Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-23 / 300. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. december 23., hétfő Megszűnt a Szovjetunió A tizenegyek levele Gorbacsovnak Az Alma-Áfában tanácskozó 11 független köztársaság vezetője szombaton levelet intézett Mihail Gorbacsovhoz, eb­ben tudatta vele: a Szovjetunió és vele együtt az ő szövetségi el­nöki posztja többé nem létezik. A politikusok azonban méltatták a leköszönni készülő Gorbacsov érdemeit és köszönetét mondtak azért, hogy a ma­ga módján hozzájárult az új államalakulat kialakulását célzó folyamat dinamizmusának megőrzéséhez. Az elnöki szóvivő szerint a 60 éves Gorbacsov karácsony- este vagy december 25-én, egy tévébeszédben jelenti be a most már elkerülhetetlen lemondását. Lesz-e körzeti rádiója Hatvannak? Véget ért az ENSZ-közgyűlés A 2,4 milliárd dollárt kitevő kétéves költségvetés elfogadásá­val péntek este New Yorkban vé­get ért az ENSZ közgyűlésének 46. ülésszaka. Hét új országot vettek fel a világszervezet tagjai közé, így a taglétszáma 166 ál­lamra nőtt. A három balti köz­társaságról, a két Koreáról, Mik­ronéziáról és a Marsall-szigetek- ről van szó. A közgyűlés az egyiptomi Butrosz Gáli szemé­lyében a következő öt évre meg­választotta új főtitkárát. Kiszabadult az elrabolt sógor Bécs belvárosában pénteken késő éjszaka szerencsésen véget ért a karintiai emberrablási ügy: Günther Ragger, a német milli­árdos Friedrich Karl Flick sógora kiszabadult és a rendőrség a tet­tesek egyikét letartóztatta. A rendőrség a váltságdíj átadása után lépett közbe, s a 70 millió schillinget teljes egészében a le­tartóztatottnál találták meg. A nyomozás a tettestárs illetve tár­sak után folytatódik. A bécsi bul­vársajtó tudni véli, hogy az elkö­vető három jugoszláv állampol­gár volt. Olszewski ígéretei Az árak korlátozását a mun­kanélkülieknek megélhetést biz­tosító nagyszabású közmunká­kat, az önhibájukon kívül bajba­jutott nagyvállalatoknak segítsé­get, a parasztságnak támogatást, olcsóbb hiteleket és a recesszió­ból való kitörést ígért Lengyelor­szágnak kormánya programját ismertetve szombaton Jan Ol­szewski miniszterelnök. A kül­politikában állást foglalt az Eu­rópához és a NATO-hoz való közeledés és a keleti szomszé­dokkal való jó kapcsolatok kiala­kítása mellett. Alma-atai dokumentumok Hat dokumentum elfogadásá­val szombaton befejeződött a Független Államok Közösségé­nek alma-atai csúcstalálkozója. A dokumentumok a követke­zők: 1. Jegyzőkönyv a Független Államok Közösségének alapító- okiratához, ebben Azerbaj­dzsán, Örményország, Kazahsz­tán, Kirgizsztán, Türkmenisz­tán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Moldova kijelentette, hogy alapítóként csatlakozik a FÁK- hoz; 2. Alma-atai nyilatkozat, amelyben kimondják, hogy alap­jaiban támogatják a Minszkben elfogadott általános elveket; 3. Katonai egyezmény arról, hogy a hadászati atomfegyverek fölötti ellenőrzés és a hadászati térség parancsnoksága egységes, a fegyveres erők reformjáról szó­ló döntésig ideiglenesen Jevge­nyij Saposnyikov marsall a főpa­rancsnok; 4. Koordinációs szervekről szóló megállapodás, a legfőbb szerv az államfők tanácsa, míg a gazdasági és szociális ügyek ösz- szehangolására létrehozták a kormányfők tanácsát; 5. Nyilatkozat a Szovjetunió jogi örökségéről, ebben azt ké­rik, hogy érdekeiket az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Oroszországi Föderáció képvi­selje, egyben Ukrajnával és Be­lorussziával együtt mindent te­gyen meg, hogy a többi közösségi tag is felvételt nyerjen a világ- szervezetbe; 6. Megállapodás a négy, atom­fegyverrel rendelkező állam kö­zött az ezen fegyverekkel kapcso­latos együttes lépésekről. Mind­annyian tartják magukat az atomsorompo-szerződéshez és arra törekszenek, hogy mielőbb megsemmisítsék a területükön levő ilyen fegyvereket. (Folytatás az 1. oldalról) A művelődési és sportbizott­ság előterjesztése alapján foglal­kozott az önkormányzat egy he­lyi rádió létesítésének tervével is. A testület tagjait Borbély Lász­ló, az MTV hangmérnöke tájé­koztatta az eddigi fölmérések eredményéről. Szerinte sztereó- sugárzású, URH-rendszerben működő, 50-90 wattos teljesít­ményű adóberendezést lehetne Flatvanban üzemeltetni, ez a vá­ros vonzáskörzetében mintegy 40 települést is „beszórna” mű­sorával. Egyébként a városi rá­dió folyamatos üzemvitelét há­rom személy el tudná látni, a be­ruházás költsége — a technikai szinttől függően — 8-15 millió forint között képzelhető el. A szakember szerint körzeti rádió­ként kellene ezt a vállalkozást megoldani, éspedig olyan for­mában, hogy a működési költsé­gekhez az érintett területrész községei is hozzájárulnának. A testület — az előterjesztés nyo­mán — olyan szándéknyilatko­zatot tett, amely szerint a mun­kálatokat — a pontos tervezés szintjén — meg kell kezdeni. Személyi kérdésekben is dön­töttek a képviselők: Farkas Kál- mánné gimnáziumi igazgató ve­zetői, valamint Füzér Istvánné óvodavezetői megbízását 1994- ig meghosszabbították. Ugyan­akkor kiegészítették a művelő­dési és sportbizottságot Csordás Mátyás szaktanárral. Mint ismeretes: a MÁV több helyen beszünteti az általa támo­gatott vasútforgalmi szakokta­tást. Ez az elhatározás befolyá­solja a hatvani Széchenyi szakkö- zépiskola jövőjét is, amennyiben a következő tanévtől itt sem foly­tatódik ilyen szakképzés. Ennek ellensúlyozásaként viszont a kö­zépiskola vezetése és nevelő-tes- tülete igyekezett más jellegű ok­tatást meghonosítani: a vállalko­zói ügyintézői képzést. Az ön- kormányzat támogatta az elkép­zelést, így az az igazgatóság be­nyújthatja pályázatát az illetékes minisztériumnak. A magyar békés átmenet példa volt Katona Tamás, a Kül­ügyminisztérium politi­kai államtitkárának ér­tékelése szerint ami most bekövetkezett, az sok szempontból kiszá­míthatatlan, és mégis megnyugtató, hiszen „nem egymás torkát át- harapni készülő, nacio­nalista nemzetállamok születtek” a térségben. Az államtitkár emlékez­tetett arra, hogy a ma­gyar külpolitika alakítói már 1990 júliusa óta módszeresen készültek arra, ami most a Szovjet­unió területén végbe­ment. Meggyőződésük szerint: a Szovjetunió és Jugoszlávia két olyan el­avult típusú szövetség, ami a régi formájában nem tartható fenn. A lét­rejött megállapodás az államtitkár szerint meg­teremti a békés, de nem könnyű átmenet lehető­ségét. Utalt az új álla­mok gazdasági nehézsé­geire, ám reményét fe­jezte ki, hogy — a nép­Jelcin ujja az indítógomb fölött Alma-Atából Moszkvába visszaérkezve Borisz Jelcin orosz elnök új­ságírók előtt kijelentette: a legfontosabb a diktátum és a centrum nélküli államszövetség létrejötte. Minden állam saját gazdaságpolitikát folytat majd, de minden köztársaság megtartja fizetőeszközének a rubelt, mon­dotta. Az orosz politikus megerősítette, hogy december 30-án Minszkben megvitatják az új államközösség egyeztető intézményeinek létrehozásával kapcsolatos kérdéseket. Borisz Jelcin orosz államfő az a politikus, aki ellenőrzést gyakorol a nukleáris fegyverek alkalmazása felett — közölte az orosz televízió első csatornája. Jelcin csak a független államközösség más tagországai vezetői­nek egyetértésével használhatja a nukleáris eszközök indítógombját. szavazás által esetleg füg­getlenné váló — Karpat­aiján létrejöhet az a gaz­dasági övezet, amely a kultúra javait és a gazda­ság értékeit átszivattyúz­hatja Európából Ukraj­nába, Oroszországba es viszont. A Külügymi­nisztérium megkapta a kormánytól a felhatal­mazást arra, hogy intéz­kedjék az új államokkal a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Gorbacsov és Sevard- nadzeé rdemei elévülhe­tetlenek — mondta Ka­tona Tamás —, ám véle­ménye szerint a történe­lem már túlhaladt raj­tuk. Végezetül emlékez­tetett arra, hogy a ma­gyarországi békés átme­net az elmúlt években számos hasonló helyze­tet produkált. (moldvay) Válsággóc Boszniában is Vasárnap reggel „abszolút tűzszünetnek” kellett volna életbe lépnie Nyugat-Szlavóniában, Horvátország középső részén, ahol na­pok óta rendkívül heves harcok zajlanak. A szombat este megkötött fegyvemyugvást azonban nem tartják tiszteletben: Pakrac, Lipik, Novska körzetében mindenfajta fegyverből lőnek egymásra a szem­benálló felek. A jugoszláviai helyzet talán legfenyegetőbb válsággócává ala­kult Bosznia. A boszniai szerbek törvénytelennek nyilvánították a köztársasági vezetés előterjesztését Bosznia független államként való elismerésére és saját parlamentjükben határozatot hoztak „boszniai szerb köztársaság” létrehozásáról. Belgrádi megfigyelők a helyzetet robbanásveszélyesnek ítélik, s kevés esélyt látnak arra, hogy időben sikerül elejét venni a boszniai szerbek és muzulmánok közötti össze­tűzéseknek. A világ kedvező véleménye MARKER KFT OTK KÜLKERESKEDELMI OKTATÁSI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KFT. Meghirdetjük februári indulással az alábbi SZAKKÉPESÍTÉST NYÚJTÓ szaktanfolyamokat: 1. Külkereskedelmi áruforgalmi 2. Vámügyi 3. Nemzetközi szállítmányozási Külkereskedelmi szakszöveggel bővített nyelvtanfolyamainkat angol, német nyelvekből. Cím: Eger, Kossuth u. 9. sz. Tel.: 36/11 -847 Or.Sibelka György Gyöngyös, Barátok tere 3. sz. Pf. 2. Tel.: 37/12-282 Thielné Novák Zsuzsa A Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézete MÉRNÖK-ÜZEMGAZDÁSZ SZAKOS KÉPZÉST indít Egerben 1992. februári tanévkezdéssel. Az oktatás bármely műszaki vagy agrár felsőfokú intézményben MÉRNÖKI, ÜZEMMÉRNÖKI KÉPESÍTÉST NYERTEK SZÁMÁRA biztosít olyan új ismereteket, amelyek segítségével a hallgatók majd gazdasági, pénzügyi szakemberekként, KORSZERŰ MÓDSZEREKKEL képesek ellátni feladataikat. A képzés időtartama 4 FÉLÉV. Formája levelező tagozat heti egy napos, 8 órai elfoglaltsággal. A tandíj az I. félévben 12 ezer forint. Jelentkezési határidő: 1991. december 30. További felvilágosítás és jelentkezési lap a 32/10-190 vagy a 10-821/26-os telefonon Kékesi Lászlónétól kapható. Cím.: ^^^^^^^3100^algótorján^£istaqánjítJL^^^^^^ Feltárandó: az igazság Romániában szombaton a Ceausescu-rendszert megdöntő de­cemberi népi megmozdulás második évfordulójáról emlékeztek meg. Ion //iescu neszedében hangoztatta, hogy 1989. decemberében a ro­mán nép forradalmat vitt végbe, s ez alapvető igazság marad. Kijelen­tette ugyanakkor, hogy szükséges a teljes igazság feltárása, a tisztázat­lan vagy rejtélyes események megvilágítása, a körülöttük szövődő alaptalan feltevések kiiktatása. Hangoztatta, hogy az igazság feltárá­sa elősegítheti a büntetőjogi felelősség megállapítását is, ugyanakkor azt is leszögezte, hogy az elmúlt 45 év történetében el kell választani a politikai, az ideológiai és az erkölcsi összetevőket a jogi felelősségtől, s ez utóbbi csak azokra vonatkozhat, akik megsértették a törvénye­ket. A kazah főváros­ban kötött megálla­podásokat egyértel­műen pozitív fejle­ményként értékelte a világ: a kormányok állásfoglalásaikban kedvező eseménynek minősítették és üdvö­zölték a Független A llamok Sző vétségé­nek létrejöttét. Emel­lett bizonyos fenn­tartás is tapasztalha­tó volt, főként a Szovjetunió öröksé­gével kapcsolatos, egyelőre még nyitott kérdések — atom­fegyverek, nemzet­közi szerződések, adósságok — kap­csán. Washingtonban mind a Fehér Ház, mind a külügymi­nisztérium „rendkí­vül elégedetten” fo­gadta a fejleménye­ket. A Fehér Ház szóvivője azt is kö­zölte, hogy Washing­ton szoros kapcsola­tokra törekszik a köztársaságokkal. A diplomáciai elisme­rést megelőzően Bush elnök meghall­gatja az Európából hazatérő külügymi­nisztere jelentését és konzultál szövetsé­geseivel. Dubrovnik sebei Már a dubrovniki kikötőben, rögtön a partra lépéskor látszik, hogy Dubrovnik súlyos ostromot élt át, történelme során talán most szenvedett a legtöbbet a harcoktól. Eddig még mindig ki tudta magát vonni a „felszabadí­tó” hadseregek pusztítása alól, most ellenben az épületek, szál­lodák és sétányok őrzik a decem­ber elején lezajlott harcok szo­morú nyomait. A kikötőben a vízből felig kilátszik a kiégett és elsüllyedt Adriatik hajó, meg­rongálódott és a lángok nyomait mutatja a kikőtőparancsnokság épülete, a hűtőház és több más épület szintén romokban hever. A Dubrovnikba érkező tudó­sítóknak csak a város egy-egy ré­szét tudják megmutatni, a meg­szállt és szintén romos északi es külvárosi negyedekbe nem lehet bejutni, de a látnivaló így is sokat elárul a kíméletlen pusztításról. A Babin Kuk szállodaegyüttes a Lapad félszigeten már a múlté, több épület javíthatatlanul meg­rongálódott. A legnagyobb kár a Tirena és a Plakir szállodát érte. A Prezident, a Minceta és az Ar­osi szállodának inkább csak a omlokzata károsodott, s betört minden ablaküveg. A szállodák használható részében Konavli félszigetről érkezett menekülte­ket szállásoltak el. Mintegy hate­zer ilyen „szállodavendeg” van, körülbelül még egyszer ennyien rokonoknál és ismerősöknél hú­zódnak meg. A városban jelen­leg mintegy negyvenötezren él­nek, ami azt jelenti, hogy 25 ez­ren elmenekültek. A legtöbben Dalmáciába mentek, de sokan meg sem álltak Szlovéniáig, s számosán külföldre mentek. A városban időnként fel-fel- tűnnek a horvát nemzeti gárda és a horvát belügyminisztérium alakulatai, fegyvertelenül. A ki­kötő zárlatának feloldása óta az ellátás jó, de a villany- és vízellá­tás még mindig szünetel. Az ost­rom idején, az első menekült­konvoj elszállításáig az idősek, a csecsemők és az asszonyok a pin­cékben minden ellátás es szolgál­tatás nélkül tengődtek, sok nő svábbogarak társaságában szült, nem tudták megfürdetni az új­szülötteket, a csecsemőket elő­ször a mentőhajón tudták csak tisztába tenni. Dubrovnikban a víz ma is nagy kincs, hajóval szál­lítják a városba az ivóvizet is, a kutak nagy része használhatat­lan, a vízvezeték helyreállítása egyelőre csak álom. Az óváros érdekelte leginkább az újságírókat. A Stradunon, a híres főutcán egyetlen ház abla­kai sem épek, az ajtókról is hi­ányzik az üveg. Egy gránát ép­pen a Sponza Palota tetejét ron­f ;álta meg: az épületben jelenleg evéltár van, pótolhatatlan doku­mentumokat őriznek itt. Az Or- land-oszlop és a Szent Balázs- templom között egy gránát meg­rongálta az egyik épületet, de a székesegyházon nagyobb kár szerencsére nem látszik. Az egy­kori Maria királyné utca egyik reneszánsz palotája teljesen ki­égett, ugyanebben az utcában súlyosan megrongálódott a pra­voszláv templom. A Stradun vé­gén még két épület romos: a nyá­ri játékok igazgatóságának ott­hont adó ház, valamint még egy középkori palota. Nem messze innen a ferencrendiek egyik ko­lostora épen maradt, de a másik kolostorépület teteje és homlok­zata golyónyomokat őriz. A hónap elején sokat lehetett olvasni az úgynevezett Dubrov­nik Köztársaságról — a hadsereg nagy publicitást adott a mintegy száz cavtati polgár kezdeménye­zésének. Ók a Dubrovnik múlt­jához tartozó egykori autonómi­át akarták visszállítani, termé­szetesen jómódot és biztonságot ígérve a polgároknak. Egy Crna Gora-i idegenforgalmi szakem­ber válaszol a Dubrovnik Köz­társaság tervével kapcsolatos új­ságírói kérdésre: ebből nem lesz semmi — mondta a fiatal monte­negrói férfi. Dubrovnikot nem lehet elszakítani Horvátország­tól. Amikor azt kérdik tőle, hogy ő nem gondolt-e menekülésre, így válaszol: „a horvátok sem en­gedik el a hatvan évesnél fiata­labb férfiakat, de különben sem mennék, pedig módom lenne rá, hiszen vittek menekülteket Her­cegovinába. Nem megyek, Crna Gorában azonnal beöltöztetné­nek mundérba, s jöhetnék vissza Dubrovnik alá, hogy lőjjek a vá­rosra. Inkább nem” — mondta a fiatalember.

Next

/
Thumbnails
Contents