Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-12 / 291. szám

PARABELLUMMAL KÖVETELTE A BEVÉTELT — RABLÓTÁMADÁS A HATVANI BENZINKÚTNÁL (3. oldal) HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 291. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT // A MAI SZÁMUNK MELLÉKLETE: 1992. évi színes falinaptár Jövőre a terv kilenc forint Drágul a benzin? Jövőre a tervek szerint literenként 9 forinttal nö­vekszik a motorbenzin fogyasztási adója — derül ki az 1992-es költségvetési javaslatból, ha jóváhagyja a Parlament. A fogyasztási adó egyébként két ütemben emelkedik az elképzelések szerint, elő­ször januárban, másodszor májusban. Ezért, ha csak nem csökken drasztikusan a mo­torbenzin világpiaci ára, illetve az útalap dija, akkor összességében 9 forintos fogyasztóiár-emelésre le­het számítani. További drágulást jelentene, ha be­épülne a benzin árába a tervezett környezetvédelmi díj is. A gázolaj és a tüzelőolaj fogyasztási adója ugyan­csak két lépcsőben emelkedik a tervezet szerint, ja­nuár 1-jétől 15,90-ről 19,40-re, május 1-jétől pedig további egy forinttal. (MTI) Kedden: kétórás sztrájk Kétórás figyelmeztető ménynek tekintik csu- sztrájkra hív fel decem- pán a nyugdijakról, a bér 17-re a Magyar családi pótlékról, a fog- Szakszervezetek Orszá- lalkoztatáspolitikáról, a gos Szövetségének bérszabályozásról tör- mintegy 30 tagszerveze- tént megállapodásokat, te—juttatta el felhívását ugyanakkor sérelmezik, az MTI-hez az Egyesi- hogy a kormány és a tett Sztrájkbizottság. munkáltatók nem mu­Az MSZOSZ-t alko- tatnak tárgyalókészsé- tó szakszervezetek elé- get más alapvető kérdé- gedetlenek a december sekben. 6-7-i Érdekegyeztető Követelik, hogy az Tanács ülésének ered- adórendszer mérsékel- ményeivel, mivel ügy je, de legalábbis ne nö- vélik, hogy a dolgozókat velje a bérből és fizetés- alapvetően érintő kér- bői élők terheit, a bérek désekben nem történt pedig biztosítsanak tisz- megállapodás. A szer- tességes megélhetést a vezetek részleges ered- dolgozóknak. Egyszeri juttatás a Hétfőtől az egri hőközpontba várják az érintetteket Perl Márton fotógrafikája A sebesülteket hátulról érte a lövés Tényfeltáró dokumentum az 1956-os decemberi egri sortüzekről Harmincöt esztendeje, december 11-én és 12-én Egerben a karhatalmisták kétszer is belelőttek a tün­tető tömegbe. A sortűznek több halottja és még több sebesültje volt. Az azóta eltelt évtizedekben nem volt tanácsos beszélni erről a véres eseményről. Az idén dr. Lukács Tamás (KDNP) országgyűlési képviselő kezdeményezésére a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége tényfeltáró vizsgálatot folytatott az ak­kor történtekről. Az erről készült dokumentum lé­nyeges megállapításait adjuk most közre. Menekültek, fényjelző lövedékek Az elmúlt 24 órában 309 ju- goszlá v állampolgár kért ideigle­nes menedéket. A határőrség ar­ról is tájékoztatást adott, hogy december 9-én 21 óra 30-kor Alsószentmártonnál jugoszláv területről több fényjelző lövedék csapódott magyar területre. A nyomokat azonban egyelőre nem sikerült azonosítani. Éj helyettes államtitkár a HM-ben Turján Sándort a HM helyet­tes államtitkárává nevezte ki de­cember elsejétől Für Lajos hon­védelmi miniszter. A 41 éves pénzügyi szakértő ezt megelőző­en a Budapesti Közgazdaság-tu­dományi Egyetem docense volt, s a honvédelmi miniszter a tárca közgazdasági, költségvetési ügyeinek felügyeletével, irányí­tásával bízta meg. Tizenkétmilliós betörés A BRFK eljárást indított Ko- lipka János 37 éves, Kovács Jó- zsefné 36 éves, Kovács Lajos 32 éves, Farkas Gyula 30 éves, Ba- dovszky György 30 éves és Hor­váth Tihamér 25 éves budapesti lakosok ellen, mert még novem­berben betörtek a RÁVISZ In- formatic Kft. irodájába, ahonnan magyar és külföldi fizetőeszkö­zöket, 1,7 millió forint értékű be­mutatóra szóló értékjegyet és műszaki cikkeket vittek el, együttvéve 12 millió forint érték­ben. A rendőrség Farkast és Horváthot már őrizetbe vette, és intézkedett Kolipka elfogásáról is. Fejlődik a magyar távközlés Példa nélküli hálózatfejlesz­tésbe kezdett tavaly a Magyar Távközlési Vállalat. Ennek kö­szönhetően folyamatosan javul a 600 ezer magyar telefonigénylő telefonhozjutási esélye. Ha telje­sül a Matáv hároméves fejlesztési programja, akkor 1993-ig Buda­pesten másfélszeresére, vidéken pedig több mint kétszeresére emelkedik a bekapcsolt előfize­tők száma. 351 ezer munkanélküli November végén az előzetes adatok szerint 351 ezer munka- nélkülit tartottak nyilván, s ez 7,3 százalékos rátának felel meg. Egy hónappal ezelőtt 317 ezren voltak munka nélkül, ami 6,6 százalékos rátát jelentett. No­vember végén 272 ezren része­sültek munkanélküli-segélyben. Nincs aktuálisabb téma mos­tanában, mint a fűtés. Nemcsak azért beszélünk róla annyit, mert felemelték a fűtési dijakat, ha­nem egyik napról a másikra be­köszöntött a kemény tél. Nemré­gen az EVAT Rt. képviselőinek részvételével lakossági fórumon vitatták meg e kérdést, és elhang­zottak javaslatok is a gondok enyhítésére. Ismeretes, hogy az önkormányzat több mint kétmil­lió forintot szavazott meg azok­nak, akik számlájukat nehezen vagy egyáltalán nem tudják ki­egyenlíteni. A város képviselői határoza­tot hoztak arról, hogy minden távfűtött lakásra 500 forint egy­szeri támogatást adnak, a továb­Indul a UW Észak-Magyarország Szervezett gondoskodás adományokból United Way Észak-Magyaror­szág elnevezéssel tegnap karita­tív szervezet alakult Egerben. A mozgalom már 1883-ban útnak indult az Egyesült Államokban, s több mint száz év múlva, 1989- ben jutott el hazánkba, amikor Bush elnök látogatása során fon­tosnak tartotta kiemelni, hogy hazánk mind a demokrácia, mind a piacgazdaság terén jól fej­lődik, ám hiányoznaka társadal­mi önszerveződések. így az ő ja­vaslatára vette fel a kapcsolatot a United Way International Ma­gyarországgal. A szervezet nem magánszemélyeket támogat, ha­nem alapítványokat: szervezi az adományok gyűjtését, s részt vál­lal azok szétosztásában is. Ma­gyarországon kiemelt feladatnak tartják az oktatás fejlesztését, az egészségügyi szolgáltatások tá­mogatását, a szociális segélye­zést és a környezeti kultúrára ne­velést. A United Way Észak-Ma- gyarországot egyelőre százezer forinttal támogatják, s közel ugyanennyi adományt ajánlot­tak fel az egri alakuló ülésen ma­gánszemélyek és cégek egyaránt. A legjelentősebb gesztust az Ér­telmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetségének Heves megyei elnökségetette.: öt­venezer forinttal járul hozzá az induláshoz. A regionális szerve­zet igazgatótanácsának vezetője Pócsik Dénes lett. bi segélyekről pedig a szociális bizottság döntött. A testület az EVAT Rt.-t bízta meg a félezer forint kifizetésével. Hogy ne kelljen sokat járniuk az ügyfelek­nek, ezúton hívják fel a figyelmét az érintetteknek, hogy a Malom­árok u. 28. számú épületben, a Fűtőműben december 16-tól (hétfőtől) 20-ig, naponta 8-tól délután 2-ig, csütörtökön pedig 8-tól 18 óráig váiják a lakókat. A kifizetés feltétele a decemberi ki­egyenlített számla bemutatása. Azoknak, akik OTP-egyszámlá- val rendelkeznek, a támogatást a részvénytársaság oda utalja át. A fel nem vett 500 forintot a januá­ri számlában jóváírják. Dénes feloszlatná az MSZMP-t Dénes János független képvi­selő január elején törvényjavas­latot nyújt be az MSZMP felosz­latása és vagyonának elkobzása érdekében. Ezt a parlamenti ülés kezdetén — napirend előtti fel­szólalásában — jelentette be, ki­fejezve reményét, hogy a kor­mány januárig hasonló értelmű törvényjavaslatot terjeszt elő. Ugyan nem indokolta, ám fejte­getéséből arra lehetett következ­tetni: az MSZMP-t 1956. no­vember 4-én megalakítókat ha­zaárulóknak tekinti. Erre reflektált Szabad György házelnök, és rámutatott: vala­mennyi hivatalosan bejegyzett párt alkotmányosan működhet az országban. Ezernyi olyan váratlan, gyors megoldást igénylő kérdés adódik napjaink közigazgatási, telepü­lésfejlesztési tevékenységében, amellyel csak nehezen vagy sok utánajárással birkóznak meg a helyi önkormányzatok. Nem vé­letlenül vetődött fel hát, hogy ezekben az ügyekben közösen kellene keresni a megoldás kul­csát: együtt kellene működniük. Országos példák már vannak, nem egy megyében fogtak össze a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok kialakítására, de ez a közös gondolkodási igény hívta életre a szűkebb hazánkban is itt- ott már működő jegyzőklubo­kat. Nyolcán életüket vesztették... A tények makacsak, az idő múltával sem változnak. Megis­merésük végett a Legfőbb Ügyészség adatgyűjtése során megkereséssel fordult többek kö­zött a belügyminiszterhez, a He­ves Megyei Főügyészséghez, a Politikatörténeti Intézethez, a Budapesti Katonai Ügyészség­hez, a honvédség vezérkari főnö­kéhez, továbbá a vizsgálatban A polgármesterek tegnapi egri tanácskozásán már konkrétu­mokról is beszélhettek a résztve­vők: dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke ugyanis javas­latot tett együttműködési megál­lapodásra. Ennek lényege, hogy jogi keretet biztosítsanak a szak­mai munka segítésének. A szer­ződéstervezet elkészült — s mi­után ezzel kapcsolatban a jelen­lévőknek nem volt kifogásuk —, azt elküldik az önkormányza­toknak megfontolásra. Ameny- nyiben csatlakozni kívánnak, úgy december 31-ig kell vissza­küldeniük aláírva, hogy január résztvevők számos anyakönyvi és gyógykezelési iratot, vissza­emlékezést, tanulmányt, újságot és kiadványt tekintettek át. meg­hallgattak szemtanúkat. Az is igaz, még várnak újabb doku­mentumokat például a Belügy­minisztérium irattárából. A legfőbb kérdés: mi és ho­gyan történt 1956. december 11- én és 12-én PTörténeti tény, hogy 11-én több ezer ember tüntetett a városban. Az első színhely a Hatvanas ezred első világhábo­rús emlékműve volt, de eljutot­1 -jétől életbe léphessen — hang­súlyozta a megyei elnök, aki szükségesnek tartotta megje­gyezni, hogy a megállapodásban foglalt szolgáltatások ingyene­sek. A tervezettel kapcsolatban Krizsány Gyuláné (Atkár) mondta el véleményét, misze­rint: „...nem kell feltételezni, hogy ezzel a szerződéssel a megye rá akar telepedni az önkormány­zatokra, s hatással kíván lenni te­vékenységükre. Jelzi ezt az is, hogy nem kötelező elfogadni az ajánlatot...” (Folytatás a 2. oldalon) tak a tüntetők a település több más pontjára is. A következő na­pon legalább ennyien, ha nem többen a bíróság épülete elé vo­nultak, s az előző alkalommal le­tartóztatottak szabadon bocsá­tását követelték. A tiltakozók újabb állomása a szovjet parancs­nokság volt, óhajtván a szovjet csapatok kivonulását, majd a nyomdához mentek, ahol a tö­meg jelszavainak és verseknek a kinyomtatását kívánta elérni. Tényként állapítható meg — hangsúlyozza a legfőbb ügyész­ségi dokumentum —, hogy a tün­tetőkkel szemben felvonult kar­hatalom mindkét napon a tö­megbe lőtt! Ennek következté­ben 1956. december 11-én ket­ten: Uza Sámuel és Dézsán Jó­zsef vesztették életüket, ugyan­ekkor négyen megsebesültek. A másnapi kegyetlen sortűzben ha­tan haltak meg: Bóta Antal, Bóta István, dr. Nagy József, Rezső Fe­renc, Tóth József és Tóth Sándor. Ekkor már huszonheten szen­vedtek különféle sérüléseket. (Folytatás a 3. oldalon) Hevesen Januártól helyi adó Tegnap délután Hevesen rendkívüli ülést tartott a város képviselő-testülete. Ezen az első napirendi pont keretében önkor­mányzati rendeletek megalkotá­sa volt a városatyák feladata. Ja­nuár 1-jétől tehát kétféle helyi adót szednek Hevesen, egyrészt a vállalkozók kommunális adóját (ennek mértéke a létszámra ve­títve 2000 forint/fő), valamint a helyi iparűzési adót (ennek mér­téke az éves nettó árbevétel há­rom ezreléke). Ez utóbbival kap­csolatban elmondható, hogy a testület — az eredeti előterjesz­téssel ellentétben — törölte a bolti kiskereskedelem mentessé­gét az iparűzési adó alól. A megye és a települések együttműködése Ha a helyi önkormányzat segítségre szorul...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents