Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-19 / 297. szám
4 HORIZONT HÍRLAP, 1991. december 19., csütörtök Egri bemutató: Jaj apu, szegény apu... A bölcs és a pillangó Egy különös páros: a sorhajókapitány és a zsarnok anya (Fésűs Tamás és Váli Zita) Horoszkóp Bak 1991. december 22-től 1992. január 20-ig (A tél 1. hónapja) Latin neve: Capricomus. Szimbóluma: a delfin felkunkorodó farka (Capricornus: kecskeszarvat viselő, félig bak, félig delfin állatot takart régebben). Alapeleme: Föld (száraz és hideg). Alaptulajdonsága: kardinális (fő). Neme: nőies. Uralkodó bolygója: Szaturnusz (az időisten). Férne: ólom. Szerencseszámai: 8, 18, 28. Szerencseköve: onyx. Szerencseszíne: zöld vagy fekete. Szerencsés helyei: régi romok, partvidékek. Szerencsenapja: szombat. Peches napja: hétfő. Bak-növények: zeller, árpa, cikória. Bak-állatok: kecskebak, kutya, szamár, teve, teknősbéka, az éjszakai állatok. Bak-országok: Afganisztán, Bolívia, Bulgária, India, Tibet. A Bak nappali, avagy Napjel. Temperamentuma: flegmatikus. Pszichoszomatikus gyengéi: csontvelő, fogak, haj, térd, ízület, epe, epekő, hajlam a reumára, a vesekőre, a hólyagbántalmakra. Híres Bakok: Konrad Adenauer, Paul Cézanne, Cicero, Marlene Dietrich, Jack London, Nostradamus, Elvis Presley, Maria Schell, Albert Schweitzer. A Bak csökönyös kitartással és szívóssággal mászik egyre feljebb a sziklákon. Komor, magányos állat, a vadászok feljegyezték, hogy ha bekerítik, akkor képes a legmagasabb szikláról levetni magát a szakadékba, de fel nem adja a harcot. Az asztrológusok azt állítják, hogy ebben a hasonlatban benne van a Bak jelű ember alapjellemvonása is. Tegyük mindehhez hozzá, hogy a Bak földjei (tehát lassú, Jelenünk gazdasági, társadalmi zűrzavarában, válságában nem létezhet, csak egyfajta iránytű: az erkölcsi. Ha ennek jelzésére figyelünk, akkor a legbonyolultabb dolgok is leegyszerűsödnek, kirajzolódik a kaméleonok valódi arculata, s a fésül- ten vagy hanyagul fogalmazott mondatok mögött is feltűnik az önzés, a karriervágy, a csak- azértis előbbre jutás orrfacsaró óhaja. Ebben a cseppet sem rózsás helyzetben a rádiósok csak akkor cselekszenek helyesen — persze ez a megállapítás nemcsak rájuk vonatkozik, hanem a sajtó valamennyi munkatársára —, ha riportjaikat a tényekre alapozzák, ha lemondanak pártok- béli hovatartozásuk kísértéseiről, s kizárólag a humánum örök érvényű intelmeire koncentrálnak. Acl egyik programban megszólalt Mány község MDF-es képviselője, s elmondta: a volt tanácselnök, a mostani polgár- mester nem hajlandó pert indítani a kivitelező vállalat ellen, holott a korábbi esztendőkben alap nélkül építették a járdákat, illetve az utakat. Az illető bárhová fordult, mindenütt azt a választ kapta, hogy ez önkormányzati ügy, csak ez a testület élhet a jogorvoslat lehetőségével. Hát, igen. Mintha a Rab Ráby-történet ismétlődne meg huszadik század végi variációban. kitartó, anyagias felfogású, nehézkes), kardinális (azaz akaratos, céltudatos, aktív és becsvágyó), s ura a Szaturnusz, a sötét, kegyetlen bolygó, az úgynevezett „szükséges rossz”, a keserű élettapasztalatok bolygója. Emellett a Bak háza a 10. ház, ez pedig nem más, mint a hivatás, a munka háza. A fentiekből következik tehát, hogy egy igazi Baknak rendkívül fontos a munkája. Törtető és becsvágyó, lételeme a szolgálat, az elismerés, a hatalom. Ezt nyugodt, kitartó, verejtékező munkával éri el, ha kell, az erőszaktól sem riad vissza, semmi más nem érdekli, csak a cél, amit kitűzött magának. Nagyon praktikus és nagyon kitartó: bármelyik másik jel már régen feladta volna a „hegymászást”, a Bak addig küszködik, amíg felér a csúcsra. Hideg, józan és számító. Szilárdan áll a földön, tényszerű, nem idealista, nem álmodozik, következetes, de kíméletlen is tud lenni. Ő nem vezető, nincs benne könnyedség, szárnyalás, ő hangyaszorgalommal éri el azt, amit az Oroszlán vagy a Kos lendülettel. Az egyik legmegbízhatóbb jel. Különös, de ennek a nagyon realista jelnek vannak „titkos” tulajdonságai. Ezek a Szaturnusz hatására vezethetők vissza. A Bak szíve legmélyén pesszimista, és könnyen esik búskomorságba. Az élettel és a többiekkel szemben olyan bizalmatlan, hogy nem vár tőlük semmi jót, ezért eleve zárkózott, ellenséges, nehéz a szívébe férkőzni, fia megbántják, nagyon megharagszik, haragtartó és bosszúszomjas, s na- gyon-nagyon sokára békül ki, de ha kibékül, igazán. Kemény és Úgy is fogalmazhatnék, hogy azért a még korántsem megvalósult rendszerváltozásért lentről is tenni kell. Méghozzá nem is keveset! A Vasárnapi Újság legutóbbi számában nyűt levelet címeztek Korom Mihálynak. Annak a le- vitézlett politikusnak, aki A legvidámabb barakk című tévéműsorban nem akart semmire sem emlékezni. Nos, valaki felfrissítette memóriáját, arra utalva, hogy az általa irányított „nyomozás” adatai alapján még 1961-ben is ítéltek el, illetve végeztek ki ártatlanul embereket. Akkor, amikor ő volt a vizsgálati osztályvezető. Ez az az eset, amikor a valóság cáfolja a mellébeszélést Kényszerű divat a szponzorok kutatása. Hétfőn reggel Mezei A ndrás író- költő idézte ezzel ösz- szefüggő saját élményeit Hangsúlyozta: keserű kenyér, de vállalja. Mindaddig, amíg majd az értékmegőrzésre is gondolnak azok, akiknek kötelességük lenne. Talán eljön ez az idő is... Semmi sem változott Kétségbeejtően színvonaltalan a televíziós kínálat. Csip- csup, lityi-lötyi vetélkedőcskék sorjáznak egymás után. Viszonylag neves, esetleg ügyetlenke képernyős zsurnaliszták vezényletével. Lehet, hogy ez Nyuga- tondivat, nálunk viszont — legalábbis pillanatnyilag — egyáltalán nem aktuális. Erre rádöbbenhetnének mindazok, akik állhatatos, megfontoltsága lomhává, nehézkessé teszi, ettől érzéketlennek, hidegnek és keménynek tűnik. Pedig a Bak inkább visszahúzódó és mélabús, sokszor kínlódik, csak erről sohasem beszél, mert talán igaz, hogy az állatövi jegyek közül a Baknak van a legnagyobb önuralma. A Bak nagyon fegyelmezett, általában titkolja érzéseit, nem akarja kiszolgáltatni magát, annyira fél a csalódástól, hogy többnyire a legtisztább és leghevesebb érzéseit sem fejezi ki. Ezért önzőnek tartják. Pedig önzésének inkább kishitűsége és félénksége az oka: a Bak mindentől retteg, fél, hogy elveszti nehezen megszerzett javait, fél, hogy partnere, barátja elárulja, képes az élet legkisebb bosszúságain napokig rágódni. Tartózkodó és zárkózott szerelmi ügyeiben is, a szerelemben nem akar és nem mer feloldódni. Persze, az is igaz, hogy ha felszabadul gátlásaitól (vagy megértő, okos partnerre akad), akkor nagyon felszabadulttá tud válni. Az asztrológusok többsége a Bakot az építészekhez hasonlítja. Szerintük a Bak-típus örök tervező-építő (házakat, rendszereket, elméleteket stb.), s ebben az építésben csak az alapvetően fontos szempontokat tartja szem előtt, részletkérdésekkel nem foglalkozik. A valódi Bak szellemi értelemben nagyvonalú, csak a végcélra néz. A típus belső feszültségét épp ez az ellentmondás adja, hogy amíg a munkájában (szellemi tevékenységében) annyira nagyvonalú, addig a hétköznapi életben kicsinyes, földhözragadt. ezeket az odaatrol ellesett ötlet- morzsákat felkarolják. Idegesí- tőek a reklámok is. Jóléti államban kellenének. Ott azonban, ahol milliók nyomorognak, dühítő szemléim azt, hogy milyen csillagászati összegért vásárolhatnánk személygépkocsi-csodákat. Tudom: gazdasági okok magyarázzák ezt a dömpinget, de az sem vitatható, hogy az emberek többségét irritálja. Valamiféle középút szükségeltetne. Szinte fehér holló rítkaságú az épkézláb, a szórakoztató, ám mégis magvas tartalmú film. Amit külhonból vesznek, zömében selejtízű fércmunka. Csalódtunk az amerikai cégjelzésű Twin Peaks folytatásaiban is, kiderült, hogy a frappánsan induló vállalkozás ellaposodott, szürkeségbe torkollott. A szintén USA-ból származó — szombat este vetített — Bizánci tűz se volt más, mint műfaji közhelygyűjtemény. Néhány perc után sejtem lehetett az álkonfliktusokat, a lagymatag ösz- szeütközéseket, a semmi meglepetést nem tartogató kifejletét, illetve zárást. Ezzel a műrostos nyersanyaggal a többnyire tehetséges szülészek sem boldogultak, csupán tengtek-lengtek. Úgy látszik, abban a Szabadság téri székházban, illetve labirintusban se igazodik el a káoszban senki Hiányzik az az Ariadne-fonál. A baj csak az, hogy nem is keresik... Pécsi István A régi történet szerint a bölcs egyszer elaludt, és azt álmodta, hogy pillangó. Amikor fölriadt, nem tudta eldönteni, hogy valóban fölébredt-e, vagy a lepke álmodja, hogy ő a bölcs. Gyakran így feje tetejére áll a világ. Aztán csak töredékes emlékek maradnak bennünk álmainkról, pedig lehet, hogy többet árulnak el a valóságról, mint a legtudatosabb elemzés. Ha józanul szemléljük, Arthur L. Kopit „pszeudo-klasszikus tragibohózata álfrancia modorban” az elejétől végig zagyvaság. A különc milliomosnők többnyire nem hordozzák végig a világon férjük kitömött holttestét, nem tenyésztenek sziámi macskákkal etetett rablóhalakat és Vénusz-légycsapókat, egyéb furcsaságokról nem is szólva. De az álmokban mindez kézenfekvővé válhat, olyankor nem ütközünk meg semmin, mert lényeges, de rejtett összefüggésekre derülhet fény. A néző először dermedten ül az egri Gárdonyi Géza Színház stúdió-előadásán, amelynek különös a címe: „Jaj apu, szegény apu, a szekrénybe beakasztott tégedet az anyu, s az én pici szívem olyan szomorú.” Majd egyre jobban feloldódik, amikor magával ragadja a darab különös, álombéli logikája, amelyet a társulat és a rendező bravúrosan állít elé. A háziszínpadon megteremtett közeg még hangsúlyosabbá teszi a víziót, amelyet az abszurd mű elénk tár. A bizarr megvilágítások, a szokatlan effektusok néhány jelenetet valóban olyanná tesznek, mintha csak valamilyen gonosz álomban látnánk őket. A színészek viszont teljesen természetesen élik meg a szerep indulatait, nem teszik idézőjelbe szövegüket. így jön létre a két pólus A gazdaság átalakulása, az ipar részéről érkező megbízások rugalmasságot követelnek a kutatóktól is — mondotta Török Ádám, az MTA Ipar- és Vállalat- gazdaság-kutató Intézetének igazgatója nemrégiben az Akadémián, az intézet tevékenységét bemutató sajtókonferencián. A mintegy három évtizede működő kutatóintézet — a korábbi Ipargazdaságtani Kutató Csoport — a magyar gazdaság új kihívásaira, ipari és vállalati szintű problémáira kíván gyors választ adni. Tanácsadó szervként, valamint kutatási megbízások teljesítésével a gazdasági miniszközött a feszültség: egyik oldalon ott az álom, a másikon a valóság. Ekkor érthetjük meg, hogy Kopit műve nem félnótás emberek őrült életéről szól, hanem a bennünk bujkáló, el nem felejthető feszültségekről: gyermek és szülő, nő és férfi soha el nem rendezhető kapcsolatáról. Mert túl kell lépnünk nap mint nap végletesen abszurd helyzeteken: el kell fogadnunk a születés, a halál és a szerelem helyzeteit, amelyeket megérteni emberi ésszel sohasem lehet. Minden szülőben ott rejtezik Madame Rosaligutte, akit Váli Zita elemi erővel formál meg. Persze, csak nyomokban fedezhetők fel a hétköznapi emberben sajátosságai, de ez a felnagyítás az elviselhetetlensé- gig fokozza ezeket a tulajdonságokat. Többnyire csak közhelyekben tudnánk megfogalmazni a Kopit által elmondott igazságokat. Hangoztathatunk ilyesféléket: „nem szabad túlságosan ragaszkodni a gyerekhez”, vagy hogy „ne szóljunk bele lépten- nyomon az életébe”. Ám ezekkel nem sokra mennénk, mert végül is a zsarnok valamennyiünkben ott él. Mint ahogy az alattvaló, a gyermek is legbensőbb énünkhöz tartozik. Az egymás után soijázó jelenetekben Váli Zita kristálytisztán építi föl szerepét, kiviláglik, hogy miért deformálódott jelleme, hogyan vált — külső szemmel nézve — csaknem őrültté. Fiát, Jonathant jó érzékkel formálja meg Kancsár József. Végletesen függ anyjától, még nevét sem tudja rettegés nélkül kimondani. Páni félelemben él: a zsarnokságot belső megalázkodással teszi teljessé. Játéka nélkülöz minden külsődlegességet, talán még túlságosan stilizálat- lan is. Rosafusére sorhajókapitériumok munkáját is segíteni kívánja. A tájékoztatón a továbbiakban elmondották: az intézet arra törekszik, hogy nemzetközi kapcsolatait is kutatási profiljának megfelelően alakítsa. A hagyományosan meglévő nyugat-európai kapcsolatok mellett az utóbbi időben erősödött a déleurópai, a távol-keleti és az amerikai kutatóhelyekkel, egyetemekkel való együttműködés is. Jelentős eredményként könyvelhető el az Európai Közösség által kiírt pályázat elnyerése. Az ennek alapján folytatott kutatásokkal az iparvállalatok piacváltányként Fésűs Tamás most is bizonyságot ad tehetségéről. Egy magabiztos hollywoodi filmszínész modorában kezdi, majd egyre inkább elbizonytalanodik, belső zaklatottsága arcára ül, egészen lesápad és leizzad. Szemünk láttára omlik össze az önhitt férfi. Meglepően jó Rosalie szerepében Tatár Gabi, aki később lépett be — beugróként — a próba folyamatába. Ha nem tudnánk ezt róla, el sem képzelhetnénk, hogy más is játszhatná ezt az alakot. Benne a tisztaság és a romlottság, a kislány és a felnőtt nő csodálatos keveréket alkot. A mellékszereplőket is csak dicsérni lehet: Fehér István, Pistyur Attila és Lisztóczky Péter nem árul el gyakorlatlanságot. Jól beleilleszkednek a darab hangulatába, gesztusaik kifejezőek. Összességében egy meggyőző, erőteljes előadássá lesz Kopit darabja. S ebben a rendezőnek, Dezsényi Péternek nagy a szerepe, mert tiszta értelmezésében válik elfogadhatóvá a néző számára ez a sok furcsaság. Mert ha valaki nem fogadja el az abszurd vüáglátást, az nem is tudja világosan megjeleníteni. Az előadás hatását még erőteljesebbé teszik Kastner Péter egyszerű, de találó díszletei és Harák Judit kifejező jelmezei. Ha az álmot nem űzzük el magunktól, hanem inkább értelmezzük, akkor sok igazságra bukkanunk. Nincs másként ez a színpadon sem, ahol most az álom és az ébrenlét határán a pillangó és a bölcs egyaránt megjelenik előttünk. Ebben a kitűnő stúdió-előadásban a valóság mindkét alakja megmutatkozik. tási esélyeire keresnek választ. Valószínűleg az intézet koordinálja majd idehaza a Világbank most induló magyar, csehszlovák, lengyel kutatási programját, amely az iparvállalatok magatartását vizsgálja a piacváltás körülményei között. Az intézet a gyakorlatban szerzett tapasztalatait, kutatási eredményeit az egyetemi oktatásban is kamatoztatni kívánja, ennek érdekében a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem közgazdaság-tudományi karán ipargazdaságtani tanszéket működtet. Erkölcsi iránytű Gábor László Rugalmasság kell a kutatók részéről is Gyors válasz a magyar gazdaság kihívásaira HANG-KÉP
