Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-30 / 304. szám

HÍRLAP, 1991. december 30., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3. Újévi köszöntő a természetben A bükki Kelemenszéken kö­szöntik az új évet január elsején a Vörös Meteor SE természetjárói 1992-ben. A résztvevők reggel kilenc óra előtt tíz perccel talál­koznak az egri autóbusz-állomá­son, ahonnan Szilvásváradra utaznak. Onnan a Bácsó-völgy — Kelemenszéke — katonasírok útvonalon jutnak el Bélapátfal­vára, mintegy tizenöt kilométert megtéve. Sarudi véradás Négy párt — az SZDSZ, az FKGP, az MSZP és a Demisz — működik Sarudon, és több társa­dalmi szervezet, melyekkel jó az együttműködése a helyi önkor­mányzatnak. Véleményüket ki­kérik, javaslataikat elfogadják. Legutóbb a Vöröskereszt kezde­ményezett véradást. Valameny- nyiük összefogásával sikerült el­érni, hogy helyben negyvenen térítésmentesen adták vérüket a betegek, a rászorulók gyógyítá­sához. Káli Hírmondó Immár harmadik számával je­lentkezett a Káli Hírmondó, a helyi önkormányzat újságja, tá­jékoztatója. A hírmondó nagy részében a diák- és az iskolai élet eseményeibe, rendezvényeibe enged bepillantást, megemlítve közöttük azt is, hogy a 16 évig (1970-ig) működő gimnázium miért és hogyan szűnt meg. Je­lenleg 16 osztállyal általános is­kola okítja a fiatalokat a tudomá­nyokra, közöttük a számítás- technikai, műszaki rajz, mező- gazdasági ismeretekre, valamint a német és az angol nyelvre. A káliak hírmondója kitér a műve­lődési ház, a könyvtár és a sport­kör programjának, rendezvé­nyeinek ismertetésére is. Nonstop műsor Szilveszter napján reggel 7 órától este 7-ig sugároz szóra­koztató zenés műsort a Rádió Eger, a 71 MHz-en. Óránként já­tékra várják a hallgatókat, az egyik fődíj egy kismalac. Több étterembe is ellátogatnak a mű­sor riporterei, hogy megtudják, lesz-e még hely az óévbúcsúzta­tóra. A szerkesztők a 10-253-as telefonon várják a játékos ked­vűek jelentkezését. A mai mű­sorban egyébként a megyei mun­kaügyi központ mutatkozik be. Gyermekvárosiak öröme Kedves ajándékokhoz — töb­bek között kerékpárokhoz, ru­hákhoz, magnókhoz — jutottak a karácsonyi ünnepek alatt az Egri Gyermekváros neveltjei. Az em­lített ajándékok és a vendéglátás a Lady Rose Kozmetikai Kft.- nek, a Sláger Gmk-nak, a Kated­rái Stúdiónak, az MMK Játék­színnek, a Kuckó ajándékbolt­nak és a Bozsik házaspárnak kö­szönhető... A Dessert Trade Bt. pedig 300 kilogramm banánt adott a gyermekvárosiaknak. Utóbbiak az összes ajándékozó­nak köszönik az önzetlenséget. Bővülő könyvállomány Kerecsenden néhány évi stag­nálás után az idén 30 százalékkal növekedett meg a községi könyvtárba beiratkozott olvasók száma. Az önkormányzat támo­gatásával ötezer kötetesre növel­ték a könyvtár állományát, a szép- irodalmi anyagok mellett a leg­fontosabb lexikonok, szótárak, kézikönyvek is az érdeklődők rendelkezésére állnak. Dormándi statisztika Az év végi számvetését elké­szítve, Dormánd polgármesteri hivatala megállapította, hogy 1991-ben tizenkétszer ülésezett az önkormányzat, 34 határoza­tot, illetve rendeletet hozott. Majdnem minden ülésen előter­jesztettek segélykérelmeket, szám szerint hatvanhetet, s ebből alapos vizsgálat után negyvenha­tot jogosnak is tartottak, s ki is fi­zettek. Az önkormányzathoz egyébként 806 ügyirat érkezett, elintézésük határidőn belül tör­tént, vagy most van folyamatban. A kereszténydemokrata kör találkozója „Ne az öklünket, a fejünket emeljük fel Az ünnep után, december 27- én estére hirdette meg az MDF egri szervezete azt a találkozót, amely a párt kereszténydemok­rata körének elképzeléseibe nyújtott bepillantást. Elsőként Farkas Gabriella, az MDF alel- nöke köszöntötte a jelenlévőket, hangsúlyozva, hogy a párt esz­merendszerében jól megfér a nép-nemzeti, a keresztény és a nemzeti liberális vonulat. Már a kiindulásnál is hangsúlyozták a sokféleséget, és azt az alapelvet, hogy „ne az öklünket, a fejünket emeljük fel.” Ezt követően Gál Ferenc hit- tudományi akadémiai tanár alapkérdésekről szólt, elemezte a kereszténydemokrácia kiala­kulását, illetve európai szerepét. Ezután Sálamon László ország- gyűlési képviselő beszélt a ke­reszténydemokrácia szerepéről. Ahogy elmondta, sokan nélkü­lözhetetlennek tartják a keresz­tény értékeket, amelyeknek lé­nyege a tolerancia és a mások iránti (isztelet. Azt is hozzáfűzte, hogy addig érték mindez, amíg nem válik kötelezővé. A beszélgetés során résztve­vők sok lényeges kérdésre kitér­tek, így az egyház szerepére, az egyházi ingatlanok sorsára, vagy a Zétényi-Takács-féle törvényre is. A közgyógyellátás bővítése Négyszáz méter mély kút Mezőtárkányban Sok fontos döntés született az év utolsó önkormányzati ülésén Mezőtárkányban. Többek kö­zött meghatározták, hogy a köz­ség területén milyen legyen az állattartás rendje, a legelők, a fü­vek használata, a „kihajtás” út­vonala, a legeltetőbizottság jogai stb. Szigorították az ebtartás elő­írását is. Zárt területen szám nél­kül tarthatóak a kutyák, az utcá­kon viszont csak felügyelet mel­lett járhatnak, mozgásuk behatá­rolt, kivételt csak a vakvezető kutyák jelenthetnek. Arról is döntöttek a testület tagjai, hogy újabb közel 30 sze­mélynek méltányosságból köz­gyógyellátásra való jogosultsá­got adnak. A költségeket a hiva­tal fedezi. A rendelet január else­jétől lép életbe. A képviselő-testület egyes ha­táskörök átruházásában is állást foglalt. így több jogát átadta a pénzügyi ellenőrző bizottság­nak, illetve a polgármesternek. A község vezetője például dönt­het az átmeneti szabad pénzesz­közök egy év lejáratú lekötésé­ben, a költségvetésben jóváha­gyott, előirányzott kiadások 100 ezer forintig való kifizettetésé­ben, valamint az egyéb munkál­tatói jogok gyakorlásában, a ki­nevezés, a fegyelmi és a munka- viszony megszüntetése kivételé­vel. Örömmel vették tudomásul, hogy december 20-án felvonul­tak a Debreceni Vízkutató és Mélyfúró Vállalat dolgozói egy 400 méter mély kút ásásához a községben. A kútfúrást április 15-ig kell elvégezni, ennek költ­sége előreláthatóan 4 millió fo­rint lesz. Jelenleg egy kútról kap­ja a település az ivóvizet. A biz­tonságos, az egész falu teljes ellá­tását garantáló megoldás a má­sodik kút „beállításával” lesz százszázalékos. (f Q Recski nyugdíjasok Feldebrőn Igazán ritka látványosságnak voltak szemtanúi a minap a feldebrő- iek. A helyi nyugdíjasok hívták meg a Recski Nyugdíjasklub tagjait, akik egy autóbusszal érkeztek — népviseletben — a községbe. Azon nyomban végigvonultak a falun, nótázva, régi magyar énekeket elő­adva. Szépszámú csodálója akadt hirtelen a csapatnak. A vendégek megtekintették az altemplomot is, majd később be­mutatták tudásukat a kultúrházban, ahol 80 helybeli idős ember és a polgármester várta őket. Az esemény értékét növelte, hogy ez alka­lomból ismét megnyitotta kapuit a 3 évig zárva tartó, immár felújított községi kultúrház. Minek örültek és miért bosszankodtak a gyöngyösiek? (Folytatás az 1. oldalról) — Legnagyobb kudarcnak azt tartom, hogy a szőlőt nem tudtuk eladni. A feldolgozását és a táro­lását is csak pluszráfordítással ol­dottuk meg. Ezért mondhatjuk: még egy ilyen jó termés, és bele­pusztulunk. Dr. Nagy János, a Bugát Pál Kórház igazgató-főorvosa így vélekedett: — Talán furcsán hangzik, de nagy sikernek könyvelem el, hogy egyáltalán működőképes volt az egész intézet. Pedig nőtt a betegforgalom. Bár a városi és a megyei önkormányzattól fejlesz­tésre nem kaptunk pénzt, a szak­mai színvonal nem csökkent. Öt­venmillió forintot kellett a ma­gunk erejéből előteremtenünk, ami csak úgy sikerülhetett, hogy meglévő eszközeinket éltük fel, ahogy szokás ezt kifejezni. — Mennyi az éves költségveté­sük? — Kereken 560 millió forint. De hadd folytassam a felsorolást. Áprilistól létrehoztuk a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyön­gyösi szervezetét, amelynek én lettem a világi elnöke. Összesen nyolcszáz családnak tudtunk se­gítséget nyújtani eddig. — Ellenpélda akadt? — A törvényi szabályozás hi­ányában kevés reformot tudtunk végrehajtani. A társadalombiz­tosítási törvény is csak december elején született meg. Nem tudtuk tisztázni az önkormányzat, a tisz­ti főorvos és a kórház kapcsola­tát. Nem tudtuk pontosan meg­határozni az említett szervek fel­adatait, és ez a körülmény veszé­lyezteti a betegellátás hatékony­ságát. Molnár Gábor, a Heves Me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója érdekes meg­állapítással kezdi a válaszát: — Sikernek tartom azt, hogy nem leszünk veszteségesek, ami a húsipar mai helyzetében jelen­tős dolog. Azt is sikernek érzem, hogy a vállalattól nem kellett el- küldenünk senkit. Továbbá: lét­rehoztunk egy olyan sertésvágó üzemet, amely nemcsak európai színvonalú, hanem megfelel a nagyon szigorú USA-beli állat­egészségügyi előírásoknak is. Fontosnak tartom annak hang- súlyozását, hogy a családom egészséges, és mindannyian dol­gozunk. — Érte valamilyen kudarc is? — A legnagyobb kudarc az volt, hogy a vállalat átalakulását nem tudtuk végrehajtani, mert a június 4-én beadott pályáza­tunkra a választ csak november 19-én kaptuk meg. Az idő elhú­zódása miatt a tárgyalásokat újra kellett kezdenünk. — Járt ez anyagi hátránnyal? — A legegyszerűbbet emlí­tem. A vagyonleltár csak hat hó­napig érvényes. Ezt is meg kell ismételtetnünk, aminek költsége egymilliós nagyságrendű. Más­ról most nem is szólok. Amikor Keresztes György polgármesterhez fordultam, ő el­sőnek egy korábbi eseményt ele­venített fel, a taxisblokádot, amely egybeesett hivatalba lépé­sének első napjával. — Személyes jellegű kudar­comnak tartom, hogy a városi önkormányzat és a lakosság kap­csolata még messze van a kívána­tostól. Több és tárgyilagosabb információval kellett volna segí­teni választóinkat abban, hogy el tudjanak igazodni átalakulóban lévő közéletünkben. Nyomasztó tehernek érzem, ha gyakran a legjobb szándék ellenére sem tu­dok segíteni a hozzám fordulók­nak. Örülök annak, hogy önálló­an is szót kaphattam a kihelye­zett, regionális kormányfóru­mon. A legnagyobb örömöt a kritizálva biztató, időnként pe­dig az önkormányzatunk mun­káját is elismerő állampolgári le­velek jelentik számomra. G. Molnár Ferenc Hatvanban Matiné a gyermek­könyvtárban A hatvani Ady Endre Városi Könyvtár és Közös­ségi Ház gyermekkönyvtá­ra szünidei matinéra várja délelőttönként 10 órára a gyerekeket. December 30-án, azaz ma, a Kissifur című szűrés rajzfilmet vetítik, január 2- án, csütörtökön A nagy- enyedi két fűzfa, január 3- án, pénteken a Rab em­ber fiai szerepel műsoron. Január 4-én, szombaton délelőtt a Kacsamesék és Az elveszett csodalámpa című színes rajzfilmeket láthatják a videovetítésen a gyerekek. December 31-én és ja­nuár elsején a könyvtár zárva tart. Fegyvertelen Gyönyörű a téli erdő. Csak az tudja fölmérni szépségeit, aki nekivág a hófödte csú­csoknak, s elindul meghódíta­ni a tél birodalmát. Ilyenkor könnyebb fölfedezni az álla­tokat is, akik élelem után ku­tatnak a behavazott erdőkön, mezőkön. A turista amolyan fegyvertelen „vadásszá” válik, amikor hirtelen meglátja az egyébként óvatosabb vada­kat, amelyek ilyenkor igen­csak rászorulnak az ember se­gítségére. Fehér Miklós fény­képezőgéppel örökítette meg ezeket a tovatűnő pillanatokat. Sok évig vigyázta a gyöngyös­pataiak egészségét, kezelte, gyó­gyította a betegeit dr. Földi Ist­ván körzeti orvos, aki most nyug- díjaskorához érkezett. Helyére a községi önkormányzat pályázat kiírásával kereste az utódot. Úgy látszik, hogy a települést mások is vonzónak találják, mivel nem kevesebb, mint 12 jelentkező akadt a felhívásra, s kereken tí­zen versenyeztek is a felajánlott tisztért. Ez utóbbiak közül vá­lasztották ki végül is a legmegfe­lelőbbnek ígérkezőt a napokban. Ilyenformán a Karcagról ideköl­töző dr. Kecskés Mária a község új körzeti orvosa 1992. január 1-jétőL Új orvosát a falu rendbe tett, felújított szolgálati lakással vár­ja. Ä munkával úgy iparkodtak az iparosok, hogy a ház ne legyen akadálya az őrségváltásnak, az orvos olyan otthonra találjon, ahol — remélhetően szintén hosz- szú ideig — szívesen marad. Ugyanekkor a doktor munkahe­lye sem utolsó: tisztességgel fel­szerelt rendelőben dolgozhat majd, folytathatja elődje igyeke­zetét Gyöngyöspata lakosságá­nak egészségéért. majd a dombtetőre, s onnan nézünk szerteszét, s látni fog- juk, ahogy elmúlik az 1991-es esztendő. Én például látni fogom magamat, ahogy munkaidőmben ismernek -j- ami hol előnyös, hol hátrányos —, ismerősök keresnek fel, s biztatnak, hogy írjanimeg ezt meg azt. A leg- —»több például azt kívánta egy régi barátom—- apám—J— hogy tenném szóvá, nem takarítják megfelelően az utcát a megyeszékhelyen.--------- írás és kotrás kéj különböző dolog válaszoltamne-— __ki. — Én írok, ők meg nem kotornak, csak megsértődnek.__ hogy miért cseszegetem őket — tettem hozzá bensőségesen, mert családi körbén áz ilyesmi megengédetlt. 1 ——Mások meg, leleplezni, kívánnak.. Nem engem, hanem— kvázi ellenségeiket, akik visszaélnek a hatalmukkal, nem átaílanak hazugságokat beszélni, pozíciójukhoz méltatlan —életet élni, s különben isi kommunista múltjuk van.—j----— — Erről írjatok, ne a hülyeségeitekről — biztatnak, mire én hímezek-hámozok, s másnap tovább írok a hülyeségeim- |roi, nem ebektől a lényeges uoigoKroi. | __1 4 írd mjeg, hogy egye meg a fene az egészet, hogy [úgy__ botrányos az egész, ahogy van. Mire én visszakérdezek, mert ez a munkám, hogy mégis mi botrányos, s ők válaszol-! —nak, hogy az egész. Ne tegyek úgy, mintha nem tudnám]— hogy mivel van tele mindenki hócipője — úgymond —, hogy mit szórakozik az Antall, a Kupa, az OrbánjáiTorgyán, a fe­Horn — ezt éppen tegnap hallottam. | 1 | Érről nem szoktaml én 'írni. __ló egy vidámnak induló délelőttön —, ki fogjuk nyírni —__ majd lecsapta a kagylót. Ilyenkor szokás lelkiismeret-furda- lást érezni, önvizsgálatot tartani, hogy hol rontottam et, mi­derék kormányunkat. Tudja a fene, meg a bátor telefonáló. Ebben az esztendőbem — magánszámításaim szerint — Közei ezer gepeu oiGuit iriuin. Lenej veitHí-aDiíiKot mosnia szemetest kibélelni, krumplit belepucolni. Elolvasni is lehet előbb. De ez nem annyira fontos. | ——'——i———————pfácf Attila—— Felújított lakás az új doktornak „Őrségváltás” a patai rendelőben

Next

/
Thumbnails
Contents