Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-30 / 304. szám

HÍRLAP, 1991. december 30., hétfő GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Már majdnem készen áll Kallómalom a Mátrában Ha jól emlékszem, több mint egy évvel ezelőtt bekopogtatott egy férfi a szerkesztőségbe, és el­mondta, hogy most indul az er­dőgazdasághoz, ahol éhség- sztrájkot kezd. Miveljózan és in­telligens embernek tűnt, így gon­doltam, hogy oka van az elszánt­sálának. Nos, Molnár Gusztáv matrafüredi polgár egy 16. szá­zadbeli kallomalom újjáépítését vette a fejébe, és ettől akkor sem tágított, amikor a bürokrácia „keresztbe tett” elképzeléseinek. Molnár Gusztáv nemrégiben a gyöngyösi önkormányzattól 50 ezer forintot kért a rekonstrukci­óhoz. Pályázatából azért idé­zünk néhány bekezdést, mert nem árt tisztázni, hogy voltakép­pen mibe is vágta fejszéjét ma És hazánkban egy állampolgár. Mátrafürea — az 1900-as évek elején Bene, illetve Bene- puszta néven — említett terüle­tén már egy, az 1301-ben kelet­kezett birtoklevélben említést tesznek 12 kallómalomról. Az évszázadok folyamán, egészen a 19. század végéig a Gyöngyös város birtokában lévő területet az itt működő kalló- és lisztelő malmok révén jelentős gazdasá­gi központként tartják számon. Maga a „kallás,” mint a gyapjú- feldolgozás fontos technológiai eleme, fél évezred során válto­zatlanul fennmaradt, s csak a textilipar forradalmi változásai révén, a posztó keresletének csökkenésével halt el. Megjegy­zendő, hogy Erdély egyes részéin a mai napig fennmaradtak nyo­mai a gyapjútömörítés ősi for­májának. Molnár Gusztáv tervei szerint a rekonstrukció tehát olyan, tör­ténelmileg hiteles idegenforgal­mi látványossága lenne hazánk­nak, illetve Északkelet-Magyar- országnak, amely jelentőségénél fogva bízvást számíthat nagyszá­mú érdeklődő látogatására. Te­kintettel arra, hogy a megépíten­dő malom követné a középkor­ban hazánk e részén is szokásos építési módot (talpgerendás, ge­rendavázas, sövenyfalú, zsin­delytetős kivitelben készül), épí­tészetileg is hű képet adna e kor ipari épületeinek. Túl a malom említett ipari és építészeti jelen­tőségén, a leendő malomgazda az ősi Benevár és a Beneváralja település múltját és fejlődését is megismertetné az idelátogatók­kal. A rekonstrukció kivitelezési munkái mintegy 80 százalékban már elkészültek. Ahogy Molnár Gusztáv elszántságát ismerem, úgy szinte biztosnak tartom, hogy a maradék 20 százaléknyi munkára akár a föld alól is pénzt kerít. És akkor hamarosan egy csodás történelmi és építészeti remekművel lesz gazdagabb ez a térség, ami annál is inkább fon­tos, mert néhány kilométerre a leendő kallómalomtól egy másik „pompás” építészeti látványos­ság emelkedik, a használtakku- mulátor-feldolgozó üzem Gyön- gyösorosziban. És bár ilyen játék egyelőre nincsen, de ha választa­nom lehetne a kettő közül, én in­kább az ártalmatlan malom mel­lett döntenék. .. . Városházi „menetrend” Mit csinál jövőre Gyöngyös képviselő-testülete? Elkészült Gyöngyös önkor­mányzati képviselő-testületének jövő évi munkaterve. Ügy vél­jük, nem árt, ha a város lakói megismerkednek ezzel, hiszen az ülések egyrészt nyilvánosak, másrészt jo idejében tudni, mivel foglalkozik egy esztendőn ke­resztül az általuk választott tes­tület. Januárban az első ülés 30-án lesz, ezen véglegesíteni kívánják az 1992-es évi költségvetést. Ugyanekkor a Családsegítő Központ is beszámol majd tevé­kenységéről. Február 27-én a Patina Rt. igazgatója vázolja majd az ingatlankezelés helyze­tét az átalakulást követő idő­szakban, majd ár. Nagy János or- vos-igazgato tájékoztatja az ér­deklődőket a kórház rekonst­rukciójáról. Március végén az 1991. évi ellenőrzések tapaszta­latairól beszél Keresztes György polgármester, és ugyanő szol Gyöngyös város térségi felada­tairól is. Ezen az ülésen tárgyal­ják a városatyák az önkormány­zati tulajdonok helyzetét. Tavasz- szal, április 30-án az elmúlt esz­tendő költségvetésének teljesíté­se kerül terítékre, s a polgármes­ter javaslatot tesz majd az 1991. évi pénzmaradvány felosztására. Ugyanezen az ülésen a Mátra központi részének jelenlegi fenntartási, fejlesztési rendje ér­dekében áttekintik az elmúlt há­rom évben végzett munkákat, és 1995-ig meghatározzák a fej­lesztési elképzeléseket. (Remél­hetőleg a használtakkumulátor- feldolgozó üzem sorsa hangsú­lyos szerepet kap ebben az indít­ványban.) Májusban a rendőrkapitány­ság vezetője a közrend és közbiz­tonság helyzetét értékeli, a jegy­ző pedig a szabálysértési munká­ról és a közterület-felügyelet te­vékenységéről tájékoztat. Ekkor hangzik el majd javaslat az Expo ’96 rendezvényeihez kapcsolódó városi programokra. Június 25-én a Városgondo­zási Rt. igazgatója beszámolót tart az átalakulást követő tevé­kenységről, és sor kerül intéz­ményvezető kinevezésére. Az év feléhez érkezvén július 30-án az aktuális ülésen Keresztes György polgármester az önkor­mányzat vagyongazdálkodásá­nak középtávú tervére tesz majd javaslatot. Ezen a napon egy so­kakat érintő téma is napirendre kerül: a képviselő-testület által bevezetett helyi adó és az ebből származó bevetelek alakulásáról lesz szó. Augusztusban a szociális ellá­tás keretében nyújtott anyagi tá­mogatások rendszerét ismerteti a polgármester, és ugyancsak ő tá­jékoztatja a honatyákat, vala­mint a város polgárait a ’92-es költségvetés féléves teljesítésé­ről. Az egyéni vállalkozásokról Tuzáné dr. Takács Zsuzsanna közigazgatási és ügyfélszolgálati igazgató szól a szeptemberi ülé­sen, és ugyanekkor Gyöngyös és Vidéke Ipartestületének munká­jával is megismerkedhet a hallga­tóság. Októberben már az 1993. évi előzetes költségvetést kell meg­tárgyalniuk a képviselő-testület tagjainak, és ebben a témában a közmeghallgatás időpontját is kitűzik maja. Ugyancsak ekkor a tűzoltóság munkájáról tart be­számolót Dávid József parancs­nok. A jövő év utolsó előtti ülé­sén, november 26-án az éves költségvetés háromnegyed éves teljesítéséről, valamint a nevelé­si-oktatási intézmények 1992- 93-as tanévindításának tapasz­talatairól szól Kenyér Béla, a Hu­mán Közszolgáltatások megbí­zott igazgatója. A jóvo esztendő utolsó ülésére — a tervek szerint — december 17-én kerül majd sor, amikor is megállapítják az önkormányzat 1993. évi költségvetését, javasla­tot tesznek a képviselő-testület elkövetkező évi munkatervére, valamint a sportlétesítmények gondnoksága egyéves munkáját ismertetik. Természetesen a fenti témák vázlatként szerepelnek a képvi­selő-testület munkatervében, hi­szen az éppen aktuális üléseken a fontos mindennapi feladatok is terítékre kerülnek majd. Mátrai tél Különös hangulata van a téli tájnak: csend, tisztaság, hóropogás. Ha havas a táj, a tél se tűnik olyan hidegnek, mint amilyen mondjuk egy lucskos-ködös decembervég. Ezért hát örüljünk minden lehul­lott hópehelynek, még akkor is, ha miattuk nem megy olyan jól az autónk, vagy reggelenként hamarabb kell kelni és söpörni... Egy beadvány és a másik Áldatlan piac Szombati számunkban ugyan már foglalkoztunk a gyöngyösi vásárlóudvar bezárásával, ám mivel ez a téma nagyon sok otta­ni polgárt és kereskedőt érint, úgy gondoljuk, nem árt, ha az ügy más részleteit is megvilágít­juk. Vegyük először például azt a levelet, amelyet papírforma sze­rint majdnem kétezren aláírtak és eljuttattak a gyöngyösi képvi­selő-testületnek, valamint egy példányt a szerkesztőségünknek is. „Alulírott kereskedői engedél­lyel rendelkező polgárok tiltako­zunk a gyöngyösi kertmozi terü­letén lévő vásárlóudvar bezárása ellen. Indokaink egybeesnek azokkal — több ezren írtak alá tiltakozást —, akik szeretnének szerény jövedelmükből, kis ny ugdíjukból olcsóbban vásárol­ni, vagy egy általán még vásárolni szeretteik, hozzátartozóik, uno­káik vagy a saját maguk részére. Még akkor is így van ez, ha a sajtó szépen csepegteti a téves vagy a manipulált információt, mely szerint ez a piac maga a fertő, a bűnbarlang, a feketekereskede­lem melegágya, ahol is mindenki kivétel nélkül jogtalanul árulja portékáját. Nos, ha ennek alapo­sabban utánanéznek, rá kell jöj­jenek, hogy ez nem így van, és a jelenlegi gazdasági helyzetben még jó néhány évig komoly tár­sadalmi igény van erre a piacra. Ha ez nem így lenne, akkor a piac felszámolná önmagát...” Leghatékonyabb ismeretszer­zés a tapasztalás — gondoltam —, és az utóbbi hetekben párszor ellátogattam a gyöngyösi vásár­lóudvarba. Benyomásaim ter­mészetesen a vásárló benyomá­sai, nem pedig a kereskedőé, így talán nem cseng egybe a levél­írók álláspontjával. Ez a piac elő­ször is zsúfolt. Ha elered az eső, vagy mostanában a hó, kavicsos, sáros talaja igencsak kényelmet­lenné teszi ajárkálást. Való igaz, hogy ma az embereknek szüksé­gük van az olcsó árucikkekre, ám ez nem jelentheti azt, hogy maga a vásárlás kínos megaláztatások­kal jár. A vásárlás Körülményei ugyanis a leghiggadtabb embert is kizökkentik nyugalmából, a légkör ideges, kulturált eladó­vevő viszonyról ilyen hangulat­ban nemigen beszélhetünk. Szilágyi Attilától, Gyöngyös városüzemeltetési igazgatójától azt is megtudtuk, hogy a szerinte 800 aláírónak legalább kéthar­mada nem is gyöngyösi, s ugyan­akkor említett egy másik bead­ványt, amelyben 6-700 gyön­gyösi lakó a vásárlóudvar bezá­rása mellett érvel. A piackialakí­tási koncepcióról szombati szá­munkban bővebben is olvashat­tak, így ezzel kapcsolatban csak annyit jegyeznék meg: ha ez már a pénzhiány és a technikai aka­dályok miatt biztosan nem tör­ténhet máról holnapra, legalább az átmenet hónapjait (éveit?) ele­gánsan kellene átvészelni. Kereskedőnek és hivatalnok­nak egyaránt. Rejtélyes épít­mények Néhány hete Gyöngyösről Karácsom! felé haladva láttuk meg és fotóztuk le ezt az ipari szörnyszülöttet, ami annál inkább izgatta a fantáziánkat, mivelhogy a feliratot azóta se tudtuk megfejteni. Kérdezősködtünk — má­sok se tudták. Mindenesetre elég lepusztult építmények ezek, nem lenne rossz, ha tör­ténne velük valami. Mondjuk lefestené vala­ki pirosra, sárgára meg kékre, vagy szabadté­ri koncerteket rendezne itt, vagy egyszerűen csak lebontaná. Nem miattunk, nu kibírjuk, hogy néhány hónapig más irányból közelít­jük meg Karácsondot. Inkább csak azért, hogy ne legyen ennyire orrbavágó a tény: itt nem történik semmi, a levegő is megállt, még az idő is, és nem moz­dul semerre ez az egész, ami itt van... Ütiélmények Jövőre, januárban tovább folytatódik a gyöngyösi TIT és a Mátra Művelődési Központ or­szág-világjárók klubjának elő­adás-sorozata. Ennek keretében 8-án, szerdán délután fél hatkor San Remóból Velencébe címmel Juhász András tanár élménybe­számolóját hallgathatják meg az érdeklődők. Újságíró-stúdió Érdekes kezdeményezése volt a gyöngyösi Mátra Művelődési Központnak, hogy újságíró-stú­diót hirdetett fiatal, az íráshoz kedvet érző fiatalok részére. A fél év alatt a hallgatók megismer­kedhettek az újságírás műfajai­val — a hírtől a riporton át a pub­licisztikáig, és találkozhattak e szakma kiválóságaival is. A Bá­lint György Újságíró-iskolával közösen szervezett tanfolyamra az idén is lehet jelentkezni. Téli szünet A gyöngyösi Török Ignác Gyermek-Szabadidőközpont változatos programokat szerve­zett a téli szünidejüket töltő gye­rekeknek. Ma délelőtt tíz órától gyöngyfűzés, január másodikán, csütörtökön ugyanebben az idő­pontban Barbie-ruha-készítés, pénteken tíztől pedig játékos ve- télkedőkínál szórakoztató elfog­laltságot a kisiskolásoknak. Ja­nuár negyedikén, szombaton reggel 9 órától pedig a Lutra-cse- rebere akció soron következő ösz- szejövetelére kerül sor. „Szép karácsonyunk volt...” Kedves levelet kaptunk Roz- gonyi Iván gyöngyösi nyugdíjas­tól, mely szerint „1991. decem­ber 18-án volt a műszaki átadása a szakszervezeti székház föld­szinti részének, amely ettől a naptól kezdve a kereskedelmi szakközépiskola és a kereskedel­mi és vendéglátóipari szakmun­kásképző iskola oktatási céljait szolgálja — őszintén reméljük, szép sikerrel. A műszaki átadást követően Farkas Lajosné gond­nok és segítői végezték el az esti meglepetéshez szükséges mun­kákat. Időben készen állt a gyön- gyössolymosi erdőgazdaság által adományozott fenyőfa. A hatal­mas, feldíszített karácsonyfa alatt számos ajándékcsomag vár­ta a nyugdíjasokat. Boldogan vettük tudomásul, hogy az iskola jóvoltából a jövőben ismét ott­honunk lesz ez az épület. Klub­vezetőnk, Molnár Gézáné meleg szavakkal mondott köszönetét az iskola igazgatójának, Magyari Kálmánnénak, és mindazoknak, akik közreműködésükkel lehe­tővé tették, hogy a mi kis kará­csonyi ünnepségünket már eb­ben az új épületben tölthettük. Mindenki boldogan távozott, abban a megnyugtató tudatban, hogy a szeretet és az adás vágya még megmaradt az emberek lel­kében.” f HEVES MEGYEI MUNKAÜGYI II KÖZPONT ■ " 3301 EGER, KOSSUTH L U. 9. TEL: 36/12-256 Khtmúekségrk cámtU Eger, Klapka u. 9. 7L’ 36113-149. Gjvngyős, Kossuth út LT~ 37/13-646. Hátim, Kossuth lér 2. T.: 391U-30L FIGYELEM! A Heves Megyei Munkaügyi Központ egri és hatvani kirendeltsége 1991. december 31-én (kedden) zárva lesz, helyette 1992. január 4-én (szombaton) tartanak 8-13 óráig ügyfélfogadást. Iltits, Tmdakduinudt tér 3. Tj 39! 11-416. Ffoaabonj. lUkdal ül ÓZ r_' 39/41-033. r/Ktvésdrw, Koumh L.H LT: 36/6S-449. SZOLNOKI MEZŐGÉP EGRI GYÁRA: Eger, Mátyás király n. 65. Felvételre keres szerszámkészítőt és gyártó' eszköz-gazdálkodási csoportvezetőt (alkalmazási feltétel: szakirá­nyú egyetemi vagy főiskolai végzettség, hidegalakító- és forgácsoló­szerszám-tervezésben eltöltött 5 éves gyakorlat). Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni Sróf József műszaki osztályvezetőnél lehet. FIGYELEM! Az egri kirendeltség tájékoztatja ügyfeleit, hogy a munkanélküli-ellá­tások számfejtése december hónapban a szokásostól nem tér el. Az ügyfelek az irodánál történt jelentkezésük alapján kapják a 10-i, 20-i vagy 31-i számfejtési időszak után a járandóságukat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents