Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-21 / 299. szám
HÍRLAP, 1991. december 21., szombat HEVES ÉS KÖRZETE 5 Hitel nélkül gazdálkodnak Az egész évihez hasonlóan most, december végén sincs könnyű helyzetben a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet kollektívája. Teljes bizonytalanságban élnek a vezetők es a tagok, miután még mindig nem született meg az oly régóta várt átmeneti szövetkezeti törvény. Az emberek viszont ragaszkodnak a közös gazdasághoz, hiszen a megélhetést látják benne a jövőben is. Már ebben az évben megkezdték az átalakulást, miután a gazdaságon belül nyolc korlátolt Felelősségű társaságot hoztak létre. Kiss József szövetkezeti elnök a folytatásban is reménykedik... — Az idei kft.-k létrehozását űjabbak követik 1992-ben — mondta érdeklődésünkre. — Ehhez azonban a mostani gazdasági évet kell lezárnunk. Szeretném előrebocsátani, hogy a kukorica- betakarítást befejeztük. Hektáronként 8,5 tonna termést gyűjtöttünk be. Ennek nagy része az állatállomány fenntartását segíti, de szeretnénk el is adni belőle, ám egyelőre eléggé „nyomott” az ára. — Tudomásunk szerint az idén termeltek először cukorrépát... — Valóban így van. Sajnos, az időjárás nem volt kegyes hozzánk. Szeptember végen, október elején a száz hektár répa felét kiszedtük, a másik 50 hektár termését azonban még most, december végén is a hideg földből kényszerülünk betakarítani. A Mátravidéki Cukorgyárakkal vagyunk szerződésben. A gépeket a közeli jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezettől béreltük, de Dunaföldvárról is hoztunk a munkák megkönnyítésére. — Pénzügyileg hogyan állnak? — Fizetőképesek vagyunk, és azt hiszem, nem kis dolog, hogy hitel nélkül gazdálkodunk. Az viszont erőteljesen nyomaszt bennünket, hogy legalább 200 millió forint a kintlevőségünk. Csak példaként említem, hogy a Debreceni Tartósítóipari Kombinát Hatvani Konzervgyára 80 millió forinttal tartozik. Ugyancsak sokkal tartozik nekünk a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat is. Ezek nehezítik a helyzetünket. — A jövő évet mennyire sikerült megalapozniuk? — Őszi árpát és bűzát 1250 hektáron vetettünk, amely az 1990-es területünknek a 70 százaléka. Máskor ilyenkor már a mélyszántást is befejeztük, most viszont még 1500 hektár — több táblában — szántás nélkül maradt. Ez a munka minden bizonynyal áthűzódik a jövő esztendőre. Tulajdonképpen csak körvonalazni tudjuk a jövő évi elképzeléseket, ezt munkahelyi megbeszéléseken a tagságnak is elmondtuk. Bízunk abban, hogy mégiscsak hamarosan megszületik az űj szövetkezeti törvény, és akkor világosabban láthatjuk a teendőinket... (m. k.) Kiskörén — a jég ellen... A duzzasztómű és a hajózsilip a télre készen Felkészültek a télre a Közép- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnökségén. A tározó téli üzemű víz- szintre történő „leürítését” széles körű egyeztetést követően, november 15-ig elvégezték. Ezáltal 1,7 méterrel alacsonyabb lett a vízszint, mint a nyári volt. Tiszay József szakaszmémöktől arról értesültünk, hogy Kisköre és a 44. folyamkilométer közötti szakaszon december 1-je óta működik a jégjelentő szolgálat, amelynek napi adataiból pontos képet kapnak a duzzasztómű fölötti helyzetről. Az Országos Vízrajzi Szolgálat keretében szintén naponta érkeznek adatok a Tisza felső szakaszáról és mellékfolyóiról. Ugyancsak nap mint nap megkapják a tiszalöki duzzasztóműre vonatkozó információkat is. A kiskörei duzzasztómű és hajózsilip jegesüzemre való felkészítése december 1-jéig megtörtént. Ennek során elvégezték a karbantartásokat a fűtési rendszeren, illetve a meleg vizes locsolóhálózaton. Ugyanakkor a működtetéshez szükséges személyi állományt is felkészítették. Az elzárótáblák előtti, úgynevezett jégmentes sáv biztosítására megfelelő rendszert építettek ki, amelyet a tavalyi sikeres kísérlet alapján fontosnak tartanak. A jégtörő hajók is kellő műszaki állapotban váiják a téli bevetést, és a szükséges védekezés irányítására is felkészültek a szakemberek. Karácsonyi hangverseny Egyedülálló élményben lehet részük a város polgárainak, ha ma este ellátogatnak a helyi római katolikus templomba. Este fél 8-kor ugyanis karácsonyi hangverseny lesz Hevesen. A koncerten közreműködik Csikós Márta (ének), Kakukk Zoltán (harsona), Kovács Sándor (vers), a helyi 1. Számú Általános Iskola Kicsinyek Kórusa és Hevesi József kórusa, valamint a Hevesi Kamarazenekar. A szervezők minden érdeklődőt várnak erre a nem mindennapi eseményre. Jegyek kaphatók az Állami Zeneiskolában, a városi Móricz Zsig- mond Művelődési Központban, a Gyermekházban és a könyvtárban is. Filmek a vakációzó gyerekeknek Mától megkezdődött a gyerekek örömteli téli vakációja. Ezt kihasználva a hevesi városi könyvtár a szünidő minden egyes napján dia-, illetve videofilmekkel várja az érdeklődő fiatalokat. Korcsoporttól függően elsősorban mesefilmeket, illetve a kötelező iskolai olvasmányok és klasszikus irodalmi művek filmbeli feldolgozásait tűzik műsorra. Embertársaikon segítettek Mint lapunkban beszámoltunk róla, novemberben Tisza- nánán, illetve Kiskörén szervezett véradónapot a Vöröskereszt Hevesi Városi Vezetősége. Ti- szanánán 22, Kiskörén pedig 26 liter életmentő vért adtak embertársi segítségként a két község lakói. A Vöröskereszt városi vezetősége Mikulás-ajándékként Hevesen és a környéken 17 gyereknek küldött csomagot. E héten csütörtöktől a jövő hét hétfőig pedig ingyenes használt ruhákat osztanak szét a rászorulóknak. Mindezt Gacsal Tamás kereskedő biztosította a városi vezetőségnek. Az érdeklődőket a Tanácsköztársaság tér 3. szám alá vátják. Önkormányzati lap Hevesen A tervek szerint még karácsony előtt — talán hétfőn — jelenik meg annak a lapnak a próbaszáma, amelyet az önkormányzat bocsát majd ki. Az orgánum a Hevesi Önkormányzati Hírek címet viseli, felelős kiadója pedig Heves polgármestere, dr. Hegedűs György lesz. Nagy népszerűségnek örvend a hevesi városi művelődési központ hagyományos karácsonyi ünnepi vására, amely az intézmény aulájában zajlik. Itt képző-, ipar- és népművészeti munkákból láthatnak az érdeklődők kirakodóvásárt. Aki pedig némileg több pénzzel rendelkezik, az megveheti a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet egy-egy termékét, vagy Kővári László festőművész kepeit is (fotónkon az egyik tájképe látható), méghozzá kedvezményes áron. Holland — Magyar Partnertelepülések Egyesülete Városok — szövetségben kormányzati támogatásait pályázatok útján is elnyerhetik a jelentkezők. Különösen a hazai városoknak jöhet jól az, hogy a hollandok által felajánlott technikai berendezéseket átvehetik, illetve a továbbiakban hasznosíthatják. Természetesen az egyesület közreműködik a gazdasági és önkormányzati szakemberek cseréjében, s elősegíti a nyelvoktatás szervezését is. Mindkét fél igényt tarthat tájékoztatók és különféle információs anyagok cseréjére és továbbítására. A partnertelepülések egyesületének alapító tagjai között 24 magyarországi város foglal helyet, megyénkből pedig Heves mellett Hatvan is tagja ennek a szervezetnek. A hevesi képviselő-testület hozzájárult ahhoz, hogy városuk csatlakozzon az úgynevezett Holland-Magyar Partnertelepülések Egyesületének magyar tagozatához. E társaság célja, hogy a holland és a magyar települések között kulturális, sport, kereskedelmi, gazdasági es — különösen — a mezőgazdasági, idegenforgalmi és vállalkozói téren javítsák a kapcsolatokat. Külön feladat az egyházi kapcsolatok kiépítése. A legfontosabb feladatuk, hogy e települések önkormányzatai működjenek együtt, segítsék elő a szakmai, kulturális továbbképzést, valamint általában a holland-magyar kapcsolatok ápolását. Az elérendő célok megvalósítására a két ország Az önkormányzat elhatározta, hogy új kutat furat. Meghívottként én is részt vettem azon a gyűlésen, ahol ez a téma napirenden volt. Ott javasoltam a képviselő-testületnek, hogy más helyen fúrassák az új kutat. Ám mégis a régi telken fúratták, a régi kúttól mintegy 25 méterre. Mivel meleg vizet már nem akartak, így ez a kút 250 méter mély lett. Vize — a magas vastartalom miatt — emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ha sikerülne a vízből a vasat kiválasztani, még lehetünk a „vas és acél országa”, de ivóvizünk továbbra sem lesz megfelelő. A kútfúrás 3,5 millió forintba került, ebből 2,4 millió forint állami támogatás, a többi a község adófizetőit terheli. S most kérdezhetnénk, hogy az elmondottaknak mi köze a címben jelzett programhoz? Hát fogjuk a kupát, és megyünk a szomszéd községbe vízt^rt' Szlama Ferenc Tarnaörs Alkotásaikban őrzik a népi hagyományokat Négy évtizede ipart teremtettek Ezenkívül láthatóak lesznek Lassú Imre kerámiái és Honvisák Lászlóné tűzzománcai is. Persze, az idén is kínálnak könyvet, hanglemezt, műsoros kazettát, s nyilvánvaló, hogy ilyenkor a játékok sem hiányozhatnak a portékák közül. Mint praktikus ajándékcikkek, jelen vannak különböző ruha- és divatáruk, valamint kozmetikai cikkek is. A kiállítás és vásár egészen karácsonyig válj a a közönséget. Akár hiszik, akár nem, kis hazánkban jelenleg Tarnaörs áll legközelebb a címben említett program megvalósításához. Hogy miért? Történetünk visz- szanyúlik a ’60-as évek elejére, mikor is megalakult községünkben a Törpevízmű Társulat, ekkor kezdtek hozzá a vezetékes ivóvízhálózat kiépítéséhez. Egy József A. úti üres telket jelöltek ki a kút helyéül, és neki is fogtak a fúrásnak. Eközben derült ki, hogy a 200-250 méter mélységből „felhozott” víz a magas vastartalma miatt ihatatlan, mélyebben viszont 35-40 C-fokos, és erősen gázos. Bár akkor már tudták, hogy ebből később sok baj származik, rákötötték a kutat a hálózatra. A baj hamarosan bekövetkezett. Előfordult, hogy mosás közben a fürdőszobában felgyülemlett gáz felrobbant. Mivel a meleg víz kitűnő táptalaja az algának és a különféle baktériumoknak, ennek kiküszöbölésére az utóbbi időben hektószám isszuk a klórt. Mára viszont ez a kút kiapadóban van... Mint lapunkban beszámoltunk róla, a héten tartotta jubileumi közgyűlését a Hevesi Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezet. Abból az alkalomból jöttek össze, hogy négy évtizeddel ezelőtt alakult a szövetkezet, és ma is együtt van a kollektíva. Az elmúlt időszak főbb állomásairól, az elképzelésekről beszélf ettünk Báaer Miklósné elnökei... — Hevesen nem volt hagyománya a népművészetnek és a háziiparnak. Mégis újat teremtettek. Miért vállalkoztak rá? — 1951-ben huszonkilencen lelkesedésből, tenni akarásból ipart teremtettek. A céljuk az volt — Tompa Béláné alapító elnök vezetésével —, hogy foglalkoztatást biztosítsanak Hevesen, és egyben hagyományt is teremtsenek ezáltal. így a közeli Átány- ból, valamint a mátrai falvakból gyűjtötték össze a népi hagyományokat, a paraszti szövést, a hímzést. 1953-ban Bodonyban és Átányban alakult az első részleg, maid két évvel később Recs- ken és Mátraderecskén is, s ezeknél már kifejezetten az ott élő népi kultúrára alapoztak. Azután Tarnaörsön és Zaránkon, ahol a szőnyegszövésnek volt hagyománya, majd Egercsehiben, ahol a bányászfeleségeket juttatták új munkalehetőséghez. 1965-ben azután Tarnamérán, majd 1972- ben Istenmezején hímzoegységet hoztak létre. A szakágak is bővültek: a kézi szövés, a hímzés mellett a szőnyegszövéssel, a varrással és a népibútor-készí- téssel. — 1968 után jelentős változás történt... — Valóban, amikor a központi irányítás megszűnt, és szövetkezetünk is a piac törvényei szerint kezdett el dolgozni. Akkor váltunk igazán gazdálkodóegységgé, amikor megtanultunk a vevő igényeinek megfelelő árukat készíteni. Termékeink nem tartoznak a közszükségleti cikkek közé, tehát a mindenkori fizetőképes, valós kereslet dönti el a vásárló szándékát. 1970-ben a népművészet divatja volt, amely kedvezően hatott szövetkezetünk életére is. Nőtt az exporSzövés — hagyományos technikával tunk, és a belföldi igény is nagyobb volt. Boltok nyíltak, ahol megjelentek a népművészeti termékek, és ezekkel vendéglátó- egységeket is berendeztek. Az életünk a nyolcvanas évtized elején már nehezedett. Ekkor csökkent a termékeink iránti kereslet. Döntenünk kellett, hogy a visz- szafejlesztést válasszuk-e, vagy pedig a szakágakat bővítsük. Ügy döntöttünk, hogy a külföldi vevők által tervezett és küldött anyagokból készítünk termékeket. Így kerültünk kapcsolatba az osztrák Gössl céggel. Nekik ma is hímzett, kézimunkával készített, a tiroli viselethez kapcsolódó gyermek- és férfiingeket varrunk. — Közben sikerült új piacokat is szerezniük... — Különösen az utóbbi egy esztendő tanított meg bennünket arra, hogy a vevői kórt bővítsük. A német Hohe céggel létesítettünk új kapcsolatot a saját külkereskedelmijoggal élve. Szoknyákat, blúzokat, kizárólag konfekciót küldünk megrendelésükre. Utólag visszagondolva, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy sokan tiltakoztak az ellen, hogy a vevő szabályozza a tervezést. Ez azonban utólag jónak bizonyult, újfajta technikát, technológiát és szemléletet eredményezett nálunk is. Ezáltal elértük, hogy a világpiacon minőségi munkával jelenjünk meg. Ezt igazolja, hogy a német Gölkel céggel több mint két évtizedes kapcsolatunk van. Recski hímzett blúzokat szállítunk nekik. Miután nem nagy a kereslet, így szűkítettük a szőttesek készítését, és 1992-ben sem lesz nagyobb lehetőségünk az említett szakág termékeinek eladására. Az önálló külkereskedelmi jogot kihasználva, az észak-európai és az amerikai piacra is küldtünk ajánlatokat. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy nagy a verseny, sok a konkurens árban is. — Milyen esztendőt zárnak 1991-ben? __ — Jelentős erőfeszítések révén szövetkezetünk négy évtizedes történetének legnagyobb exporteredményét értük el ebben az évben. Ötvenmillió forint értékű árut küldtünk a külföldi piacokra. Azt is szeretném elmondani összehasonlításként, hogy amíg 1952-ben 23 fővel 535 ezer forint volt a szövetkezetünk árbevétele, és 14 ezer forint a nyeresége, addig ma az árbevételünk eléri a 110 milliót, és — nem végleges adataink szerint — a nyereségünk 10 millió forint lesz. Mindezt háromszáz munkavállalóval valósítottuk meg. — Mire készülnek a jövő évben? — 1992-ben is számítunk külföldi vevőinkre. Ez a hímzőknek, varróknak folyamatos munkát biztosít. A szonyegkészítés- ben viszont vissza kell fognunk a munkát, és így több lesz azoknak a szövetkezeti tagoknak a száma, akiknek a tevékenységét kényszerből szüneteltetjük. Jelenleg harminchaton vannak munkanélküli-járadékon, s ebből hu- szonketten az előnyugdíjazásra készülnek. Mindezt mérlegelve, jövőre létszámbővítésre nem gondolhatunk. Célunk az itt dolgozók további foglalkoztatása. A leendő új szövetkezeti törvény alapján mi is megkezdjük az átalakulást. A jelenlegi bizonytalanságokat, kételyeket szeretnénk eloszlatni. Az újraválasztandó vezetőségnek teljes bizalmat kell adni, hogy a jövőt keményen és határozottan fogalmazza meg. Erre azért van szükség, hogy a tagokra nevesített vagyonrészekkel jól gazdálkodjanak, ugyanakkor a vevőkörben is megerősítsék azt a tudatot, hogy az átalakulással nem veszélyeztetjük a partneri kapcsolatokat. Tudomásul kell venni, hogy szövetkezetünk vagyonával csak észszerűen gazdálkodhatnak, figyelembe véve a hagyományokon alapuló, népművészeti elemeket hordozó termékek készítését. Ebből a jövőben is nagy szerepe jut az itt tevékenykedő négy „népművészet mesterének”, a 22 népi iparművésznek, akik itt nőttek fel, tanultak mesterséget. Ugyanakkor a mátrai alkotóknak is, akiknek művészi gyökerei a családokból táplálkoznak. Mentusz Károly Modern gépek segítik a varrodai munkát Megvalósulóban Tamaörsön a „kupa-program”
