Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-31 / 305. szám
12. SZILVESZTERI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. december 31., kedd Kertész leszek Virágdíszek a szilveszteri ruhához Virágfejdísz felerősítése Valentin napján A virágot az ember már ősi idők óta használja közvetlen környezetének szépítésére. A természethez közel álló népeknél még ma is az egyik legkedveltebb díszítőelem. Nyakba akasztható virágfüzérrel köszöntik a Szigetvilágra érkező vendégeket, amit viselni illik. Már az ókorban virágdíszekkel emelték az ünnepi lakomák pompáját. A termek falait hajtásokból, virágokból font füzérekkel díszítették, az asztalokat pedig színes vázákban elhelyezett csokrokkal. A résztvevők virágkoszorúkkal, csokrocskákkal, füzérekkel ékesítették magukat. Az igen tekintélyes, előkelő em*' bérekét aranyozott fej koszorúk különböztették meg a többitől, amit lótuszból fontak. Az antik népek közül a görögök virágkultúrája volt a legfejlettebb. Igen gyakran még isteneik szobrát is virággal díszítették. A papok és papnők is virágdíszeket viseltek ruhájukon a szertartás idején. A népszónok fejére mirtuszkoszorút fontak. Az egyik legkedveltebb növényük ehhez a babér volt, amit ma is használunk — igaz, legtöbbször csak „mű” változatban — koszorú készítésére. Abban az időben a babérkoszorú csak a kiválóságoknak: győztes hadvezéreknek, kiváló polgároknak járt. A férfiak legalább olyan „virágdíszesek” voltak, mint a nők, a fejükön kívül a karjukra is tettek rózsakoszorúkat. A középkortól a virág jelentést kapott. A ruhára fűzött vagy kézben hordott virággal, annak színével érzéseket lehetett közvetíteni, szerelmet ígérni, vagy azt visszautasítani. Még a múlt században, sőt e század elején is az esti, alkalmi öltözéknek természetes tartozéka volt a virág, ami később csak egy szál, ruhára tűzött virágdísszé szelídült. A háborúk, a rohanó életünk természettől elidegenítő világa elfelejt- tette velünk ezt a szép szokást, s helyébe a maradandó, tartós ékszereket helyezte. Az élő virágból készült ruha- és fej díszek ma újraszülettek a divatban. A nyugat-európai országok modern menyasszonya már ilyet visel. Egyre gyakrabban rendelnek virágüzleteinkben nálunk is nemcsak az ifjú pár, hanem a koszorúslányok, vőfélyek részére is kitűzőket. Szilveszterkor új életet kezd az ember, és bátran tehet olyat is, ami addig nem volt szokása. Tegyünk próbát a virággal. Egy kitűzőt, amit tetszés szerint gallérra, ruha kivágásába, hajba, zsebre egyaránt tehetünk, nagyon dekoratív és könnyű elkészíteni. A virág kiválasztásánál legyünk körültekintőek. Legyen összhangban a ruha, a smink színével, ha hajba tesszük, a haj színével és a frizura formájával. Lehetőleg tartósabb növényanyagot válasszunk, hogy még hajnalban is friss legyen, ellensúlyozva viselőjének fáradtságát. A virágszál — vagy csak egy virágfej — frissességét úgy érhetjük el, hogy a szár végét nedves vattával befedjük, amit szárfedő szalaggal betekerünk, vagy ennek híján szigetelőanyaggal. A legegyszerűbb kitűzőhöz nem kell más, mint egy-két virágfej, némi zöld (borostyánlevél, junipérusz, aszparágusz, vagy bármilyen szép levél), ízlés szerint vékony dróttal összefogva. A hajba hullámcsattal, ruhára biztosítótűvel tűzhetjük. Fiatal lányoknak nagyon kedves, ha a most divatos, textilből készült haj összefogóra, csatra erősítik. Ők a virág mellé masnit is készíthetnek. Virágból készült ruhadíszt nemre és életkorra való tekintet nélkül bárki viselhet. Hajba csak a fiataloknak illik. Az „érettebb” korosztály, ha mégis alkalmazni akarja, akkor csak nagyon diszkrét és értékes növényanyaggal tegye. A képen látható fej díszt az elmúlt évi Valentin-napon Kru- zsicz Ferenc virágkötő mester készítette sárga orchideából, sárga-arany kiegészítőkkel, gyöngyökkel a manöken lila bársonyruhájához. Készítése nagyobb szaktudást igényel, de a másik kép kitűzőihez mindenki hozzákezdhet. V. Pénzes Judit Egyszerű, de dekoratív kitűzők — élő virágból Év végi számvetés az 1991-ben feltűnő gyakoriságú szóhasználati jelenségről Az év folyamán több közleményben írtunk arról a szóhasználati jelenségről, hogy feltűnően sok latin eredetű sző vállal szerepet szóban és írásban egyaránt egyéni és közéleti nyelvhasználatunkban. A sokszor feleslegesen elszaporodó latin eredetű idegen szavak egyre bővülő szó- csaíáddal szabnak gátat gondolataink, mondanivalóink megértésének éppen úgy, mint az egyértelmű szövegíormálás ha- tastényezői érvényre juttatásának. Nagy részük ma már divatszóként vállal kulcsszerepet a sajtó hasábjain, a televízió és a rádió adásaiban. Év végi számvetésünkben erről a nem éppen kívánatos szóhasználati jelenségről és folyamatról tájékoztatjuk olvasóinkat. A motívum latin eredetű szó s bővülő szócsaládjának tagjai: motivál, motiválás, motiváció, motiválatlan, motiválatlanság a divatszavak versenyében nagy előnyt szereztek. FÍogy milyen váratlan beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben vállalnak kulcsszerepeket, s állítanak csapdát az egyértelmű mondanivaló megfogalmazásának, arról példáink tanúskodnak: Motivált munkatársakat! címmel megjelent riportban a Hotel Fórum új igazgatója minősítette dolgozóit a motivált jelzővel. Emlegette a motiváció szóalakot is, amely lehetővé teszi, hogy „a szálloda dolgozói lelkesedéssel végezzék munkájukat. (Üzlet, 1991. okt. 18.). Űgyancsak egy televíziós riport szövegrészleteben hangzott el Kerényi színházigazgató szájából ez a megnyilatkozás: „Annak sok motívuma van, hogy miért vonultam vissza” (Televízió: Stúdió 91, 1991. nov. 4A (Az újságírók legtöbbje kötődik saját múltjához, de ez az érzés csak egy kisebbséget motivál (Magyar Nemzet, 1991. nov. 1.). Politikusaink gyakran emlegetik ezt a szövegreszletet: „Politikai motívumok indokolják elgondolásaimat.” A felsorakoztatott szövegrészietekre is gondolt az újságíró, amikor azt állítja, hogy a motivál divatszó „ragadozó módon elveszi a magyar szavak, az árnyaltabb kifejezések kenyerét” (Magyar Nemzet, 1991. okt. 26.). Abban igaza van az újságírónak, hogy a feleslegesen, s nem egyértelmű fogalmi és használati értékben szerephez juttatott latin szavak kiiktatására több magyar megfelelő nyelvi formát használhatunk fel: motívum: indíték, indítóok; motivál: megokol, érvekkel támogat, indokol; motiválás, motiváció: indoklás, meg- okolás, az indítóokok felsorakoztatása stb. Az idegen eredetű divatszavak használata miatt sok értékes magyar szó háttérbe szorul, sőt kihullik egyesek nyelv- használatából. A latin konszenzus divatszó agyonhasználtsága miatt sokan ma már mintha nem tudnának a magyar egyetértés, egyezség, megegyezés, közös véleményen alapuló megállapodás szavakról. A magyar Parlament honatyáinak szóhasználata mintha ezt a jelenséget és gyakorlatot példázná. Hogy a felesleges szakszerűs- ködés, a szóhasználati nagyképűsködés miatt az idegen eredetű divatszavak meghökkentő fel- használásával idegeinket is bor- zolgató megnyilatkozásoknak lehetünk szenvedő alanyai, két sportnyelvi szövegrészlet tanúsítja: „Sajnos, nem volt kreatív emberünk elöl — fogalmazza meg mondanivalóját a futballcsapat edzője. (Telesport, 1991. nov. 7.). Egy birkózónk teljesítményéről szólva, így fogalmazza meg a sportriporter kritikáját: „Birkózónk végül magára talált, és dominál?. (Telesport, 1991. okt. 31.). A divatszóvá válás útját járják a populáris, popularizál, popula- nzációlatm eredetű szavak, s útját állják ezeknek a magyar kifejezéseknek: közérthető, népszerű, népszerűsít, népszerűsítés. „Nehéz erről populárisán beszélni. (Tv-híradó, 1991. okt. 21.). Vajon a hallgatóság mit szól erről az idegen szóhasználatról akkor, amikor a riporter így fejezi be mondanivalóját: „... hogy mindenki megértse!” A plakátzörrenésű (Csoóri) identitás nemzetközi szó divatszóként ebbe a latin eredetű szócsaládba sorolható: identikus, identifikál, identifikáció. A szakértői televíziós beszélgetések, viták kedvelt és sokszor feleslegesen használt szavai — a magyar megfelelők: azonosságtudat, az identitástudat helyett, az azonosság, az azonosít, azonosítás szavak. felhasználása nem kisebbíti a szakértők hitelét és tekintélyét. A hallgatóság hálás lesz érte, s szívesen vállalj a a részvételt ezeken a beszélgetéseken. Dr. Bakos József Moszkvai brókeriskola A Moszkvai Központi Értéktőzsde brókeriskolát nyitott. Ez a Szovjetunióban az első olyan oktatási intézmény, amely tőzsdei alkuszokat képez. Az iskolának több mint 100 hallgatója van: brókercégek, kereskedelmi bankok, részvénytársaságok képviselői — a tőzsde alapítói. A résztvevők volt mérnökök, tudományos munkatársak, közgazdászok, akik hivatást változtatva brókerek akarnak lenni. Ez érthető is. A piacgazdálkodásra való áttérés időszakában, amikor a vállalatok gazdasági szabadságot élvezve, önállóan szabályozzák pénzügyeiket, a tőzsde lesz a piac legfőbb tényezője, a privatizáció katalizátora, mely módszertanilag segít a részvénytársasággá alakulásban. A bróker pedig a tőzsde szerkezetének legalapvetőbb tényezője. A Szovjetunióban eddig soha nem folyt értékpapír-kereskedelem. A pénz és az értékpapírok alapvető része feltételes volt, és nem mozgott aktívan. A különleges ismeretekre ma ezért van akkora szükség. A moszkvai értéktőzsde ezért kezdte meg a megfelelő szakemberek felkészítését. A tőzsde mellett megalakult egy módszertani tanács, melynek tagjai tapasztalt szovjet tudósok és szakemberek. A tanács tagja Ana- tolij Gyeijabin, a Szovjet Tudományos Akadémia közgazdasági intézetének részlegvezetője, Ju- rij Csetveijakov, a Moszkvai Központi Értéktőzsde munkatársa, aki 15 évet dolgozott a világ különböző tőzsdéin, melyek közül egyet, a manilait ő nyitott meg. Ilja Kitajgorodszkij a pénz- forgalmi hitel és értékpapír-felügyelet vezetőhelyettese, Konsz- tantyin Merzlikin, a Moszkvai Állami Egyetem tanára és mások. A többszintes képzésben ke- rekasztal-megbeszélések, szemináriumok, az értékpapírpiac neves szakértőivel lefolytatott találkozók és előadások voltak. Az első szakaszt áprilisban, Moszkvában szervezték, s ezen a piacgazdálkodásra való áttérés általános kérdéseit vitatták meg. A Csemoviciben nemrég befejeződött második szakaszban a szakemberképzéssel foglalkoztak. A program szerkezetét ez határozta meg: kevesebb volt az általános vita, többet törődtek a brókercégek konkrét munkájával. Júliusban két héten keresztül tanulmányozták a Nyugat-Ukrajnából, Kazahsztánból, Urál- ból, Moszkvából, Litvániából jött fiatal szakemberek a tőzsdei műveletek finomságait: hogyan kell megállapodást kötni, könyvelni, ellenőrizni, mit jelent a brókerek gesztusnyelve, hogyan lehet figyelemmel kísérni a részvények árfolyamát. Egyszóval számos kérdés merült fel, melyek mindegyikére kimentő választ kaptak a résztvevők. — A brókerekkel szemben igen magasak a követelmények — mondja Anatolij Gyeijabin professzor, a közgazdaság-tudományok doktora. — A bróker kifogástalanul becsületes, kitűnő szakember, akiben az ember ugyanúgy megbízhat, mint legközelebbi rokonában. Ugyanakkor közvetít az eladó és a vásárló között. A brókernek fizikailag erősnek, állóképesnek kell lennie, jó idegekkel, erős hangszálakkal kell rendelkeznie, hiszen egy nap alatt rengeteg alkut köt, több ezer pénzügyi műveletet hajt végre, számos könyvelési okmányt tölt ki, elemzi a részvényárfolyam alakulását, előre meg tudja mondani, mely részvények ára növekszik, illetve csökken. Nem véletlen például, hogy a New York-i tőzsdén a brókerek 45 éves korukra teljesen kimerülnek, szinte emberi roncsokká válnak, ugyanakkor milliomosok lesznek. Láttam a képzési szakasz csúcsát jelentő „ üzleti játékot”. A résztvevők igazi szén ve- déllyel vettek részt benne. Igaz, egyelőre még csak ismerkednek mindazzal, ami a tőzsdén vár rájuk. — A tőzsdeműveletek a piaci tevékenység legbonyolultabb fajtáját jelentik — mondta a játék végén Alekszandr Lucsin, az iskola egyik hallgatója, a Hatékony Technológiák Egyesülése Gránit Vállalatának igazgatója. — Az iskola segített a tőzsdei műveletekben való eligazodásban. Most én tanulok, majd azokat a brókereket küldöm el, akiket alkalmazni kívánok. Ha jómagam nem ismerem a piac finomságait, hogyan érthetném meg magamat brókereimmel. A peresztrojka sikeréhez jól képzett szakemberekre van szükség. Véleményem szerint ezt a célkitűzést nagyszerűen szolgálja a központi moszkvai értéktőzsde brókeriskolája.-AN„Ősz és tavasz között” Babits Mihály fenti verséből idézünk: „Már az év, mint homokóra fordul, Elfogy az ó, most kezd fogyni az új” A vers folytatását lásd a rejtvény vízsz. 3. és függ. 1. sz. soraiban. VÍZSZINTES: 1. Feltéve 3. Az idézet első része (zárt betűk: T, O, O) 13. A torokgyulladás orvosi neve 14. A vízgőz lecsapódott a felületükön 15. Bűneit a papnak megvallotta 17. Régi súlymérték 18. Részben fogja! 19. Angol hosszmérték 20. Felső végtag 22. Közölte — régiesen 24. Tagja része! 25. Éjszakai mulatóhely 27. Tár 28. Ausztria és Olaszország gk-jele 29. Mérges 31. Komárom megyei település 32. Patak Pest megyében 33. A Csongor és Tünde egyik ördögfiókája 35. Tejfehérszerű, tompán áttetsző 37. Női név 38. Tagadószó 39. Vasipari szakmunkás 4L Annyi mint, röv. 42. Komor, mérges (ford.) 44. Ölel 45. Szappanmárka 46. Ötös az iskolában 48. Por és víz keveréke 49. Ország Elő-Ázsiában 50. Nyomósító szó 51. Zil betűi keverve 53. Nyári idénymunkás 54. Város a Cseh és Szlovák Köztársaságban 57. Fegyveres testület tagja 58. Harag — latinul FÜGGŐLEGES: 1 .Az idézet folytatása (zárt betűk: G, A, Ü) 2. Materiális 3. Piactér az antik görög városokban 4. Az összes 5. Jelez 6. A nátrium vegyjele 7. Utolsó posta, röv. 8. Helyrag 9. Angol közúti villamos vasút 10. Hanyatt fekve 11. Az ozmium vegyjele 12. Becézett Magdolna 16. A tyúk párja 20. Eljárt fölöttük az idő 21. Fogaival őröl 23. Ifjúkorom legszebb ... (filmcím) 25. Bűnhődik 26. Radar 29. Alszik — népiesen 30. Sikál 32. Pakolászik 34. Visszasír! 36. Karimával ellát 37. Forgácsoló megmunkálás 40. Méhlakás 41. Műkedvelő 43. A közvetlen közelébe 45. A vértanúk városának lakója 47. A szervezet motorja 49. Jegyzetelne 52. Becézett Ilona 53. Levegő — görögül 55. Nagy olasz folyó 56. Mutatószó 57. Rojt páratlan hangzói Báthory Attila
