Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-07 / 261. szám
HÍRLAP» 1991. november 7., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. Az egri „lakásügyről” A közelmúltban nagy érdeklődés és felháborodás kísérte Egerben a „lakásügyet”. A tisztánlátásért, s azért, hogy a város lakásgazdálkodásával foglalkozó szakemberek a nyilvánosság előtt kifejthessék véleményüket, s a polgárok az érintettektől kaphassanak pontos információkat, az egri Liberális Klub „Szabad-e lakást cserélni?” címmel beszélgetést szervez november 8-án 18 órától a városháza pincéjében. A rendezvényre várnak minden érdeklődőt. Iparosok bálja Az Eger és Vidéke Ipartestület november 16-án 18 órától az egri Hóra Szállóban iparosbált rendez. Az est során lesz társastánc-bemutató, tombolasorsolás, zsákbamacska, na és persze finom vacsora, amelyről a vendéglátók gondoskodnak. Elmarad a Zorán-koncert A gyöngyösi Mátra Művelődési Központban „Az élet dolgai” címmel november 7-re meghirdetett lemezbemutató Zorán- koncert technikai okokból elmarad. Képviselői fogadódra Képviselői fogadóórát tart november 8-án, pénteken 15-18 óra között Horváth László országgyűlési képviselő. Az SZDSZ-es honatya a Telekessy út 2., első emelet 115-ös irodában várja a választópolgárokat. Módszertani képzés A minőségi nyelvoktafás érdekében az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola angol tanszékének tanáraiból alakult Profi Nyelvstúdió módszertani képzést indít szakirányú végzettségű, anyanyelvi lektorok bevonásával. A november 23-tól január 16-ig tartó tanfolyamra elsősorban azokat az egyetemi és főiskolai végzettségű, valamint szakképzettséggel nem rendelkező kollégákat várják, akik még nem rendelkeznek megfelelő tanítási rutinnal. A 60 órás intenzív, speciális módszertani és nyelvi továbbképzésről a 12-377 telefon 24-es mellékén lehet felvilágosítást kapni. Beszélgetés a polgármesterrel A Füzesabonyi Városi Könyvtárban működő helyismereti baráti kör legközelebbi vendége dr. Pásztor József polgár- mester lesz. A találkozón szó lesz az önkormányzat eddigi munkájáról, s a polgármester válaszol a feltett kérdésekre is. A beszélgetés november 12-én, kedden 17 órakor lesz. A honfoglalásról A Történelem, művészet, műveltség sorozaton belül a „Hon- foglalás évszázada” címmel Püspök Nagy Péter, az ELTE történelmi segédtudományok tanszékének docense tart előadást november 8-án, pénteken 17 órától az Egri Ifjúsági Házban.-------------------------------------s É szak-magyarországi izép Vállalat egri telep Eger. Kislályai út A fűtési szezon megkezdése előtt az alábbi szénféleséget kínáljuk kedves vevőinknek: Berentei kevert, dúsított dió 373 Ft/q Szlovák barnaszén 473 Ft/q Cseh lángborsó 679 Ft/q Várpalotai brikett 596 Ft/q Tatabányai gyöngybrikett 729 Ft/q Fűrészeit tűzifa 291 Ft/q Telefonon is megrendelhető házhoz szállítással az egri TÜZÉP-telepen, telefon: 20-322, 20-073, és a Vörösmarty úti megrendelőirodában. Telefon: 10-092. ______________________ E ger és a katolikus egyház Kérdések, javaslatok, minisztériumok (3.) Mi legyen az ingatlanok sorsa? Eger hagyományosan jelentős egyházi központ, érseki székhely. Ezért is van különös jelentősége, hogy a város vezetése és a katolikus egyház között folyamatos párbeszéd alakuljon ki. A rendszeres konzultáció annál is fontosabb, mivel az egyházi tulajdonok visszaadásáról szóló törvény végrehajtása során sok egyeztetésre lesz szükség. Kedden a városházán ilyen kiindulóponttal találkozott dr. Ringelhann György polgármester és Habis László alpolgármester Czakó Istvánnal, Eger főplébánosával, az érseki iroda vezetőjével és dr. Medvegy János érseki titkárral. Mint elhangzott, többfajta volt egyházi tulajdon is van a városban, a szerzetesrendekhez, a plébániához tartozó, illetve káptalani és érsekségi. Ezek az ingatlanok az élethez, a társadalomba lépéshez adnák meg a lehetőséget az egyház számára. Rangsorolni kell közöttük, és megfelelő megoldást találni a visszaadás esetén. Ugyanis az egyház is tisztában van azzal, hogy az épületek döntő többségében közszolgálati és oktatási intézmények működnek, amelyek pótlásáról gondoskodni kell. Ezért az elkövetkező hónapokban és években folyamatosan kell a megfelelő lépéseket kidolgozni. Szó esett arról is, hogy a város idegenforgalmi törekvéseinek megvalósításához az egyház is hozzájárulhatna, sajátos értékeinek, kincseinek bemutatásával, így például a komoly hagyományokkal rendelkező servita búcsú bekerülhetne a kiemelt idegenforgalmi események közé. Természetesen szociális kérdésekről is szó esett, mint kitűnt, az egyház korlátozott lehetőségekkel rendelkezik, de ezekhez képest mindent megtesz a rászorulókért. így például már konkrét segítséget adnak a hajléktalanok átmeneti szállásának. Az mind a két részről igény, hogy rendszeresebb kapcsolat alakuljon ki, s folyamatosan tárgyaljanak a legfontosabb kérdésekről. Üj vegyesbolt Csányban Nemrégiben új kereskedelmi egységgel gazdagodott Csány. A falu központjában megnyílt — Színvonal nevet viselő — vegyeskereskedésben az alapvető élelmiszereken kívül különböző háztartási cikkekhez is hozzájuthatnak a helybeliek. (Fotó: Perl Márton) Egyszerűen nem volt mit gyártani (Folytatás az 1. oldalról) Amíg nem ütött be a gazdasági krach, évente 20-25 ezer tonna volt a termelése. Furcsa játék, hogy amíg az alumínium világpiaci ara leesett, az alumíniumhulladéké emelkedett. Ugyanakkor megnőttek a költségek, az energiaarak. Hogy csökkenteni kellett a létszámot, annak az a magyarázata: egyszerűen nem volt mit gyártani. De hasonló a helyzet a nyomásos öntödében és a szerszámüzemben. Ahogy tavaly a gépipar öszeomlása megindult, nem volt rendelés. A Ra- ba Vagon- és Gépgyár, az Ikarus leállása ^áttételesen minket is érintett. így az elmúlt évben visz- szaesett az öntödei termelés. A cég „szerencséje”, hogy szocialista országokba gyakorlatilag nem szállítottunk. — Hogyan tudtak egyáltalán piacot szerezni? — A nyolcvanas évek második felében elindult fejlesztéseknek köszönhető, hogy sikerült piacot kiépíteni, s ez az akkori Nyugat-Európára irányult. E kapcsolatokon keresztül sikerült aztán bővíteni. A kiesett belföldi termékek helyett gyakorlatilag Nyugatról kellett keresni — termékszerkezetet váltottunk. Ezzel a mai napra eljutottunk oda, hogy bár a régi volument öntvényből még nem tudjuk gyártani, de a rendelési állományt fel- töltöttük. Ehhez új technológia, új szerszámok, új termékek szükségeltettek. Természetesen nehéz volt az átállás, hiszen a nyugat-európai piacon más a követelmény. Itt a szállítókat a rendelő leteszteli, nálunk is több alkalommal elvégezték a vizsgálatot szakembereik. Tesztelték az egész gyártási technológiát — bizony, eleinte nem a dobogó legmagasabb fokáról indultunk. De a kapcsolat azt eredményezte, hogy elmondták elképzeléseiket, a saját rendszerüket is bemutatták, s ezt nálunk is bevezetik. Már megszülettek az első eredmények. Magyarul ez azt jelenti, hogy a minőségellenőrzésről teljes egészében át kell állni a minőség biztosítására. Nemcsak a terméket, az egész gyártási folyamatot kell nézni. — A jelenlegi formák mindezeknek megfelelnek? — Egyrészt segítenek abban, hogy javítsuk a technikai felszereltségünket. Másrészt az alapításhoz alapdolog a tőkeerő. A jelenlegi negyven százalékos magyar hitelrendszerre már nem lehet építeni, viszont a külső cég hozta a tőkét, így a pénzügyi feltételek már adottak. A kapcsolatai révén adott a piac is, s a szervezési rendszerük átvételével biztosított a költséggazdálkodás. A jövő egyetlen útja hát, hogy a központon belül is önálló egységek alakuljanak, s jövőre részvénytársasággá váljunk. Mikes Márta Ami megyénkről a kormányülés elé kerül... A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát érintő legfontosabb kérdések és javaslatok között szerepel a régiót—s ebben megyénket — érintő megállapítás, hogy: „...jó együttműködést alakítottak ki nyugat-európai régiókkal, különösen Németországban, megtörtént a kapcsolatfelvétel a dél- lengyelorszagi régióval, Kelet- Szlovákia vezetőivel, valamint Ukrajna kárpátaljai területeivel.” De: kormányzati segítséggel növelni lehetne a régió hídszerepét Kelet- és Nyugat-Európa gazdasága között. Itt ismét felvetődik a Salgótarján — Bánréve közötti — Eger — Gyöngyös vonalát érintő — határátkelőhelyek megnyitásának szükségessége. A Pénzügyminisztérium illetékeseit — többek között — arról tájékoztatják, hogy ”az önkormányzatok döntő többsége kevésnek tartja az SZJA csupán 50 százalékos visszautalását, egyben sérelmezik a városi és a községi kvóta eltérését”. Sürgetik a privatizáció gyorsítását, ezzel összhangban az Állami Vagyonügynökség észak-magyaroro- szági hatáskörű kirendeltségének létrehozását. Szóba kerül továbbá, hogy a vidéki alapítású, regionális bankok hatékonyabban segítenék egy-egy önkormányzat tevékenységét. Javasolják majd megyénk illetékesei is, hogy a tömegközlekedés megszervezéséhez szükséges tárgyi feltételek kerüljenek önkormányzati tulajdonba. Kérik, hogy az idei szőlőtermés felvásárlásához szükséges hitelek kamatterheit enyhítse a pénzügyi kormányzat, amely tekintse át a szőlő- és borászati ágazati -stágabb értelemben véve: a mező- gazdaságot érintő — hitelrendszert. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot érintő kérdések és javaslatok között szerepel a nehézipar szerkezetátalakítása, korszerűsítése, továbbá a lignit- vágyon hasznosítása, amely a térség bányászati, energetikai és munkaerőgondjain enyhítene. Kiemelt feladatnak javasolják a halmozottan hátrányos, válságsújtotta térségekben a vállalkozások ösztönzését, pénzügyi támogatását. Az idegenforgalom fejlesztése lassú — derül ki a minisztériumnak készített anyagból —, különösen hátráltató az infrastuktúra hiánya a Tisza-tó, a Bükk-fennsík körzetében. Többek között — összefüggésben ezzel is — felhívják az illetékesek figyelmét, hogy ”a régió önkormányzatai, vállalatai és vállalkozói támogatják a világkiállítás megrendezését. ” A Földművelésügyi Minisztérium vezetőinek említik meg azt a szomorú tényt, miszerint: „... összeomlás fenyegeti a szövetkezeteket, állami gazdaságokat és a magántermelőket egyaránt. Részben azért, mert leromlott a nehézipar, részben pedig azért, mert értékesítési, felvásárlási nehézségek vannak, javasolják hát a mezőgazdasággal és az élelmiszeriparral kapcsolatos jogalkotói tevékenység felgyorsítását. Javasolják továbbá a hatvani konzervgyár önállósulási szándékának támogatását, a gyöngyösi FRUCO gyümölcssűrítő üzem — kétezer embernek biztosítana megélhetést — befejezésének állami finanszírozását. Egri egészségügyi intézmények élére Szakembereket keresnek Eger Megyei Jogú Város polgármestere három pályázatot írt ki különféle egészségügyi intézmények vezetői posztjainak betöltésére. Megüresedett a polgármesteri hivatal egészségügyi és szociális irodájának vezetői széke. Erre humán vagy szociológiai végzettségű, szervezési gyakorlattal rendelkező, családgondozásban jártas szakembert keresnek. Mint ismeretes, 1992-től az egészségügyi alapellátás működtetéséért is egy intézmény lesz a felelős. Az igazgatói cím elnyeréséhez általános orvosegyetemi végzettség, szakorvosi vizsga, vezetési, szervezési gyakorlat szükséges. Az igazgató feladata az önkormányzat egészségügyi alapellátási feladatainak szervezése, biztosítása. A kinevezés öt évre szól. A harmadik pályázat az Egri Szociális Szolgáltató Központ igazgatói állásának betöltésére szól. A feltételek: szociológus, vagy humán egyetemi végzettség, családgondozásban jártas és szervezési gyakorlattal rendelkező személy. Ez a munkakör is öt évre szól. A jelentkezők mindhárom esetben a beadványukhoz csatolják a képesítést tanúsító okiratokat, szakmai elképzeléseket, önéletrajzot, és juttassák el a polgármesteri hivatalba 1991. november 20-ig. Egercsehiben a pénz beszél Ostoroson és Novajon Minden harmadik házban lesz telefon Álmaink és vágyaink az idők sodrásában úgy válnak valóra, hogy szinte észre sem vesszük. Nem mesebeli tündér a jótevő, sokkal inkább a jó szervezés, az előrelátás. Ottjártamkor a novaji polgármester éppen egy telefonon érdeklődő állampolgárral közölte sajnálattal, hogy a közeli jövőben bekapcsolandó 90 állomásra már mindenki előfizetett, így egyelőre türelemre van szükség. — Mennyi telefonkészülék működik most a faluban? — Hetvenöt, illetve három nyilvános. A beszélgetésből kiderült, hogy a két községben a telefonprogram 1989-ben kezdődött, amikor a falvak lakói és a termelőszövetkezet egyezsége révén megszületett a Postával a megállapodás az alközpont megépítésére. E megállapodás első ütemének eredményeként már tavaly Ostoroson 100, Novaji5 állomást kapcsoltak be, nem is szólva a községek fontosabb csomópontjaiban elhelyezett nyilvános telefonokról. — Mennyit fizettek az előfizetni szándékozók? — Harmincnyolcezret. A most befejeződő második ütem újabb meglepetést hoz a két falu lakóinak, ugyanis Ostoroson 200, Novajon 90 állomás bekapcsolására nyűik lehetőség, miközben szaporodnak a nyilvános fülkék is. A lakossági érdeklődést mi sem igazolja jobban, mint az, hogy már hiánytalanul befizették a hozzájárulást a most belépő állomásokra, sőt, újabb igények is jelentkeznek. Egyik és a másik faluban is járókelőket állítok meg, véleményt kérek. Egy idősebb novaji asz- szony — éppen a doktornőhöz igyekszik — lelkesen, sőt, hálásan beszél a falu „nagy technikai forradalmáról.” — Ha beteljesedik a vágyunk, akkor már az idén, vagy a jövő év elejére Novajon minden harmadik háznál lesz telefon. Tudja, mit jelent ez itt nekünk a megyehatár szélén, ahonnan Eger any- nyira van, mint a szomszédos borsodi város, Mezőkövesd? Nekem is van telefonom! Tudom, drága portéka manapság, de az utolsót is odaadom azért, hogy a fiammal — Egerben él —, az unokáimmal akkor beszéljek, amikor éppen a kedvem tartja. Akik megszervezték, szerintem azoknak nagy köszönet jár... Ostoroson is egyértelműen jó a vélemény. — Egy városkörnyéki üdülőfalu elképzelhetetlen telefonok nélkül! A nyugati turisták, akik csónakázni, pecázni jönnek a tóhoz, vagy pihenni egy falusi kertes házba, mindjárt azt kérdezik: van-e telefon. Örülök neki! Akik tették, jól tették, hogy időben gondolkodtak... — bogácsi — (Folytatás az 1. oldalról) — Szíve joga, hogy bírálja a testületet és annak a vezetőjét, de nyilván elismeri, hogy őket a falu szabályosan választotta meg. Az SZDSZ nem tudott náluk jobb jelölteket felsorakoztatni? — Bíztunk a papban, pedig nem lett volna szabad. O már azóta el is ment a faluból, addig pedig korteskedett Szabó mellett. Nagyban ennek köszönheti a győzelmét. Most pedig már mindenki fél tőle, mert bosszúálló. A használtakkumlátor-fel- dolgozót is ide akarta hozni. Itt sugárzik a korrupció. — Mit szeretnének most, mit tegyen a polgármester, mondjon le? — Szűnjön meg! — Polgármester úr, kik támogatták önt a választások idején ? — Én a választások előtt már összecsomagoltam, készültem arra, hogy esetleg az SZDSZ jelöltje nyer, akit én is nagyra becsülök. Engem az MSZP és az MSZMP támogatott, mint a szocialista párt tagját. Ezért is gondoltam, hogy talán nem én nyerek, mert akkoriban valakire elég volt annyit mondani, hogy kommunista, és már nem is volt esélye. De én azt mondtam, hogy nem bújok a függetlenség mögé, vállalom így is a megmérettetést. — Kicsit felemássá teszi a helyzetet, hogy önt állítólag a helyi pap is támogatta. — Igen, támogatott ő is. Nagyon jó kapcsolatban voltunk, hiszen én már akkor is adtam húszezer forintos támogatást az egyháznak a templom felújítására, amikor ez még veszélyes is lehetett volna. Tartottam választási gyűlést, s szerettem volna, ha az ellenfelem is eljön. Azt mondták, hogy minek ő oda, neki nincsen múltja, a jövőről pedig nem tud beszélni. Erre én ott kijelentettem, hogy semmit nem tudok ígérni, csak azt szeretném, ha megoldódna az ivóvíz, a szennyvíz és a szemétszállítás gondja. Ez ennek a ciklusnak a feladata. A választások után a óvodavezető aláírásokat gyűjtött, de kiderült, hogy engem akkor már nem lehet visszahívni. A legutóbbi önkormányzati ülést meghirdették, a buszmegállóban hívták fel rá a figyelmet falragaszon. Az első napirendi pont a szociális segélyek szétosztása volt, a bizottság elnöke elmondta, hogy egymillió forintot osztottak ki a faluban. Sokan eljöttek a faluból is, a tanácskozás nem tűnt szervezettnek, többen beleszóltak a nem képviselők közül is, például azt nehezményezve, nem tétetik közhírré, hogy kik és mennyi segélyt kaptak. Másnap már kifüggesztették a tételes kimutatást a községháza ajtajára. — Polgármester úrnak van-e valami elképzelése az ellentétek kezelésére? — Az ellentét a már említett dolgokon kívül abból is fakad, hogy most már a pénz beszél, és az óvodavezető ezt nem akarja megérteni. Én ugyanis arra szeretném ösztökélni, hogy az óvoda is minél gazdaságosabban működjön. Ahhoz semmi közöm, hogy kit vesz föl, kit bocsát el, mégis hozzám küldi az elküldött embereket, hogy erről én tehetek. Ezért van, hogy bizony néha tényleg kiabálok vele. Most szeretném, ha az óvodavezető bére és fegyelmi ügyei a testülethez tartoznának, hogy ne érhessen az a vád, hogy önkényeske- dem. Egyszerűen arról van szó, hogy nem szeretem a szószaporítást, ha valakivel már mindent megbeszéltünk, akkor elbúcsúzom tőle. — Indul-e majd a következő választásokon ? — Igen, mit csináljak? Negyvennyolc éves elmúltam, technikus vagyok. Nem féltem soha a munkától, tizenhét évet húztam le a bányában, de a huszonévesek után sem kapkodnak most. Kovács Attila
