Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-17 / 295. szám

HÍRLAP, 1991. december 17., kedd FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Meg kell ismernem a falumat! Pályázott a tűzfészekbe... Háromszor is meggondolja az ember, ha munkahelyet változ­tat, kiváltképpen pedig akkor, ha ez más megyébe való költözéssel is jár. A ndornaktályán űjra meg­hirdették a jegyzői munkakört, amelyre végül is öt pályázó közül Szabó Zoltán tiszafüredi lakost nevezte ki — ellenszavazat nél­kül— a képviselő-testület. A 31 éves fiatalember, aki feleségével együtt korábban is az államigaz­gatásban dolgozott, bizalmat és szolgálati lakást kapott, a felesé­ge szintén munkahelyet Eger­ben, a megyeszékhelyi önkor­mányzatnál. — Ismerte-e az előzményeket, tudta-e, hogy tűzfészekbe nyúl? — A történteket senki nem titkolta, és miután mindketten államigazgatási főiskolát végez­tünk, e munkában gyakorlatunk is van, úgy gondoltuk, hogy az új környezetben, az új viszonyok között is megálljuk majd a he­lyünket. Semmi kétség, manapság nagy fába vágják a fejszéjüket azok, akik az önkormányzatok­nál felelős beosztást, tisztséget vállalnak, kiváltképpen a jegy­zők, akik — mint a törvényesség őrei — kötelesek egyebek mellett arról is gondoskodni, hogy a képviselő-testület tagjai — bele­értve a polgármestert is — a tör­vények és jogszabályok labirin­tusában jól és helyesen igazodja­nak el. — E vonatkozásban milyen tapasztalatai vannak e rövid idő alatt? — Közismert, hogy az önkor­mányzati törvény tele van joghé­zagokkal, és bizony előfordul, hogy a köztársasági megbízott­hoz kell fordulni egyes fontos kérdések tisztázása végett. — Volt-e és van-e ilyen An- domaktályán? — Úgyannyira van, hogy ta­lán a mi falunk az egyedüli a me­gyében, ahol a választás után egy évvel még nem létezett elfoga­dott szervezeti és működési sza­bályzat! Ebből több tisztázatlan kérdés, baj adódott, így például a polgármesternek a döntéshoza­talban való részvétele. Ez bo­nyolult helyzetet teremtett ab­ban a vonatkozásban is, hogy a polgármester hogyan és milyen szavazati joggal vehet részt a képviselő-testületi szavazásban. Magyarul arról van szó, hogy ez a nélkülözhetetlen szabályzat egyévi huzavona után csak most készült el, és szeptember 30-án fogadhatta el a képviselő-testü­let. Az új andomaktályai jegyző minden igyekezetével azon van, hogy az általa említett egyéves késést behozza, és a honatyákkal megismertesse azokat a hatályos jogszabályokat, amelyeknek alapján törvényesen dönthet­nek, netán jelezhetik majd a fenntartásaikat az előterjeszté­sekkel kapcsolatban. — Az év hátralévő részében milyen fontos testületi döntések várhatók? — Állást kell majd foglalnunk a sokak által ismert alkotmány- bírósági döntéssel kapcsolato­san, a népi kezdeményezés vo­natkozásában. Decemberben dönt a testület a helyi adókról és egyéb fontos kérdésekről. Sze­retném, ha mielőbb személyes kapcsolat alakulna ki közöttünk, mert enélkül nagyon nehéz, szin­te lehetetlen a jegyzői munka. Az új jegyző — úgy tűnik — nem hátrafelé, hanem előre te­kint, és minden igyekezetével azon van, hogy a falu élete a tör­vényes keretek között haladjon, mentes legyen minden negatív előjelű „látványosságtól”, és en­nek megfelelően végezhesse a munkáját mind a polgármester, mind az apparátus, s a képviselő- testület is... — Sikerrel biztat-e a beillesz­kedés? — A rövid idő ellenére is igen­nel válaszolhatok! A polgármes­ter úrral, a képviselő-testülettel is bizalomkeltő a kapcsolatunk, a munkatársaim jó szakemberek, segítenek, mint ahogyan nekem is ez a szándékom. Oldódnak a kezdeti fenntartások a képvise­lő-testület tagjaival, és abban bí­zom, hogy nem csupán „tűzszü­netet” érhetünk el a lakosok és a vezetők között, hanem a békés építés, a jó együttműködés is megvalósulhat már a közeli jö­vőben... (bogácsi) Formálódik az áruházkombinát (Fotó: Szántó György) Egyre jobban kialakul Füzesabonyban az áruházkombinát, amely a buszállomás mögött, a fedett piac mellett épül az áfész és néhány magánvállalkozó jóvoltából. Itt — a tervek szerint — mezőgazdasági árukat is kínálnak, a toronyban pedig egy vendéglátóipari egység, azaz presszó is működik majd. Alföld-est Füzesabonyban „Világolunk egy őszi kertben” A műit héten csütörtökön a Füzesabonyi Városi Könyvtárban a Debrecenben szerkesztett Alföld cúnu folyóirat mutatkozott be. A beszélgetésen részt vett Aczél Géza költő, főszerkesztő-helyettes, és Keresztúri Tibor irodalomtörténész. A műsor vendége volt Sziki Károly és Szabó Viola, akik a fo­lyóiratban megjelent alkotásokból adtak elő egy csokorra valót. Az Alföld ebben az évben lépett a 43. évfolya­mába, s ezalatt a négy évtized alatt olyan szerzők publikáltak itt, mint Csoóri Sándor, Oravecz Imre, Tandori Dezső, Határ Győző. A folyóirat vallja, hoj>y nemcsak a magyarországi, de a határokon túl élő magyarok lapja is. Ezt fényesen bizonyítja, hogy Marosvásárhelytől Csehszlovákiáig tart fönn kap­csolatokat, így például Kányádi Sándorral, Sütő Andrással. Aczél Géza szerint nagy jelentősége van annak, hogy a lapot ott szerkesztik, ahol — ugyanis Debre­cen Csokonai és Ady városa — nagy irodalmi ha­gyományokkal rendelkezik. E hagyományok szel­lemében törekszik az Alföld arra, hogy a mai ma­gyar irodalom minél szélesebb rétegét mutassa be: jól megfér egymás mellett Csoóri modem lírája Eszterházy Peter posztmodem törekvéseivel. A lap mindig is híres volt erős kritikai oldaláról... De Ke­resztúri Tibor nemcsak ezt a rovatot gondozza, hi­szen emlékezetes marad az az interjúsorozata is, amelyet a ma irodalmának jelentős alakjaival készí­tett, köztük Nagy Gáspárral, Niklai Adómmal. A folyóirat Világolunk egy őszi kertben című műsorát Egerben is láthatták, hallhatták az iroda­lomszeretők a Gárdonyi Géza Színházban. Fálumuzeum Kerecsenden immár 3 hónapja — megnyitása óta — várja látogatóit a helytörténeti kiállítás a Fő út 88. szám alatti épületben, amelyet egy­szerűen falumúzeum­nak neveznek a helybe­liek. A Kerecsendi Falu­védő Egyesület kezde­ményezésére — az ön­kormányzat és a telepü­lés lakóinak hathatós és eredményes támogatá­sával — hamarosan sok olyan régi eszköz, bútor, használati tárgy gyűlt össze a felajánlások so­rán, amelyek jól tükrö­zik az ősök mindennapi életét, munkáját. A be­érkezett és érkezendő anyagokat folyamato­san rendbe hozzák, és a többszobás, régi épület­ben a volt rendeltetési helyükre kerülnek. A múzeum vasárnapon­ként délután 14-16 óra között tart nyitva, de bárkinek szívesen ki­nyitják a hétköznapo­kon is. A polgármesteri hivatalban van a kulcs, ott kell a pillanatnyi igé­nyeket bejelenteni. Ké­pünkön a gyűjtemény egyik legszebb darabját, a speciálisan „vetett ágyat” láthatjuk az „elő­szobában”. Felemelt fővel a lakosság előtt Dormándi számvetés Tornaóra után az új iskolában Dormándon a tavaly novem­ber 26-án megtartott falugyűlés úgy döntött, hogy önállóan indul neki az új társadalmi, gazdasági feladatok végrehajtásának. Most ismét falugyűlésre készülnek. Ezúttal a polgármesternek kell az önkormányzat nevében be­számolnia a lakosságnak arról, mit váltottak be ígéreteikből megválasztásuk óta. Ennek az anyagnak az összeállításán fára­dozott ottjártunkkor Ferencz Vilmos polgármester. így mi is „melegében” kapjuk meg a leg­fontosabb információkat. — Elöljáróban leszögezhe­tem, hogy a megszerzett válasz­tási bizalomnak eleget téve, fel­emelt fővel állhatunk a lakosság előtt, annak ellenére, hogy igen sok megoldásra váró feladat áll még előttünk — szögezi le a falu első embere. — Csodákra nem vártunk, nem is vagyunk erre ké­pesek, de igaz szívvel, tiszta aka­rattal dolgoztunk. Elsőrendű cé­lunk volt a képviselő-testület és hivatali rendszerének kiépítése. Sok gonddal járt, de ezután egy dolog biztos lett előttünk: a ren­delkezésünkre bocsátott pénz­ügyi keret, állami támogatás, a saját bevétel, ha szűkösen is, de megfelelő alapot nyújtanak az éves költségvetési feladatok vég­rehajtásához — a takarékosságot és az ésszerűséget figyelembe vé­ve. Aztán a képviselő-testületet dicséri a polgármester, mert tag­jai gazdai kötelességgel dolgoz­tak, üléseztek, intézkedtek, szer­veztek. A költségvetési terv elké­szítésénél a fontossági sorrendet vették figyelembe, így az iskola építésének mielőbbi befejezését és a gázprogram beindítását. Az iskola-óvoda bővítése megvaló­sult, szeptemberben már ott in­dult az új tanév. Ez 7 millió fo­rintba került, ebből Füzesabony 1,8 milliót fizetett. A gázprog­ram szervezésénél a képviselők házról házra járva szervezték a lakosságot, hogy minél többen kapcsolódjanak be. Az előzetes felmérés szerint a lakosság 63,4 százaléka jelentkezett... A sokféle szóbeszéd ellenére a kivitelezés teljes ütemben folyik — hangoztatta a polgármester. A létesítmény 12 millió 130 ezerbe kerül, a Dunatrade Kereskedel­mi és Ipari Kft. a kivitelező. Kü­lönösen a lakosság számára ked­vező a dolog, mert a költségeket megelőlegezik — kedvezményes kamat mellett. így a lakosság 10 miiló 270 ezer forintot fizet. A műszaki átadás 1992. október 30-ra várható. A befizetők 15 százalékos áfa-visszatérítést is kapnak. A múlt évi falugyűlésen téma volt az orvosi rendelőnek a köz­ség központjába való telepítése. A rendelő kialakítása folyamat­ban van, úgy, ahogyan kérték, kettéválasztva. A hivatal épüle­tének felújítása és belső beren­dezésének kiegészítése is halad. A megyei önkormányzati hivatal majdnem 2 milliót adott. Elvé­gezték közben a tűzoltószertár tetőcseréjét is, ez 80 ezerbe ke­rült. Megalakult 50 fővel az ön­védelmi csoport, minden éjjel járőröznek. Azóta nem történt betörés a faluban. Elfogtak egy betörőt, és meghiúsítottak több bűncselekményt. Újraéledt a sportkör, szorgalmasan dolgoz­nak a kézilabdások. Az indulás­kor a magánvállalkozók is adtak támogatást. — Pénzügyi lehetőségeinket figyelembe véve, folytatjuk az ivóvízhálózat kiépítését. Ez már elkészült a Köztársaság utcában — folytatja a polgármester az ak­tuális tennivalókkal. — Elkészült a kiviteli dokumentáció a Vörös­marty, a Széchenyi, a Verseny és az Úttörő utcára. A munka befe­jezését 1992 első fél évére ter­vezzük. Szeretnénk ezt megolda­ni a Szabadság és a Honvéd utcá­ban is, s akkor elmondhatjuk: a község teljes vízellátása kiépült. A hálózati víz a füzesabonyi 3-as kútból jön, egészséges, csecse­mők itatására, fürdetésére is al­kalmassá vált. így nem kell a régi kutat újból üzembe állítani. Ez a szakmai vélemények szerint sem lehetséges... Egyszerűen nincs víz benne. E témakört érinti még, hogy nem tudtak előbbre lépni a csa­padék- és belvíz elvezetésében, valamint az utak-járdák felújítá­sában. Jelenleg ez a legnagyobb probléma. Mégis türelmet kér­nek a lakosságtól a gázvezeték teljes elkészültéig. Annak elle­nére, hogy megoldották a község területén a szemétszállítást, mégis sokan hordják máshová: árkokba, közterületekre. Hama­rosan el kell kezdeni egy új sze­méttelep kialakítását is. — Különbözőek a vélemé­nyek a szociálpolitikáról a falu­ban — vált témát Ferencz Vil­mos. — Sok a segítségre szoruló ember. Sajnos, a kormány a helyi önkormányzatokat prédául dob­ja a lakosság elé. Rendszeres és rendkívüli szociális, illetve neve­lési segélyre 654 ezer forintot ad­tunk 1991-ben. A gyerekek 1500 forintot kaptak augusztus végén. A kedvezményes hitelfeltételek­kel épített lakások havi kamat­adóját 40 ezer 500 forintban fi­zettük ki. A költségek miatt megszüntettük a részfoglalkozá­sú házi szociális gondozási lét­számot, ezt is az öregek napközi otthonának dolgozói látják el. Ez év végén megszűnik a főállá­sú kultúrházi gondnoki munka­kör is. S hogy mi lesz jövőre?— teszi fel magának végezetül a kérdést a polgármester. — Üzemeltetni kell intézményeinket, és a gazda­sági ágazatban biztosítani szük­séges a legfontosabb szakfelada­tok (közvilágítás, temető, köz- kutak stb.) ellátását, a sportkör, az önvédelmi csoport, a tűzoltó­egyesület támogatását. Fejlesz­teni kellene a béreket — de erre az állam csak 5 százalékot ad —, s be kell fejezni azokat a munká­kat, amelyeket fentebb már gá­zoltam... Fazekas István Feldebrői részvények A Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat 1992. április 1-jétől részvénytársasággá törté­nő átalakulását tervezi. Az ér­vényben lévő jogszabályok — és a vállalat szándékai szerint is — Feldebrő község önkormányzata az új gazdasági társaságban rész­vényessé válik a hajdani „mező­kert”, valamint a kenyérgyár és a dehidratáló üzem területének értékarányában. Megjelent a Füzesabonyi Húadó Második alkalommal jelent meg az önkormányzat tájékozta­tója, a Füzesabonyi Híradó. Eb­ben szó van többek között arról, miért késik a közműfejlesztés hozzájárulása utáni 15 százalé­kos állami visszatérítés kifizeté­se. Dr. Mann László, az egész­ségügyi és szociális bizottság el­nöke a lakástámogatás módosí­tásáról ír cikkében. Ifjúság és rendszerváltás a címe Szajlai Csaba képviselői jegyzetének. A lap ismerteti még a közelmúlt­ban született rendeleteket, hatá­rozatokat, valamint néhány kul­turális rendezvényre hívja fel a füzesabonyiak figyelmét. Ratkó Józsefre emlékezve Folytatódik a Füzesabonyi Városi Könyvtár mai magyar irodalmat bemutató sorozata. December 19-én, 17 órától a Gyöngyösi Irodalmi Vándortár­sulat lép a közönség elé „In me­móriám Ratkó József’ című mű­sorával. A rendezvény szervező­je ugyan a könyvtár, házigazdája viszont a művelődési központ lesz. Segítség az alapítványtól Nemrégiben összeült a „Fel- debrőért Alapítvány” kuratóriu­ma, s döntött az egy év alatt fel­ajánlott pénzek, valamint az alaptőke kamatainak odaítélésé­ről. A képviselők úgy határoz­tak, hogy a 10 ezer forint körüli összeget a Magyar Caritas — Fel­debrő szervezetnek ajánlják fel. Önálló orvosa lesz Egerfarmosnak Egy fél hónapja sincs, hogy Marosvásárhelyről megérkezett — áttelepülés folytán — Egerfar- mosra dr. Barta Ágnes orvos, aki az önkormányzat jóváhagyásá­val és a bérjellegű kiadások vál­lalásával a község orvosa lesz, s ezzel nagymértékben mentesíte­ni tudja a Mezőszemeréről he­tente kétszer átjáró körzeti orvos munkáját, javítani a település egészségügyi ellátottságát. Az egyezség létrejött — erről tájé­koztatott bennünket Bocsi Ist­ván jegyző —, és most már csak a „formaságok” vannak hátra: a magyar személyi igazolvány be­szerzése, a honosítás, a román diploma magyar egyetemi elfo­gadtatása stb., hogy a községi rendelőben megkezdhesse gyó­gyítómunkáját az orvosnő. A falu vezetése úgy számít, hogy az év végi ünnepeket, sza­badságolásokat és az ügyintézés­sel járó jogi eljárásokat is figye­lembe véve, a doktornő 1992. március 1-jén munkába állhat. Ide tartozik még az is, hogy a község történetében az első eset lesz — legalábbis 1945-től szá­mítva —, hogy olyan orvos gyó­gyítja a betegeket, aki Egerfar- moson lakik.

Next

/
Thumbnails
Contents