Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-20 / 298. szám

HÍRLAP, 1991. december 20., péntek Baker dicséri az ukrán törekvéseket Fő a nukleáris biztonság Kína a Baltikumban Kína nagyköveteket nevezett ki a három balti államba — kö­zölte tegnapi sajtóértekezletén Vu Csien-min kínai külügyi szó­vivő. Szavai szerint az ország hel­sinki nagykövete Tallinnban, stockholmi nagykövete Rigában, varsói nagykövete pedig Vilnius­ban látja el régebbi posztjának egyidejű megtartásával a nagy­követi teendőket. Új ausztrál miniszterelnök Paul Keating személyében új elnököt választott Ausztráliában a kormányzó Munkáspárt. A volt kincstárügyi miniszter, mint a párt vezetője, automatikusan betölti az ország miniszterelnöki tisztségét is, így a 47 éves Keating lett az eddigi kormányfő Bob Hawke utóda. A 62 éves Hawke Ausztráliában majdnem 9 éven át töltötte be a miniszterelnöki posztot. Az országa gazdasági visszaesése miatt az utóbbi idő­ben fokozódó nyomás neheze­dett rá, és emiatt mondott le a pártelnöki funkcióról. Kedvezménytől megfosztottak Iparosodott, azaz fejlett tő­késországnak tekinti ezentúl a Közös Piac Hongkongot, Dél- Koreát és Szingapúrt — jelentet­te be az Európai Közösség kép­viselője Genfben. Ezeknek az országoknak már nincs szüksé­gük kedvezményes elbánásra a GATT részéről — áll az EK-köz- leményben, amelyből kiderül: Brüsszel tudatában van annak, hogy ez a három ország nem fog örülni döntésének, ami viszont a többi, a valódi fejlődő országok számára igen hasznosnak bizo­nyulhat. James Baker amerikai külügy­miniszter tegnap Brüsszelbe ér­kezett, miután tájékozódó láto­gatást tett a Szovjetunió öt volt köztársaságában. Az amerikai diplomácia vezetője szovjetuni­óbeli programjának záróakkord­jaként szerdán Kijevben Le- onyid Kravcsuk ukrán elnökkel tárgyalt. Az amerikai külügyminiszter még szerdán elismerését fejezte ki azért, hogy az ukrán köztársa­ság példát kíván mutatni a nukle­áris fegyverek gyors megsemmi­sítésében. Baker és Kravcsuk szerda esti megbeszélésein szóba került an­nak lehetősége, hogy Washing­ton segítséget nyújtana Ukrajná­Moszkvába és Szentpétervár­ra küldik azt az élelmiszerkészle­tet, amelyet még az Öböl-hábo­rúban részt vevő amerikai kato­nák számára tartalékoltak — je­lentette be az amerikai kormány. A 15 tonnányi szállítmány, ame­lyet a Sivatagi Vihar befejeződé­se óta Olaszországban tároltak, nak a területén lévő tömegpusz­tító fegyverek megsemmisítésé­hez. A találkozón megvitatták Ukrajna diplomáciai elismerésé­nek kérdését csakúgy, mint a köztársaságban zajló, a demok­ratikus átalakítást célzó politi­kai, valamint gazdasági reformo­kat. James Baker szerda este több mint háromórás tárgyalásai után Kijevben újságíróknak kijelen­tette, hogy a megbeszélések rendkívül hasznosak voltak. El­sősorban azt emelte ki, hogy Uk­rajna egyértelműen elkötelezte magát a demokrácia, a piacgaz­dálkodás és a nukleáris biztonság mellett. „Ukrajna élvonalában pénteken érkezik meg Szentpé­tervárra és vasárnap Moszkvába. A 400 ezer dollár értékű élelmi­szer kenyérből, kétszersültből, cukorból, krumpliból, rizsből, teából, továbbá sonkából, mar­ha- és csirkehúsból, gyümöl­csökből és zöldségekből áll. (MTI) áll azoknak a köztársaságoknak, amelyek elfogadják az elismerés feltételeként kiszabott értékeket és alapelveket” — hangsúlyozta James Baker. Az amerikai diplomácia veze­tője, aki a NATO-tagállamok külügyminiszteri értekezletén vesz részt, a belga fővárosban ki­jelentette: rendkívül elégedett a Moszkvát, Biskeket, Alma-Atát, Minszket és Kijevet érintő kőrút­jának eredményeivel. Megerősí­tette: nagyon komoly biztosíté­kokat kapott a Nyugatot legin­kább aggasztó kérdéseket, a ha­dászati biztonság, illetve a mint­egy 27 ezer atomfegyver ellen­őrzésének témakörét illetően. Csalódtak 44 ezren Munkanélküli bevándorlók Izraelben A Szovjetunióból Izraelbe be­vándoroltak 40 százalékának nincs állása — közölte az izraeli statisztikai hivatal. Az idén 112 ezer 15 évnél idő­sebb szovjet állampolgár települt át Izraelbe, s közülük 44 ezer, bár állhatatosan próbálkozik, mégsem talál munkát. Izrael összlakosságát tekintve a mun­kanélküliek aránya jelenleg 12 százalékos. Izraeli kormányfel­mérések szerint 10 ezer szovjet bevándorolt el akarja hagyni Iz­raelt, nagyrészt azért, mert nem talál állást. (MTI) A ’62-es rakétaválságról Az 1962-ben kirobbant rakétaválságról lesz szó azon a január 9-12. között Havannában megrendezendő tanácskozáson, amelyre a vendéglátó szigetország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kép­viselőinek részvételével kerül sor. A tanácskozáson részt vesz Fidel Castro kubai államfő is, aki az egyetlen ma is élő vezető az akkori hár­mas közül. A Szovjetunióból olyan személyiségeket hívtak meg, mint Szergej Hruscsov és Szergej Mikojan, két akkori magas rangú szovjet vezető fiai, valamint Georgij Sahnazarov, Gorbacsov elnök tanács­adója és Alekszandr Alekszejev, a Szovjetunió egykori havannai nagy­követe. Úton a Sivatagi Vihar Amerikai tartalék a SZU-ba Koszovói hecckampány Albán újságírók megpróbáltatásai Az elsők közt voltak, akik a saját bőrükön érezték azt a nyomást, amelyet a szerb kormány az albá­nok lakta Koszovó tartományra gyakorol. Körülbelül egy évvel ezelőtt kezdődött a jogaitól teljesen megfosztott Koszovóban a hecckampány az albán újságírók ellen. A tartomány lakosságának 90 száza­lékát kitevő albánok szószólóiként rendőri erőszakkal és módszeres rendszerességgel távolították el őket munkahelyükről. Százakat közülük megvádoltak „szeparatizmussal”, és sokuk került börtönbe. Az ott elszenvedett kínzásokba többen belehaltak. A koszovói médiák „szerbesí- tésének” első célpontja tavaly augusztusban a Rilindja (Újjá­születés) című albán nyelvű na­pilap volt. Előbb ismételten cen­zúrázták, majd egyszerűen betil­tották. A hatóságok a lap kétezer alkalmazottját — köztük 220 szerkesztőt — az utcára tették. Azóta az egykori főszerkesztőt ismételten beidézik „tájékozódó beszélgetésre” — ez rendőrségi kihallgatással ér fel, amelyről a beidézettek nemritkán összetört tagokkal és kék foltokkal testü­kön térnek vissza otthonukba. Az egykori főszerkesztő most egy napilappá átalakított egykori albán agrárlapnál, a Bujku-nál (Paraszt) dolgozik. A lap állandó pénzügyi nehézségekkel küszkö­dik, és hetente ötször jelenik meg. A legutóbbi „tájékozódó be­szélgetés” hatvannapos börtön­HOLGER Élelmiszer Nagyker. intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, magánszemélyek vásárlását megrendelését, termelők ajánlatát várja. Nagyker áron kaphatók: étolaj, kristálycukor, rizs, száraztészták, liszt, májkrém, déligyümölcsök, stb. Nagyobb megrendelés esetén 30 km-es körzetben a kiszállítás díjtalan! Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar-domb) Tel.: 36/18-326 r Nyitva: 8-17-ig, SZOMBAT-VASÁRNAP 9-12-ig. ^ Cgt. Holló László nel végződött az illető számára. Pristinában, egy városszéli kávé­házban beszéli el raboskodásá- nak részleteit, amelyek jól ismer­tek a körébe gyűlt albán újság­írók előtt — szinte valamennyien szereztek már hasonló „élmé­nyeket” a feltehetően csak a mé­diák képviselői számára fenntar­tott, ablak nélküli cellákban a pristinai rendőrkapitányságon. A volt főszerkesztő a hatvan nap alatt sem vádiratot, sem bí­rót nem látott. Az első 35 nap alatt 23 alkalommal vitték „tájé­kozódó beszélgetésre”. Ilyen esetekben Belgrádból érkezett állambiztonságiak figyelmeztet­ték, hogy „családja nagy veszélye nek lesz kitéve”, ha folytatja „szeparatista tevékenységét” a Bujku-nál. Mint elmondta, ez idő szerint öt albán újságírót tartanak fogva a „média-cellában”. Általában — Tájékoztatjuk kedves vásárlóinkat, hogy TEXTILÜZLETÜNK (Eger, Raktár u. 2.) 1991. december 23-tól január 5-ig zárva tart. Kellemes ünnepeket kívánunk! RUTEX Egri Lerakat K J hatvan napra zárják el őket. Amióta Szerbia tavaly nyáron felfüggesztette Koszovó tarto­mány autonómiáját, kormányát és parlamentjét, kereken egy tu­cat újságíró kolléga halt meg ti­tokzatos körülmények között. Egyeseket agyonlőve találtak az utcán, mások nem tértek vissza a „tájékozódó beszélgetésekről” — beszélik el az albán újságírók a kávéházban. Többen közülük fényképeket mutatnak a halot­takról. Az albán médiák megsemmi­sítésének második célpontja Pristina tartományi főváros tele­víziója volt. Az eredeti 1200 al­kalmazott közül az idei év elejére már csak hatvanan maradtak a televíziónál — számol be Mleda, aki a női tévéadások szerkesztő­ségét vezette, és akit több más társával együtt „lecseréltek”. A hivatalos indoklás: engedély nélküli távolmaradás a munka­helyről. Mint azonban Mleda el­mondja, a valóság az, hogy két hét szabadságot kért és kapott. A montenegrói tengerpartról ha­zatérve, a levélszekrényében ta­lálta az írásbeli felmondást. Eb­ben kifejezetten megtiltották ne­ki, hogy betegye a lábát a szer­kesztőségi szobába, ahol íróasz­talában őrizte a bélyegzővel ellá­tott írásbeli engedélyt a kéthetes szabadságra. r---------------------------'i Szilvesztert buli a Tavernában! Asztalfoglalás a helyszínen. Eger, Trinitárius u. 1. k______________________j Azelőtt a pristinai televízió négy nyelven — albánul, törökül, szerbül és románul — sugárzott műsort. A leghosszabb az albán nyelvű műsor volt, napi hét órá­val. Ma ellenben csupán 20 per­ces (szerb) hírműsort adnak a többség anyanyelvén. Koszovó tartomány valami­kor gazdag albán médiakínálatá­ból mára a Bujku mellett csak a Zeri (Hang) című hetilap — egy­kori ifjúsági orgánum — és há­rom másik kisebb folyóirat ma­radt meg. Két héttel ezelőtt a szerb rendőrség hihetetlen bru­talitással kobozta el a Zeri leg­újabb számát. A standokról min­den egyes lappéldányt begyűj­tötték, s a rendőrök tettleg bán­talmaztak mindenkit — újság­árusokat és olvasókat —, akinél a lapot meglátták. A Zeri ugyanis Albánia függetlenségének év­fordulója alkalmából térképet közölt Nagy-Albániáról, amely magában foglalja Koszovói, va­lamint Macedónia és Monteneg­ró egyes részeit. Ezenkívül a lap­ban karikatúra volt látható, amely Szlobodan Milosevics szerb elnököt és Szaddam Hú­széin iraki diktátort ábrázolja. A karikaturista 60 napra a „média­cella” vendégszeretetét élvezte. Fiaka kétszeresen is „fekete bárány” a szerb rendőrség sze­mében. Az asszony albán nem­zetiségű, és egy horvát napilapot tudósít Pristinából. Egy idő óta csak úgy meri elhagyni otthonát, hogy egy kis táskában nála van a legszükségesebb fehérnemű és a nélkülözhetetlen toalettszerek. Arra számít, hogy a rendőrség bármikor letartóztathatja. Fiakát láthatólag idegesíti, hogy külföldi újságírókkal be­szélget. Nyugtalanul fészkelődik székén, majd ezekkel a szavakkal vet véget a társalgásnak: „Most mennem kell. Már túlságosan is hosszú ideje vagyok itt. Egyik barátnőmet egy héttel ezelőtt hurcolták el. A börtönben egész éjszakán át hideg vízzel telt vö­dörben kellett a lábait tartania. Annyira feldagadtak, hogy csak napok múlva jött rendbe. Nem akarom, hogy ugyanez történjék velem is.” Nagy pelyhekben hullt a hó... Csúszásveszély...! (Fotó: Perl Márton) (Folytatás az 1. oldalról) A csúszásveszély továbbra is fennáll az útkanyarokban, erdők közelében. Szerencsére tegnap estig figyelmesek voltak me­gyénkben a járművezetők, mert csak egy baleset történt. (Erről lapunk 3. oldalán számolunk be.) Nem volt nagyobb a forga­lom a szokásosnál a kórházak baleseti osztályain sem, Egerben negyvenen, Gyöngyösön és Hat­vanban ennél jóval kevesebben szorultak — különböző balese­tek miatt — ellátásra. A Mátrában érdekes módon kevesebb hó hullott, mint Gyön­gyösön. A piszkéstetői (csillag- vizsgáló intézet) állomás dolgo­zói újságolták, hogy ott csak 7-8 centimétemyi, míg Gyöngyösön 10-12. Ám a a kirándulóforga­lom így sem hagyott alább, hi­szen egy óra alatt tíz csoport ka­lauzolását kellett megoldaniuk. Az Egri Közúti Igazgatóság ügyeletese, Tasi Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy a vegyes és rendszeres útsózás, takarítás el­lenére — főleg a kora reggeli órákban — jégbordás útfelüle­tekkel kell számolni az utakon, és a mai naptól a kékesi bekötőutat lezárják a személygépkocsik elől; a téli időjárásnak megfele­lően csak a menetrend szerinti autóbuszok közlekedését enge­délyezik. *** Az egri polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint Egerben az utakon lévő hó eltakarításával és síkosságuk megszüntetésével kapcsolatosan a 10-144-es tele­fonon tehetnek észrevételeket, bejelentéseket éjjel-nappal. Kü­lön felhívják a figyelmet arra, hogy a köztisztasági rendelet ér­telmében az ingatlan előtti járdát a tulajdonosnak, kezelőnek, használónak kell takarítani és csúszásmentesíteni. Sót szórt — üveget tört Nem kis meglepetésben volt részük az egri Malomárok utcában parkoló autók tulajdonosainak tegnap reggel. A hófedte táj persze, gyönyörködésre is okot adhatott volna, ám néhányan szentségeléssel kezdték a napot, ez szinte biztos. Gépjárművük ablaküvege ugyanis szilánkokra törve inogott a keretben, s itt-ott a festés is lepattogzott a karosszériáról. Rosszcsont manókra nem kellett gyanakodni, a nyomok ugyanis egyértelműen elárulták, hogy mi történt. A sószóró autó hányta fel a kavicsokat, azok okozták a kárt. Merenghetnénk azon, hogy vajon a sószórás egyet jelent-e azzal, hogy diónyi kavicsok lövellnek szana­szét — ám a szakmai meghatározás nem a mi dolgunk. Némi nyomo­zás után kiderítettük, hogy a szórásért Kovács Istvánná magánvállal­kozó felel, aki telefonon a következő tájékoztatást adta az esetről... — Borzasztóan vigyáztunk, hogy ne legyen baj, de sajnos, ezek a tí­pusú gépek és ez a Tornádó elnevezésű sószóró okozhatta ezt a kárt, ezt elismerem. Most vásároltunk vastag gumilapokat, azokat szereljük fel a szerkezet két oldalára, hogy lefogja a felpattanó darabokat. Sajnos, csak szerdán este, a harmadik fordulónál vettük észre, hogy mennyire felhányja a gép a szóróanyagot: a belvárosban például a taxik festését sértették meg több helyen. Felvesszük a kapcsolatot a biztosítóval, és a jogos kárigényeket természetesen kielégítjük. A panaszosok a Serte- kapu út 28. szám alatt kereshetnek fel minket... Bevallom őszintén, nem számítottam ilyesfajta ügyintézésre. Nem vagyok hozzászokva, hogy nálunk ma valaki beismerje a hibáját és vállalja azért a felelősséget. S ha már a bosszúság be is fészkelte magát a károsultak leikébe, s ha a szélvédők utáni szaladgálás még csak most kezdődik, azért a „baj” fogadása legalább kulturált módon történt. És remélhetőleg a megoldása is így folytatódik... (doros) Jelcin feloszlatta a szovjet bel- és külügyminisz­tériumot A Kremlt is lefoglaltatta Borisz Jelcin orosz elnök ren­deletet hozott az Eduard Sevard- nadze vezette szőriét külügymi­nisztérium azonnali felszámolá­sára. Elrendelte, hogy az Orosz- országi Föderáció külügyminisz­tériuma vegye át a szovjet kül­ügyminisztérium irányítását, be­leértve annak épületét és va­gyontárgyait is. Jelcin egy másik rendeletben a KGB utódjaként nemrégiben alakult három biztonsági szerve­zet közül kettő és a szovjet bel­ügyminisztérium feloszlatásáról is intézkedett. Az orosz elnök tegnap rende­letben foglalta le a szovjet elnöki hivatal apparátusának minden vagyonát, beleértve a Kremlt is. Államfőnek kijáró tisztelet- adással fogadták tegnap Borisz Jelcin orosz elnököt, aki első kül­földi látogatásra érkezett Rómá­ba azt követően, hogy kinyilvá­nították a Szovjetunió megszű­nését, és Mihail Gorbacsov le­mondása köszöbön áll. Jelcin megbeszélést folytatott Cossiga elnökkel, Andreotti miniszterel­nökkel, Gianni de Michelis kül­ügyminiszterrel, találkozott a parlament két házának elnöké­vel, valamint az olasz gazdasági és üzleti élet vezető személyise­geivel. Ma a Vatikánban magánki­hallgatásra megy II. János Pál pápahoz. (MTI) ' Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, akik BONDÁR JÓZSEF (Józsi bácsi) temetésén részt vettek, részvétükkel, virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Felesége és lánya Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik édesanyánk, ÖZV. VINCZEJÁNOSNÉ temetésén megjelentek és részvétükkel fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló család

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents