Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-06 / 260. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. november 6., szerda Japán új miniszterelnöke 72 éves A japán parlament tegnap Mi- jazava Kiicsit választotta a szi­getország miniszterelnökéül. A 72 éves politikus Kaifu Tosikitól veszi át a kormányfői posztot. A japán külügyek irányítója a jövő­ben Vatanabe Micsio lesz. Az új kormányfő pénteken ismerteti részletesen politikai céljait és szól várhatóan Japánnak a világ egyes térségeivel szembeni poli­tikájáról. Ázsiai leszerelés A Szovjetunió 200 ezer fővel csökkentette ázsiai katonaságá­nak létszámát, ezen belül 120 ezer fővel a távol-keleti erők ál­lományát — közölte Viktor No- vozsilov tábornok, a szovjet had­sereg távol-keleti katonai körze­tének parancsnoka. A tábornok egy Szöulban tartott szimpóziu­mon beszélt a szovjet katonai doktrína és a hadsereg átalakítá­sának elveiről. Eszerint a szovjet hadsereg létszámát az ország vé­delmi szükségletei szerint hatá­rozzák meg, a létszám nem fogja meghaladni a 3 milliót. Interjú helyett késeit Túl van az életveszélyen Zahir sah, volt afgán király, akit egy ké­ses merénylő súlyosan megsebe­sített Róma környéki villájában. A 76 éves volt uralkodó a nya­kán, mellén és kezén sérült meg. Támadója egy iszlám szélsőséges szervezethez tartozó férfi, aki portugál útlevéllel újságíróként jelentkezett, interjút kérve az uralkodótól. A merénylőt Zahir sah sajtótitkára és a villát őrző csendőrök tették ártalmatlanná. Kihallgatásakor bevallotta: az volt a célja, hogy megakadályoz­za Zahir sah visszatérését Afga­nisztánba. A sajtómágnás a tengerbe veszett Robert Maxwell tragédiája Eltűnt tegnap a tengeren Ro­bert Maxwell brit sajtómágnás (aki a magyar médiapiacra is be­tört) — jelentették a világhírügy­nökségek Maxwell londoni vál­lalatainak közleményét idézve. A Press Association brit sajtó­ügynökség híre szerint Maxwell azt követően tűnt el, hogy kiesett motoros jachtjából a kanári-szi­geteki Tenerife-nél. A hét elején Maxwell influenzáját kúrálta magánjachlján. Kiderült az is, hogy Maxwellt a hajó legénysége már kedd kora reggel óta nem látta. Spanyol mentőhajósok kutatásuk közben egy holttestet találtak a tengeren, nem messze attól a helytől, ahol Robert Maxwell eltűnt hajójáról. A madridi rádió szerint Ro­bert Maxwell holttestét találták meg a mentőegységek a tenge­ren. A 68 éves Maxwell súlyos adóssággal küszködött. Fekete festékkel mázolták le a magyar feliratokat Csak a szlovák a jó „Kezdetét vette egy olyan gyakorlat, amely a pártállam magyarel- lenességén is túltesz” — írta a pozsonyi Új Szó tegnapi száma azzal kapcsolatban, hogy a szlovák belügyminiszter-helyettes aláírásával október 22-én újabb körlevélben szólították fel a járási hivatalok ve­zetőit: távolítsák el a nem szlovák nyelvű feliratokat, helységnévtáb­lákat. A lapban Ladislav Pittner belügyminiszter az egy évvel ezelőtt ha­tályba lépett nyelvtörvény rendelkezéseire hivatkozik. A nyelvtör­vény alapján a komáromi járásban fekete festékkel mázolták le a ma­f yar feliratokat. A pozsonyi magyar lap összefüggést lát az október 2-ei belügyi rendelkezés és a Matica Slovenska nevű szlovák hazafi­as mozgalom nyelvtörvényt „felügyelő” bizottságának jelentése között. Óvadék ellenében szabadlábon Az exszépségkirálynő adócsalás, korrupció és sikkasz­tás vádjával. Mivel a letartózta­tásra nem került sor, a volt kor­mányzó szabadlábra helyezhető háromezerhétszáz dollár óvadék ellenében. Imelda Marcos ügy­védje szerint a vád nevetséges, hiszen a diktátor bukása óta fe­lesége száműzetésben élt, s összes vagyonát elkobozták. (MTI) Manila volt kormányzója, az egykori szépségkirályno, Imelda Marcos kedden önkent jelentke­zett a manilai bíróságon. A volt diktátor, Ferdinand Marcos hat­vankét éves özvegyét a kormány adócsalással vádolja: szerintük félje húsz éves uralkodása alatt Imelda több milliárd dollárt sik­kasztott. A jelenlegi kormány el­fogatási parancsot adott ki ellene Vérfürdő az egyetemen Amikor az Iowa Egyetem illetékes bizottsága nem találta el­ismerésre méltónak doktori disszertációját, Gang Lu panaszt tett, és vásárolt egy 38 milliméteres revolvert. Pénteken azután megjelent, zsebében a revolverrel, az egyetem fizikai és csilla­gászati tanszékének heti ülésén. „Egyszerűen felemelkedett helyéről és lövöldözni kezdett. Nem szólt egyetlen szót sem'” — nyilatkozta az átélt borzalmakról Paul Hansen, a tanszék egyik kutatója. Az „eredmény” döbbenetes: a 28 éves Lu agyonlőtt két pro­fesszort és azt a diákot, akinek a disszertációját tavasszal jutal­mazták, az övé elé helyezve azt. Ezután kirohant a teremből, és a szomszédos szobában agyonlőtt egy harmadik professzort. Még innen is akadálytalanul távozhatott, és egy szomszédos épületben agyonlőtt egy adminisztrátort és súlyosan megsebe­sítette annak titkárnőjét. Ezután visszatért a terembe, és vég­zett az egyik professzorral, aki még életben volt. Végül maga ellen fordította a fegyvert, és öngyilkos lett. A pekingi születésű Lu tavasszal szerzett doktorátust fiziká­ból. Noha már elvégezte az egyetemet, mégis rendszeresen részt vett a pénteki üléseken, mert segédkezett kutatásokban. Katonai nagyhatalmak egyesülnek? Kína és Vietnam kibékül A kínai — vietnami kapcsola­tok teljes helyreállítása várható a Do Muoi kommunista pártfőtit­kár vezette vietnami küldöttség tegnap kezdődött pekingi láto­gatásától. A két ország elhidegü- lése a ’70-es években kezdődött, amikor Észak-Vietnam erőteljes szovjet befolyás alá került. To­vább romlott viszonyuk, amikor Kína ellenezte a két Vietnam új­raegyesülését a vietnami háború végén, lényegében ideiglenes szövetségre lépve az USA-val a szovjet érdekszférába tartozó Vi­etnam ellen. 1978-ban vietnami intervenciós erők zúzták szét Kambodzsában a Pekinggel szö­vetséges vörös khmerek erőit. Válaszul Kína határmenti hábo­rút indított déli szomszédja ellen. A rövid háború döntetlennel végződött, a két ország viszonya a fagypont szintjére került. Mi vetett véget a két ország ve­télkedésének? A legfőbb ok a kommunista vezetésű egypárt- rendszerek gyors és sorozatos ösz- szeomlása. A megmaradottak összetartása logikus fejlemény. További ok, hogy Vietnam gaz­dasági segítségre szorul. Most, hogy elszakadt a gazdaságát élet­ben tartó köldökzsinór közte és a Szovjetunió között, nincs más választása, mint a korábbi ellen­ség, Kína, amelynek gazdasága a reform és a nyitás révén imponá­ló ütemben fejlődik. Milyen következményekkel járhat a két ország összemelege- dése? Egy kézzelfogható ered­ménye máris van: a kambodzsai polgárháború lezárása, a békefo- . lyamat-megkezdés elképzelhe­tetlen lett volna nélküle. További következménye lehet, hogy a ne­hézkesen bontakozó vietnami gazdasági reform felgyorsul, ha erősebb szálak szövődnek a két ország között. A két regionális katonai nagyhatalom esetleg szorossá váló barátsága alaposan megbolygathatja a délkelet­ázsiai térség katonai erőviszo­nyait, ami meglehetősen ag­gasztja a térség más országait, különösen az ASEAN tagálla­mait. MTI) 1 dollár = 47 rubel A Szovjetunió központi bank­ja hétfőn 32-ről 47-re értékelte le a rubel turistaárfolyamát az amerikai dollárhoz viszonyítva. Az intézkedést az infláció indo­kolta. Az új hivatalos turista ru­belárfolyam alig marad el a feke­tepiacitól, a hétvégén legalábbis még 50 rubelért cserélt gazdát egy dollár. A turistaárfolyam változása mindazonáltal inkább csak a külföldieket érinti, mivel szovjet állampolgárok legálisan csupán nagyon szűk korlátok kö­zött juthatnak keményvalutá­hoz, pedig egyre jobban élénkül a kereslet a keményvaluták iránt, egyrészt az utazási lehetőségek megnyílása, másrészt az egyre több, csakis keményvalutáért árusító üzlet miatt. Az emlékmű átköltözik a temetőbe Az emlékmű: utolsó napjaiban... Végeztek az első fázissal... (Folytatás az 1- oldalról) A vitában többször is felme­rült a kérdés, vajon vannak-e holttestek az építmény alatt, hi­szen ez nem lényegtelen körül­mény, az exhumálás ugyanis több pénzbe kerül, mint egy kö­zönséges lebontás. — Különben ez már nem is hatalmi jelkép — fogalmazta meg az egyik képviselő —, hiszen nincs már rajta a csillag, csak egy sír van ott, azt meg el kell helyez­ni. — Hová tűnt a csillag, ki vette le — merült fel az újabb kérdés. Kiderült, hogy az ötágút még a kommunális üzem vette le, hogy beleláthassanak az obeliszkbe, s megtudják, milyen a szerkezete. Egyébként a csillag megvan, visz- szatehető, ha a temetőbe áthe­lyezett emlékmű megint felépül. Szabó Sándor, a polgármeste­ri hivatal irodavezetője, aki az akció egyik felelőse, alapos is­meretekkel látta el a városatyá­kat. Elmondta, hogy még a ta­nács kezdte el annak idején az emlékmű átköltöztetésének pro­cedúráját, s ezzel kapcsolatban a budapesti szovjet nagykövetség sem emelt kifogást akkor, csu­pán egy fényképet kérnek a le­bontott műről, továbbá szeretné­nek ott lenni az újratemetésnél is. Az akció történeti előkészítését (némi helytörténeti nyomozás után) Szedlák György végezte el, aki arra keresett választ: el van-e ott temetve valaki egyáltalán, s ha igen, akkor pontosan hol. Az emlékmű 1958-tól áll a té­ren, s állítólag egy szovjet katona földi maradványai találhatók az obeliszk alatt vagy előtt. Ezt a katonát — a legenda szerint — előzőleg egy fűzfa alá temették el, de az sem tekinthető eredeti nyughelynek, s most, ha a sírt át­helyezik az alsóvárosi temetőbe, az már valószínűleg — sorrend­ben — a negyedik „végső” nyug­helye lenne... Úgy, hogy mar csak azért sem lenet elsietni a dolgot, mert rossz volna, ha ro­mokból újból csak romokba ke­rülnének a maradványok, hiszen mindent alaposan elő kell készí­teni. Hevesen és környékén egyébként tizenhat szovjet kato­na halt meg, a nevek ismertek, de az inkriminált helyen csak az az egy található. De semmi sem biz­tos. Némileg egyszerűbbé teszi a helyzetet, hogy az úgynevezett 25 éves poriadási idő már elmúlt, tehát nincs szükség különleges engedélyezési eljárásra. A tiszti­orvos jelenlétében kell elvégezni az exhumálást, s csak a tisztasági szabályok betartása a követel­mény. Az elporladt testet — szól a szabály — a koporsót, illetve azok maradványait gumikesz­tyűvel kell megfogni. Végül a gumikesztyűt meg kell semmisíteni. (Ez elégetést je­lent). (Az utcán.) — Hogy mit szólok hozzá? — kérdez vissza egy idős néni. — Engemet meg sem kérdeztek. Különben nekem az a vélemé­nyem, hogy én ott hagytam volna az egészet. Engem aztán nem bántott, nem zavart az az emlék­mű. — Különben meg — mondja a másik —, nincs is ott a földben senki. Hogy honnét tudom? On­nan, hogy a sarki asszonynak a férje — aki kőfaragó volt — csi­nálta az emlékművet. Higgye el, csak egy üres koporsót tettek oda. Meg arról is beszélt nekem, hogy az egésznek az alja termés­kővel van kirakva, úgy, hogy azt szétbontani nem is lehet... — Szóval én csak a magam ré­széről beszélek — fordul felém az előző idős néni —, de engem nem zavar: azok éppen olyan embe­rek voltak, mint a mieink. — Egyébként, ha lebontják, akkor is átviszik a temetőbe, csak a térről viszik el — nyugtatom meg. — Hát, nem mindegy az, hogy hol van? — kérdez vissza, majd hozzáteszi: én otthagynám... Az obeliszket időközben le­bontották, és a fedőlapokkal együtt átszállították az alsóvárosi temetőbe. Rövidesen folytató­dik az áttelepítés, azaz a földi maradványnak keresése, átszál­lítása. A város lakóit egyébként nem­igen kavarta fel az esemény, mint ahogy valószínőleg az sem ka­varta volna fel, ha az emlékmű ott marad a November 14-e té­ren. Ez a tér a nevét onnét kapta, hogy 1944. november 14-én sza­badították fel, szállták meg a szovjet csapatok Heves városát. (A nemkívánt rész törlendő). Havas András Feszültséggócok Peking és Washington viszonyában James Baker amerikai külügyminiszter alaposan meglepte a vilá­got vasárnap azzal a madridi bejelentésével, hogy hamarosan Kíná­ba látogat. A világ sajtójában is, s pekingi diplomáciai körökben is azt elemezgették még a múlt héten, miért nem várható egyhamar az amerikai külügyminiszter pekingi látogatása. Kína és az Egyesült Államok viszonyát ugyanis számos vita terheli. A kereskedelmi és az em­beri jogi vita, valamint a kínai fegyvereladásokkal kapcsolatos perlekedés a leghevesebb. Az Egyesült Államok sérel­mezi, hogy Kína roppant magas védővámokkal óvja hazai ipará­nak belső piacát az amerikai áruk konkurenciájától. Emiatt az amerikai fél tetemes deficitet kénytelen elkönyvelni a kétolda­lú kereskedelemben. Az emberi jogok helyzete — washingtoni megítélés szerint — siralmas Kí­nában. Különösen a javító-neve­lő munkatáborokban fogvatar­tóit rabok sanyarú sorsát vetik az amerikai politikusok a kínai ve­zetők szemére. Külön elítélik Washingtonban azt, hogy az el­ítéltek munkaerejét exportjavak termeléséhez is igénybe veszik. Peking visszautasítja ezeket a vá­dakat. A kínai kormány a múlt hét végén Fehér Könyvben fog­lalta össze, milyennek látja az emberi jogok helyzetét Kínában. Paradicsominak. Mi több, a hi­vatalos kiadvány szerint Kíná­ban több politikai jogot élveznek az emberek, mint Nyugaton, ahol a pénz manipulálja a válasz­tásokat, míg a kínai választáso­kon csakis a nép szolgálatában szerzett érdemekkel lehet érvé­nyesülni. — Egyébként pedig az egészhez senkinek semmi köze, mert mindez Kína belügye, s aki beleszól, Kína szuverenitását sérti meg — vélik a pekingi veze­tők. A harmadik feszültséggóc Kí­na fegyvereladásai körül alakult ki. Kína a világ öt legnagyobb fegyverexportőre közé tartozik, akárcsak az Egyesült Államok. Csakhogy Kína az ötödik ebben a sorban, az Egyesült Államok pedig az első. Áz amerikai fegy­verexport pénzben kifejezett ér­téke 1990-ben körülbelül a ki­lencszerese volt a kínainak. Nem csoda hát, ha a pekingi vezetők nem veszik nagyon a szívükre a kínai fegyvereladásokkal kap­csolatos amerikai szemrehányá­sokat. Az is tény viszont, hogy Was­hington nem a kínai fegyverex­port mennyiségét, hanem ten­denciáját, irányát és összetételét kifogásolja. Az összes nagy fegy­verexportáló ország eladásai csökkenő tendenciát mutattak az utóbbi két évben, egyedül a kínai fegyverexport növekedett. Ennek zöme ráadásul robbanás- veszélyes térségekbe, a Közel- Keletre, Iránba, Pakisztánba irá­nyult. Á kínai fegyverexport ösz- szetételével pedig azért nem tud megbékélni Washington, mert Kína — legalábbis amerikai hír­szerzési adatok szerint — atom­fegyverek gyártásához szükséges technológiát is áruba bocsájt. Néhány hete röppent fel a hír az amerikai sajtóban, hogy Irán kí­nai segítséggel kísérleti atomre­aktort épít, s e beruházás állító­lag atomfegyverek gyártásának programjába illeszkedik. A kínai külügyminisztérium szóvivője két lépcsőben cáfolta ezt az állí­tást. Először teljesen alaptalan­nak nevezte. Néhány héttel ké­sőbb elismerte, hogy a két ország együttműködik a nukleáris tech­nológiák terén, de hozzátette, hogy kizárólag a békés célú hasz­nosítás érdekében. (MTI) Fájdalommal tudatjuk, hogy SZANYI MIKLÓS 71. évében elhunyt. Gyászszertartása 1991. november 8-án 12 órakor lesz a gyöngyösi Felsővárosi temetőben. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatom, hogy HEGYI ISTVÁNNÉ szül. Váry Mária életének 35. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése 1991. november 7-én, csütörtökön 11.30 órakor lesz az egri Rozália temetőben. Hegyi István

Next

/
Thumbnails
Contents