Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-06 / 260. szám

10. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1991. november 6., szerda Ha mégis lesz Az Expo várható gazdasági hatásai Ha mégis lesz Expo, akár 24 millió külföldi látogató is várha­tó, s a bevétel megközelítheti a 150 milliárd forintot — egyebek közt ez állapítható meg a Köz­ponti Statisztikai Hivatal most közzétett számításaiból. A KSH szerint a beruházási munkálatok önmagukban is, már a kivitelezés közben terme­lésgerjesztő hatásúak, mivel a beszállító ágazatok számára pia­cot jelentenek. Vitatható azon­ban, hogy mekkora az Expo mi­att várható valóságos többletbe­ruházás. Lehetséges ugyanis: a világkiállítás beruházásainak egy része egyébként is megvalósul­na, például építenének utakat, hidakat. Mivel ezekre a kérdé­sekre ma még senki nem tud egyértelmű választ adni, több különböző változatot feltételez­ve számították ki a várható hasz­not. Eszerint Dél-Buda és Dél- Pest helyszínén az Expo infra­strukturális fejlesztései és szál­lodaépítései 118 milliárd forint­ba kerülnének. A Dél-Buda helyszínű Expo szűkített, erősen redukált, orszá­gos infrastrukturális fejlesztés-’" hez is kapcsolódó változata 71 milliárd forintból kijönne. Van­nak olyan változatok is, amelyek esetében 109,32, vagy 21,5 mil­liárd forintot emésztene fel a Vi­lágkiállítás. A KSH előrejelzése minimáli­san 17 millió látogatót feltételez a világkiállítás idején, akik 53 milliárd forintot hoznának az or­szágnak. A maximális változat szerint a látogatók száma elérheti a 24 milliót, a bevétel pedig megkö­zelíti a 150 milliárd forintot. A számítási eredmények azt mutatják, hogy az 1 milliárd fo­rint többletépítési beruházás az Expo évében 2 milliárd forint bruttó termelési értéknöveke­dést jelentene. A bruttó termelés bővülésé­nek minden milliárd forintja pe­dig mintegy 1100 ember foglal­koztatására adna lehetőséget. Az idegenforgalom növekedésé­nek minden milliárdja körülbe­lül 1,6 milliárd forint bruttó ter­melésnövekedést és csaknem 3 ezer új munkahelyet teremthet­ne az adott évben. A termelés­élénkítő hatást összességében 2-5 százalékra teszik a statiszti­kusok az Expo megrendezése esetében. (MTI) Tények az inflációról A magyar gazdaság már egy bő évtizede kénytelen együtt élni az inflációval, amely napjainkra az egyik legfontosabb társadal­mi-gazdasági problémává vált — állapítja meg a Gazdaságkutató Intézet tanulmánya. A szakem­berek véleménye szerint az inflá­ció negatív hatásai közül az az el­sődleges, hogy lehetőséget te­remt a nem hatékony munka el­ismertetésére, ezáltal rontja a hatékonyságot, aláássa a racio­nális gazdasági kalkulációt, meg­bénítja a hitelpiacot és eltorzítja a megtakarítások szerkezetét. Egyidejűleg a jövedelem újra­elosztását is befolyásolja, és en­nek következtében erősödik az egyes rétegek közötti differenci­álódás, ami jelentős társadalmi feszültségek forrása. Az inflációt kiváltó okok elemzése, a lehetséges gyógymó­dok felvázolása meghaladja a Gazdaságkutató Intézet erőit, ezért csak a jelenség bemutatásá­ra törekednek, különösebb kommentár nélkül. Eszerint az elmúlt évtizedben két jellegzetes szakasz különíthető el: 1986-ig viszonylag egyenletes volt az árak növekedési üteme, ám A Lloyd’s londoni biztosítási piac egyik szindikátusához tarto­zó 987 tag — szakmai szóhaszná­lattal „név” — pert indított az RHM Outhwaite Agencies Ltd. ellen, ahol Richard Outhwaite, a szindikátus szervezője az érték- papíijegyzési döntéseket hozta. A szindikátust 1989 végéig 456 millió font sterling veszteség érte. A „nevek” azzal vádolják Outhwaite-ot, hogy hanyagul járt el, ezenkívül szerződéssze­gést is elkövetett, mert 32 szer­ződéssel fedezte olyan egyéb 1987-től nagymértékű gyorsulás tapasztalható. Az adatok azt is bizonyítják: a túltermelés mind­össze egyes mezőgazdasági ter­mékeknél vezetett árcsökkenés­hez. A fogyasztói árindexek és a vásárolt termékmennyiségek azt mutatják, hogy míg a ’80-as években a ruházkodási cikkek és a szolgáltatások voltak az árver­seny éllovasai, addig 1991-ben ezt a szerepet a fűtés, illetve a háztartási energia vette át. A Gazdaságkutató Intézet nyomon követte a havi fogyasz­tói árindexek alakulását is. Esze­rint az árváltozások eloszlása az elmúlt évtizedben évről évre eléggé nagy stabilitást mutatott. Az év eleji jelentős — általában hatósági — áremeléseket egy csendesebb időszak követte, majd július környékén ismét fel­gyorsult a fogyasztói árindex nö­vekedése. Ezt ismét lassulás kö­vette, azután novemberben újra megugrott az áremelkedések üteme. Bár — mint a szakembe­rek megállapították — az idén az évközi csúcs nem következett be, ebből még nem lehet arra követ­keztetni, hogy az infláció üteme tartósan lassul. szindikátusok kötvényeit, ame­lyek a jövőbeni kötelezettségek körüli bizonytalanság miatt nem tudták lezárni számláikat. Outhwaite azzal védekezett, hogy őt magát is veszteségek ér­ték, ezenkívül különböző csőd­eljárásokra hivatkozva cáfolta, hogy több pénzt veszített volna másoknál. A panaszt tevők közé tartozik EdwardHeathwolt brit miniszter- elnök, Robert Maxvell újságtu­lajdonos és Virginia Wade volt wimbledoni teniszbajnoknő. Egyetemisták szervezik Duna menti gazdasági szeminárium Pozsonyban Pozsony, Bécs és Budapest között kíván közvetlen együtt­működést teremteni az a gazda­sági szeminárium, amelyet Lo­cal ’91 címmel a pozsonyi köz­gazdaság-tudományi egyetem, valamint a Kereskedelem és Ma­nagement Diáktársaság rendez november 13-14-én a pozsonyi Technopol Rt. kongresszusi ter­mében. A társaság független társadal­mi szervezet, amelynek bárme­lyik szlovákiai közgazdászhall­gató tagja lehet. A társaság 1991 januárjában Iniciativa 2000 cím­mel rendezvénysorozatot kezde­ményezett, amelyhez kérte a szlovák kormány és több ágazati minisztérium — így a többi kö­zött az ipari, az építőipari, a gaz­dasági és az ifjúsági tárca támo­gatását. A rendezvények célja a szlovák gazdasági szféra külgaz­dasági célú fejlesztése, s új kap­csolatok létesítése külföldi part­nerekkel. A Local ’91-en elsősorban olyan kérdésekre keresnek vá­laszt, hogyan lehetne lebontani a kereskedelem útjában álló aka­dályokat a Duna mentén, milyen előfeltételei vannak a pozsonyi szabadkereskedelmi zóna létre­hozásának, milyen körülmények között bontakozhatna ki a há­rom ország között regionális együttműködés. A meghívottak - magyar, cseh, szlovák és oszt­rák vállalatok képviselői — az érintett tárcák szakértői lesznek, s természetesen örömmel látnak minden közgazdászhallgatót is az érdekelt országokból. B. Zs. Per a Lloyd’s háza táján A KELETKEZŐ HULLADÉK AZ ÉLELEM háztartási elkészítése ILLETVE ÓVÁRI ELŐÁLLÍTÁSA ESETÉN S1»S*K» 8 w mm 8 rnmwm8 P8ftwiw8 8 JMNP#* wüh 8 Bwlv IMF: példamutató a magyar gazdaságpo- Kopogtat a yen? litika Befektetés — mindenekelőtt A lehetőségekhez képest jó eredményt ért el az idei évben a magyar gazdaságpolitika, és e teljesítmény alapján a magyar la­kosságnak is pozitívabb képpel kellene rendelkeznie a helyzeté­ről — mondta Massimo Russo, a Nemzetközi Valutaalap Európai Főosztályának vezetője Buda­pesten. Az IMF tisztségviselője kétna­pos látogatása alatt találkozott a magyar gazdaságpolitika vezető­ivel, miniszterekkel, parlamenti képviselőkkel és vállalkozókkal, eszmecserét folytatott a magyar gazdaság idei folyamatairól és jövő évi kilátásairól. Mint el­mondta, az IMF-ben nem számí­tottak a KGST-kereskedelem ekkora mérvű visszaesésére, ami a vártnál is nehezebb helyzetbe hozta az ennek ellenére jól telje­sítő magyar gazdaságot. Igaz, a GDP tovább csökkent, viszont ez a csökkenés kisebb volt, mint amekkorát csak a KGST-piac összeomlásának önmagában okoznia kellett volna. A várako­zásokkal ellentétben nem gyor­sult fel az infláció, sőt már a las­sulása is érzékelhető, figyelemre méltóan jó a fizetési mérleg, job­ban alakult a nyugati piacokra irányuló export, több hitelhez ju­tott az ország a magánpénzpia­cokról, és a külföldi befektetések összege is jóval meghaladta az előrejelzéseket. Az IMF szakér­tője szerint mindez annak kö­szönhető, hogy folytatódott a következetes korlátozó monetá­ris politika, és a fiskális politika megpróbálta a költségvetést kor­dában tartani. Massimo Russo hangsúlyozta azt a véleményét: amennyiben az állam ebben az irányban folytat­ja a gazdaságpolitikáját, akkor annak igen jó eredménye lesz. Ezzel együtt fontos, hogy a fel­szabaduló erőforrásokat ne fo­gyasztásra, hanem befektetések­re fordítsák. Csökkennie kell az állam gazdasági szerepének. Szükséges az infláció és ennek következményeként a kamatok csökkenése és egy olyan fizetési mérleg, amely nem követeli meg az import korlátozását. Az IMF Magyarországgal kötött három­éves szerződésében — mondotta Massimo Russo — a költségveté­si hiányt kisebbre tervezték a jö­vő évre, mint amit az általa is is­mert irányelvek tartalmaznak. Ez a negatív körülmények okán érthető is, de azért ennél kisebb hiány lenne a kívánatos. Az IMF szakembere szerint aggasztó, ami a társadalombiztosítás terü­letén már előre látható jövőre. Az elosztás nem megoldás — mondta. A távol-keleti országok pél­dája is megmutatta, hogy a gyors fejlődés szolgálja legjobban a szociálpolitikát. Ennek előfelté­tele pedig a deficit minimalizálá­MNB-adatok a folyó fizetési mérlegről A Magyar Nemzeti Bank vég­leges adatai szerint a konvertibi­lis folyó fizetési mérlegben au­gusztus végére, nyolc hónap so­rán, 175 millió dolláros többlet alakult ki. Az első hét havi folyó fizetési mérleg még deficites volt, a hiány nagysága elérte az 5 millió dollárt. A jelenlegi többlet úgy alakult ki, hogy augusztusban kedvező­ek voltak a pénzügyi folyama­tok. A havi folyó fizetési mérleg többlete a nyolcadik hónapban elérte a 180 millió dollárt. Ez — összehasonlítva a júliusi mérleg­adattal — azt mutatja, hogy hó­napról hónapra nő a folyó fizeté­si mérleg többlete. Júliusban az aktívum 108 millió dollár volt. A Magyar Nemzeti Bank elő­rejelzése szerint a folyó fizetési mérleg többlete augusztus vége óta tovább nőtt, s várhatóan ok­tóber végéig 200 és 300 millió dollár körüli aktívum várható. Kamatcsökkentés Franciaországban Tokióban pénteken a dollár szűk sávok közötti ingadozás után bizonytalan irányzattal vég­zett, árfolyama javult a yennel, de csökkent a márkával szem­ben. A jennel szembeni erősödés okaként fedezővásárlásokat em­legettek. Jenért is vásároltak visz- sza dollárt. A dollárvásárlást ösztönözte az is, hogy Mijazava, aki pillanatnyilag a miniszterel­nöki szék legesélyesebb váromá­nyosa, kijelentette, hogy hama­rosan lazítani kell a monetáris szigoron a japán gazdaság ösz­tönzése céljából. A dollárTokió- ban 129,85 jennel zárt. Európában a dollár árfolyama 170 márka alá csökkent, de utá­na megmaradt a gyengébb sáv­ban. Az áresést az okozta, hogy szeptemberben az amerikai fo­gyasztói árak a vártnál erőseb­ben emelkedtek, és ez eloszlatta azokat a reményeket, hogy az amerikai kamatlábat a közeljö­vőben csökkentik. Ennek elle­nére hosszabb távon arra számí­tanak, hogy ez még be fog követ­kezni. Az európai tőzsdék fő esemé­nye az a francia döntés volt, hogy 9 százalékról 8,75 százalékra csökkentik a jegybank pénzpiaci intervenciós kamatlábát. Ennek ellenére a francia frank árfolya­ma nőtt a márkával szemben. Bérégovoy pénzügyminiszter a kamatcsökkentést az egészséges áralakulásnak és a frank stabili­tásának tulajdonította. New Yorkban a dollár árfo­lyama gyengült a két órával ko­rábbi európai szintekhez képest, de az ingadozás szűk határok kö­zött mozgott technikai tényezők hatására, noha a megkezdett la­kóház-építkezések adata is ked­vezőtlen volt. Magyar idő szerint fél négy körül egy dollár 1,6945 márkát ért. (Reuter) s= Vezető japán üzletemberek­ből, pénzintézeti szakemberek­ből álló küldöttség tartózkodik Európában, hogy többek között Magyarországon is felmérje a konkrét üzleti lehetőségeket. A japán T ermelékenységi Központ szervezte meg a mintegy har­mincjapán vállalatvezetőből álló delegáció programját. A delegá­ció a hírek szerint az Állami Va­gyonügynökség, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériumának és a Nemzeti Bank­nak a vezetőivel is találkozik Ma­gyarországon. Akiro Aoki, a ja­pán Eximbank kormányzójának helyettese vezeti a delegációt, amely Magyarországon kívül Csehszlovákiába, Németország­ba, Spanyolországba, Nagy-Bri- tanniába és az EGK központjá­ba, Brüsszelbe is ellátogat. Lengyel privatizáció Az idén 881 lengyel állami vállalatot privatizáltak, vagyis a meglévők 10 százalékát; több mint 40 százalékukat a harmadik negyedévben, ami a folyamat gyorsulását jelzi. Felmérések szerint még mindig igen sokan ellenzik a külföldi tőke részvéte­lét e folyamatban, vagy egyálta­lán bejövetelét Lengyelország­ba. Az elmúlt 22 hónap alatt 4808 külföldi beruházásra adtak ki engedélyt, de az idegen rész­vétel mindössze 670 millió dol­lárt tesz ki. Baj, ha az USA tartozik... Újabb éles japán-amerikai vi­tákat vált ki várhatóan a tokiói bejelentés, hogy Japán folyó fi­zetési mérlegében szeptember­ben a tavalyinak 2,5-szeresét ki­tevő többlet keletkezett, az év el­ső felében pedig 38 milliárd dol­lárt ért el, ami a tavalyi év megfe­lelő időszakához képest 148,6 százalékos növekedést jelent. A kereskedelmi mérleg többlete ez idő alatt 51 milliárd dollárra hal­mozódott föl, 66 százalékkal volt több a tavalyinál. Szakértők arra számítanak, hogy újból felélén­kül a vita a zárt japán piacról, a japán vállalatok összefonódásá­ról. A tokiói pénzügyminisztéri­um mindenesetre nem lát aggo­dalomra okot, szerinte időlege­sen ható tényezők állnak az aktí­vum bővülése mögött. A Japán Ipari Bank egyik szakértője úgy véli: az 1992-es pénzügyi évben a japán kereskedelmi mérleg többlete elérheti a 100 milliárd dollárt. Oroszország: gyorsuló infláció Egy hónapon belül legalább háromszorosukra nőnek az árak Oroszországban a Borisz Jelcin által bejelentett radikális gazda­sági reformok nyomán — jósolta a BBC-nek adott interjújában Jegor Gajdar szovjet közgaz­dászprofesszor, akit a Jelcin-terv szerzőjének és végrehajtása fele­lősének tartanak. Az élelmisze­rek dotációját megszüntetik, az így felszabaduló pénzt azonban szociális célokra fordíthatják — mondta. BÚTORVÁSÁR! BÚTORVÁSÁR! A bajai BÁCSKA BÚTORGYÁR termékeiből vásárolhat Egerben a Szakszervezeti Székházban (Szálloda út 5. sz.) november 8. — december 8. között tartott bútorvásár során. Tölgy, rusztikus és natúr fenyő elemes lakó-, háló-, dolgozó- és előszobák széles választékban. Egyes kárpitos garnitúrák és kanapék 20 %-os engedménnyel. Nyitva: hétköznapokon: 10-18 óráig szombaton: 9-13 óráig A

Next

/
Thumbnails
Contents