Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-07-08 / 287. szám
HÍRLAP, 1991. december 7—8., szombat—vasárnap FÜZESABONY ÉS KÖRZETE Használtruha- gyűjtési akció A kerecsendi Faluvédő Egyesület használtruha-gyűjtési akciót és vásárt szervez december 7-én, szombaton 8 órától a közösségi házban. Ennek célja az, hogy a rászoruló családokon segíthessenek. A ruhavásárral egy- időben játék csere-berére és könyvárusításra is mód nyílik Kerecsenden. Előadói est Nagytályán A Megyei Művelődési Központ színműhelyéből Szabó János és Járdány Mária vidám, zenés, verses előadói estet tart december 8-án, vasárnap este 6 órától a nagytályai klubkönyvtárban. Nyelvtanfolyam Poroszlón A poroszlói művelődési ház kezdők és haladók részére német nyelvtanfolyamot indít. Jelentkezni az intézmény irodájában, Zsolczai Imrénénél lehet. A mai magyar irodalomról — Füzesabonyban A Füzesabonyi Városi * Könyvtár „Mai magyar irodalom” című sorozatának következő rendezvényén az Alföld című irodalmi folyóirat munkatársai lesznek a vendégek. Márkus Béla főszerkesztő és Aczél Géza költő, kritikus mellett közreműködik még a műsor szerkesztője, Sziki Károly, az Egri Gárdonyi a Géza Színház színművésze. A programra december 12-én, csütörtökön 17 órától a könyvtárban kerül sor. Milliók fejlesztésre A poroszlói polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint idén rengeteg pénzt fordítottak arra, hogy a községet fejlesz- szék. Útépítésekre 6.058 ezer, vízhálózat-bővítésre 1.870 ezer, míg a belvízelvezető árkok rendezésére 15.875 ezer forintot költöttek. A jegyzősztori folytatódik? Mint arról nemrégiben beszámoltunk, dr. Kovács Ágnes a Budapesti Munkaügyi Bírósághoz keresetlevelet nyújtott be a füzesabonyi önkormányzattal szemben fennálló jogvitában. A tárgyaláson ott volt az egykori fegyelmi bizottság két tagja, dr. Mann László és Szajlai Csaba. Lapunkat az utóbbi képviselő tájékoztatta a tárgyaláson történtekről. — Dr. Kovács Ágnes azért nyújtott be keresetet, mert szerinte nem értesítettük őt a fegyelmi indításáról, s nem mutattunk rá fegyelmi felelősségére. Mi kértük a bíróságtól a kereset elutasítását. A tárgyalás végén a bíróság kérte az alperest, vagyis bennünket, hogy előkészítő iratban jelöljük meg volt jegyzőnk vétségeit. Ebben azt kell majd feltüntetnünk, hogy a munkaügyi, ellenőrzési, irányítási és osztályvezetői munkakörben milyen hibákat követett el a volt munkáltatójánál. — Miért került sor a tárgyalásra Budapesten? —- Tudomásom szerint elfogultság miatt foglalkozik az ügygyei a Fővárosi Munkaügyi BíróFél évszázados iskola Hivatalosan 50. tanévét „tapossa” az idén Nagyűton az általános iskolai oktatás, tekintettel arra, hogy 1941-ben készült el és adták át rendeltetésének a nyolc- osztályos létesítményt. Előtte a volt majorsági gyerekek „kutya- vasúton”, azaz lóvontatta keskeny vágányon futó csilléken jártak a legközelebbi, 3-5 kilométerre lévő „Eötvös iskolába”. Ma már számítógépes oktatás, angol nyelv tanítás is folyik a fél évszázados falak között. Egyértelmű az is, hogy a történelmi órák különösen érdekesek, mert Murányi János tanár úr — képünkön —, a környék és a község múltjának nagy ismerője, színes előadásaival örök élményeket nyújt tanítványainak. Tusai Milán és Balogh Krisztián hatodikos tanulók — a térképnél — a a tatárjárás szomorú következményeiről adnak számot. Andornaktálya „Sas” gyógyszertár Ami tegnap még szenzáció volt, az mára már megszokott: sorra nyitnak a magánpatikák! így történt ez Andornaktályán is. És hogy mégis újságba kerül, annak három oka van... Az első, hogy az önkormányzat — eleget téve a lakosok korábbi óhajának — az orvosi rendelő mellett, egy lakás helyén felépítette az új gyógyszertárat, amelyet magánvállalkozásként Sass Pálné gyógyszerész vett birtokba, rendezett be, és látta el 1,2 milliós árukészlettel. A következő ok, amely miatt szintén indokolt az elismerés: az új patika már az első hónapban elérte a napi 40-50 betegforgalmat, bizonyítva, hogy a községnek valóban nagy szüksége volt erre az egészségügyi létesítményre, és helyes volt a testületi döntés. A harmadik ok sem elhanyagolható! A vállalkozó gyógyszerésznő szerint az egrinél is jobb a gyógyszerellátás, ugyanis több olyan, másutt hiánycikknek nevezhető, elsősorban külföldi gyógyszer is kapható, amelyet felír az orvos, illetve amelyekre a betegeknek szükségük van. És ez nem semmi! Sőt, elég ok arra, hogy dicsérőleg szóljunk róla... — bogácsi — Egy népművelő — hivatásáról Együtt öröm a tanulás és a szórakozás Kerecsendnek sok érdekessége van. Többek között az is, hogy önszervező módon ápolják, kutatják a múltjukat, szeretik, kívánják a kultúrát. Tesznek, áldoznak is azért, hogy ne csak anyagilag, de szellemileg is gyarapodjanak. Ezt a nemes törekvést érzékelve, felfedezve és támogatva, a helyi önkormányzat úgy döntött ez év márciusában — ez is egyedinek mondható, kerecsendi specialitás —, hogy főállású népművelőt alkalmaz a faluban. A több pályázó közül a választás a 37 éves Zibriczky Istvánra esett, aki azóta igyekszik tanult szakmájának megfelelően — az egri tanárképző főiskolán szerezte a diplomáját — a helyi kezdeményezéseket támogatni, a programokat összehangolni. — Amikor az önkormányzat elképzeléseimről szóban is faggatott, elmondottam, hogy közművelési modell alapján szeretném a község kulturális életét előmozdítani — magyarázza a népművelő, közösségházi vezető, kultúrházigazgató, meg hasonlónak nevezett, becézett fiatalember, akinek a felesége is a faluban kapott óvónői állást. — Lényege ennek az, hogy a legkisebbektől a legidősebbekig megtaláljuk és elősegítsük az általuk jónak látott, kedvelt, hasznos tevékenységeket, amit „kulturális területnek” szoktunk nevezni szakmai körökben. Öt generációra kell figyelni, s kielégíteni az igényeiket: óvodások, általános és középiskolások, a javakorban lévők és az idősödő nemzedékek. A fő elvünket betartva — a költségvetési számlát is figyelembe véve — azt támogatjuk, ami életképes. — Szép elvek. Hogyan valósul meg mindez Kerecsenden? — Kezdjük az óvodásoknál. Ők a rajz- és mesefilmeket kedvelik. Rendszeres az ovimozi, ahol az egészségvédelmi, közlekedési tudnivalókat is a programokba csempésszük. Foglalkozunk a beszédhibás kicsikkel is. Minden szerdán 8-tól 12 óráig logopédus javítja a beszédüket. A Faluvédő Egyesület aktív támogatásával a Gárdonyi utca elején játszóteret alakítottunk ki. Persze, nemcsak az óvodásoknak, hanem az iskolásoknak is. A társadalmi munkát is ide számítva, százezer forintot áldoztunk rá. Csupán a csúszda húszezer forintunkba került. Az összeget a tagsági dijakból, pályázatból, a társadalmi szervek támogatásaiból és a lakosság áldozatvállalásaiból teremtettük elő. Minden pénteken működik a sulimozi. Azokat a filmeket vetítjük, amelyeket a gyerekek az ajánlottakból kiválasztottak. A kötelező olvasmányokat az iskolai tanrend szerint vetítjük. Népszerű a bábszakkör, valamint az angolnyelvi tanfolyam. A gyerekek mellett a szülők is tanulják az angolt, hogy segítsenek az otthoni okításban. — Úgy tudom, a könyvtár is megszépült... — Igen, hiszen az idén kívül- belül festettünk. Itt ötezer kötettel állunk a lakosság rendelkezésére. A szokásos szépirodalmi anyagok mellett megtalálhatók a legfontosabb lexikonok, szótárak és egyéb kézikönyvek, a praktikus ismereteket tartalmazó kiadványok, így a gyógyfüves, a kötéssel vagy a háztartással, a kertészkedésekkel foglalkozó munkák. A gyűjtemény a legkülönbözőbb kérdésekre is képes „választ adni”. Legutóbb például a modális hangsorokkal, a technikatörténettel és Mátyás királlyal foglalkozó irodalmat kerestek és találtak meg a látogatók. Az idén egyébként jelentős összeget forídott a testület a könyvvásárlásra. Nem véletlen, hogy a tavalyihoz képest 30 százalékkal növekedett a beiratkozott olvasók számaidé kívánkozik az is, hogy ez év nyarán létrehozták az ifjúsági klubot. Hétfőn és szerdán videómozi, kedden és csütörtökön szakköri nap, minden második szombaton diszkó van. Pénteken az Erdélyi Barátok Köre, vasárnap délután pedig az önképző kör tart összejövetelt. A közel 30 tagú, a megye határain túl is ismert asszonykórus — Détár Mi- hályné vezetésével — szigorúan tartja próbáit, és nagyon sok helyen fellép... — írt a Heves Megyei Hírlap is arról, hogy a nyáron testvér- kapcsolat alakult ki az erdélyi Kezdiszentkereszttel — említi a népművelő. — A látogatások oda-vissza azóta is rendszeresek. Ezt a barátságot ápolja az Erdélyi Baráti Kör. Az emlékek felidézése mellett felolvassák az érkezett leveleket, megtartják születés- és névnapjaikat, közös színházlátogatásokat szerveznek, Szucsik Sándor pedig táncra, Román Éva meg erdélyi népdalokra tanítja a kör tagjait. A közeli napokban éppen a testvérfaluba utaznak. Az idei nagy eredmények között mindenesetre két dolgot még meg kell említeni. Az első a falumúzeum... Ez a Faluvédő Egyesület és Domoszlai Emőné, valamint Branyiczky Andrásné kezdeményezésére, az ő kitartó szervező munkájuk eredményeképpen nyűt meg szeptemberben. A helytörténeti kiállításon régi eszközök, használati tárgyak, bútorok, képek mutatják be az ősi Kerecsendet. A másik a kábeltévé építése, önálló stúdió és műsor készítése. Másfél hónapja fogtak hozzá, és két hét múlva be is fejezik a szereléseket. Kiépítették már jó néhány helyen a vezetékeket. Most főijük ez a munka a Jókai, a Demjén utcában és a többi területen. A stúdiót a közösségi házban alakították ki. Elkészítettek legalább hat videófilmet a helyi történésekről; pillanatnyilag a filmvágás, a „szövegalámondás” szakmai munkája zajlik. Elképzelhető, hogy karácsonyi ajándékként a képernyőkön fogni lehet a „Kerecsend, helyi stúdió” feliratú adásokat. Persze, a tévé pontos megnevezését is el kell még dönteni... — Az a célom, hogy egyre több kerecsendi embernek sikerüljön olyan lehetőségeket nyújtani, amely számára a legmegfelelőbb — fejezi be a beszélgetést munkája legfőbb céljának ösz- szegzésével Zibriczky István. Fazekas István Kár érte... Nagyút és üetk határában folyik a Tarnóca patak. Valamikor, a török idők elmúltával, az árutermelés fellendülésével ott, ahol négy földút is összefut, nagy állatkereskedelem és áruszállítás zajlott. Itt mentek, vonultak a kereskedők az Alföld, Debrecen, Buda és a Mátra irányába. A patakra hidat vertek, melléje csárdát építettek, és 1791-ben felállították Szent Vendel szobrát. Ma már azonban csendes a környék, csupán a megcsonkított szobor az emlék, amely beszélne is — ha tudna — a hősi időkről. Állítólag a szobor fejét Nagy- úton az egyik lakás fundamentumába dobták. Kár érte, hogy így néz ki, hogy így járt. A szobor ugyanis muzeális értékű. Rekordot döntött a csipkebogyó J&v&re is sláger lesz a gyógynövény Aranykorát éli a természet patikája. Divatba jöttek, újra hódítanak a természetes gyógymódok; az erdők, mezők áldott gyümölcsei, virágai ezer éves receptek szerint megint gyógyítanak. A reménykedni és gyógyulni afféle utolsó szalmaszálkent nyúlnak a természetes medicinák felé, sokan kevés forintjukból szeretnék megvásárolni — a szinte naponta megjelenő szakkönyvekből — a tudományt, a patikákból, a drogériákból és a magángyűjtőktől a bajaiktól szabadító füveket, bogyókat, gyökereket. A Herb ária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat tíz üzeme közül a második legnagyobba, a füzesabonyiba látogattunk el, ahol mintegy félszá- zan három műszakban dolgoznak, csomagolnak, szállítanak. A divatjamúlt év végi hajrá látszatát érzékelik mindazok, akik idekíváncsiskodnak, és akiket eláraszt a bódító illat, a karácsony előtti nyüzsgés. — Meghaladja a milliárd forintot a vállalat éves árbevétele— mondja Farkas Ernő, a füzesabonyi üzem vezetője, s arról is ő beszél, hogy az árbevételük negyvenmillió a hozzájuk tartozó négy megyéből. Ötven felvásárló és több ezer gyógynövénygyűjtő szálh'tja ide a kamillát, a csipkét, a fagyöngyöt, amelyeket — más egyéb mellett — most csomagolnak, hogy aztán a termékek eljussanak a kül-, illetve belföldi fogyasztókhoz. A ködös, zúzmarás téli reggelt a telepen egészen elviselhetővé teszik azok az ízek és illatok, amelyek szinte hazáig kísérnek ruhánkban, hajunkban. Az idén újra rekordot aöntött a csipkebogyó, amelyből 20 vagonnal szállítottak ide, és amelynek java része külföldre „utazik”. A kamillatermés közepes volt, a galago- nyavirág-levélből a felvásárolt 300 mazsa is kevésnek bizonyult. Ennek a teája fontos kiegészítő szívgyógyszer, nemkülönben rendkívül keresett a sokak által termesztett héj nélküli tökmag, a prosztatabetegek már-már nélkülözhetetlen orvossága. Első hallásra minden rend- benlévőnek látszik a gyógynövénypiacon, pedig a vállalat számos gonddal küzd, bár — ha meggondoljuk — a félsiker is siker. Ugyanis a volt szocialista országok piacainak elveszítése, illetve legyengülése kifejezetten „rossz” hatással volt és van a bevételforrásokra. A gyengülő hazai kereslet a „kozmetikumok” vonatkozásában tűnik fel erőteljesebben, és kifejezetten a pénzszűkére vezethető vissza. Csupán az a tény, hogy a Béres-csep- pet immár nem a vállalat forgalmazza, 125 milliós árbevételcsökkenést okozott a cégnek. Szerencsére más „vivő” növények és új piacok jócskán pótoljak a kieséseket. — Mit vár az új évtől? — Szigorítást a gyógynövények átvételének tekinteteben és némi árnövekedést is... Az említett szigorítások indokoltnak tűnnek, mert a gyógynövények között valóban nincs helyük a szennyezett, a mérgezést szenvedett „orvosságoknak”. Sajnos, sokan — az olcsóbb ár reményében — alkalmi árusoktól vásárolnak gyógynövényeknek csúfolt portékát, nem egyszer komoly mérgezést okozva önmaguknak és családjuknak. Legutóbb a „medveszőlő” nevű gyógynövénynek vélt — kontároktól vásárolt — áru okozott bajt... A szakemberek nem győzik eléggé hangsúlyozni, hogy a gyogjmövények gyűjtése, szárítása, szállítása és keverése nagy hozzáértést igényel, s a pénzéhes sarlatánok, a kapzsi emberek éppen nem a gyógyítást, hanem a betegség kialakulását segítik elő. így — noha magas a gyógynövények ára — nincs más út, mint hogy ellenőrzött, megbízható helyekről vásároljunk gyógyító növényeket. — Van-e valamilyen újdonságuk? — A sonkapác! Nos, lehet-e csodálkozni azon, hogy egy jóhírű és eredményes vállalat éppen a disznóölések időszakában „csípi meg” a nagyszerű üzleti lehetőséget, és ország-világ elé áll a híres magyar sonkapáckeverékkel... — Üzleti titok-e a keverék ösz- szetétele? — Nyolcféle gyógynövényből áll — többfajta kiszerelésben —, és hamarosan piacra kerül! A ta- sakban olvasható a recept is... Szalay István Fehér fagyöngyöt dolgoz fel a gép. Mellette Miklós Sándorné, Czeglédi Istvánné és Szűcsi Miklósné szorgoskodik
