Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-14-15 / 293. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. decenber 14—15., szombat—vasárnap Ki kit használ ki? Európában a nők 72 százalékát szexuálisan zaklatták a munkahelyén Fiatal kolleganő iratokat ren­dez a polcon, amikor hirtelen a fenekére csapnak, s elhangzik egy sikamlós megjegyzés. Erre a világszerte ismert jelenségre legújabban az amerikai legfőbb szövetségi bíró, Clarence Tho­mas kinevezésének kényes ügye hívta fel a közfigyelmet. A német FORSA Intézet már el is készí­tette ezzel kapcsolatos felméré­sét, mely meglepő adatokat tar­talmaz. A felmérés szerint a hölgyek­nek „csak” 6 százaléka vallotta be, hogy valaha a munkahelyén szexuálisan molesztálták: fene­kére csaptak, mellét akarták fog- dosni, sikamlós viccek meghall­gatására igyekeztek rávenni, vagy nyíltan felszólították: adja oda magát a férfikollegának, aki többnyire a főnöke volt. Az inté­zet szerint a szexuális molesztá­lási illetően lényegtelen, milyen idős a nő. Érdekes viszont, hogy azoknak a 18 és 29 közötti höl­gyeknek a 80 százaléka, akik már voltak macerálásnak kitéve, azt állítja: az irodai élet eme mel­léktünete csökkenőben van (!?) Egy dortmundi intézetet ha­sonló — de európai méretű fel­mérésének eredményei lényege­sen eltérnek az előzőtől: ennek adatai szerint ugyanis a női dol­gozók 72 százaléka állította, hogy „már átélt szexuális mace- rálásokat”. Ezek meglehetősen széles skálán mozogtak — vallották — a megkérdezettek. Ötvenhat szá­zalék kínos, kétértelmű meg­jegyzésekre panaszkodott, 34 százaléknak a formás hátsóbbik fele vonta magára a figyelmet, 22 százalékuknak pedig a melle vonzotta túlságosan a férfiakat. A hölgyek 7 százalékát szakmai előmenetelükre hivatkozva meg is akarták zsarolni, míg másik öt százalékukat lehetséges munka­helyi hátrányokkal igyekeztek jobb belátásra bírni. Szexuális ki­elégülésig a munkahelyén öt szá­zalékuk jutott el. Franciaországban egy júniusi felmérés folyamán a megkérde­zettek 36 százaléka beszélt arról, hogy munkahelyén szexuális tá­madásoknak van kitéve. Az idén egyébként Franciaországban törvényt hoztak, mely a hasonló esetekben kemény büntetéseket helyez kilátásba. A támadó fél akár egy évre is rács mögé kerül­het, vagy megszabadíthatják 100 ezer frankjától. A tüzes vérmérsékletükről is­mert olasz nőknek körülbelül a fele ismerte be, hogy kollégái il­letőleg főnökei részéről rendsze­resen ízléstelen megjegyzéseket hall, ráadásul minden harmadi­kat többé-kevésbé egyértelműen rá is akarják bírni a szexuális kapcsolatra. A női dolgozók 28 százalékát és a vezető beosztású hölgyek 40,5 százalékát fizikai­lag molesztálják — állapította meg az olasz közvelemény-kuta- tás. Amerikában a Thomas-ügy nyomán a nők valóságos pa­naszáradata indult meg. A dol­gozó nők szervezetét elárasztot­ták a felháborodott levelek, s a sérelmet szenvedett nők azt is el­mondják, miért hallgattak eddig. Az ok egyszerű: a karrierjét koc­káztatja az, aki visszautasítja fő­nöke egyértelmű ajánlatát. A New York Times reprezentatív felmérése szerint az amerikai nők 38 százalékát érték már sze­xuális irányú zaklatások, amit az érintettek egyértelműen „undo­rítónak” tartanak. Naponta any- nyi nő tesz panaszt szexuális zak­latás miatt a női egyenjogúságért küzdő bizottságnál, mint azelőtt egy hónap alatt. Az „Europeo” című olasz po­litikai hetilap a férfiak védelmére kelt. „Mit akarnak a nők volta­képpen? Elvárják, hogy hőköl­jünk nekik, megcsodáljuk új ru­hájukat, és észrevegyük, ha fod­rásznál voltak. Többnyire az is hízeleg nekik, ha azt hallják, csi­nos a popsijuk. Honnan tudja az ember, hol kezdődik a szexuális molesztálás? Majd a cikk férfi írója hozzáfűzi: „Ha a titkárnőm egy szerelmes éjszaka után azt ál­lítja, hogy csak azért volt velem, mert a főnöke vagyok, nos, ak­kor ki kit használt ki? És a leg­utóbbi napok botrányai után ki fogja nekem elhinni, hogy ártat­lan vagyok?” Ferenczy-Europress Speciális karácsonyi recept 1991-re Végy egy egzisztenciális biz­tonságban élő, magyar átlagcsa­ládot. Adj hozzá egy kis önmér­sékletet, toleranciát s némi szo­ciális érzékenységet okos politi­kusainktól. Fűszerezd az egészet egy csipetnyi rendszeres figyel­mességgel a hozzád közel állók­hoz. Az így nyert alapanyagot oszlasd el egyenletesen az esz­tendő 365 napjára. Karácsony estéjén már csupán a terítés s a tálalás van hátra. A leggyakorlottabb háziasz- szonnyal is előfordulhat, hogy az ünnepi menü készítése közben elvéti az arányokat, s az is meg­történhet, hogy a fenti recepthez szükséges egy-két alapanyagot nem sikerül beszerezni semmi­lyen üzletben sem. De ne csüggedjünk! Hiszen ez a speciális ételfajta ezen az egy napon még az utolsó pillanat­ban is korrigálható. íme, egy praktikus jó tanács: A fehér damaszttal terített, gyertyafényes asztalnál igyekez­zünk meggyőzően felvázolni szeretteinknek a beszerzés körüli bonyodalmakat. Minden esé­lyünk megvan rá, hogy csalá­dunk tagjai átérzik előzetes gondjainkat. Körültekintő felve­zetés után egyfajta csodálatot is kivívhatunk, legalábbis abban a vonatkozásban, hogy egyáltalán megkíséreltünk hozzájutni azok­hoz a dolgokhoz, amik jelenleg abszolút hiánycikknek számíta­nak az egész országban. Biztosra vehetjük, hogy sze­retteink megértő reakciói nem maradnak el. Ebben az oldott, egyetértő, szeretetteljes^ légkör­ben térhet ki-ki nyugovóra kará­csony szent estéjen. Higgyék el, a siker garantált. Olyannyira, hogy még az sem tű­nik fel igazán: milyen hangosan korog a gyomrunk. (barta) Az egri török világ nyelvi emlékeiből: mináré, minaret A címben idézett török meg­nevezések nemcsak azért értékes nyelvi emlékek számunkra, mert egyik legértékesebb török világ­beli műemlékünk megnevezésé­re szolgáló szóalakok, hanem azért is, mert hozzájuk társítható több olyan török nyelvi forma, amelynek fogalmi tartalma és használati értéke a török világ nyelvi emlékeinek legértékesebb elemeit jelentik mai nyelvhasz­nálatunkban is. A Széles utcai mecset mináré- ja a török egyházi építkezés épí­tészeti csodája. Karcsú tornyá­nak erkélyéről a müezzin imára szólító kiáltása hangzott fel el­nyújtott hangon a világ négy tája felé: Nincs több isten, csak egy, a hatalmas, jöjjetek, imádjátok őt. Az ima édesebb, mint az álom, fel hát az imára, fel hát a boldog­ságra. A Széles úti Ketbuda dzsámi, a török mecset, a török templom közelében állott a mi­naret 14 szög alaprajzú, 40 méter magas torony, iszlám díszítő ele­mekkel gazdagon. „A messze ki­ragyogó, nyúlánk, fekete török m ecsettorony vagy röviden és eg- riesen a torony a város ékessége . (Regélő, 1846.820 1.). A várost meglátogató XVII. századi török útleíró Evlia Cse­lebi a csodálat hangján szól „Eger díszes kőépületu minaret­jéről, melynek a végeken párja nincs. Felmentem a minaretre, s a város dombját, völgyét, fekvé­sét, alakját mind áttekintettem” (Evlia Cselebi: Magyarországi utazásai 1664-1666). Éger váro­sának történetírói gyakran emle­getik a hodzsa török szót. Ő ment fel a török toronyba, s kiál­tásával a népet a moscheába hív­ta. A hodzsa szót, mint élő nyelvi formát ma is használják, s nyelv­járási minősítéssel a nagyszájú, a lármás embert nevezik meg vele. A szószátyár, a hiábavaló beszé­dű emberre a hodzsákoló jelzőt alkalmazzák. Szólásszerűen az ez is csak hodzsál, olyan mintegy hodzsa nyelvi formákat ma is aj­kukra veszik az idősebb egri em­berek. Már említettük, hogy Egerben a minaretet mecsettoronynak is hívták. A környéken levő utcát Mecset utca névvel illették. Ma is élő helynév. Keskeny, kanyargós kis utca a minarethez vezet. Volt idő, amikor a Mecset tér élő név­ként szerepelt még az 1890-es években is. Erről bizonykodik ez a szövegrészlet: „ Mily szép lett volna, ha a Mecset téren mil­lenáris fákat ültettünk volna, he­lyette megnyílt ott a Milleneumi Kávéház” (Egri Híradó, 1896. 34.sz.) A minaret név szerepét hosszú ideig a csonka mecset megnevezés vette át, mivel a mi­naret toronysisak nélkül állott. Ma már csak történeti név a Csonka mecset tér elnevezés. Az 1890-es években Eger város ne­vezetességével kapcsolatban azt írják, hogy az „Egerbe utazó ide­genek sietve mennek a Mecset térre, s a mecset elhanyagolt, roskadozó (Egri Híradó, 1896.34.sz.). Az egri szólások gyűjtése köz­ben adatszolgáltatóim ezt a mi­nősítést is emlegették: a török együttélés emléke is él szólása­inkban, így például azokban, amelyek az egri minarethez kö­tődnek: Sudár, mint az egri mi­naret. A sudár termetű nőkre mondják.- A csapodár nősze­mélyt, a hűtlen feleséget pedig ezzel a szólással minősítik: Ki­leng, mint az egri csonka mecset. Természetesen az sem vélet­len, hogy íróink, költőink Eger­rel kapcsolatba hozható alkotá­saiban kulcsszerepet kap a mina­ret. De nemcsak látványa, ha­nem szinte a látomás szintjére emelik a minaret nyurga alakját. Ez olvasható ki ebből a verses szövegrészletből: „Ilyenkor já­rok én a vár/bástyáihoz, s nézek nyugat felé/, s ott mint kővé me­redt imák, templomok s mina­ret/ nyújtják az égre tornyukat” (Kálnoky László: Völgykopor­só). Gyárfás Endre Nyugtalan eg­riek című alkotásában szinte a csodák világába emeli a minaret képét és a török világbeli szere­pét: ”A Minaret ágaskodott még magasabbra. Virágnak is néz­hette az ember, óriási szárnak, melyről a történelem letépte a szirmokat — a müezzin kiáltása­it.” A városunkba látogató vendé­f eket, a hazaiakat és külföldie- et, vajon ilyen látomásos ké­pekre késztetik-e azok, akiknek tiszte és kötelessége a műemlé­kek kemény kövei mögött meg­búvó történések szellemét is ér­zékeltetni. Itt van még tenniva­lónk bőven. Dr. Bakos József Az utakkal felszabdalt virágoskert (1) helyett inkább 9 divatosabb (2-3) elrendezést kövessük. 3 Házainkat körülvevő kerteket funkciójuk szerint több részre oszthatjuk: élőkért, pihenő, illet­ve díszkert és haszonkert. Ezek közül egyik-másik hiányozhat, például a haszonkert, ha ter­mesztéssel nem kívánunk foglal­kozni, vagy fordítva, ha zöldség- és gyümölcstermelés a célunk, nem alakítunk ki díszkertet. Eb­ben az esetben az élőkért veszi át a díszkert funkcióját, kivéve, ha az építkezési előírások nem úgy rendelkeznek, hogy közvetlenül az utcavonalba építkezzünk. Az élőkért lényeges része minden kertnek, olyan mint a la­kás előszobája. Ha itt rendetlen­ség van, a „berendezés” csak a levetett cipők, kabátok halmaza, az egész lakás hangulatát rontja. Az első benyomást a kert előszo­bájában, az előkertben szerez­zük. Az a jó, ha a nagysága, illet­ve az utcafronttól való távolsága legalább 5 méter. Ennyi kell leg­alább ahhoz, hogy megfelelő szépségű növénykialakítást hoz­hassunk létre, valamint, hogy az utca zaja felfogható legyen. Az élőkért fokozza a ház és az utcakép szépségét is. Az élőkért elsősorban díszít, hiszen itt nem szoktunk hosszabb ideig tartóz­kodni, tehát pihenő funkcója nincs. Ez alól csak akkor van ki­vétel, ha nincs más kert, csak az élőkért, és az utca sem túl forgal­mas. A növényanyag és egyéb kert­építési elem összeállításánál ne­mes egyszerűségre, ápolhatóság- ra törekedjünk. A mai kor ízlésé­nek már nem felel meg a virág­grupp, az utakkal felszabdalt vi­rágágyak divatja. A kaputól rö­vid, gyors közlekedésre alkalmas útvonal haladjon. Ezt olyan bur­kolattal lássuk el (beton, kőlap), ami télen is csúszásmentes, jól tisztítható, illetve seperhető le­gyen. Lényeges az is, hogy szé­lessége legalább két ember egy­más mellett haladását lehetővé tegye. Ez 1,80-2 m szélességet jelent. A kocsi- és személybejá­rót is kössük össze legalább egy kőlapos úttal és azon a nyomvo­nalon, ahol a legpraktikusabb. Ezt egy gyakorlattal ki is próbál­hatjuk. Álljunk meg a kocsival, ahol szoktunk, majd menjünk el a bejáratig. Ez lesz az útvonal. Hajói választottunk, nem fogjuk a füvet kitaposni. A legegyszerűbb, elegáns ösz- szeállításhoz ápolt gyepfelület, örökzöld növények, néhány cserje és virágos évelők tartoz­nak. A cserjéket úgy válogassuk, hogy virágzásuk ne egy időre es­sen, ugyanez vonatkozik az éve­lőkre is. Az évelők gondozása odafigyelést és munkát kíván, vi­szont nem kell minden évben a szaporítóanyagot vásárolni, ül­tetni, esetenként a szobai vágott virág igényünket is kielégíti. Ha elég nagy az élőkért, dísz­fát is ültethetünk, de számítsunk arra, hogy a fényt, napot felfogja, szobánk árnyékosabb lesz. Kül­földön (lásd a szomszédos Ausztria vagy Németország) gyakran hiányzik a kerítés, vagy csak nagyon alacsony, jelképes. Szebb lenne és főleg olcsóbb, ha a drága és nagyon cikornyás, íz­léstelen kerítés helyett mi ezt tennénk. Sajnos romló közbiz­tonságunk ellene dolgozik ennek a törekvésnek. Ha mégis úgy döntünk, hogy kerítés helyett élősövényt te­szünk, ezt a telepítési távolsá­gokra vonatkozó előírásoknak megfelelően telepítsük, ha a szomszéddal jóban akarunk len­ni. Végül, néhány előkertbe java­solható növény, nem jelentősége szerinti sorrendben: kecskerágó (sövénynek), vadszőlő, trombita folyondár, lila akác (felfuttatva), borókák, juniperuszok, törpefe­nyők (örökzöldek), aranyvesz- sző, aranyeső, orgona, labdaró­zsa, japánbirs (virágos cserjék), tűztövis, madárbirs (terméssel díszít) és virágos évelők. V. Pénzes Judit A szomszéd válasza — Szomszéd, a maga kutyája megevett két tyúkomat! — mondja szemrehányóan a ba­romfitulajdonos. A másik válaszát lásd a rejt­vényábra vízsz. 4. és függ 1. sz. soraiban. Vízszintes: 1. Szó a Halotti beszédből. 4. A szomszéd válaszának első ré­sze (zárt betűk: Y, A, E). 14. Pengetés hangszeren játszó. 15. Felső ruhadarab. 16. Tyúk páros hangzói. 17. Cibál. 18. Ötszáz- egy római számmal. 20. Ke­ménységvizsgáló módszer. 21. Bejgli jelző. 23. Részekre vá­laszt. 25. Nagy... (város Somogy megyében). 26. Elemi részecske. 27. Érdes, durva felületű. 29. Ozmium és vanádium. 30. Ma­gyar Olimpiai Bizottság. 31. Fő­zeléknövény. 32. Névelős köret­féleség. 34. Ömleng. 37. Lám. 38. Náci szervezet volt. 39. A családhoz tartozik. 40. Kockáz­tatott pénzösszeg. 42. Illatos fű­szernövény. 44. Népköztársa­ság. 45. Gondjaira... (átad). 47. A szoba minden részét megte­kinti. 49. Melyik időpontban. 51. Fogoly. 52. Dalnok páratlan hangzói. 53. Távirati irodánk be­tűjele. 55. Formál. 57. Robbanás hangját helyettesítő hangutánzó szó. 58. A szükséges időpont után érkező. 60. Amely szemé­lyek. 61. A cukorgyártás mellék- terméke. 62. Női név. 64. Lágy fém. 65. Ruhát vízben tisztít. 66. Folyadék. 67. Bemázolja. 69. Mellém helyezed. Függőleges: 1. Az idézet folytatása (zárt betők: E, L., N). 2. Szűk utcák. 3. Az asztácium vegyjele. 4. Iga. 5. Időmérő szerkezeteket javító szakember. 5. Magával ideszál­lít. 6. Részben mozog! 7. Kézi­labda- szakember (Mihály). 9. A jelenlegi napon. 10. Oxigén, nit­rogén és kén. 11. Habár. 12. Há­zaló iparos volt. 13. Menés, lépe- getés. 19. Falióra része. 22. A fej becéző elnevezése. 23. Engesz­telni igyekszik. 24. Becézett női név. 27. Kisebb keresztutca. 28. Egyenesebb felületű. 31. Becé­zett Antónia. 33. Muzsika. 35. Az Elnöki Tanács elnöke volt (István). 36. Az ég színe. 38. Fő­leg Hollandiára jellemző gabo­naőrlő építmény. 41. Zúzzák. 43. Útnak ered. 46. A Germinal író­ja (Émile). 48. Tanács — néme­tül. 49. Mihály becézve. 50. He­lyező. 54. A leghidegebb évszak­ban. 56. Malária elleni gyógy­szer. 57. A farvitorla német neve (BESAN). 59. Szelíd erdei álla­tok. 61. Rideg, barátságtalan. 63. Anikó becézve. 65... culpa (én vétkem). 68. Időszámítás előtt, röv. 70. Németorsrzág és Olaszország gk-jele. 71. Kiütés a ringben. Báthory Attila Az élőkért

Next

/
Thumbnails
Contents