Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-03 / 283. szám
HÍRLAP, 1991. december 3„ kedd HEVES ÉS KÖRZETE 5. Heves város gondjai a kormány asztalán (11/1.) Megteremteni a fejlődés alapjait Mint ismeretes, nemrégiben Miskolcon tartotta kihelyezett ülését a kormány, s itt megyénk helyzetével is foglalkoztak. Erre az alkalomra készítették el Heves városának beszámolóját, amely a település gondjairól, felzárkózásának lehetőségéről számol be, kérve a kormány segítségét. Most szerkesztőségünk birtokába került a tanulmány, amelyből néhány részletet megosztunk olvasóinkkal. Krónikus hiány A költségvetéssel kapcsolatban megtudhatjuk például, hogy a város saját bevételi forrásai között a költségvetés csak 7,6 százalékát mondhatja magáénak, s ez az arány máshol mintegy 23- 25 százalékot tesz ki. Ezt a hatalmas bevételi különbséget Heves önhibáján kívül szenvedi el, ezért is kapta meg a 70 millió forintos kiegészítő állami támogatást. Ez azonban csak a teljes leépülés megakadályozására és a működés minimális biztosítására volt elég. Sajnos, az 1992. évi költségvetés számai azt mutatják, hogy jövőre is ennyi lesz a hiány, s ez — miután már harmadik éve ismétlődik — beláthatatlan következményekkel járhat. A forráshiány miatt a minisztériumok által kiírt céltámogatási pályázatok elnyerésére minimális esélyük van, mivel saját forrásuk nincs. Ezért azt kérik, hogy az egész évre megállapított támogatás mindenkori időarányos részét már az első hónaptól kezdve folyamatosan biztosítsák a város részére. Növekvő munkanélküliség A település gazdasági helyzetének súlyosbító tényezője az ipari tevékenység leromlása. Itt említik az egri Finomszerelvény- gyár hevesi gyáregységét, ahol mindössze a hét három napján dolgoznak, vagy a Szolnoki Mezőgép Vállalat hevesi gyáregységét, amely a jövőre nézve nem rendelkezik biztos alappal. A „Budagant” erőfeszítéseket tesz az olasz piacon, itt viszont az a hátráltató tényező, hogy nem rendelkeznek kellően képzett és konvertálható munkaerővel. A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnél is számolni kell a növekvő munkanélküliséggel. Általánosságban is elmondható, hogy a térségben igen nagy a munkanélküliség veszélye, ami azonnali beavatkozást sürget, mert ezt a növekedést a város önkormányzata egyedül képtelen megfékezni. A tanulmány megállapítja, hogy ennek a válságos állapotnak a gyökerei az elmúlt évtizedekre nyúlnak vissza, ezért indokoltnak tartják a gazdaságfejlesztő központok létrehozását országos szinten, a krízisben lévő régióknál pedig a gazdasági súlypont áthelyezésének módszerét kellene alkalmazni. Heves esetében erre jó lehetőség van. A természeti kincsek kiaknázása A gondok miatt szükségessé vált a differenciált gazdaságpolitikai kormányintézkedések alkalmazása. Csakis általános és átfogó intézkedésekkel számíthatnak sikerre. A város vezetőinek megítélése szerint a felzárkózási program kulcsterülete a megye déli részének kiemelt támogatása, amely a következő főbb területekre összpontosítható: a meglévő természeti kincsek (például hőforrás) kiaknázása, ezen adottság országos és nemzetközi szintű kihasználása. Meg kell állítani a városban és vonzás- körzetében a munkanélküliség növekvő ütemét, s létre kell hozni a cigánylakosság szakképzettségének megteremtésére egy oktató-kiképző bázisintézményt. Elsőbbséget kell biztosítani az országos hírű, ám jelenleg igencsak rossz helyzetben lévő mező- gazdasági termékek összetételének megváltoztatására, ugyanakkor létre kell hozni egy kutatófejlesztő intézményt is, amely működése során élelmiszer-ipari csúcstermékeket is képes előállítani. A tanulmány szerint tehát a támogatási igény teljes körűnek mondható. így az egészségügyi ágazat erősítése révén a meglévő (meleg vizű), strandként üzemelő hőforrás igen nagy lehetőségeket rejt magában, ha azt fejlesztik. Mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban alkalmas lenne mozgásszervi megbetegedések kezelésére, tehát kórházi, illetve szanatóriumi fejlesztésre. Ez a terület azért is figyelemre méltó, mert a külföldön élő és Magyar- országra visszatérni szándékozó időskorúak egészségügyi gondozása mellett egy úgynevezett Se- nior-ház létrehozásával a Hevesen történő letelepedésre is mód nyílna. Ismeretes, hogy a térség mezőgazdasági termelési kultúrája magas színvonalú, ám a szegényes választék, a korszerűtlen csomagolás miatt csak érték alatti forgalmazást tesz lehetővé. Ezért is szükséges egy élelmiszer-technológiai intézet felállítása. A témát vizsgálva a szakemberek megállapítják, hogy a térségben hiányzik mind a tudományos háttérintézmény, mind a feldolgozóipar, mind pedig a feldolgozóipar működését biztosító infrastruktúra. Mindezek miatt kötelességüknek tartják ezekről tájékoztatni a kormányt, s felhívni a figyelmet arra, hogy a problémák megoldása konkrét segítséget és céltámogatást igényel. Megfogalmazzák konkrét kívánalmaikat is. így azt, hogy a gazdaságfejlesztő központokat, így Hevest, az Állami Vagyonügynökség hatáskörébe tartozó privatizáció felgyorsításával, a külföldi tőke ideirányításával, a foglalkoztatási, a környezetvédelmi alap nagyobb összegű támogatásával, valamint település- fejlesztő és munkahelyteremtő pénzekkel támogassák. így innovációs góc létrehozásával teremtsék meg a régió fejlődésének alapjait és az indulás esélyeit. (Folytatjuk) Az átadást 1992. augusztus 20-ra tervezik Tárnáméra ékessége lesz Az Almássy család egyik hajdan volt otthonául szolgált kastély hamarosan Tárnáméra ékessége lesz. A patinás, nagy múltú épület rövidesen megújulva reprezentálja majd a régebbi kor építészeti emlékeit. A felújításra vonatkozó — tiszteletre méltó — döntés már évekkel ezelőtt megszületett. Szorgalmazták, hogy mentsék meg ezt a jobb sorsra érdemes hajlékot. Lapunkban többször is beszámoltunk arról, hol is tartanak a felújítással, a restaurálással. Most ismét ezt tesszük. Mint Bencze László polgár- mestertől megtudtuk, a tulajdonviszonyok rendezése jelenleg tart, tehát a kastély sorsáról a megyei vagyonátadó bizottság dönt majd. A helyi önkormányzat leginkább az épület közös hasznosítását tartaná a legjobb megoldásnak. Ez azt jelentené, hogy bizonyos termeket, illetve szobákat megtartanának, például házasságkötő termet alakítanának ki. A munkálatok egyébként különösebb lemaradás nélkül, az ütemterv szerint haladnak. Novemberben a parkosítok dolgoztak — a műemléki környezetet figyelembe véve. Ezzel párhuzamosan a kerítést hozzák rendbe. Korábban szenzáció volt, hogy a szakemberek rábukkantak az egykori falfestmények nyomaira. Meg is kezdődött a meglehetősen Költséges restaurálás. Ennek anyagi fedezetét is megteremtették, es jelenleg három terem már készen van, kettőben pedig még szorgoskodnak. A kastély felső szintién parkettázni, illetve festeni kell. Hamarosan ezt is megoldják. Az említett parkra negyedmilliót, a festésre és parkettázásra kétmilliót költenek. Eddig 15 millió forintot áltoztak az Almássyak egykori hajlékának újjávarázsolására. A kastély teljes átadását a jövő év augusztus 20-ra, nemzeti ünnepünkre tervezik. Csökkent az autójavítási igény Nehéz heteket él át a Heves Megyei Autójavító Vállalat hevesi szervize. Tény, hogy a tavalyihoz képest rendkívül visszaesett az igény szolgáltatásaik iránt. Mint Jámbor Imre, a szerviz helyettes vezetője elmondta, az embereknek nincs pénzük gépkocsijavításra, alkatrészvásárlas- ra, nem is beszélve új autó vásárlásáról. így eddig nagyon kevés alkatrészt, illetve használt autót értékesítettek. Eddig műszaki vizsgára 600 járművet készítettek fel. A garanciális javítás is erőteljesen visszaesett: 280 kocsival foglalkoztak, szemben a tavaly ilyenkori 780-nal. A bizonytalan helyzetben négyen felmondtak a szerviznél, így ma már csak öten végzik a munkát. S mert a benzin ára folyamatosan emelkedik, a kocsikat nem használják, emiatt nem is javíttatják tulajdonosaik. A pénzt a családok inkább a létfenntartásra fordítják, semmint az autók működtetésére. Most tehát bizonytalanságban él a hevesi szerviz még megmaradt kollektívája. Ötvenen összefogtak Boconádon A gyümölcstermelő szakcsoport a jövőre tekint Lapunkban korábban beszámoltunk arról, hogy Boconádon a Tarnaholding Agrárszövetkezet segítségével ötven tag gyümölcstermelő szakcsoportot alapított. Tíz hektár körülkerített területen telepítettek őszibarackot, a jövőt tervezve. A területet a közös gazdaság biztosította, kedvező feltételekkel. Ez azt jelentette, hogy négyzetméterenként egyforintos bérleti díjat kért a szakcsoporti tagoktól, és ma is ez a helyzet. A számlájuk vezetését pedig a Heves Megyei Zöldért Részvénytársaság vállalta. Nem hiányzott a kedv sem, hiszen az akció állami támogatással kezdődött, emellett az OTP Banktól is felvettek — viszonylag ideális kamatozású, 16 százalékos — termelési, telepítési kölcsönt. Emellett megállapodtak a Törökbálinti Gyümölcstermelési Rendszerrel, hogy szerény tagsági díj ellenében szakmai segítséget nyújtanak. Ezt be is tartották, hiszen a törökbálintiak közreműködtek a csemeték beszerzésében, és a telepítési tervet is elkészítették. Az emberek többsége komolyan vette az ügyet, és az alakulás pillanatától mindent megtesz az oszibarackfák egészséges fejlődéséért. Bíznak abban, hogy a termőre forduló gyümölcsösből az ízletes termést majd átveszik azok, akikkel a szakcsoport szerződést kötött. Kétségtelen, ez nem holnap lesz, de reménykednek abban, hogy a ráfordítás nem lesz hiábavaló. Egyébként az igényességüket es a szorgalmukat jelzi, hogy olyan szakcsoporti tag is akadt, aki kutat fúratott. Nem munkálkodott feleslegesen, mivel a rendszeres öntözés hatása máris megmutatkozik. Indul a színházbusz Folytatódik a népszerű színházi bérletsorozat, amelynek keretében a hevesiek autóbusszal utazhatnak Szolnokra, a Szigligeti Színházba. December 7-én délután 5 órakor a Móricz Zsig- mond Művelődési Ház elől indul a „járat”: ez alkalommal Marquez: Száz év magány című darabját tekinthetik meg, Garas Dezső és Törőcsik Mari főszereplésével. Az egészséges életmódról Az egészséges életmódról tartott előadást a napokban — Hevesen — a nyugdíjasklub helyiségében Fűrész János egri természetgyógyász. A beszámolót filmvetítéssel is egybekötötte, s természetesen válaszolt a felvetődő kérdésekre is. A kárpótlásról A Magyar Demokrata Fórum hevesi szervezete továbbra is díjtalan kárpótlási információs szolgálatot tart fenn. A tanácsadást dr. László Ágnes ügyvéd végzi minden hétfőn, kedden és szerdán este 6 órától a helyi MDF-irodában. Állják a konkurenciaharcot a méraiak A változó körülményekhez, a növekvő konkurenciához igyekszik alkalmazkodni a Tornáméra és Vidéke Áfész. Közvetlenül a termelőktől vásárolnak, és a vevőkörük megtartása érdekében úgynevezett diszkontáron kínálják cikkeiket. A kereslet számottevően csökkent, érzékelik is a drágulást. Ez azonban nem befolyásolja küldetésüket, mert változatlanul a lakosság szolgálatában állnak, és mindent elkövetnek, hogy javítsák az ellátás színvonalát a Tárná mentén. Levél az országgyűlési képviselőknek Mentsék meg a népművészetet és a háziipart Báder Miklósné, az Országos Népművészeti és Háziipari Szövetség soros elnöke — aki egyben a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet elnöke is — eljuttatta szerkesztőségünkbe azt a levelet, amelyet a napokban postáztak az ország valamennyi országgyűlési képviselőjének. Azért tették, mert várhatóan ezen a héten tárgyalja az Ország- gyűlés az 1992. évi társasági adóra vonatkozó törvény tervezetét, amelyben a népművészeti és háziipari tevékenységet folytatók adókedvezményét el akaiják törölni. Ezért kérik a képviselőket, hogy ne értsenek egyet ezzel a gondolattal, hanem támogassák, hogy a népművészet és a háziipar „munkásai” kerüljenek a művészeti tevékenységet folytatók kategóriájába, es nekik is járhasson az adókedvezmény. „Közös kincsünk a magyar népművészet és háziipar megmentése — hangzik a drámai hangú levél. A nehézségeket fokozta a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt bekövetkező piaci pangás, a keresletcsökkenés. Mindezek következtében az 1991. első félévi adatok szerint a népművészeti és háziipari szövetkezetek — amelyek a kereskedelmi forgalomba kerülő ez irányú alkotások, termékek 90 százalékát állítják elő körülbelül évi egymilliárd forint értékben — kétharmada önhibáján kívül a körültekintő, takarékos gazdálkodásellenére veszteségesen működött! Afövő évi társasági adóra vonatkozó törvényjavaslat a népművészeti és háziipari tevékenység eddigi adókedvezményének megszüntetését tervezi. Mindez a jelenlegit is meghaladó terheket jelent. Biztosak vaf yunk abban, hogy a matyó, a alocsai, a sárközi, a palóc, a beregi hímzések, a Tolna megyei, a hevesi, a szatmári, a baranyai szőttesek, a fa- és csontfaragások, a népi bútorok, a fazekasok hagyományos és újformájú alkotásai, a halasi csipkék, a csabai szőnyegek nemcsak lakásunkba hoznak új színt és teremtenek hangulatos környezetet, hanem hagyományainkra és magyarságunkra is emlékeztetnek. Az alkotások eddig sok nemzetközi elismerést szereztek hazánknak, és kifejezői a magyar népi kultúrának is. A népművészetnek történelmünk során mindig voltak pártfogói, akik segítették fennmaradását és fejlődését. Most azonban a kormány eddigi és jelenleg tervezett intézkedései , ennek pusztulását jelenthetik. Úgy véljük, mindannyian felelősek vaf yunk nemzeti kultúránk becses mesének, a magyar népművészetnek a fenntartásáért. A kormány illetékes tagjaihoz ez év harmadik negyedében intézett kéréseink, javaslataink válasz nélkül maradtak. Illetőleg a válasz az volt, hogy nem kívánnak fenntartani a magyar népművészet érdekében olyan kedvezményt sem — pedig ennél jóval többre van szükség —, amely a Pénzügyminisztérium által az Országgyűlés részére készített tájékoztató 33. oldalán közöltek szerint 1990-ben összesen csak 35 millió forint adókedvezményt jelentett. Téves a tájékoztatóban az idei évre jelzett várható kedvezmény összege. A jelzett 75 millió forinttal szemben ugyanis 1991-ben a népművészeti adó- kedvezmény igénybe vehető ösz- szege a nyereség csökkenése, illetve a veszteséges gazdálkodás miatt legfeljebb 20 millió forint lesz. Szomorú, hogy az illetékes minisztérium ennyire tájékozatlan gazdasági helyzetünkről. A magyar népművészet művelői, barátai eddig is sok erőfeszítést tettek népművészetünk megmentéséért. Az új szövetkezeti törvény elfogadása után az egyes tájegységek népművészeit tömörítő ipari szövetkezetek átszervezését is tervezzük, hogy ésszerű szervezeti változtatásokkal — valódi szövetkezetként — az eddigieknél hatékonyabban tudjanak dolgozni. A magyar népművészet fennmaradását azonban a mai gazdasági helyzetben az Országgyűlés segítsége nélkül már nem lehet biztosítani! Amennyiben szívügyüknek érzik a megmentését, fenntartását, ez az utolsó pillanat, amikor ebben segíthetnek. Kéijük, éljenek ezzel a lehetőséggel.” Negyvenöt népművészeti és háziipari szövetkezet tizenötezer dolgozója, valamint az egyénileg tevekenykedő Népművészet Mesterei és a népi iparművészek nevében a szövetség elnökségének megbízásából Tóth János titkár írta alá a levelet.
