Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-13 / 292. szám

FAGYCSATA A GAGARIN HŐERŐMŰBEN — KATONÁK ROBBANTOTTÁK A SZENET HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1991. DECEMBER 13. PÉNTEK HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 292. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT „ Y Extra Jövő heti rádió- és tv-műsor mai számunkban, 16 oldalon! Sarokba szorítva először mondta ki Gorbacsov lemond? A sarokba szorított Mihail Gorbacsov az utóbbi napokban adott interjúi után a RIA orosz hírügynökség sze­rint csütörtökön először mondta ki: ha mégsem valósul meg a konföde- ratív állam, akkor le­mond elnöki tisztéről. A RIA hírügynökség szerint Gorbacsov kö­zölte, hogy tiszteletben tartja a breszti egyez­ményt és a három aláíró állam törvényhozásá­nak határozatát, de nem kíván részt venni a sze­rinte az ország szétesé­sét elősegítő folyamat­ban, inkább leköszön. Elmondta továbbá: meggyőződése, hogy az egyezmény sokat módo­sul, ha a különböző szu­verén köztársaságok alaposan megvizsgálják. (MTI) Törvény a TB- önkormányzatokról Mintegy másfél órás szavazás után az Or­szággyűlés nagy szavazattöbbséggel elfogadta a társadalombiztosítás önkormányzati igazga­tásáról szóló törvényjavaslatot. Az új jogsza­bály lehetőséget teremt arra, hogy a biztosítot­tak és a járulékfizető munkáltatók képviselői aktív formálói legyenek a társadalombiztosítá­si reformnak. Mindennek értelmében a bizto­sítási teherviselők képviselőiből álló testületek játszanak meghatározó szerepet a jövőben a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatá­sában. Tisztujitas az MDF elnökségében A Magyar Demokrata Fórum elnökségének december 11-én tartott ülésén Horváth Balázs ügyvezető alelnök bejelentette lemondását. Az elnökség az alapszabályban biztosított jog­körében kibővítette és átalakí­totta ügyvezető elnökségét. Megválasztotta Für Lajost ügy­vezető alelnöknek, aki kormány­zati munkája mellett látja el új feladatát. Három új alelnököt választott: Csurka Istvánt, Le- zsák Sándort és Medgyasszay Lászlót. Az ügyvezető elnökség további tagjai: Farkas Gabriella, Furmann Imre és Szabó Tamás alelnökök, Grezsa István, Hor­váth Balázs elnökségi tagok. Jugoszláv puskagránát magyar területre A jugoszláv illetékesek elis­merték, és sajnálkozásukat fejez­ték ki amiatt, hogy Hercegszántó térségében, a jugoszláv határtól 300 méterre magyar területen puskagránát csapódott be. Az eset december 10-én 22 óra 30 perckor történt. A kis­kunhalasi határőrkerület herceg- szántói őrsének járőrei észlelték a lövedék süvítését, illetve rob­banását tőlük 100 méterre. Világtalan halála a füstben Egy világtalan és mozgáskor­látozott lakó nyílt lángot hasz­nálva szerdán véletlenül tüzet okozott Egerben, a Szalapart út 69. szám alatti lakóházban. A tűz rövidesen oxigénhiány miatt ön­magától kialudt, ám a világtalan lakó füstmérgezésben a helyszí­nen életét vesztette. Mégis megkapják? Minden nyugdíjjogosult meg­kapja a szokott időben és módon a december havi nyugdiját, a rendkívüli egyszeri kiegészítést pedig december 31-éig kézbesí­tik. Minderről a posta illetékesei adtak az MTI-nek tájékoztatást azok után, hogy híre ment: e cég miatt nem jutnak a kispénzűek a kormány késve megadott össze­geihez. Új elnök a gazdasági bizottságban Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága csütörtöki ülésén a tagsági jogáról lemondó Szabó Iván helyére a bizottsági elnöki posztra megválasztotta Takácsy Gyula MDF-es képviselőt. A bi­zottság napirendjéről lekerültek a szövetkezeti törvényhez be­nyújtott módosító indítványok, így a képviselők a gépjárműadó­val és a földadóval kapcsolatos módosító javaslatokat vitatták meg. Hol tart az egri malomjátszma? Önálló lett. mielőtt eladták volna Hogy a Gyöngyösi Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat önszántából eladta volna-e az egri malmot — ez valószínű­leg már sohasem fog kiderülni. A dolgozók megunták, hogy leválási törekvéseik megakadnak a bürokrácia falain, ezért Szarvas Béla országgyűlési képviselő hatékony közre­működésével október végén „elfoglalták” a malmot. Erről, és az ezt megelőző eseményekről annak idején lapunkban is hírt adtunk. Most némiképp árnyaltabban, s az azóta tör­ténteket is figyelembe véve próbálunk meg képet adni erről a nem mindennapi „gazdasági csínyről...” A Gyöngyösi GMV-nél Sas­vári Tivadarral beszélgettünk, majd megkerestük újból Szarvas Béla képviselőt, és a munkásta­nács vezetőjétől, Veliczky Jó­zseftől is kaptunk új híreket. — Tehát önszántából eladta volna a malmot a gyöngyösi anyavállalat? — kérdeztük Sas­vári Tivadar igazgatóhelyettest. — Fogas kérdés. Tulajdon­képpen nem célszerű nekünk el­adni a malmot, ez igaz: nekünk az egész vállalat átalakulására volt egy tervünk, amit beadtunk a vagyonügynökséghez, mindent bont, ha mi ebből kiragadunk egy-egy egységet. Vannak itt olyan üzemek, amelyek a mai helyzetben egyáltalán nem hoz­nak eredményt — a vasbetonsi­lók, meg egyáltalán a gabonael­adás —, így hát a termelőüze­mekből tudjuk „eltartani” ezeket az egységeket. Kérdezhetné, hogy akkor mégis miért adnánk el most már a malmot; és akkor azt válaszolnám, hogy Szarvas Béla képviselő úr agresszivitása kényszerített bennünket erre a lépésre. Úgy érezzük: ha nem adjuk el, akkor önálló állami vál­lalatként „kiengedi” a miniszté­rium. Ez esetben nem lesz a mi­énk az egri malom — és pénz se lesz. (Folytatás a 3. oldalon) Polgárőrségek és a rendőrség együttműködése A lakosság biztonságáért Követésre méltó eseményre került sor csütörtökön délután az Egri Rendőrkapitányságon. Az önkéntes rendőrség megszű­nése óta fontos téma, hogy a hi­vatásos hatósági közegeknek ar­ra vállalkozó személyek is segít­senek a közbiztonság fenntartá­sában. Eme szervezeteket pol­gárőrségeknek nevezték el. Teg­nap négy település képviselői kötöttek együttműködési megál­lapodást az egri rendőrökkel. (Folytatás a 2. oldalon) (Fotó: Szántó György) Harmincöt éve dördült el a sortűz Koszorú a golyó ütötte falnál — Uram — súgja oda a kekec- kedő ember, miközben körül­néz, hogy hallja-e más rajtam kí­vül —, nem is itt lőtték le az em­bereket, ahol az emléktábla áll, hanem amott, a Dobó-gimnázi­um sarkán. Többet nem mond, csak néz maga elé, mintha soha nem látott volna. — Miért fél?— sziszegem oda a fogam között, nem akarom le­buktatni. — Nem félek, most már sza­badság van, akkor is, ha maga bekapcsolta a magnót — düny- nyögi vissza, és már nem is lá­tom, elnyelte a tömeg, az emlé­kező sokaság. Közben megszólal a Himnusz, kezdődik a koszorúzási ünnep­ség, hiszen akárhol is történt, harmincöt évvel ezelőtt, 1956. december 12-én, itt az egri főutca végén belelőttek a tüntetőkbe, s az incidensnek több halálos ál­dozata is volt. Most, 1991-ben már harmadszor koszorúznak a rendszerváltás szülte egri pártok, másodszor a szabadon választott önkormányzat, s emlékeznek az érdeklődő egriek. Az ünnepség tizenöt percig tart, szónoklat nincsen, halk zene kíséri az ese­ményt. — Nem akarom megmondani a nevemet — jelenti ki az idősebb úr, aki annak idején a közelben hasalt —, túlságosan sokan ismer­nek engem ahhoz a városban. Ki akartuk szabadítani a foglyokat, azért tüntettünk, s egyszer csak láttuk, hogy az Indig parancsot adott tüzelésre. Levágódtunk a földre, egészen addig, ameddig ezek el nem mentek Kerecsend felé az autójukkal. — Hogy érzi magát újra itt, ezen a helyszínen? — Rengeteg patkány van még. Hála istennek, ide most nem jöttek el. De én nem kívá­nok nekik halálbüntetést, nem akarom őket fejbe lőni. Adnék nekik ötezer forint nyugdijat, meg a Kádár emeletes házában egy szobát. Aztán fizessék a gázt, fizessék a villanydijat, a többiből meg éljenek és ruházkodjanak. Ezt kívánom nekik. A kivégzés, az csak két perc. Egész sok em­bernek kívánom ezt az ötezres nyugdíjat, akik most javarészt a Deák Ferenc utcában laknak. Megvették a házukat bagóért ezek a csavargók. Nem Antalit kell szidni, hanem azért harcolni, hogy a patkányok ne dőzsölhes­senek tovább. (Folytatás a 2. oldalon) A fürdőszobába zárta a házigazdát, s átkutatta a lakást A főváros III. ke­rületében szerdán délután a Nagyszom­bat utca egyik lakó­házában egy ismeret­len tettes a csengetés­re ajtót nyitó M. Zsu­zsa 21 éves helyi la­kosra fegyvernek lát­szó tárgyat fogott, majd bezárta a fürdő­szobába, és a lakást átkutatva 900 ezer forintot vitt magával. Az Esztergomi Rendőrkapitányság eljárást indított N. Róbert 19 éves, Sz. Norbert 17 éves és S. Balázs 16 éves tanu­lók ellen, mert N. Róbert lakásán lő­fegyvert akartak ké­szíteni, ami felrob­bant, és a 19 éves fiú súlyos, életveszélyes sérülést szenvedett. A házkutatás során a rendőrség házilag ké­szített lőfegyvercsö­veket, 26 géppuska­töltényt, négy pisz­tolytöltényt, 18 darab 7,62 mm-es lövedé­ket és különböző lő­szerhüvelyt foglalt, le. Januárban dönt a közgyűlés Elkészült Eger új rendezési terve Kormányrendelet írja elő, hogy a városok fejlesztése céljából általános rendezési terve­ket kell készíteni. Eger várossal kapcsolato­san egy ilyen program 1978-ban készült. Ezért 1988-ban az akkori városi tanács mű­szaki osztálya úgy döntött, hogy új, átfogó ál­talános rendezési tervet készíttet. E feladat­tal a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetet bízta meg. Képviselők, a megyeszékhely és a környe­ző települések polgármesterei, szakhatósá­gok munkatársai és egyéb érdeklődők jelen­létében tegnap a városháza dísztermében mutatták be a szakemberek elképzeléseiket. A program, amellyel három éve foglalkoz­nak építészek, közlekedési, tájrendezési, ter­mészet- és környezetvédelmi, vízgazdálko­dási, energiaellátási szakemberek, 1990 ta­vaszán került a közgyűlés elé, amely elfogad­ta. Az alapos, minden körülményt figyelem­be vevő városfejlesztési elképzeléseket a me­gyeszékhely polgárai is szemrevételezhetik, hozzáfűzhetik véleményüket, elmondhatják nemtetszésüket. A módosítások után aztán januárban a közgyűlés dönt a városrendezési dokumentumokról, és majd csak ezután ké­szülnek el a végleges tervek. Arról, hogy milyen ötletek, elképzelések szerepelnek a tervezői asztalon, hogyan lát­ják a mérnökök Eger jövőbeni képét, a hol­napi lapunkból tájékozódhatnak olvasóink. TIB-közgyűlés Elnapolva A Történelmi Igazságtétel Bi­zottság csütörtöki küldöttköz­gyűlésén résztvevők úgy döntöt­tek, hogy a közgyűlést 1992 már­ciusára elnapolják. A TIB katonai szekciójának vezetősége szerint a gyűlés az előkészítetlenség és a szervezet­lenség miatt vált határozatképte­lenné. Az elnökség és a tagság közötti véleményeltérésben — hangoztatják — e közgyűlés kép­telen volt konszenzust teremteni. A katonai szekció vezetősége az MTI-t szóvivője útján tájékoz­tatva megerősítette álláspontját: saját feladatának meghatározá­sára és demokratikus működésé­nek fenntartására saját közgyű­lését — a TIB szervezeti keretén belül — 1992 februárjában meg­tartja. Egyben kijelentik, hogy a TIB márciusra elhalasztott köz­gyűlésének előkészítésében a katonai szekció vezetősége min­den erejével és a rendelkezésére álló eszközökkel részt vesz, kész az építő közreműködésre. Ugyancsak közleményben foglalt állást az ’56-osok Tagoza­tának intézőbizottsága. Hangsú­lyozzák: a december 12-i „kül­döttgyűlés” az elnökség néhány tagjának magatartása miatt ful­ladt kudarcba, miután semmibe vette a tagság akaratát. (MTI) Fiatalok fegyvertára

Next

/
Thumbnails
Contents