Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-14-15 / 293. szám
HÍRLAP, 1991. december 14—15., szombat-vasárnap Ügyelet a Máltai Szeretetszolgálatnál A Magyar Máltai Szeretetszolgálat hatvani csoportja újabban két helyütt is működik. Óhatvanban a városháza udvarán lévő helyiségében naponta 9-től 12 óráig és 14-től 16 óráig tart ügyeletet, és fogadja a ruhaadományokat. Újhatvanban a plébánia udvarán lévő helyiségben minden kedden várja a segíteni szándékozókat. A jogi tanácsadás minden második hétfő délelőttjén vehető igénybe. Karácsonyi hangverseny December 16-án, hétfőn este fél 7 órakor Hatvanban, a Belvárosi templomban karácsonyi hangversenyt rendeznek. Közreműködik a Pedagógus Vegyeskar, a kamarazenekar és a Bajza- gimnázium énekkara. Vezényel: Pechán Kornél, Pusker Imre és Kővári Éva. Orgonán játszik Pusker Imre. Megújul az ecsédi egészségház Az ecsédi egészségházat 1966-ban építették, s azóta igencsak megérett a felújításra. A külső munkákkal, a tetőszerkezet átépítésével és a fűtés korszerűsítésével már elkészültek, s ez utóbbira 800 ezer forintot fordított az önkormányzat. Jelenleg a belső munkálatok folynak: új vízvezetéket, meleg vizes blokkot építenek. Mivel a vállalkozók szombat-vasárnap dolgoznak, így az egészségügyi ellátást meg tudják oldani. A teljes felújítás négymillió forintba kerül. Gyerekek a könyvtárban A hatvani Ady Endre Városi Könyvtár és Közösségi Ház ma, szombat délelőtt 10 órától vi- deovetítést tart a gyerekeknek: a Sztrogoff Mihály című filmet láthatják. Vasárnap délelőtt 9-től 12 óráig fenyődíszeket készíthetnek a kicsik papírból, gyékényből. A program ideje alatt a könyvtárban lévő Guzsalyas ajándékbolt nyitva tart. Segítség a szűcsi iskolának Szűcsi önkormányzata ötezer forint támogatást nyújtott a helyi általános iskola képzőművészeti szakkörének. A sportkör működését 25 ezer forinttal segítették. A művésztelep kiállítása Az első hatvani művésztelep kiállításának megnyitására kerül sor ma, szombaton délelőtt 10 órakor a Hatvány Irén út 6. szám alatt. A tárlaton Bukta Imre, loan Bunus, Elekes Károly, Kriz- bai Sándor, Jozef Tihanyi és Nagy Árpád munkái láthatók. A kiállítás december 28-ig, hétköznapokon 10-től 18 óráig tekinthető meg. íf Virág, ajándék a gondja? Az ÁGNES virágszalon megoldja! Eger, Kohári út 15. Nyitava: 8-20 óráig Vasárnap 9-19 óráig Ajánlatunk: adventi koszorúk 300 Ft-tól vágott, cserepes és selyemvirágok. Hozzánk Mindig érdemes benézni Jj Divatos modellek Petőfibányáról Petőfibányán, a Fess Ruhagyár 3. számú üzemében jelenleg negyvenöt helyi és környékbeli nőt foglalkoztatnak. Ottjáriunkkor divatos fazonú farmerkabátokat és ruhákat készítettek. Az üzem vezetőjétől megtudtuk, hogy csaknem hetente érkeznek újabb modellekre megrendelések, s ez a gyakori „átállás” az itt dolgozóktól nagy szakmai gyakorlatot követel. A következő szériában könnyű, színes nyári blúzokat varrnak majd a lányok, asszonyok. Üj kisáruház Szűcsiben A napokban nyűt meg Szűcsiben a Mátra Energia-Trans Kft. Ametiszt Kisáruháza. A szórakoztató elektronikai cikkeket, valamint távol-keleti divatárut kínáló bolt árukészlete 5,4 millió forint, ám ezt a későbbiekben bővíteni szándékoznak. A ruhaneműt és sporteszközöket a Proyamax tajvani-magyar vegyes vállalattól szerzik be, míg a híradástechnikai cikkeket az Apex, a Megapex és a Csa- Szignál Diszkont szállítja. Jórészt a beszerzésnek is köszönhető, hogy viszonylag olcsón lehet itt vásárolni. A működtetők most mérik fel a lakosság igényeit, s annak ismeretében kívánják kiegészíteni az árukészletet. A tervek szerint a jövő év tavaszán megnyitják az Ametiszt-udvart is, ahol háztartási eszközöket, vas-edény árukat találnak a vevők. Privatizáció közelében Eredményes évet zárnak a hatvani aprítósok Az Aprítógépgyár Hatvani Gyáregységében beszélgettünk kevéssel az esztendő vége előtt idei munkájukról, gondokról és örömökről egyaránt. Kezdjük az előbbivel! — Gondjaink elsősorban abból fakadnak, hogy tevékenységünk teljes egészében a tőkés piacra irányul, ahol igen megerősödött a verseny az építő- és földmunkagépek piacán — mondja Takács Zoltán gyáregységvezető. — Vagyis nekünk, akik beszállítói vagyunk e gyáraknak, fokozottabban kellett alkalmazkodnunk a megrendelők követelményeihez. Ez azzal járt, hogy lerövidültek a szállítási határidők, s esetenként egyedi vagy kis sorozatú igényeket is kielégítettünk, de ugyanakkor minőség tekintetében szintén előre kellett lépni. E próbatétel ellenére úgy vélem, hogy az igények nagy részének megfeleltünk, ezt tanúsítja egyébként az a tény, miszerint közel negyedmilliárd forintnyi tőkés exporttal zárjuk az évet, s ez mindössze 80-85 ember munkájának eredménye. Egyébként december derekáig még öt kamiont kell indítanunk árucikkeinkkel francia és német földre, amivel végül is minden rendelői igénynek megfeleltünk. — Volt-e gondjuk anyagellátás, illetve munkaerő tekintetében? — Nem panaszkodhatok. Egész évben folyamatosan dolgoztunk, olykor többet is, mint amit a napi nyolcórás műszakokban el lehetett volna végezni. Ebben viszont találunk egy-egy olyan előretekintést is, miszerint inkább maradjon a törzsgárda, a törzslétszám, mintsem esztendő végével, rosszabb kondícióba kerülve, valakit is el kelljen bocsátanunk. Ezt megértették embereink, vállalván az ismétlődő napi munkatöbbletet, amit természetesen külön honoráltunk. — Mit jelent ez forintban? — Fizikai átlagbérünk egy munkásra vetítve meghaladja a 232 ezer forintot, ami 35 százalékkal magasabb a tavalyinál. Ez egyébként azt is lehetővé teszi portánkon, hogy a nehéz és sok meló után kicsit pihenjünk. Vagyis a bent tartott 12 nap szabadságot most december 20-tól kiadjuk, s majd csak a jövő évben találkozunk ismét a műhelyekben. Persze nem mindenkire vonatkozik ez, mivel közben el kell készítenünk a leltárakat, továbbá a termelés-előkészítő részlegnek biztosítania szükséges a januári gyors indulás feltételeit. — Milyenek az 1992-es kilátások? Biztosított-e piacuk? — Első negyedévünk teljesen terhelt, a további időszakokra pedig folyamatosan jönnek a lehívások az Orenstein-Koppel, az Eder és a Caase-Poclain német, illetve amerikai cégektől, amelyek Hatvanban gyártott alkatrészekkel szerelik földmunkagépeiket. — A gyár életében rejteget-e valamilyen szerkezeti változást a közeljövő? — Már az idén elkezdtük a vállalat szervezeti felépítésének a fejlesztését külső cégek bevo- ' násával, ami a privatizáció alapját képezi. Lényege pedig az, hogy egy kis létszámú vállalati „fej”-szervezet alakul, a cég többi része pedig kilenc önálló divízióra bomlik. Ezek minden tekintetben önállóan gazdálkodnak, biztosítják termelési feltételeiket, vezetőik az eddiginél • gyobb hatáskört, ugyanakkor nagyobb felelősséget kapnak, illetve vállalnak. E divíziók egyike a mostani hatvani gyáregység, aminek a profilja változatlanul földmunkagépek szerszámainak gyártása lesz, vagy amit még az új piaci lehetőségek nyújtanak — fejezi be tájékoztatóját Takács Ferenc gyáregységvezető. (moldvay) Népfőiskolái találkozók Közösségteremtő népfőiskolái kezdeményezésük második összejövetelét tartotta meg a napokban a Hatvani Városi Művelődési Központ. A találkozó mottójaként a Kis herceg szavait választották: „...amiigazán lényeges, a szemnek láthatatlan.”A zenés irodalmi összeállítást követően az ajándékozás materiális és lelki oldaláról cseréltek eszmét a résztvevők. A következő találkozókon az aktualitások mellett a szervezők szeretnék felvázolni az együttgondolkodás alternatíváit. Bővebben kívánják tájékoztatni a résztvevőket az egészségnevelési terület — reformtáplálkozás, természetgyógyászat —, illetve a szülő-gyermek, szülő-iskola kapcsolatának hatékonyabbá tételére irányuló programsorozat tervezetéről. Apc is támogatja a rendőrőrsöt Az apci önkormányzat napokban megtartott testületi ülésén számos aktuális kérdés került napirendre. A képviselők egyetértettek abban, hogy a lőrinci rendőrőrs munkáját az elkövetkező időszakban is támogatja a testület. Az elhatározást megkönnyítette az a tény, hogy a fél éve megalakult rendőrőrs Ap- con is éreztette hatását, nevezetesen sokat javult a közbiztonság a rendszeres járőrözésnek köszönhetően. Ezt követően a jövő évi munkatervet tárgyalták meg s fogadták el a képviselők. Állásfoglalás született a helyi adók kivetéséről is. A település gazdái úgy döntöttek, hogy 1992-ben az iparűzési és a vállalkozói kommunális adót vezetik be, így a lakosság terhei nem növekednek számottevően. UHU HŰTŐVÁSÁR^ j ^ ici.. rdulülrl 37/12-805 Szt.Bertalan2. r7ÜZLETHÁZ\l ■ban KÍNÁLATUNKBÓL: HB 200xx hűtőszekrény 16.950,H 125 ET fagyasztószekrény 19.950,H 230 ET fagyasztószekrény 29.950,F 200 ET fagyasztóláda 27.950,F 300 ET fagyasztóláda 32.950,H 280/60 kombinált hűtő 25.950,H 260/75 kombinált hűtő 26.950,Gyöngyös területén DÍJTALAN HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS! EZÜSTVASÁRNAP 9-13 óráig NYITVA! Hatvan földjének lakói a honfoglalás előtt Hatvan területén minden bizonnyal megfordultak az őskőkor vándorvadászai is, de az első régészeti leletek, amelyek arról tanúskodnak, hogy emberek éltek e vidéken, az újkőkorból valók (kezdete az i. e. V. évezred). A szórványosan előkerült régészeti leletek: pattintott kőpengék, csiszolt kőbalta, cserépedény-töredékek nem tudósítanak olyan részletességgel, mint a tervszerű ásatások eredményei, de azt megállapíthatjuk, hogy a Zagyva mindkét oldalán laktak városunk területén az újkőkori emberek. Ismerték már a földművelést és az égetett agyagedény készítésének módját. Lakhelyükről tájékoztatnak a Mátyás király és a Temető utcában előkerült leletek. Figyelemre méltó emlék került elő a rézkorból is (kezdete az i. e. III. évezred), egy olyan, erősen stilizált emberi alakot ábrázold aranylemez, amelyet minden bizonnyal Erdély hegyei között állítottak elő. Messzi vidékekkel álltak gazdasági kapcsolatban a bronzkor itteni emberei is (i. e. 1900-900). 1934- ben a Strázsa-hegyen folytatott ásatást Tompa Ferenc, aki az itt élt bronzkori embereket „a hatvani kultúra” népének nevezte el. Megállapította róluk, hogy mintegy kétszáz éven át laktak ebben a faluszerű településben (i. e. 1600-1400). Tapasztott falú favázas házakban éltek, ismerték a földművelést, az agyagművességet, a fonás-szövést és a bronzmű- vességet. Ők voltak azok, akik a Kárpát-medencében meghonosították a lótartást. A bronzkor viszonylag nyugodtabb évszázadai után gyakrabban váltogatták itt a népek egymást: szórványos leletek vallanak például a szkíták itteni létezéséről. Sokkal gazdagabb emlékanyagot hagytak azonban a kelták. Először a múlt század végén, a pályaudvar bővítése alkalmából végzett leletmentő ásatást Posta Béla, aki a gazdag kerámiaanyagon kívül felszínre hozott egy olyan díszes vaskardot, amely fogalommá vált, és a régészeti szakirodalomban hatvan-boldogi típusú kardként emlegetik. Azóta a város más területein is előkerültek kelta emlékek: a Csányi úton, az Ifjúság útján, a Huszár utcában, de a legszebb leletegyüttest Lehotai Lász- ló bejelentése nyomán ásták ki egy sírból az M3-as út közelében: két vas lándzsahegyet és egy gyönyörűen díszített nagy cseréptálat. Még több helyen hagytak maguk után nyomokat a szarmaták. Ez a lovas, nomád életmódot folytató nép, amely kortársa volt a pannóniai rómaiaknak, sűrűn változtatta szálláshelyét, így aztán a város területén és a határban a kutató régész lépten-nyo- mon megtalálja jellegzetes cserépedényeik töredékeit. A Bolha-Nagy tanyánál, a Rakottyás-dűlő- ben, az egykori palagyár területén, a Báthory utcában és máshol. Ők készítették az úgynevezett Csörsz-árkot, minden bizonnyal római mérnökök irányításával, a keletről fenyegető támadások kivédésére. Ennek feltárásában hatvani diákok is részt vettek Soproni Sándor és Patay Pál munkatársaiként. A szarmaták békés időben kapcsolatban álltak a rómaiakkal. Ezt bizonyítják a telepeiken előkerült római pénzek, római cserépedények és ezek utánzatai. Kapcsolatuknak a régészek körében nagy feltűnést keltett bizonyítéka a hatvani-nagy- gombosi római őrállomás, amelyet 1968-ban és ’69-ben tárt fel Soproni Sándor. Az őrtornyot, amely feltehetően emeletes volt, kőfal kerítés védte, az egész őrállomást pedig ezenkívül még védőárok és cölöpkerítés. Az őrség itteni állomásoztatá- sának nyilvánvalóan az volt a célja, hogy biztosítsa a szarmaták földjén átutazó római kereskedők, diplomaták pihenőhelyét és a zagyvái átkelőhely használatának zavartalanságát a IV. században. A nagy népvándorlás viharos eseményei elsöpörték Pannóniát, és ezt megelőzően a Zagyvaparti őrállomást is. A rómaiak helyébe léptek a hunok, a különböző germán népek, az avarok, szlovákok, végül a magyarok. Hatvan földjéből eddig csak néhány hun és avar lelet került elő, de Szabó János Győző tervezte egy avar temető feltárását a Kisfaludy utca közelében. Németi Gábor
