legszívesebben a munkahelyi tréfa, vagy inkább intrika kategóriájába sorolnák a rejtélyt, és összefüggésbe hozzák azzal, hogy a muzeum igazgatója néhány nappal a történtek előtt került posztjára. Az Useptiknek mindenesetre hűlt helye, amint a jövőre kilencvenéves múzeum történetében már oly sok felbecsülhetetlen értékű kincsnek. Az intézmény egy korábbi igazgatója elképedve nyilatkozott azokról a hírközlő szervekben elhangzott megjegyzésekről, hogy a mostani eset nem is tekinthető nagy értékű lopásnak, ilyen szobrocskák számtalanul állnak a múzeum rendelkezésére. (A fáraók emeletmagas gránitszobrainak eltűnése kétségtelenül nagyobb port vert volna.) Faruk Abdel Aziz Hoszni értetlenül áll az olyan megközeh'tés előtt, amely az ókori emlékek értékét mérettel, példányszámmal próbálja megbecsülni. Azt nem titkolja, hogy a mostaninál érték nagyobb veszteségek is a múzeumot: az 1936-os leltározás nem kevesebb mint 23 ezer különféle régiség hiányát fedte fel. Az ötvenes évek végén Tutankhamon pálcájának kelt lába, s az akkori vizsgálatnál kiderült, hogy a kamaszfáraó kincsének 64 darabja hiányzik, s további több száz régiség különféle részlegekből. Négy évvel ezelőtt egy vakmerő tolvajnak sikerült záráskor elbújnia, hogy az éj leple alatt zsákmányoljon a kiállított tárgyakból. Ot azután elfogták, és az elemeit értékek nagy része megkerült. A törvény keze ugyan könyörtelenül lesújt az egyiptomi történelem tárgyi emlékeinek efféle rajongóira, s e tekintetben a külföldieknek sem jár könyörület, a bűnözési krónikáknak mégis visz- szatérő eleme a műkincslopás, illetve -kereskedelem. A százezernél több régiséget bemutató Egyiptomi Múzeum — amelynek raktáraiban mintegy ötszáz láda rejt még helyszűke miatt ki nem állított értékeket — sajnálatos módon egyelőre nem élvezi a korszerű technika áldásait. UFO-lesen A dogonok rejtélye A Niger folyó kanyarulatától nem messze délre, a Bandiagara- fennsíkon élnek a dogonok. A sokkötetes francia Larousse lexikon csupán néhány sort szentel ennek a népnek: „A dogonok megőrizték sajátos ősi kultúrájukat” — írják, majd néhány mondat következik a dogon maszkokról. Mégsem ezek a fafaragások lennének a dogonok művészi remekművei, mert legérdekesebb e nép szellemi kultúrája. Ámulatba ejtő, tökéletes mítoszaik vannak, melyekkel kapcsolatban nyugodtan használhatjuk a „világmindenség teóriája” találó meghatározást is. Két francia néprajzkutató munkája révén ismerhettük meg a dogon törzs mitológiáját és életét. A szerzők ebben a műben rendszerezték a dogonok csillagászati ismereteit. Amikor egy marseille-i csillagász elolvasta a művet, megdöbbentették azok a tények, amelyekről ezek a munkák hírt adtak. A mítoszokat rögzítő etnográfus számára ezek közönségesek voltak, s nem keltették fel túlságosan az érdeklődését, de a csillagásznak, aki láthatóan kevés humán tárgykörű tudományos munkát forgatott, annál érdekesebbnek bizonyultak. A dogonok kozmogóniai rendszere megdöbbentően egybevágott legújabb csillagászati ismereteinkkel. Mielőtt rátérnénk a csillagászati témákra, egy fontos dolgot kell megismernünk. A dogonoknak nincsen írásuk. A mítoszt fejből tudják, és szóhagyományként adják tovább utódaiknak, ugyanakkor illusztrálásra rengeteg, több ezernyi segédjelet használnak. A szavaknak gyakran több értelmük, több jelentésük van a mítoszban, mint a köznyelvben. A mítoszban nem szabad változtatni egyetlen szón, egyetlen betűn sem, mivel egy ilyen változtatás szétrombolhatja és eltorzíthatja az egész alapgondolatot. Minden mitológiának az a legfőbb feladata, hogy leírja a világ teremtését. A dogon mitológiában a következő áll. „Kezdetben volt AMMA, az isten, egy gömbölyű tojás képében, amely nem nyugodott semmin. Négy egymással összeolvadt részből állt. Ezenkívül nem volt semmi.” AMMA a mai nyelvben azt jelenti: „zártan tartott”, „erősen átölelt”, „egyetlen helyen tartott”. Majd így folytatódik a mítosz: „És AMMA mind a négy részéből robbanást váltott ki, amely a létezés okává vált.” Ez a néprajzkutatók által készített leírás a francia csillagász szerint a világegyetem keletkezésének pillanatait örökíti meg. Arról is szólni kell, hogy sokak szerint a mitológia ilyenfajta értelmezése nem más, mint egy félremagyarázott, tudományos álruhába öltöztetett sci-fi. Persze, vannak a mitológiának olyan világosan fogalmazott részei, amelyek értelmezése teljesen magától értetődő. A dogonok remekül ismerték a csillagos eget. A „világ szemének” a Polaris nevű csillagot nevezték el, amely körül az égbolt többi csillaga körbe-körbe jár. A Dél-Kereszt legfényesebb csillagának „a világ kettős szeme” elnevezést adták. Ismerték a Szatumuszt is, szimbóluma a két koncentrikus kör. Ez az ábrázolásmód emlékeztet bennünket a bolygó híres gyűrűjére (1. ábra), mely szabad szemmel nem látható. Megjegyzendő: ezek az ismeretek azt sejtetik, hogy a dogonok őseinek volt távcsövük. Jól ismerték a Nagy Kutya-csillagkép legfényesebb csillagát, a Szinuszt. Ez a csillag a történelmi időkben sokszor magára vonta a figyelmet. Tudomásuk volt a Szíriusz szabad szemmel nem látható, fehér törpecsillag (Szíriusz B) kísérőjéről. Noha a Szíriusz az egyik legközelebbi csillagszomszédunk — mindössze 8,5 fényévnyire van tőlünk —, kísérőjét, a Szíriusz B-t csak 1982-ben fedezte fel Alván Clark. És mit mondanak a dogonok? „A legkisebbik csillag a Szíriusz körül kering. Egy fordulata 50 évig tart. Ez szabályozza a Szíriusz mozgását, amely, nem szabályos körben mozog.” És mit mond a tudomány? A számítások azt bizonyítják, hogy a SzíriA B A Jupiter és a Szaturnusz dogon ábrázolása. (”A’' a Jupiter, „B” a Szaturnusz) usz B csakugyan 50 év alatt kerüli meg a Szíriusz A-t. Éppen ez a szabálytalan mozgás vezette rá a tudósokat a láthatatlan kísérő felfedezésére. Az Áron-hegység egyik szertartáspapja 195í-ben modellezte kölesből a Szíriusz A-t és kísérőjét (3. ábra), s azt mondta: „Amikor a kisebbik csillag eltávolodik, a Szíriusz vibrálni kezd, ezért a megfigyelőnek úgy tűnik, sok-sok csillagot lát.” Hogyan láthatták mindezt, ha Alván Clark felfedezése előtt még senki sem látta? Ehhez hasonló kérdésekkel már sokszor foglalkoztak a tudósok. Egyesek szerint az a leglogikusabb következtetés, ha feltételezzük azt, hogy e nép valamikor réges-régen a „földönkívüliektől” kapta a tudást. Egy másik újszerű következtetés azt is lehetségesnek tartja, hogy a Földön i. e. 15.000- 11.500 között létezett egy technikailag fejlett elődcivilizáció, és innen juthatott el a tudás a dogo- nokhoz. A tudományos világ a Szíriusz kettős rendszer felfedését 1862-ben igen nagy szenzációnak tekintette. így arra kell gondolnunk, hogy ez a nép valamilyen módon csillagászokkal került kapcsolatba. Egy ilyen alkalom lehetett az 1893. április 13-án lezajlott napfogyatkozás, melynek ámyéksávja Eszaknyu- gat-Afrikán haladt át. Ezen a területen két expedíció — egy francia és egy angol — végzett méréseket. Ä francia csoportban egy román csillagász is reszt vett, aki az utazásról részletes beszámolót közölt. Az írásból megtudhatjuk, hogy a csillagászok több hétig együtt voltak a bennszülöttekkel egy Fundiugue nevű településen, és a helybeli lakosok segédkeztek a műszerek felállításánál. Az idegenekkel a település lakói igen barátságosak voltak. Ennek tükrében már nem látszik olyan lehetetlennek, hogy a nap- fogyatkozás alkalmával szerzett csillagászati ismeretek lassan- lassan elterjedtek a Niger folyó vidékén. Persze, ez is csak egy a lehetséges magyarázatok közül. A Szíriusz és kísérője, ahogyan az Aron-hegység szertartáspapja 1951-ben kölesből modellezte Ahogy a Szíriusz egy távcsőben látszik Végül is hogyan szerezték a dogonok távcső használata nélkül ontos ismereteiket? Lehet, ogy örökre rejtély marad számunkra, annál is inkább, mert a második világháború után az önállósult Mali Köztársaságból rengeteg dogon hallgató tanult már európai egyetemeken, így Magyarországon is. Tehát már nincs értelme újabb néprajzkutatásokat végezni. S a sors iróniája az, hogy egy egyetemet végzett, asztrofizikából képzett dogon ma már jobban ismerheti a Szíriuszt és rendszerét, mint egy művelt európai. Vasné Tana Judit Egy dogon maszk fPÁLYÁZATI FELHÍVÁS 1 Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szociális Szakközépiskola és Szakiskola igazgatói álláshelyének betöltésére. Pályázati feltételek: — egyetemi végzettség — legalább 5 éves szakmai gyakorlat — vezetői gyakorlat előnyt jelent — részletes vezetési program és szakmai önéletrajz benyújtása. A pályázathoz mellékelni kell: — iskolai végzettséget igazoló okmány másolatát — egy hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt Bérezés: megállapodás szerint, a vonatkozó jogszabályok alapján. A pályázat benyújtásának határideje: a megjelenéstől számított 15 nap. A pályázatot Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Művelődési és Sportirodájához (Eger, Dobó tér 2.) kell benyújtani. J PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 'l Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a Forrás Gyermek-Szabadidőközpont IGAZGATÓI ÁLLÁSHELYÉNEK BETÖLTÉSÉRE. Pályázati feltételek: — felsőfokú pedagógusi vagy népművelői végzettség, — legalább 3 éves szakmai gyakorlat, — vezetői gyakorlat előnyt jelent, — részletes vezetési program és szakmai önéletrajz benyújtása. A pályázathoz mellékelni kell: — iskolai végzettséget igazoló okmány másolatát, — egy hónapnál nem régebbi erkölcsi biztonyítványt. Bérezés: megállapodás szerint, a vonatkozó jogszabályok alapján. A pályázat benyújtásának határideje: a megjelenéstől számított 15 nap. A pályázatot Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Művelődési és Sportirodájához (Eger, Dobó tér 2.) kell benyújtani. Á A három vonal az 1893-ban megfigyelt napfogyatkozás északi határát, középvonalát és déli határát jelöli
